Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-11 / 37. szám

kórházi orvos helyettesi tiszteletdijának utalása iránt a minisztériumhoz feliratot intéz.

Gazdasági szakbizottság javaslata alapján felír a közgyűlés a kormányhoz, egy kir. állatorvosi állás rendszeresítése iránt.

Indoka a feliratnak azon körülmény, hogy az állatorvosi teendők úgy felszaporodtak, hogy legalább 2 állatorvosi állás létesítése szükséges.

A javaslathoz a gazdasági tanácsos indítványozott egy styláris módosítást, hogy t. i. mivel állatorvosi állásról van szó, ne a lakosság nagy számával indokolja ezt a közgyűlés.

A Kossuth-kerti kioszk verendájára szükséges csatornák stb. elkészítése 386 kor. költséggel elrendeltetett.

Következett az építkezési szakbizottság előterjesztése a Vigadó építése tárgyában. Vagyis a közgyűlés tulajdonképeni tárgya. A bizottság a Teitelbaum-féle tervet kivitelre a szakértők véleménye alapján nem ajánlja. Mert a javítások oly nagy költséget igényelnek — s még úgy is egy elavult, nem szilárd épülete lenne a városnak, hogy azok megfelelő kamatát az átalakított épület be nem hozná. Hanem igenis ajánlja, hogy a közgyűlés térjen vissza előbbeni álláspontjához és a mostani épület lebontásával nyert üres telken építtesse fel a vigadót.

A nagy terjedelmű bizottsági jelentés után főjegyző felolvassa a Teitelbaum-féle tervre adott főmérnöki bírálatot. A főmérnök előre bocsátja, hogy Teitelbaum Herman azon véleményből indult ki, hogy a régi épület falai elég szilárdak. Ha ez állana, a főmérnök szerint a Teitelbaum-féle terv el volna fogadható. De ez nem áll. Bizonyítja ezt azzal, hogy a város, midőn az épület a törvényszéki palota elkészültével birtokába jutott, annak lebontását határozta cl, ép azért, mert látta, hogy falai gyengék. Ekkor az volt a terv, hogy a telek földig bontassék le s a meghagyott fundamentumra építtessék egy bérház. Schulek műépítész legközelebbi vizsgálata alkalmával szintén a mellett nyilatkozott, hogy az épület nem elég szilárd.

Ezen és még számtalan egyéb felsoroltak alapján véleményezi a gazdasági szakbizottság javaslatának elfogadását.

A tanács ajánlja a szakbizottság javaslatának elfogadását.

Ezután megindult a fontos kérdés körül a vita.

Teitelbaum Herman ellenzi a javaslat elfogadását. Kételkedik abban, hogy az előirányzat betartható legyen. Nincs olvan építkezés, melynél pótmunkák ne fordulnának elő. Továbbá, most a pénzügyi helyzet is más, mint az előző határozathozatalkor. Most már a város még drágábban jut a pénzhez. Mindezek és még sok más fontos ok miatt javasolja a vigadó építésének elejtését és tervezetének elfogadását.

Papp Géza főjegyző válaszul megjegyzi az elmondottakra, hogy az épület szilárdsága iránt a szakértők már nyilatkoztak. A mi a dolog pénzügyi részét illeti, megjegyzi, hogy az építő szerződési kezességet vállalt az iránt, hogy az építkezés, hacsak a város pótmunkákat nem akar, az előirányzott 230 ezer írtnál többe nem kerül. A fedezet erre kész van. 80 ezer for. adatott a törvényszéki palota építésekor az állam által. 180 ezer írt kölcsön felvétele kormány hatóságilag engedélyeztetett akkor, midőn a közgyűlés ezelőtt pár évvel bérház építését határozta el. Ha nem lenne kedvező pénzügyi helyzet a kölcsön felvételére, vehet kölcsön a város az erdő alapból arra az időre kölcsönt, míg a pénzügyi helyzet kedvezően megváltozik.

Dr. Fejes István, tekintettel arra, hogy a kérdés mindenki előtt egészen világos, indítványozza, hogy a tárgyalás rekesztes- sék be s az ügy a napirendről vétessék le.

Szatmár, 1900

SZAT MAR-NÉMETI

Uray Gáspár szükségesnek tartja a megvitatást, mert ilyen fontos kérdésben jó, ha alaposan megvitatik az ügy. Indokolja ezután az építkezés elejtését a város és a közönség nagymérvű megterheltetésé- vel. Leszállóit a földek ára, az iparkereskedés pang, nem mer senki házat építeni, mert fél a községi közterhektől. A vigadó 20 ezer frt pótmunkákat, 100 ezer frt telekértéket véve 350 ezer írtba kerül. A telek szűk, oda czélszerü épületet emelni nem lehet. Felhozza a kaszinói építkezés példáját, ott is jól tették, hogy csak a régi épületet javították ki s mi az eredmény? . . . Az átalakított épület is üresen áll. Ez lenne a vigadó sorsa is. És ugyan biztosítva van-e a 12 évi bér ? A bérlő ajánlatát visszavonta, biztosítékát vissza kéri. És mivel a szerződés azt mondja, hogy neki a bérlet 1901 nov. 1-re átadandó, ez pedig nem történhetik meg, hiába határozza el a közgyűlés az építést, a bérbevétel a bérlőt nem kötelezi. Indítványozza azért az épités elejtését.

Csomay Imre előadja, hogy az ő korábbi érveit megismételték előtte szólók. Bizonysága ez annak, hogy az ő álláspontját osztja mindenki, sajtó, közvélemény. Ki jár oda mulatni, mikor minden egyletnek külön helyisége van? Ki száll oda, mikor városunk napi idegen forgalma 23 emberre tehető? Tudomása szerint a város tudakozódott más városoknál és kedvezőtlen választ kapott. Nem tudja, igaz-e ez, de ha igaz, nem tudja, mért nem olvastattak fel a válaszok ?

De ettől eltekintve, privát informá- cziók igazolják, hogy a hol városok szállodát építettek: Szentes, Zilah, Sziget, nem tudnak vele mit csinálni. Még bérlőt sem kapnak.

Felhozatott a város méltósága is. Ha szállodát épít is Szatmár, ez a körülmény a város méltóságán nem lendít. Klikkek, rin- gek érdeke követeli csak az építést. Polgár- mester, mielőtt szavazásra bocsátaná e kérdést, rendreutasitja szólót ezen utóbbi, vádoló kifejezés használatáért.

A szavazás eredménye az lett, hogy a Vigadó építkezés ügye 41 szóval 25 szó ellen elfogadtatott.

Nemmel szavaztak: ifj. Dr. Farkas Antal, Bossin József, Jankovics János, Korányi János, Lengyel Endre, id. Losonczy József, Török János, Schvarcz Albert, Va- day Károly, Biró Elemér, Boronkay József, Csomay Imre, Fejes István, Félegyházi Fe- rcncz, Gyulai Lajos, Kató Antal, Komka Alajos, Mátray Lajos, Páskuj Imre, Seres István, Tanódi Márton, Teitelbaum H., Virág András, Zabari Ferencz, Uray Gáspár.

Ezzel kapcsolatosan hozta a polgár- mester tárgyalásba Márkusz Márton vendéglős kérvényét, mely szerint nevezett az építendő városi szálloda bérbevevésére letett 12 ezer forintnyi óvodékpénzét visszakéri.

Kérvényt a jogügyi bizottság elveti, valamint a tanács is hasonló álláspontra helyezkedik.

Alig olvasta föl a véleményes jelentést a referens, elnöklő polgármester be sem várta az esetleges felszólalásokat, azonnal, mint a közgyűlés határozatát mondta ki a javaslatot.

Csomay Imre b. tag szót kért ez ügyben, de tőle a szót elnöklő polgármester megvonta.

Mátray Lajos b. tag védi Csomay Imrét, mint a kinek nem volt ideje sem, hogy a határozat gyors kimondása előtt felállhatott s szólásra jelentkezhetett volna. Elnöklő polgármester eljárásával szemben, a szólás szabadság érdekében, tiltakozik, hogy Csomay Imre b. tagtól a szólás joga megvonassék.

Polgármester Mátray b. tagot rendreutasitja s miután szóló szintén szólani kíván a fentebbi tárgyhoz, tőle a szót megvonja, mire Mátray L., Csomay I., Vaday K.,

Török János és még többen a közgyűlést elhagyják.

Sajnálattal kell itt konstatálnunk, hogy közügyeinknek nyilvános megvitatása közben, az egyéni szólásszabadságnak, hivatalos helyről ilyetén való erőszakos korlátozása csakis közügyeink kárára történhetik és szomorú bizonyságául annak, hogy oda jutottunk, miszerint a közügyek érdekében az igazságos egyéni véleményt megmondani nem szabad, vagy legalább is nem tanácsos.

A következő tárgyak, hogy t. i. a bérlők és épitési vállalkozók biztosítékai adassanak vissza, akép intéztelek el, hogy Márkus Márton bérlő biztosítéka vissza tartatik, Grünvald testvérek és Schiffer épitési vállalkozók azon bejelentése, óvadékaik visszaadásának kérésétől elállanak, tudomásul vétetett.

Végül Pécs szab. kir. város átiratát, t. i. a közgyűlés írjon az országgyűlésnek fel az iránt, hogy a községi terhekhez a köztisztviselők is járuljanak hozzá, a közgyűlés ilj. Dr. Farkas Antal indítványára elfogadta.

Ezzel az izgalmas ülés d. u. !/46 óra után véget étt.

Szept. 11.

HÍREK.

Erzsébet királyné szomorú halálának 2-ik évfordulója volt tegnap. A szomorú napot a róm. kath. székesegyházban gyász isteni tisztelettel ülte meg városunk közönsége. A gyászmisén a katonai, állami és városi tisztikar testületileg megjelent.

— Kinevezés. Haller Jenő szatmári r. k. egyházmegyei áldozó papot, ki a tanári alapvizsgát kitűnő sikerrel tette le, a vall. és közokt. miniszter a helybeli kir. kath. főgymnasiumhoz h. tanéiul kinevezte.

— Hehelein Károly kanonok f. hó 2-án búcsúzott el mint ungvári plébános, híveitől. A bucsuzáskor impozáns módon nyilvánult iránta hiveinek és Ungvár intelligens közönségének szeretető. Értékes apátgyürüvel, miséző kehely - lyel stb. lepték meg a hívek. A vonathoz pedig, a jó barátok és tisztelők hosszú kocsisorral kisérték ki a népszerű lelkészt.Üdvözöljük őt idehaza, szeretet fogadja itt is, hol tanári és igazgatói működésével, társadalmi szereplésével osztatlan tiszteletet szerzett magának.

— Eljegyzés. Vaday Károly király-daróczi kereskedő eljegyezte Rachler Róza k. a.-t, hegyi vasutunk üzletkezelő igazgatójának, Rózsa Károly urnák húgát.

— Eljegyzés. Forray Ferikét, színházunk volt kedves emlékű primadonnáját eljegyezte Dr. Mayer Oszkár újvidéki ügyvéd. A művésznő férjhez menetelével megválik a színpadtól, melyen annyi babért aratott.

— Eljegyzés. Égly Mihály Nagy-Bánya város főjegyzője a napokban eljegyezte Almer Lajos n.-bányai tekintélyes kereskedő és malomtulajdonos kedves és müveit leányát, Rozikát.

— Eljegyzés. Bottyán Lajos m.-szigeti lakos vasárnap tartotta eljegyzését Fekete József helybeli iparos kedves leányával, Terézzel.

— Választás. A géresi ev. ref. egyház Cseh Olga okleveles tanítónőt egyhangúlag tanítónőül megválasztotta.

— Szatmár Hegy és környéke úgy látszik, minden vészszel daczoló közönséget nevelt magának. Ki hitte volna például, hogy a múlt vasárnap esős időben is annyian legyenek a hegyen, hogy az este 7-kor a hegyről lejövő vonat nem bírta befogadni az utasokat, s igen sokan lemaradtak a 9 órai vonatig. A vasút összes kocsija ott volt e vonatnál s még se volt elég.

— Szölöbirtok vásárlás. Békéssy Géza városi árvaszéki ülnök az Antal Lajos szőlőbirtokát megvásárolta 3400 koronáért; Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos pedig a néh. Boros Bálint hagyatékát képező szőlőbirtokot 9000 koronáért.

— Nagy tiiz. Rózsapallag községében e hó 4-én d. u. tűz ütött ki, mely z szárazság és szél miatt ijesztő hamar terjedt s oly mérvben fejlődött, hogy 19 udvaron 124 épület hamuvá lett. Oda égett a szegény jó nép összes terménye és takarmánya, sőt ruházata is. A már hivatalosan felvett kár 43,500 korona. A község dombon van s igy nincs viz, oltani nem lehetett; a mégis derék és emberséges avasujvárosi elöljáróság a fecskendővel, vízzel telt hordókkal késedelem nélkül megjelent, s nékiek lehet köszönni, hogy a tűz Iokalizáltatott. Annál megrovandóbb a közel szomszédos kőszegremetei nép, mely nem jött el emberbarátaik segítségére. A rózsapallagiak nyomora igazán megható, mert a szegény népnek nem csak hajléka, dé majdnem egész évi tér-