Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-24 / 30. szám

Szatmár, 1900

SZATMAR-NEMETI.

otthon elkényesztetett kedves gyermeket, hanem engednéd átmenni osztályról osztályra, mintegy hozzájárulva ahhoz, hogy szaporodjék a félmüveit emberek légiója, mely minden magasabb és nemesebb ám- biczió, alapos tudás nélkül lézeng a világban, az amúgy is minden oldalról igénybe vett társadalom jövő terhére.

A család az első nevelő. A családi nevelés adja meg az iskolának a lehetőséget arra, hogy embert neveljen a hazának és társadalomnak. Homokra nem lehet házat épiteni, mert az első vihar elhordja az alkotást a föld színéről. A jó irányban kezdett és vezetett házi nevelés az a megmozdíthatatlan erős alap, sziklakő, melyre az iskola biztosan épit.

Ezek a kövek a szülői szeretet odaadó munkásságából, lelkiismeretességéből és gondjaiból faragódnak s ugyancsak a szülői mindenható szeretet, köny és soha nem szűnő aggodalom csiszolja ki azokat.

De mit tegyen az iskola, ha már a zsenge gyermek romokat visz oda, vagy a tanár munkáját otthon a beczéztetctt gyermek kedvéért maguk a szülők lerombolják. Lesz-e az ilyen hajtáson valaha virág? lesz-e eredménye annak az önfeláldozó munkának, melylyel a tanár hivatását betölti ? Tenger könytől kímélte volna meg a Gondviselés a szülők szemeit, ha gyermekeiket már zsenge korukban megtanították volna a kötelességekre és az üdvös fegyelemre, mely nélkül nincs haladás egyetlen életuton sem.

A gyermek maradjon gyermek addig, a meddig csak lehet. Nemcsak azért, mert ez a kor legboldogabb, hanem azért is, mivel a föld megengedett vagy tiltott örömeinek élvezete úgyis előtte lesz, ha felnő. Maradjon a lelke ártatlan, hisz annyi rosz- szat és becstelenitőt fog találni, ha maga lábán fog járni, hogy maga fájlalja később azt a perczet, mely az élet árnyékos oldalaival megismertette. Avagy nem vágyódunk-e mi is vissza most, ifjúságunk őszén és hajlott korunk küszöbén arra az időre, midőn nem volt egyéb vágyunk annál a szeretetnél, melylyel édes szülőink körülrajongták egész valónkat ? Sötét óráinkban, melyekben mindnyájunknak van fölös részünk, nem hull-e szemeinkből a köny az elmúlt gyermekkor boldog napjaiért, midőn kicsiny szivünk betelt egy virággal, egy mosolygó csümölcscsel, ártatlan gyermekjátékaink apró örömeivel ?

A gyermek bimbóhoz hasonlít, melybe egy egész virág, egy egész fa elzárva viványába, melynek alsó része a bortermő Hegyalja.

Hegy előttünk, utánunk, jobbra, balra tőlünk, előre, se hátra nincs láttávola a szemnek ; sürü erdők zöldje útjába áll. Csak fel, a magas égre, Istenéhez láthat. De oda aztán láthat igazábban, mint bárhonnan a kalásztermő rónákról. Az a gyönyörűségbe ringató erdőség, fel a hegyek oldalán, itt-ott sok száz méterig, a felette kéklő menybolt reá boruló részével, közelebb hozza az eget a földhöz s tisztább látást enged oda, ahol terül az a titokteljes világ, amely után annyit sóhajtozunk s amelyet szinről-szinre látni mégis megfélemlítő gondolat.

Ezen az utón döczögött nehéz szekerünk, mind egyre magasabbra emelkedőn; hegyek belsejéből erdő zúgást, gerle bugást hozott felénk a szél, melyben a régi legendás idők lelke szólalt meg együgyü fuvarosunk ajakán.

Az ott a »Király kútja« ! mondá a regélő ajak. S oda mutatott emberünk a patak partján túlra, ötven-hatvan méternyire beljebb az erdő szélétől. Nincs körülte semmi, ami jelezné, hogy Mátyás király valaha mellett költötte el reggelijét vadászaival, amint Tompa megénekelte volt. Csak a fák koronája királyi a forrás felett, melyet féltve rejtegetnek, csaknem földre hajló ágaikkal óva még a regghajnali első, s az esthajnali utolsó napsugártól is, hogy áldó melege meg ne süsse vizét. Es az a viz olyan hideg, hogy szerelmes szivek boldogságán, vagy sajgó keblek mélységes bánatán hulló, forró könyü is pillanat

alatt gyöngygyé fagyna benne !

*

Azután sokáig nem szólott fuvarosunk. Szeme a hegycsúcsok között, lelke egy másik legendán andalgott. Mert aligha egyébb legendánál, amit a „Fekete hegyről“ mondott.

rul. Ne szakítsuk szét idő előtt e bimbót, hadd maradjon az épen addig, mig önmagától ki nem pattan. Idő előtt felszakitva, soha sem lesz virágzó törzszsé, hanem hervadozni fog egy életen át. Minden a maga idejében! — ez örök igazság, melynek erőszakos megsértése kiszámíthatatlan károk forrásává vált különösen a nevelés terén.

HÍREK.

— Személyi hir. Galba Lajos kir. törvényszéki elnök családjával együtt szabadságra Felső- Eörre utazott, az elnöki teendőket távolléte alatt Dr. Papolczi Gyula kir. tábla bitó vezeti.

— Személyi hir. Szikszay Elek kataszteri felmérési felügyelő Hauscha főmérnök kíséretében az avasba utazott, hogy az ott működő kát. mérnökök felmérési munkálatait felülvizsgálja.

— Személyi hir. A m. kir földmívelésügyi miniszter Félegyházi Pál oki. mérnököt a pozsonyi kir. folyammérnöki hivatalhoz segéd mérnökké kinevezte.

— Kinevezés. Mátray Vilmos kir. kath. fő- gymnasiumi h. rajztanár a székes főváros egyik polgári leány-iskolájához rajztanárrá kineveztetett.

— A szatmárhegyi vasút vitel-dijai. Minden valóságot nélkülöz, mint illetékes helyről értesülünk, az a hir, hogy a Szatmár-Erdődi h. é. vasút, eddigi vitel dijai magasabbak lesznek. Érthetetlen is volna, hogy a társulat, most, mikor oly jól mennek dolgai, magamagának erővel tenne rosszat.

— Tanulmányút. Wéber János, városunk általánosan ismert mü-bádogosa, a vízszűrő és vasúti kapcsoló készülék feltalálója 400 kor. államsegélyt nyert azon czélból, hogy a párisi világkiállításon tanulmányait öregbíthesse. A kiállítás megtekintésére és tanulmányozására Wéber aug. 6 án utazik el.

— A hadapród iskolai alapítvány elnyeréséért a városi tanácshoz öt pályázati kérvény érkezett be a következő sorrendben: Varjú Jó zsef, Varjú Benő pancsovai áll. isk. tanító fia. Krúdy Ödön, ifj. Krúdy Gyula nyíregyházi ügyvéd fia. Szappenyos Mihályi János, Ekker János helybeli Kereskedő gyámfia. Lévay Péter, Lévay Lázár mikolai földbirtokos fia. Molnár Sándor, Molnár Mihály kereskedő fia. A tanács döntését annak idején közölni fogjuk.

— Katonai hir. A helyben állomásozó közös hadseregbeli gyalogezred zászlóalja Nagy- Bánya vidékén végzi gyakorlatait, melyek aug. 7-én végződnek be. A zászlóalj ezután Mis- kolczra utazik s az ered törzsével egyesülve részt vesz a Kassán tartandó nagy gyakorlaton.

— Előmunkálati-engedély. Kriegler Miksa a Nagykároly—soinkuti h. é. vasút r. t. vezérigazgatója Nagy-Somkultól — Sáros-Berkesz, Kápol- nok-Monostor, Csernafalva, (elágazással Brébfal- váig), Magyar-Lápos, Oláh-Lápos irányban Farkas-Révig ; továbbá Magyar Lápostól — Csicsó- Kereszturig ; illetve Galgóig és Kápolnok-Monos- tortólaRávkapolnok és Dióshalom irányban Kap nikbányáig vezetendő keskenynyomtávu gőzmozAz a »Fekete hegy« a többiek között szerényen meghúzódik ; körülbelől, abban az egyenes irányban, amely Sátoralja-Ujhelytől Gönczig vezet

Fája, fájának ága, levele nem több, — ágnak, levélnek zúgása nem erősebb, mint máshol az erdőn. Pedig ha fájának, Iája ágának, levelének nyelve, s annak a nyelvnek értelmes szólása lenne, olyan erdőzugás támadhatna a sok kibeszélni valótól, hogy a Fekete hegyen vihar volna szüntelen és soha sem lenne csendesség I

Cserfán, tölgyfán bővén megtermett a makk valamikor régen. így kezdett beszélni fuvarosunk. Százával, ezrével verték ki a sertéseket az erdőségbe telelőre. Majd tavaszra kelve, minő szép mangaliczák lesznek az őszi malaczokból I

Volt a csürhében egy kan, valamennyinél nagyobb, hatalmasabb. Róka falkástól sem merte volna megtámadni. Két-három farkas is ugyan- ám meggondolta, mig agyarához közel menni merészkedett.

És ez a kan minden délelőtt megszökött a nyájból s minden este felé újra megjött. Bántotta a kanászt a dolog; meg a kíváncsiság is feltámadt benne. Hová jár, merre megy? Mit ke rés az erdőn téli zord világban? Elmegyek, meglesem ; gondolta magában. És egy reggel csakugyan utána vetette magát. Órákon át hajszolta, hol fel a hegyre, hol le a völgybe, mig egyszer a kan olyan nyíláson, minő egy rókájuk bejárata szokott lenni, ajtó nagyságú szikla alatt eltűnt a hegy belsejébe. Kívül a sziklán a kanász, belül a titok, mit tudni vágyott. Izmos két karjával mozdítani próbálta a sziklát és az könnyen engedett, Rendes ajtó volt, melynek vékony kőlapját, s nyílását vastagon benőtte a moh. _

És odabelül mi volt?

donyu h. é. vasútvonalakra előmunkálati engedélyt nyert.

— Szatmárhegyről. Szinte elviselhetetlen a forróság itt is. Ha eső nem lesz a napokban, elsül minden, s őszi képet ölt a határ. Pedig alig van szőlő birtok, melynek gazdája a városi por, s forróság elől ide ne menekült volna, a vonatok egyre hordják a kirándulók sokaságát, a csendes, elhagyatott hegy mozgalmassá lett, különösen vasárnapokon mindenfelé hullámzik a nép, szól a zene, hangzik a dal, a vonatok nem képesek befogadni a közönséget.

— Fürdő Ólet Bikszádon. A bikszádi fürdőben a mai napig 380 vendég fordult meg- Je lenleg a fürdőben tartózkodnak a megyéből Jé- key Móricz, Nemestóthy Szabó Antal, Szilágyi Dénes, Dr. Joó Imre, Özv. Nagy Károlyné leányával, Özv. Harcsár Gézáné unokájával, Terge Lőrinczné leányával, Szentiványi Christina, Streicher Berta, Streicher Lajos, Streicher Andor. Itt van továbbá Mezey Albert curiai bíró Budapestről, Kubek Elek törvényszéki biró Márma- ros-Szigetről, Balog Mihály püspöki helynök Mármaros-Szigetről, Mihályka Lászlóné, Kovássy Margit Mármaros Szigetről, Dr. Révész Nagy-Kőrösről, Tereli Gyula iskola felügyelő H.-M.-Vásárhelyről, Jánosy Dénes főerdész Ungvárról, Koncz Elek nejével, Bacsó Pál, Liptay Miklósné, Malatinczkyné Debreczenből stb. A vendégek szórakosztatására a Szattnárról is előnyösen isisért Kömley pár hetenként két színi előadást tart.

— Eljegyzés. Wolher János m. á. v. tisztviselő eljegyezte Szentiványi Károly tekintélyes iparos kedves leányát Etelkát.

— Választás. Az I-ső telepi (r. c. fi népis- iskola) községi iskolánál lemondás folytán megüresedett tanítói állásra az iskolaszék közelebb tartott ülésén egyhangúlag Méder Mihály választatott meg.

— Képviselő választók. A központi választmány f. hó 17-én tartott ülésén vette tárgyalás alá az 1900. évi orsz.-gyülési képviselő választók névjegyzéke ellen beadott fellebbezéseket. Beadatott 3 felszólamlás. Ezek alapján Dr. Jovanovics György Ernő tudorioklevele, Sz. Gáspár Gyula oki. jegyző régi jog (nemesség) alapján a választók névjegyzékébe felvétetett; Egeresi Gábor gyöngyösi állami főgym. szolga ellenben, minthogy a szolgák választói jogosultsággal nem bírnak, felszólamlásával elutasitatott. A hozott határozatok f. hó 30-ig közszemlére tétettek ki a városházán, mely idő alatt az esetleges felebbezé- sek is beadhatók.

— Az iparos ifjúsági kör uj otthonának ünnepélyes megnyitása, mint annak idején közöltük, aug. 5-én fog megtörténni. A rendezés arányaiból következtetve, az ünnepély fényesnek és nagyszabásúnak ígérkezik. D. u. 6 órakor díszközgyűlés lesz, melyen lesz felolvasás a kör 9 éves történetéről, Deák Kálmán alkalmi ódát ir és szaval, az iparos ének-egyesület ének számokkal szerepel; a Rózsa Károly 100 koronás pályadijára beérkezett müvek egyike feiolvastatik. A termekben és a tündériesen kivilágított udvaron és kerlben asztalok terittetnek, melyeknél a házi asszonyi és felszolgáló kisasszonyi tisztet 50 asz- szonyság és 100 kisasszony fogja teljesíteni A

____ Julius 24.

Egy ór

iás kádban apróra tört só, boltozatosra faragott üregben. Azért járt Oda a kan. Beljebb, öt-hat méter hosszan a sziklában viz- szinten vágott nyíláson átjutva, óriási pincze töméntelen arannyal. Hány kádra volt szedve, meg sem tudta számolni a kanász. Csakhogy tenger sok volt. Egy négyes ökrös fogat: szekér, ökrök, szekérben minden szeg, kerekje talpán a ráf; ökörnek szarva, körme, körmehegyén a reá tapadt sár, mind mind szinaranyból való ! Rákóczy rejtette oda. Dehogy melyik? azt csak következtetni lehet abból, hogy aki oda hordatta a kincset, törökföldre menekült maga is.

A kanász megszedte magát, visszazárta a szikla ajtót s pár év múlva újra benőtte a moh

A sok arr ny átkot termett, romlást gyümölcsözött a kanásznak. Pár év múlva egyik tokaji vásáron megoldódott a nyelve s a tokaji birón.ik elmondta a históiiát. Másnap hajnalban a kanászt holtan találák a Tiszapartján: a viz kidobta magából A biró pedig eltűnt Tokajból. Őt is megtalálták később a Fekete hegyen, ahová a gyilkosság után menekült és ahol maga is rablók áldozata lett a kincskeresés közben.

A négy arany ökör pedig még ma is ott áll az arany szekérrel a Fekete hegy üregében. Nem is mozdul onnan, mig Rákóczy haza nem jön nagy Törökországból, hogy felrakja a szekérre a tenger aranyat, amit a kanász ott látott, vagy amit a nép képzelődése oda álmodott.

És a nép fiaiból nem egy hiszi rr.ég ma is, hogy ott hever a kincs s keresésében nem egyszer felkopik az álla s éhezik, mikor talpa alatt csaknem elbődül az aranyökör.

Hja I mert a kan, mely a sót nyalni járt, elpusztult régen. Olyan históriát pedig, mely annál a kannál hitelesebb legyen, nem irt, nem is fog írni senki sem. .. Szilva István.