Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-17 / 29. szám

Szatmár, 1900 SZATMAR-NEMETI. Julius 17. — Nagy idők tanúja. Szepsi Sepsi István, volt 1848-49-es honvéd, egri-i földbirtokos f. hó 6-án 76 éves korában elhunyt, temetése f. hó 8-án történt. Áldás emlékére! — Választás Némethy Sándor oki. tanítót, városunk fiát, a balmazújvárosi ev. ref. egyház tanítóul egyhangúlag megválasztotta. — A bikszádi fürdő Anna-bálja, tekintettel azon körülményre, hogy az Anna napot követő szombaton a megyében több helyen lesz bál, nem e napon, hanem f. hó 21-én tartatik meg. A kies fekvésű fürdő jóhirü mulatságára felhív­juk a közönség figyelmét. — Uj iparvállalatok. Iparvállalataink száma mindinkább örvendetesen növekszik, Újabban ismét több gyár felállítását határozták el, más ipari telepek felállítása iránt pedig a tárgyalások folyamatban vannak. Az újabb gyárak alapítása a következők: Lamich Antal troppaui iparos és Korán czukorgyári igazgató Trencsénben czukor- gyárat és finomítót alapítanak. A Vág völgyéből évenkint több mint másfél millió mm. czukor- répa ment eddig Morvaországba, amit ezentúl a trencséni gyár fog feldolgozni. A morva czukor- gyárosok, a kik 12 év óta a Vág völgyéből ve­szik a czukorrépát, elhatározták hogy az említett tervre való tekintettel ők maguk is alapítanak Trencsén városában czukorgyárat. Az építést még az idén megkezdik, úgy hogy a kampányt a jövő évvel megnyithatják. Az erre szükséges előké­születeket már meg is tették. — A kormány és a város áldozatkészségével Győrött építendő szövőgyár ügye a megvalósulás stádiumába ju­tott. Győr város tanácsa ugyanis a gyár építé­sére az engedélyt megadia, mivel a gyáros kö­telezte magát arra, hogy magyar munkásokat alkalmaz és e czélból már most több magyar szakmunkást küld a saját költségén külföldre, főképpen ausztriai és németországi gyárakba, hogy a kellő szakismeretet és ügyességet elsa­játítsák. Egy sereg munkást pedig a Szepességbe küldenek a szövőiskolák tanulmányozására. — Ungvár városa Hertzog Flórián osztrák gyáros­sal folytat tárgyalásokat egy szövőgyár felállítása érdekében. A városi közgyűlés 30 évi adómen­tességgel hajlandó támogatni a vállalatot, amely 4000 munkásnak adna foglalkozást. — Szeghjy Gyula nagybirtokos Radványon az uj petróleum források mentén egy finomító gyárat állit fel. Az uj gyár építéséhez már hozzá is fogtak. — Egy fiumei konzorcium, amelynek élén egy nehány ottani tekintélyes cég áll, tárgyalást folytat a ke­reskedelmi miniszterrel egy Fiúméban fölállí­tandó növényi olajgyár alapítása iránt. A kor­mány a tervet helyesléssel fogadta és a váliala- latnak a törvényes kedvezéseket és támogatást helyezett kilátásba. A vállalatot egy millió alap­tőkével tervezik és czélja étel- és tábla-olaj, va­lamint más növényi olajoknak előállítása volna. Miskolczon a közel jövőben mechnikai szövő gyár épül, 600 szövőszékkel, festő- és kikészítő mühelylyel, amely főleg jobb minőségű női ruha kelméket fog gyártani. A gyárat Schvarz és Köszler régi bécsi czég alapítja, amelynek Zize- licben (Csehország) szövőgyára van. — Wellesz és Schwitzer szintén bécsi |czég Szombathelyen czipőgummiszövődét állít fel. — Jól tenné vá­rosunk is, ha országgyűlési képviselőnk befolyá­sát is igénybe véve, egy gyári ipar vállalatnak itten létesítése iránt megtenné a szükséges lé­péseket. — Irodalmi pályázat. A Szatmár-ugocsa- megyei róm. kath. néptanító-egyesület tagjainak önművelése, valamint a munkássági hajlam éb­re íztési tekintetből a következő pályatételeket tűzi ki: 1. Mily káros következményei vannak a túlságos emléztetésnek és hogyan emléztessiink, hogy ezen káros következményektől a növendé­keket megóvjuk? Jutalma 50 kor. 2. Az alkot mányos életre hogyan készítheti elő az iskola a leendő polgárt? Jutalma 50 korona. Pályázati határidő mindkét tételre 1901. mácz. 1. Az ide­gen kézzel Írott pályaművek a szerző nevét rejtő jeligés zárt levél kíséretében az említett határidőn belül az egyesület elnökségéhez kül­dendők Ezen pályakérdésekre csak a Szatmár- ugocsamegyei róm kath. néptanító tagjai pályáz­hatnak. Szatmáron, 1900. julius hó 11-én tar­tott nagy választmányi gyűlésünk határozatából. Bodnár Gáspár, elnök. Bodnár Alajos, aljegyző. — Névváltoztatás Weisz József m. kir. köz­honvéd vezetéknevét Fehér-re; Grószmann Gyula aradi illetőségű, helybeli lakos pedig Gerőre ma­gyarosította. — A népszámlálás 1901. jan. 1 —10-ig tar­tatik meg. A kér. miniszter elrendelte, hogy számláló biztosokul lelkészek, tanárok, tanítók, értelmes gazdálkodók alkalmaztassanak s a helyi viszonyok szerint 3., 4, 5. és 6. kor. napidijban részesittessenek. — A németi gör. kath. templom uj főoltára Oroszi István helybeli tehetséges asztalos Ízléses, szép munkája az ipari hitelszövetkezet árucsarno­kában van kiállítva a kapu alatt. A román és barokk stylban készült valóban szép kivitelű ol­tár méltó a megtekintésre, elkészítője pedig az elismerésre. — Munkás szerződés. Az aratás közeledté­vel figyelmeztetjük a gazda közönséget, hogy a gazdasági munkásokkal a szerződés Vári Antal városi jegyző előtt kötendő meg. A két példány­ban kiállított szerződés láttamozásáért 1 kor. dij jár. A peres ügyek ellátására pedig a főka­pitány és tanácsjegyző nyert a tanácstól meg­bízatást. — A közigazgatási tisztviselők —jegyzők — kiképzésére a belügyminiszter 1 éves tanfolya­mokat szervez. Hozzánk legközelebb Debreczen- ben és M.-Szigeten szerveztetik a tanfolyam, mely f. é. szept. 1-től 1901. jun. 30-ig fog tartani. — A liszt harmat a jelen évben is fellépett a hegyen. A védekezést elmulasztók ellen a hegyközség elnöke a legszigorúbban fog eljárni. A védekezéshez szükséges Asbest por és gép mérsékelt áron a hegybírónál kapható. — Befucscsolt a 21-es a napokban Szabó Pista ás Heilbraun Móricz uraknak. Egy kis pa­rázs 21-esre betértek a Bátbori-utczai Fischer- féle nyári kioszkba. Az egyik partner épen 21-et szorongatott a markában s már előre örült a megütött banknak, midőn véletlenül a 21-re anél­kül, hogy kérte volna, egy királyt kapott, de nem kártyában, hanem Király rendőrtizedes ké­pében. így aztán a 21 befucscsolt s a bankot s a kompániát is Király vitte cl, még pedig egy még hűvösebb helyre. — Tolvajláson csípték Zsimán Lajos szabó inast vasárnap volt egy hete. Ellopott a németi g. c. lelkészlak pinczéjéből egy kalapácsot és egy mértéket. Azonnal árulni is kezdte, de vesztére, mert gyanúba fogták s a hűvösre került. A nagy­reményű ifjút egy templombetöréssel is gyanú­sítják s talán nem is egészen ok nélkül. — A sertósvész Egri községben fellépett, a zárlat elrendeltetett. — Velenczei éjt akart rendezni, szerenád­dal összekötve Varga Pista közvitéz szombaton éjfélben a Szamoson egy gondolán az uszodai őrmester tiszteletére. Mivel pedig hegedűje nem volt, az épen arra botorkáló Komlósi Marczi czigánvtól hegedűjét erőszakkal elvette. De Marczi sem hagyta magát, illetve hegedűjét, hanem egye­bet nem tehetvén, lármát csapott. A lármára a a rendőrök megérkeztek s Vargától elvették a hegedűt, mely azonban aligha ad több hangot, mert a dulakodás közben ő lett az áldozat, mert összetört. No meg Varga is, akit a rendőrök összekötöztek s a városházához bekísértek. — Éjjeli csendélet. Városunkban egyes be­rúgott egyének, vagy talán kompániák azt a tré­fát kezdik állandóvá tenni, hogy az éj homályá­ban a különböző ezégeket elcserélik. Ajánljuk az illetőket a rendőrség figyelmébe. Legközelebb Miklovics György Kisfaludy-utczai czipész és Dr. Törseök Károly ügyvéd czégtábláját cserélték ki. Ozv. Unger Frigyesné Bercséiiyi-utczai házának zsaluit szedték le s bedobálták a kertbe. — Megunta a katona életet Dávidovüs An­tal miskolezi baka és Danyi Pál helybeli mén­telepi vitéz. Dávidovits jun. 16-án szökött el s 8 napi csavargás után jelentkezett. Danyi egy ingbe ugrott meg e hó 6-án s Debreczenig gyalogolva ott jelentkezett, szállás lévén az egy szál ing a hideg éjszakában. — Gépszijat csalt ki a napokban, szerdán egy élelmes csaló M. heiybeli bőr nagykereske dőtől. Beállított a boltba Ráthonyi Aladárné le­velével, melyben a nevezett úrnő 10 méter gép­szijat kér kiadatni, persze hitelbe. A mit sem sejtő kereskedő kiadta a szíjat, mely azonnal a zá'ogházba vándorolt. A csalót még nem sike­rült kinyomozni. — A sertésvész gróf Károlyi István n.-ecsedi (anyáján fellépett, a zárlat elrendeltetett. — Tüzilárma riasztotta fel Csütörtökön vá­rosunk közönségét. A tűzoltóság gyorsan kivo­nult, de vissza is tértek, mert a tűz kint a né­meti határban volt. A Kövy-féle téglaszin köze­lében gyújtott meg valaki egy csomó repeze szalmát. — Tűz. Aranyos-Medgyesen, mint tudósí­tónk jelenti nekünk, folyó hó 14-én, szombaton, déli 12 órakor özv. Bánné háza kigyuladt és a szél szíttá a tüzet tovább. Csakhamar lángban állott 2—3 épület is, szerencsére azonban, az odagyült nép a jó vizi puskával sikeresen meg­akadályozta a tűz tovaterjédését. így is 5—6 épület és egy szarvasmarha a tűz áleozata. A ká­rosultak szegény emberek. A tűz oka, mint ed­dig megállapítani lehetett, repczeszalmával való vigyázatlan fűtés. — Szenzációs válóper. Báró Kőnigswarter Hermann, a nemrég elhalt Kőnigswarter bécsi dúsgazdag bankár fiú, ki pár éve, hogy 'egybe­kelt Bibarmegye egyik legelőkelőbb családjának, a Blaskovics családnak leányával, Melániával, s házasságának áldozatul hozta ősei vallását s a róm. kath. egyház kebelébe lépett, egyszersmind atgjának végrendelete értelmében, miután ősei vallását elhagyta, örökségéből több mint 2 mil­liót fize?ett ki izr. jótékony czélokra, most váló­keresetet indított neje, Blaskovics Melánia ellen. A család tagjai mindent elkövettek, hogy a há­zastársakat kibékítsék egymással, de Kőnigswar­ter báró álhatatosan megmarad elhatározása mellett: elválik feleségétől, ők nem élhetnek to- vábbb egy födél alatt, az ő házasságukból hi­ányzik a bensőség, mely felépítette boldogságu­kat, tudja, érzi, hogy ő a hibás, de nem tud számot adni arról, mi pusztította el szivéből, leikéből azt a kapcsot, a mi a feleségéhez fűzte. A válókeresetnek immáron mi sem áll útjában s Frischauer dr., a férj megbízottja, meg Königs- warterné jogi tanácsosa megállapodtak abban, hogy a válópört hűtlen elhagyás czimén indít­ják meg. Königswarternek ez ellen nem volt ki­fogása, ha a bíróságok az ő vétkéből is bontják föl a házasságot. A vagyoni kérdések tekinteté­ben is megállapodtak. Kőnigswarter báró fele­ségének egy millió 700 ezer koronát érő birtokot enged át örök időkre, ezenkívül 40,000 korona évi apanázst fizet neki. A kis fiút az apja akarja megtartani, de a báróné is köve­teli magának. Ezt még nem döntötték el, való­színű azonban, — a tárgyalások eddigi eredmé­nyei legalább sejtetik, — hogy a tiz éves Ja­nika az apja gondozása alatt marad. A nagy­váradi törvényszék pedig julius 18-ra tűzte ki a békéltetési tárgyalást. — A »Magyar Szó.« A parlamentarizmut legfejlettebb földjén, Angliában, mondotta egy nagyhírű államférfiu: ha ellenzék nem volna, vá­sárolni kellene ellenzéket. Az első öt hónap ered­ményei után igy vélekedik a magyar közvéle­mény a Magyar Szó felől: Ha nem lenne, meg kellene csinálni az igazi, az őszintén ellen­zéki újságot. Ez a titka annak, hogy a Magyar S z ó az első öt hónap után olyan szilárd állást foglalt el a magyar köztudatban, hogy a Ma- gyar-Szó-t ma már nem nélkülözheti senki, ki a közügyekkel foglalkozik s még kevésbé az, ki a közügyek iránt komylyabb érdeklődést tanúsít. A Magyar Szó függetlenéi a pártoktól, intézmé­nyektől és főleg az intézetektől, járja utait. Semmi irányban nincs kötött marsrutája, és meg­jelenésének élső pilanatától kezdve a magyar közönség megszűnt kísérleti anyaga lenni az egyoldalú, a sugalmazott informáczióknak. A Magyar Szó a magyar szó világosságával, a ma­gyar gondolkozás őszinteségével számol be minderről a magyar közönségnek. A Magyar Szónak a magyarság az evangéliuma. A magyar­ságnak állami és társadalmi érdeke szólította harezba. Ezt a harezot vívja gáncs és félelem nélkül s ha a harezmodor időnként éles, annak oka az, hogy ellenfele mindig alattomos. Ezért olvassák mindenütt a Magyar Szó-t, a hol ma­gyar szó hangzik, a hol a magyar gondolkozás­nak vezető szerepe van. Ez szerezte meg a Ma­gyar Szó politikai ellenfeleinek félelemmel ve­gyes tiszteletét. És a milyen eleven, őszinte, szókimondó a Magyar Szó politikai rovata, ugyanolyan szellem vonult át a társadalmi és művészeti rovatokon is. A Magyar Szó hatalmas térfoglalása a magyar gondolkozásérzés diadalát jelenti. A Magyar Szó ezekhez mindvégig hü fog maradni. A Magyar Szó politikai napilap előfize­tési ára félévre 14 korona, negyedéve 7 korona, havonként 2 kr. 40 fillér. Kiadóhivktal : Buda­pest, IV. ker„ Sarkantyus-utcza 3. sz. — Miliomos a börtönben. Újhelyi Lipót hódmezővásárhelyi, többszörös millimost hamis tanuszerzésért egy évi börtönre Ítélték. Újhelyi, akit 40000 korona biztosíték letétele után föl­tételesen szabadon bocsátották, megszökött. Pár havi távoliét után azonban a szegedi csillag- börönben jelentkezett büntetése megkezdésére, nyomban letartóztatták. Most aztán viszzakapja a 40000 korona kaueziót. — Sertósvósz Ar-Medgyesen megszűnt, a zárlat feloldatott. Felelős szerkesztő : Mátray Lajos. Főmunkatárs: Nagy Károly. Terményárak a legutóbb megtartott hetivásáron. Métermázsánként t ÜKiVmiN Y itts. frt kr. frt kr. Tiszta búza .... 6 20 6 30 Kétszeres.............. 5 60 5 70 Rozs ... ........... 5 40 5 6 0 Árpa ................... 4 50 4 6 0 Zab...................... 5 00 5 2 0 Tengeri .... 5 90 6 00 Kása.................... 12 00 12 — Fehér-paszuly . . . 6 00 5 40 Tarka „ .... — — Szilva ................... 99 24 „ füstölt . . . _ Sz alonna.............. 60 65 — Krumpli zsákja 2 80 2 80 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom