Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-24 / 43. szám

Szatmár, 1899.

SZATMAR-NEMETI

Október 24.

mert: a kisipar szövetkezet dolgoznék belfogyasztásra, a gyáripar pedig dolgoznék exportra.

így megszűnnék azután az az általános szomorú jelenség, hogy: ha valamely helyen gyáripar létesült, ott, a kisiparos tönkre ment, vagy másfelé költözött, vagy más egyéb utón lett semmivé!

Addig is azonban, mig a vajúdó kisipar-ügy sorsa eldülne: pártoljuk a hazai kisipart!

Színészet.

Hétfőn, f. hó 16-án, félhelyárakkal Csiky Gergely ismert hires társadalmi szinmüve adatott, a „Czifra nyomorúság.“ A régi jó darab majdnem telt házat vonzott. S a kik elmentek megnézni, nem is bánták meg, mert egy valóban élvezetes estét szereztek maguknak. Csorna Bálint diurnista szerepében Tábori egész este lekötötte és állandó derültségben tartotta a közönséget, a mely nem is fukarkodott a tapsokkal. Palugyai (Mézesné), Fényessy (Poprádi) szerepében szintén sok kellemes perczet szereztek, Mor- vay (Bálnái), Arday (Eszter), G. Novák (Bella), a darab főszereplői a náluk megszokott preczizi- tással játszottak. Különösen sok kellemes és lebilincselő vonás volt Novák Irénnek a naiv kis leányt ábrázoló jeleneteiben.

Kedden, f. hó 17-én, Dóczi pályanyertes hires vigjátéka »A csók« üres ház előtt, a minek oka bizonyára a darab nagyon ismert voltában keresendő. Különösen sikerült alakitást nyújtott Tábori Sobrinus udvari pap szerepében. H. Novák izzó szenvedélylyel adta azt a jelenetet, midőn a királyt csókra tanitja. Az arczára irányzott zöldes fény azonban nem hogy növelte volna az illúziót, de sőt rontotta azt. a menniben egész halottias, kísérteties kinézést adott arczának.

Szerdán, f. hó 18 án, »Nap és hold“ Van- dov és Letherrier ismer szép zenéjü operettje fél ház előtt. Feledi és Szegedi nagyon szépen énekeltek. A fülemiledalt meg is kellett ismételniük. Fényessi Kalabazasz herczeg alakjának komikumát nem tudta eléggé kifejezésre juttatni. Komikus vonásokkal biró intrikus szerepeket nagyon jól alakit, de operett buffo szerepekre nincs benne elég bonhomia.

Csütörtökön, f. hó 19-én, a budapesti nemzeti színház egyik kasszadarabja Bérezik Árpád »Himfy dalai« került színre. A darab concepciája hazafias motívumon alapul, a múlt század végén megindult nemzeti visszahatásnak egyik kiváló irodalmi alkotása leli benne előállásának históriáját. Kisfaludy »Hmfy dalai“ első részének a »Kesergő szerelemének megjelenése és hatása van a darabban illusztrálva, telve epizódokkal. A „Kesergő szerelem“ a költő képzelt csalódásának eredménye, irod. tört.-i és költészeti kincs, melyet a szeretett nő, a megénekelt Liza is szivén hord, de nem Kisfaludyban gondolja annak szerzőjét. Ezen alapszik a bonyodalom, melyben sok megkapó mozzanat van. De végre is a költő szerelmén és állhatatos kitartásán megtörik a Liza

Az a néma könycsepp pedig egyre gyorsabban pörgött le a halovány arcon és mikor odaért az arcz közepére, egyszerre csak nagyot esett és épen a leány kezére gördült arra a puha, fehér kacsóra, mely ott pihent a zongora billentyűin. Mikor pedig az a forró csöpp odaesett arra a puha, fehér kacsóra egyszere megrezzent az egész test, a leány felkapta fejét, a halvány arcz elpirult és a szeme megvillant, kigyuladt.

— Sándor, Sándor, bocsáss meg 1

Szinte fuldoklóit, — mikor ezt mondta gyorsan, hevesen, lázasan.

— Én csak tég. d szeretlek, de hozzá kell mennem. Elűznek, elkergetnek hazulról.

A kipirult fej szinte élettelenül dűlt le a puha, fehér kacsóra, amely ott nyugodott a billentyűkön és a zongorából egy fájdalmas, búgó akkord tört ki.

A férfi szeme pedig odatapadt a kipirult arezra és a pihegő testre. És még szomorúbb lett a nézése, még a szomorúbban csengett a hangja

Tudom. Tudtam. Éreztem itt benn a szivem, fenekén. Ez a szomorú szív mindent megérez.

A leány lázasan felemelte a fejét. Arczárói letűnt a lázas pir, szeméből eltűnt a tűz.

És mit teszel te Sándor?

— A férfi felállt és kezét nyújtotta a leánynak :

— A mi itt a szivemben meg van Írva. Folytatom a szomorú történetet, a mi itt benn él. Hordozom tovább ezt a szomorúságot. ..

Azután a kemény barna ujjak eleresztették a puha, fehér kezet, még egyszer találkozott a két szempár szomorú tekintete és a férfi lehorgasztott fővel elhagyta a szobát. . .

képzelt »szívtelensége«, egymáséi lesznek, hogy folytatásban ismét az irod. tör. nyerje a legtöbbet, a „Boldog szerelmet“. Magának a darabnak előadása általában elég jó volt. Kisfaludy Sándor (Simon Jenő) kreálása dicséretére válik a törekvő játékosnak, szerepét átértő, a helyzetekbe magát beletaláló, s a költő kesergő bánatát híven visszatükröző előadása az est sikeréből nagy részt biztosítanak az ő számára. Méltó pártnere volt Arday Ida is, (Szegedy Riza) ki teljesen osztozott a főszereplő sikereiben, s szerepe meglehetős egyhangúságát ügyes változatossággal tudta élvezetesebbé tenni. Novák Irén (Jolán) élénk játéka, ezúttal is elismerésre volt méltó, valamint jók voltak Rakodczay Rostyja, az igazi magyarosságára büszke s azt mindennél többre becsülő földbirtokos és Morvay Bezeré- dy-je, az igazi kurta nemes, ki feleségében s birtokában látja boldogságát s nem törődik az irod. hagyományokkal. A többiek is kisebb szerepeikben derekasan megállották helyeiket s igy egy összevágó, elég gondos előadásban volt alkalma a közönségnek gyönyörködni.

Pénteken, f. hó 20-án, Herczeg népszerű da. rabja „A Gyurkovics lányok“ került szinre félhelyárakkal teltház előtt A szereplők közül különösen Novák Irént kell kiemelnünk, ki Miczi szerepében való otthonossága, könnyed játéka, találó temperamentuma által sűrűn ragadta elismerő tapsokra a közönséget. Jól oldotta meg feladatát Arday is, (Katalin), Palugyai (Sára), és Tóth Mariska (Ella) szerepében s mindnyájan gondos alakítással igyekeztek az összbenyomás kellemét emelni. Jó Gyurkovics mama volt La- tabárné is, Fényessy (Horkay Feri)-jében néha- néha komikussá vált, még pedig olyanná, a mi a szerep természetéhez nem megfelelő, maszki- rozása is a Il-ik felvonásban kifogásolható, mert daczára az uniformisnak, nem lehetett észrevenni a délezeg és hóditó gavallért. Elég jók voltak Morvay (Radványija), Simon (Sándorfija), Gulyás (R. Gidája), bár az összjáték a vontatottság látszatával hatott.

Szombaton Strauss János remek zenéjü ope- rettejét, a »Czigánybárót« láttuk. Ezúttal is kevés közönséget vonzott e kedves zenéjü szép darab, pedig úgy a csinos kiállítás, mint a szép összevágó előadás megérdemelte volna, hogy telt ház gyönyörködjék benne. Feledi B. Szaffi nagy és nehéz szerepében igézőén kedve« volt és elragadóan énekelt ; Nagy Gy., mint Barinkay gyönyörű tenorjával imponált. Érczkövi, a toborzó tisztet sok szimpathiával játsíötta. Dicséretet érdemelnek még: Latabárné (Czipra), Tábori (Zsuppán) és Rambovszky mint Arzéna.

Vasárnap Tóth E. tőrűlmetszett magyar, remek népszínművét, „A falurosszát“ elevenítette föl a színtársulat Az előadás kifogástalan jó volt. A nagyobb szerepek mind jó kezekben voltak, kik közül különösen is dicsérettel említendők: Feledi B. a ki párját ritkító, kedves Finom Rózsi volt és gyönyörűen énekelt. Érczkövi Göndör S. szerepében tiszta csengésű dalaival imponált s mély érzésű játékával keltett köztetszést. Tábori nagyon sikerült volt a bakter szerepében. Feledi Gáspárt pedig Morvay nyújtotta sikerült előadá- ban. Arday mint F. Boriska, igaz érzelemről tanúskodó, öntudatosan kidolgozott remek jeleni- tésével nagy hatássál játszott. Több szereplő mint pl. H. Novák I. rekedt volt, mely bizonyára a színház csekély fűtésének az eredménye. A szép, egybevágó előadást jó félház nézte.

HÍREK.-— Személyi hir. Főispán ur őme'Itósága a grófné Öméltóságával együtt pénteken reggel városunkba érkezett s innen az nap délelőtt Pettyénbe mentek ifj. Böszörményi Sándor és neje látogatására. Délután Dobrács-Apátiba is átrándultak a Nikolics Szeréna urhölgy vezetése alatt levő szövő-gyár megtekintésére. Vasárnap, 4—5 napra, Nagy-Bányára utaztak.

— Kinevezés. Főispán ur Öméltósága Föld- váry Sándor m.-szálkái lakos ügyvédet tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte Ki.

— Kinevezés. Szép kitüntetés érte városunk egyik derék szülöttét, Fekete Benő kolozsvári pénzügyigazgató helyettest és pénzügyi tanácsost. O Felsége a király ugyanis a kir. tanácsosi czim- nek egyidejűleg és díjmentes adományozása mellett a brassói kir. pénzügyigazgatósághoz pénzügyigazgatóvá nevezte ki. Gratulálunk a megérdemelt szép kitüntetéshez!-— Dr. Steinberger Ferencz kir. kath. tanítóképző intézeti igazgatót, az országosan ismert nevű pedagógust és tanügyi s egyházi irót, a király a

n. váradi székes káptalannál üresedésbe jött irodalmi stallumra kanonokká kegyelmesen kinevezte. Hetek óta beszélt a fáma a kinevezésről, de mig biztos ténynyé nem vált, nem közöltük. A kinevezés, mely ez alkalommal egy nagyon érdemes egyénnek adta meg a méltó jutalmat, város és megyeszerte a legnagyobb örömmel logadtatott^ A stallum évi jövedelme 18—20 ezer frt, amint

értesülünk. A kinevezéshez a legőszintébb szívvel gratulálunk mi is.

— Gyászhir. Szabados Ede ev. ref. főgymn. tanár, lapunk munkatársát, szomorú csapás érte. Nővére Szabados Ilona aradi tanítónő f. hó 17-én Aradon elhunyt. Fogadja testvéri gyászában őszinte részvétünket.

— Eljegyzés. Bikfalvy Albert Szilágymegyei földbirtokos a napokban váltott jegyet Antal Dániel közszeretetben álló tekintélyes polgártársunk kedves és müveit leányával Ilonával.

— Személyi hir. Fésős Endre törvényszéki aljegyző a bírói vizsgát a bpesti kir. tud. egyetemen közelebb jó sikerrel letette.

— Kinevezés. Berey Károly végzett főgymn. tanulót, Berey Károly honvéd őrmester fiát, a n. károlyi p. ü. igazgatóság a helybeli kir. adóhivatalhoz gyakornokká kinevezte. Mielőbbi előhala- dást kívánunk.

— Az avasban vásárolt Kiszely és Karacsey- féle erdőséget f. hó 11 —14. napjain vette át a város a tulajdonosoktól hivatalosan. A várost az átvételnél a közigazg. tanácsos, t. főügyész, erdész és városgazda, a tulajdonosokat Böszörményi Zsigmond és Juhász Ferencz erdész képviselték. A határjelek jó karban találtattak, a határrészek megállapittattak. A haszon, mely egyelőre csak a legeltetésből várható, de a kezelési költségeket az is fedezi, az átvétel napjától a várost illeti. Az adókat f. év végéig a volt tulajdonosok fizetik.

— MZ ev. ref. felsőbb leányiskolái tanítónők nyugdíjügye végre szerencsés megoldást nyert. Az intézet ugyanis, s igy a tanítónők is felvétettek a orsz. nyugdíjintézet kötelékébe és pedig eddigi éveik beszámításával. Ez is egy fontos lépés volt az intézet megszilárdítása felé.

— Drága a pénz. Az Osztrák-Magyar Bank, a mit 30 év óta most tett először, a kamatlábot 6 százalékra emelte. Példáját követni kell a vidéki pénzintézeteknek is, a melyeknek a hitelt az osztrák-magyar bank nyújtja.

— Fökertószévé a Kossuth-kertnek a város által Lorencz Pál választatott meg. Állását f. hó 1-én elfoglalta.

— Berendelés. Gerster Miklós iparfelügyelő szolgálattételre a kér. minisztériumba béréi delte- tett A berendelés kitüntetés és az érdem jutalma szokott lenni. Ezért gratulálunk hozzá és kívánjuk, hogy a vidéki kisipar ügyét lelkesen támogassa a felügyelő ur a központban is, a hol a munkatér rendelkezésére bocsáttatott.

— Kérelem. Mindazon urakat, akik a Kiss Gedeon Szatmár-Németi szab. kir. város volt rendőrfőkapitánya részére emelendő emlékmű létesítésére aláírási felhívást és gyűjtői vet kaptak, tisztelettel felkérem, hogy a gyüjtőiveket a gyűjtött összeggel együtt, hozzám a folyó hó végéig megküldeni szíveskedjenek. Szatmártt, 1899. október 13. Hérmán Mihály, polgármester.

— A lótenyésztési jutalomdijak f. hó 15-én osztattak ki Károlyban a bizottság által. Bejelentetett 41 csikós kancza és 15 3 éves kancza csikó. A dijakat jobbára sváb községbeli gazdák nyerték el, a mi annak bizonysága, hogy a ló- tenyésztés, derék, vagyonos, szorgalmas, most már csak névleg sváb, de tényleg magyar gazdáinknál van legmagasabb fokban kifejlődve. — A csikós kanczák közül az 1-ső dijat, 60 frt, Schrek Antal vállaji gazda világossárga kancza csikója nyerte el. A 3 éves kanczák közül, az első dijat 30 frtot, Lányi Lajos gilvácsi lakos gesztenyepej kanczája.

— Hangverseny. A honvédzenekar csütörtökön délután a Deák-téren hangversenyt adőtt a következő műsorral: 1. »Nibelungen« induló K. Wagner. 2. »Rákóczi« nyitány Kéler B. 3. »Die Forell« polk. fr. Strobl. 4. »Türkische-Scharvvache« Michaelis. 5. »Für Lusztige Leut« egyveleg«, Komzák. 6. »Magyar népdal« induló Nyári J. Mint nagyon helyes újítást megemlítjük, hogy a műsor a közönség között szétosztatott. A hangversenyben még többen gyönyörködtek volna, ha arról a közönségnek eleve tudomása van. Ezért nagyon kívánatosnak tartanók, ha a karmester ur a hangverseny idejét, helyét és műsorát a lapok utján előre is közhírré tenni szíveskednék.

— Halálozás. Mandel Ede nagybirtokos, Nyírbátor díszpolgára, Szabolcsvármegye törvény- hatósági bizottságának tagja e hó 18-án hosszas szenvedése után, életének 85-ik évében Nyírbátorban meghalt. A népszerű és közszeretetben álló nagybirtokos temetése nagy részvét mellett ment végbe e hó 20-án Nyírbátorban.

— Czimbalom átiratok. Májdik Bélától, az ismert nevű czimbalom játékostól a fenti czimen egy füzet népdal-czimbalom átirat jelent meg, melynek ára 40 kr.

— A szatmármegyei Széchenyi Társulat igazgató választmánya november 8-án 4 órakor a városház kis tanácstermében választmányi ülést tart. Tárgy : a a menhelyek számadásairól jelentés. Folyó ügyek. (Kéretnek a megyei lapok tek. szerkesztőségei e közlemény szives átvételére.)