Szatmár-Németi, 1900 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-03 / 27. szám
SZATMÁR-NÉMETI. Julius 3. Szatmár, 1900. a közönség előtt, mely fölemelte az egyesületet, de hajtsuk meg lobogónkat a szeretett dalegyesületek előtt; előttetek is, mert részetek van nektek is e dicsőségben; a ti példátok buzdított, hogy ez egyesület mindig lankadatlanul előre törekedjék. Fogad- játók az egyesület köszönetét, hogy oiy szép érdeklődéssel jelentetek meg, hogy ez ünnepélynek az országos jelentőségét és fényét megadjátok. Hassa át ezt a nemes szövetséget a lelkesedés szent tüze! Az a forró óhajtás fogja el most mindnyájunk szivét, hogy az erők egyesítésével forrasszon ez egybe mindnyájunkat s ebből merítsenek az egyesületek, mint éltető forrásból kitartást és lelkesedést. Éljenek soká! Ezután Jaskovics Ferencz, az egyesület alelnöke olvasott szemelvényeket, az általa gondosan, hű részletességgel egybeállitott 25 j éves történetéből a Dalegyesületnek. A jelen volt Visky Károly és Unger Gusztáv tábla- birókat a vonatkozó helyeknél, mint az egyesület egykori lelkes elnökeit, a közönség megéljenezte. Ezután következett a dalegyletek üdvözlése. Elsőnek Márk Endre, a debreczeni dalárda sokszorosan kitüntetett érdemes elnöke érdemjeleivel teljesen feldíszítve üdvözölte dalegyletünket, selyem szalagot kötvén a dalegyesület zászlójára. Utána jött Pogány Ármin, a debreczeni Egyetértés dal- és zene egylet nevében fehér selyem ajándékával. Bodnár Lajos piros kék szalagot nyújtott át a nyíregyházai dalárda nevében. A nagyszalontai dalegylet részéről Szemes Péter elnök tűzte fel meleg szavak kíséretében a szalagot. A mármaros-szigeti dalárda nevében Vajay Endre beszélt hosszasabban s fehér szalagot kötött egyelületünk lobogójára. A hajduszoboszlói és hajdúnánási dalárdák nevében Zsigmond Sándor mondott üdvözlő beszédét. Majd Jaskovics Ferencz alelnök fölolvasta a dr. Schlauch Lőrincz bíboros üdvözlő levelét, továbbá Heh elein Károly és Dr. Steinberger Ferencz kanonok meleg hangú üdvözletét es több üdvözlő sürgönyt, mire a disz-közgyülés véget ért. Az esti színházi disz-hangverseny az ünnepségek egyik kiemelkedő mozzanata volt. Az egybegyült díszes közönség a színházat teljesen megtóhötte. A rendkívül érdekes előadást „Báthori Mária“ czimü nyitánynyal a helybeli honvéd zenekar kezdette meg. Ezután Hodossy Lajos szavalta Szabados Ede ref. főgimn. tanár alkalmi ódáját. A taps és éljen, mely a szavalatot követte, az írónak és szavaiénak egyaránt szólott. Majd a közreműködött dalegyletek egyenként a következő sorrendben mutatkoztak be: 1. A Debreczeni Dalegylet Székács Gyula „Kurucz nóták“ czimü dalával s magas színvonalon álló művészettel ragadta el a közönséget. Karmesterük volt Mácsay Sándor. Az óriási taps és éljenzés után e derék dalárdát Bős sin Gizella és Nagy Ilonka koszoruzták meg. 2. A Debreczeni Egyetértés Dal- és Zeneegylet ugyancsak Mácsay Sándor vezetése alatt Huber Károly „Győzelmi dalát“ énekelte jó felfogással, tömör összhanggal, lelkesedéssel. Megkoszorúzták Szentiványi Etelka és Ilona. 3. A „Haidu-nánási Dalárda“ „Zug áz erdő“ ez. dallal kezdte. Kellemesen csengő tenorjával keltett kedves hatást. Megkoszorúzták Kishalmi Irén és A u- gusztini Kornél. A karmesterét, Nagy Károlyt, zajosan megtapsolták. 4. A Hajdu-szoboszlói Dale gyesül el Tóth Lajos vezetése alatt állott színpadra. E dalárda a képzettség, a művészi felfogás, magaslatán áll, s a közönség elragadtatással nyilatkozott az eredményről. Megkoszorúzták Wodiáncr Olga és Lengyel Elza. 5. a Máramaros-Szigeti Dalkör Izák János karmester vezetése mellett énekelt s keltett nagy hatást. Megkoszurozták Litteczky Margit és Gödé Erzsiké. 6 Ä Nagykárolyi Dalegyesület kiváló ízléssel válogatott magyar dalait Kun Miksa karmester vezényelte. Precíz betanulás, finom temperamehtumosság mutatta be a derék dalárdát. Megkoszorúzták Biki Kornélka és Uray Leonka. 7. A Nagy-Szalontai Dalárdát Tür- kössy Antal vezette. Jó magyar előadással és eleven kedélyükkel érdemeltek sürü tapsokat. Megkoszorúzták Schwartzleitner Ilonka és Kishalmy Irén. 8. A Nyit egyházi Dalegvesületet San- troch Alajos vezette. Szép cgyöntetüségü betanítása a karmester és a tagok nagy dicséretére válik. Megkoszorúzták Palády Erzsiké és Szentiványi Ilonka. 9. A Szatmárnémeti Iparos dalkört Veress Lajos vezette. Jól betanult darabjukat a közönség megtapsolta. Megkoszorúzták Hérman Margit és Zsák mán Margit. A színházi pompás műélvezet után az egyes dalárdák, a koszorús-leányokat, valamint Mesz- lényi Gyula püspököt és gróf Hugonnai Béla főispánt, szerenáddal tisztelték meg. Különösen szépen kimagasló volt a helybeli dalegylet tisztelgő szerenádja a püspökségi palota előtt. A szerenádok után már jól ben voltunk az időben, midőn a közönség zöme kiérkezett a Kossut-kerti kioszkba, hol a város látta szívesen vacsorával a vendég-idegeneket, kiket lelkes toaszttal Dr. Fechtel János kimagasló szellemű beszéde tisztelt meg. Vacsora után megeredt a jó kedv, a dal, már szétbo' sájtá arany sugarait a hajnal s még mindig népes és kedvtől hangos volt a kioszk. Vasárnap, jul. 1. változatos műélvezetre virradt városunk Reggel 8 órakor Meszlényi Gyula püspök szolgált zenés nagy misét, a főtemplomban, melyen temérdek nép volt jelen és áhítattal hallgatta a lélek emelő betét-énekeket, melyeket a debreczeni és a helybeli dalegylet fenkölt da- lárdistái, ihlettel telve adtak elő. Különösen dicsérendő a debreceniek „Agnus dei“ kezdetéi mű éneke. Majd az ev. ref. nagytemplomba vonult a város szine-java, ahol Biky Károly esperes-lelkész mondott eszmékben gazdag és magas szárnyalásu beszédet. Remekeltek itt is dalos vendégeink, gyö nyörü ének-betéteikkel. Kiváló dicsérettel kell felemlítenünk a debreczeni koszorús dalegylet Szárnyat ölts fel . . . czimü fohászát, melyet kiváló szent ihlettel élvezett a templomi nagy közönség. Dél felé járt az idő, midőn dalos vendé geink a színházba próbára, az igazgatósági tagok pedig a városháza nagy tanácstermébe gyűltek össze, hogy megtartsák a »Tiszavidéki kér. dalos szövetség1' első rendes közgyűlését, Lengyel Imre, a debreczeni dalegylet diszelnökének rendes elnöklete alatt. Kimagasló jelenség képen kell felemlítenünk, a hivatalos aktusok közül a lelkesedést, melylyel a gyűlés megválasztotta gróf Zichy Géza országos hirü és hires művészt az egyesület, illetve Szövetség Védnökévé és érte egy 5 tagból álló deputácziót küldött. Meghatóban köszönte meg gróf Zichy Géza a „rá nézve kitüntető bizalmi állást“ és lelke mélyéből ígérte, hogy védnöksége nem fog nyom nélküli lenni a Szövetség életében. Mondanunk is felesleges, hogy a nagynevű művészt falrengető tapsvihar kisérte, midőn azt mondta: „most pedig sietek .. . mert próbálunk .. sok a dolgom!“ Sok ilyen lelkes jó érzelmű magyar főurat adjon az Ég hazánknak 1 Délben 50 teritékü disz-ebédet adott Mész lényi Gyula püspök, melyre vendégeink vezető egyénei, elnökei és az ünnepségek intéző férfiai voltak hivatalosak. Vasárnap esti 7 órakor már alig lehetett járni a színház tájékán. A ki jegyet nem tudott kapni, legalább kívül akarta a felsorakozó da- lárdistákat látni, lelkesen megtapsolván azokat. Bent pedig a színházban feszült figyelemmel várta a díszbe öltözött nagy közönség a ritka műélvezet számba menő estét, melyet különösen az tett felette érdekessé, hogy egyrészt gróf Zichy Géza maga vezényelte darabjait, másrészt minden egyes darabot a résztvevő összes működők együtt adtak elő. Végre fellebbent a függöny, megcsendült a magyar nép ima-dala, a fenséges szárnyalásu „Kölcsey-Himnusz“ melyet frenetikus taps-vihar követett. Második szám volt a Zichy Géza féle „Szerenád“ melyet a helyb li honvéd-zenekar kisért. Leírhatatlan az a hatás, melyet e dal tett s az a lelkesedés, melylyel a közönség fogadta. Szűnni nem akaró tapsok között hívták szerzőjét gróf Zichy Gézát, kinek a dalárok diszos babér-koszorút nyújtottak át, „ezen nap emlékéül.“ Szintén nagy hatásúak voltak a hangverseny 3-ik és 4-ik pontjai is u. m. „Népdalok'“ Médertől és „Őseink emléke“ (zene kísérettel) melyek után Médert zajosan éltették és tapsolták. Osztozott a nagy sikerben Zichy Géza gróf másik nagy darabja az „Alár“ czimü ballett, (zenei előadás) melynek fülbe mászó, lágyan zsongó zenei részeit meg kellett ismételni a közönség tomboló tapsviharára. Ritka szép előadásban érvényesültek a disz-hangverseny többi számai is, mint: Them „Dalünnepe“ és a „Magyar király induló.“ A lelkesültség magaslatán szárnyaló, fenkölt szellemű dalünnepet a »Szózat« magasztos akkordjai fejezték be. Előadás után a debreczeni dalárda megtisztelő szerenádot adott: a Főispánnak, Hármán Mi- hálynénak és Jaskovics Ferenczné úrnőnek, a közönség periig kivonult a Kossuth parkba, melynek díszes kioszkja ez uttal is kedves vendeg szeretettel fogadta az idegeneket. Majd tánezra perdült a fiatalság és perdült a sok szép asszony, leány, egész világos reggelig. Bizony elmondhatjuk: soká, nagyon soká édes emlékű lesz e nap nekünk, Szatmáriaknak, mert örömünk, lelkesedésünk és törekvésünk teljes volt; de édes lesz ez emlékekben bizonyára kedves vendégeinknek is, mert az ő sikereik di csőségük is teljes! A szeretet édes melegével bocsájtottuk a kedves dalosnép egyrészet jul. 2-án reggel, otthonuk felé, másik részét pedig, a kik Szatmár- hegyünket és a kies Erdődöt mentek kt meglátogatni, városunkból is sokan kisérték kirándulására, igaz jeléül annak: hogy szeretetünk őszinte, erőnk pedig lankadhata.lan volt, hogy nemcsak ajkunk zengett, de tetteink is szivünk nemes érzelmei mellett bizonyítottak. Jul 2-án, az esti vonatok vitték el körünkből tulajdonképen a „Dallos-szövetség“ lelkes bajnokait, a kik még a robogó vonatról is dallal üdvözölték vendég szerető polgártársainkat. Végül: a közművelődés nevében köszönet mindazoknak, kik fáradságot nem ismerő, hosszú, buzgó munkásságukkal tették lehetővé a fentiekben halvány vonásokban ecsetelt, magasztos dalünnepélyt, melyre büszke lehet a Rákóczyak régi hires városa: Szatmár-Németi ! Levelek a Szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! *) Dr. Törseö'c Károly, a Farkas Béla által ellene indított sajtóper közös megszüntetése tárgyában, közölte az általam alairt nyilatkozatot ; ahoz magyarázgatásait toldotta. Miként a Dr. Tö.seök Károly czikkének helyt adott, szeves- kedjék alábbi soraimat is becses lapjában közzé tenni, mert ily körülmények között a nyilvánosságot a per beszüntetésének valódi okáról nekem is tájékoztatnom kell. A sajtópert közösen szüntettük meg, a nyilatkozatot én irtain alá, a nélkül, hogy annak tartalmáról Farkas Béla egy szót is ismerne, tehát a felelőség engem terhel. Beszüntettem a pert azért, mert utólag inegyőződtem mások példájából, miszerint a Dr. Törseök Károly tollából kikerült sértegetéseket és vádakat az ő egyéniségében rejlő tulajdonságok miatt, mások sem (ártották alkalmasnak, hogy azokért a legcsekélyebb elégtétel szerzésre faradságot vegyenek. Nem tartotta érdemesnek a polgármester, a tisztilőügyész, hasonló czikkei miatt vele szóba állani. Nem tartotta alaptalan feljelentés miatt két törvényszéki biró sem szükségesnek, hogy megbüntetését kérjék. Egyedül a közigazgatási bizottság mint hatóság tartotta arra méltónak, hogy 100 korona birsággal büntesse. Tehát Farkas Béla sem tartozik tőle elégtételt venni. A per beszüntetésnek ez volt minden alapja. Dr. Törzsök Károly ur egyéniségét még jobban megvilágítja azon ténye, hogy a kölcsönösen elintézet ügyet újabb sértegetésekkel újból a nyilvánosság elé viszi, anélkül, hogy ezen szándékát az elintézéskor közölte volna. Az ilyen eljárást azok, a kik becsületbeli ügyek elbírálására illetékesek, nem tartják a kifogástalan tisztességgel összeegyeztethetőnek. Nincs szándékom többé sem az ügygyei, sem Dr. Törzsök Károly úrral foglalkozni, — hiszen a fenti tényekből láthatja az olvam kö*) Helyt adunk e soroknak, mivel egy részt lapunkban jelentek meg az összes, ezen ügyre vonatkozó közlemények, másrészt, mert óhajtjuk, hogy a kölcsönös hozzászólások után a vitás kérdés végelintézést nyerjen. Sze rkesztő-
