Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-07 / 10. szám

Szatmár, 1899. SZATMÁR-KÉMET1. Márczius 7. hogy sem terjeszkedési leg, sem más egyébb beruházásilag, a Kossuth-park rendezéséből kifolyólag, a város pénztárát terhelni nem fogja, illetve azt terhelni meg nem engedi. Színház. Szombaton, márczius 4-én, bérletszünetben a »Gyurkovics leányok«. Herczeg Ferencz hires vigjáteka. A premieren szép számú közönség volt jelen. A darab azt adja elő, hogy Gyurkovics mama (Szelényi E.) hogy adja, férjhez négy le- nyát. A vőlegény-vadászatból érdekes kaczag- tató helyzetek állanak elő. Különösen jó az első és 2-ik felvonás, melyben Kata (Kende) és Sári (Aczél) jutnak főkötő alá. A 3-ik, melyben Ellá­nak (Zoltán) csípik meg Radványi ezredes (Kré- mer) Gida nevű gyámíiát (Heltai) kissé lankadt. A 4-ikben, melyben Miczi (Kunhegyiné) keríti horogra a házaságtól vonakodó Horkayt, (Rajz) a ki csak másokat szeret a házasságba beugratni, ő szerzett férjet a többi leánynak is, ismét fel­csillan a szerző tehetsége. A szereplők mind igen jók voltak s nagyban hozzá járultak a darab si­keréhez. A Gyurkovics lányok közül Kende és Kunhegyiné elragadóan csinosak voltak. Ügyes volt a legkisebb Gyurkovics leány is a kis 4—5 éves Sáska Iluska, a ki már az előző estén Rip- Ripben bebizonyította, hogy szinész-vér cserge- dez ereiben. A kitűnő vígjátékot ajánljuk a kö­zönség figelmébe. Hétfőn, febr. 27-én zónában Rákosi Jenő hatá­sos népszínműve »Éjjel az erdőn« ez évadban má­sodszor fél ház előtt. Kedden, febr. 28. népelőadásban, de nem nagy közönség előtt elevenítette föl az igazgató az „Agg szüzek“ czimü tréfás bohózatot. Szerdán, f. hó 1-én Krémer Sándor jutalom­játékául a „Fekete orvos“ czimü regényes fran- czia színmű. Krémer, a kinek játékát az ő körébe vágó nagyobb drámai szerepekben ez évadban oly ritkán élvezhette közönségünk, Fabien orvost ala­kította kifogástalan felfogással és nagy hatással, úgy a lágy tyrikus, mint a viharzó szenvedélyek drámai jeleneteiben lebilincselte és magával ragadta a közönséget, mely a kedves színészt zsúfolt házzal jutalmazta és értékes ajándékokkal lepte meg. Mellette jók voltak a főbb szerepekben Németh, Rajz és Kende Paula. Mint értesülünk, az igaz­gató, minek nagyon örvendünk, több drámai sze­repben fogja közelebb Krémért felléptetni. Az él­vezetes estékre előre is felhívjuk a közönség figyelmét. Pénteken, f. hó 3 án zónában félház előtt Planquette régi kedves zenéjü operettje adatott „Ripp Van Vinkle“ Rippet Ferenczi hatalmas ba­riton hangján nagyon szépen alakította. HÍREK. — A Szatmárvármegyei Széchényi társulat f. hó 1-én d. u. tartotta a városház nagy tánács- termében Br. Vécsey József társulati elnök el­nöklete alatt évi rendes közgyűlését. A közgyű­lésen majdnem kivétel nélkül csak a me­gyei tagok jelentek meg, közöttük Nagy László alispán, a társulat egyik alelnöke, mig a városi tagok legnagyobb részt távol maradtak. köz­gyűlést Br. Vécsey József elnök nyitotta meg, magvas beszédben fejtegétvén a társulat cultu- rális czéljait és feladatát. Majd kifejezte a tár­sulat háláját a megye iránt, mint a mely a tár­sulat czéljaíhoz az anyagi eszközt adja az 1% pótadóban. S felkérte a jelen levő alispánt, hogy a társulat háláját a megye előtt tolmácsolni szí­veskedjék.. Kováts Béla kir. tanfelügyelő indítvá­nyára a közgyűlés a következő sürgöny nyel üdvözölte Széli Kálmán miniszterelnököt, mint a ki egyszersmint a dunántúli közművelődési egy­let elnöke is:, „A Széchenyi-Társulat, Szatmárvár- megye közművelődési egyesülete örömmel üd­vözli a dunántúli közm. egylet elnökét Magyar- ország kormányának élén és eltekintve azon po­litikai nagy nyereségtől, melyet Nagyméltóságod kineveztetése hazánknak szerzett, Nagyméltósá­godtól azon eszméknek erősebb támogatását re­méli, melyeknek közös harczosai vagyunk. A Szé­chenyi Ti ma tartott közgyűlése nevében báró Vécsey József elnök.“ Közgyűlés ezután tudomásul vette Szuhányi Ödön igazgatónak a társulat múlt évi működéséről nagy gonddal összeállított je­lentését, mely lapunkban egész terjedelmében közölve volt. Ezekután Sarmaságh Géza kir. kath. főgimn. tanár olvasta fel néh. Kováts Eduárd volt igazgató feletti emlékbeszédét,, mely egy ér­dekes, a társulat egész múltját felölelő, magas színvonalon siló s a társulat történetére kutforrás becsével biró tanulmány volt. Bírjuk az illusztris szerző Ígéretét, hogy az emlékbeszédet lapunk számára, közlés végett átengedi. Elfogadta a köz­gyűlés a jelen évi költségvetést, a múlt évi pénz­tárnoki számadást s megbizta az igazgatóságot, hogy azok alapján folyamodjék a megyei segély­nek a jelen évre kiutalásáért. Elhatározta a köz­gyűlés, hogy küldöttséget meneszt a vallás és Pénzügyminiszterhez, a társulatnak a jótékony- czélu államsorsjáték jövedelméből részesítése és évenkint rendes államsegélylyel segélyezése iránt. A nyár folyamán tartandó tánezmulatság előleges költségeinek fedezésére 200 ff tot bocsátott áz igazgatóság rendelkezésére, mely azonban a jö­vedelemből visszatérítendő lesz. Elfogadta közgyű­lés, Majos Károlynak azon indítványát, hogy a társulat ügye' iránt érdeklődő hölgyek a megyé­ből és a városból vétessenek fel a társulat tag­jai közé. Végül Kovács Jenő tolmácsolta a tár­sulat és közgyűlés tiszteletét Br. Vécsey elnök iránt s ezzel a közggülés esti 6 órakor bevég­ződött. — Kinevezés. A vallás és közokt. miniszter Bod­nár Mariskát, Bodnár Gáspár kir. kath. képzöin- tézeti tanár és Bodnár György, kir. tanf. tollnok nővérét a szaniszlói, most szervezett, állami óvoda óvónőjének kinevezte. — Kinevezés. Ő felsége a király Dr. Öreg Béla debreczeni kir. törv.-széki aljegyzőt a hely­beli kir. törv.-székhez albirónak kinevezte. — Kitüntetés. Ő felsége a király dr. Damo- kos Andor főispáni titkárnak a miniszteri s. tit­kári czimet és jelleget adományozta. —- Kinevezés. Neuber Sándor az osztr. ma­gyar bank debreczeni fiókjának tisztviselője, a helybeli fiók helyettes főnökévé neveztetett ki. — A szatmári gőzmalom részvénytársulat vasárnap d. e, 10 órakor tartotta évi rendes köz­gyűlését, a részvényesek szokatlan nagy számban jelenléte mellett. Elnökül Uray Géza lett felkérve a ki megnyitva a gyűlést a jegyző által felolvas­tatta az igazgatóságnak a múlt 1898. üzletévről szerkesztett nyomtatásban megjelent jelentését, melynek főbb adatait lapunk előző számában közöltük. A jelentésre pár pereznyi csend követ­kezett, a mit az elnök arra magyarázott, hogy a jelentéshez senki sem kíván szólani. Bele is fogott a határozat kimondásába, a midőn szót kért és szólani kezdett Ratkovszky Pál kir. kath. főgymn. igazgató, mint egyik részvényes, felvilá­gosítást kért arra nézve, hogy a múlt évben elkö­vetett sikkasztás miképen történt. Az alapszabá­lyokban van-e a hiba, vagy azokban, a kik a pénstárnokkál szemben az ellenőrzést lettek volna hivatva és kötelezve gyakorolni. Kéri és ! követeli azért az igazgatóságtól, hogy elvégre j tárja fel a részvényesek előtt a teljes valóságot, 1 a mit különben már akkor meg kellet volna tenni, j a mikor e szomorú dolog pertraktálása a város­ban megkezdődött, mert különben ha az igazgaz- j gatóság a tényállást a*részvényesek előtt fel nem [ derítené, ő élni fog törvényadta jogával s a bi- i róság utján követelni fogja a társulat könyveinek 10 évre visszamenőleg átvizsgálását. Világosságot követel. Hog}? ha az alapszabályokban van a hiba, azok módosíttassanak, ha az ellenőrzésben volt a hiba, a kötelesség mulasztók bűnhődjenek. A szónoklatnál ideges nyugtalanság terjedt szét a részvényeseken. A kedélyeket Uray Géza igye­kezett csilapitani. Majd id. Dr. Farkas Antal igaz­gatósági elnök emelkedett szólásra. Előadta, hogy az elsikkasztott összeg kerekszámban 29000 frt. A sikkasztás múlt év nov. havában történt, a mi­kor a malom nagyobb előleget szokott adni olyan birtokosoknak, a kiknek nagyobb mennyiségű buza-készletük van eladásra. Midőn az illetők a terményt beszállították, a pénztárnok a könyvek szerint teljes összeget fizetett ki, valóságban azon­ban az előleget levonta, de magának vissza­tartotta. A pénztárnok régi hű tisztviselője volt a társaságnak, a ki ellen Irosszas szolgálata alatt panasz vagy gyanú soha sem merült fel, a ki iránt az igazgatóság a legnagyobb fokú bizalommal viseltetett. A kár teljesen megtérült, kéri azért a közgyűlést, hogy fogadja el az igaz­gatóság jelentését és bocsássa meg az igazgató­ság jóhiszemű tévedését. Heinrich Viktor és Bö­szörményi Károly kijelentik, hogy az igazgatóság jelentését nem veszik tudomásul. Ezután Helmeczy József szólalt fel. Elismeri, hogy a részvényesek nek, a részvények Vm-ed részével joguk van kérni bírói utón az üzleti könyveknek visszamenőleg átvizsgál tatását. De ez rengeteg költségbe kerül, a malom iránt a bizalmat megrendíti s azt a tönkre jutáshoz juttatja. Már pedig ezt tenni azorj, missiónál fogva sem lehet a részvényesek czélja, a melyet a malom a megyei gazdálkodás terén teljesít, a mikor a megye gabona termésének minden perezben, mint biztos és szolid vevője szerepel. De meg nem is lehetne a könyvekből most már netalán történt visszaéléseket felderíteni. Losonczi József igazgató hangsúlyozta, hogy kizárt­nak tekinthető az, hogy a múltban is történtek volna visszaélések. Végre Ratkovszki Pál élt a zárszó jogával, mire közgy. az igazgatóság jelentését tudomásul vette. Az igazgatóság és felügyelő bizott­ságot az eddigi tagokból újból megalakította s a felügyelő bizottságba beválasztotta Litteczky End­rét. A történteknek azonban meg lesz az a haszna, hogy az igazgatóság okul a múlton és ezután nem fog vakon bízni, hanem szigorúan ellenőrzi tisztviselőit. A szatmár-németi ev. ref. főgymn. ifjúsága által, márcz. 15-én d. e. 11 órakor, a vigadóban rendezendő hazafias, illetőleg Petőfi emlékünnepély műsora: 1. Nemzeti hymnus, énekli a főgymn. énekkar, 2. Emlékbeszéd, tartja Csépke Andor VIII. o. t. 3. Lassú magyar, előadja a főgymn. zenekar. 4. Felolvasás, tartja Vaday Viktor VIII. o. t. 5. Pórfiu honfi dala, énekli a főgymn. énekkar 6. In­dali Gyula Máresius idusán, szavalja Rudik József VI. o. t. 7. Szép Heléna Gavott Linka- Camillótól, előadja a főgymn. énekkar. —• Esküvő. Lipcsei Józsikát, a pécsi színtár­sulat tehetséges subrette-énekesnőjét, kire múlt évi szerepléséből közönségünk is kedvesen em­lékszik, nőül vette Dr. Hasznos Jakab szolnoki ügyv d. A bájos menyasszony a frigy-kötést megelőzőleg a róm. kath. vallásról áttért a zsidó hitre. Házasságával búcsút mondott a színpadnak is. A'boldog pár Szolnokon telepedett le — A 2-ik kötöké, szombaton tartatik a kö­vetkező programmal: Hadusfalvi Ludman Ilonka k. a. Friedman Sándor és Bierman Miksa urak zongora- és hegedüdarabokat játszanak. Dr. Né- methy József kir. alügyész ur felolvas. Hodossy Imre németi ev. ref. s. lelkész ür énekel. Az utolsó kötőke tombolával lesz egybekötve, a melyre erősen folyik a készülődés és a gyűjtés. — Az orthodox és statusquo izr. hitközség közötti vitás adó ügyben közelebb döntött a val­lásügyi miniszter és pedig úgy, hogy a -status­quo hitközséget felmentette az orth. hitközségnek fizetendő rendes egyházi adófizetése alul és csak a gabella, mint közvetett adónak 5 éven át fize­tésére kötelezte. — Jótékonyság. Cseresnyés Jenő temesvári lakos, kir. áll. főmérnök az erdődi cv. rei. egyház részére 25 frtot gyűjtött és juttatott Vi- rágh Mihály kir. járásbiró s egyházi főgondnok kezeihez. — Csőd. t iőbl Jakab ellen a kir. törvény­szék saját kérelmére elrendelte a csődöt störneg- gondnokul id. dr. Farkas Antalt nevezte ki Majláth Antal 300 ezer forintos alapítvá­nyát Perczel Dezső belügyminiszter Kiráiy-Helmecz községének Ítélte oda, a várost pedig azzal biz­tatta meg, hogy a város, ha csakugyan hason- szenvi gyógyszatra rendezi be kórházát, úgy az alapítványnak fentmaradó részletéből segélyez­hető lesz. Csak az a neveze.es a dologban, hogy a város is, a miniszter is a végrendeletre hivat­kozik igénye, illetőleg intézkedése okadatolásául. — Lázári község 500 frt költséggel egy millenniumi emlékkertet létesített, melyet, most Nagy Béláné úrnő saját költségén Ersébet-kertté alakit át. — A dalárda szombaton este tartott népes értekezletén elhatározta, hogy az országos dalár- szövettségből kilép s az aradi versenydiját a központnak visszaküldi. A debreczeni dalárda át­iratára kimondotta, hogy a kerületi szövetségbe, ha az életképesnek bizonyul, készséggel belép. Végre bizottságot küldött ki a legközelebb tar­tandó dalestély rendezésére. — A németi gazdasági egyesület vasárnap tartotta közgyűlését. Elnöknek megválasztatott Joó Ferencz. A többi tisztviselők maradtak a régiek. — Színészi jubileum. Leövey József, színtár­sulatunk tagja, jeles drámai színművészünk, a na­pokban tartja színészi működésének 30 éves ju­bileumát jutalomjátékkal egybekötve. Ez alkalom­mal szinre kerül „Két Rancaeu“ színmű 4 felvo­násban. Irta Erkmann ésCliatrian, a „Lengyel zsidó* színmű szerzői. 30 év egy színművész életében nagy szó, nagy kitartás és. nagy küzdelem árán érhette meg Leövey József a fent említett hosszú, működési időt, a ki az összes vidéki színházakkal ismerős, mivel a legtöbbjénél működött. Huzamo­sabb ideig tagja volt a kolozsvári és bpesti nem­zeti színházaknál. Ajánljuk a t. olvasó közönség szives figyelmébe, a magyar színészet e veterán tagját. — Gyászhir. Vettük a következő gyászjelen­tést : »Özv. Sepsy Károlyné szül. Korbuly Julia mint neje, — Sepsy István mint testver — gyer­mekei és unokái, — néha: Sepsy Amália Bányai Ferenczné gyermekei, — valamint az elhunyt sze­retett sógorai, sógornői és a szélesen kiterjedt ro­konság nevében fájdalomtelt szívvel tudatják, a felejthetetlen jó férj, testvér és rokonnak, szepsf Sepsy Károlynak, hosszas szenvedés után f. hó 4-én reggeli fel 6 órakor, életének 08-ik, boldog házasságának 35-ik évében történt gyászos elhunytál. A megboldogultnak hült tetemei e hó 6-án délután 2 órakor fognak az ev. ref. vallás szertartásai szerint az adorjáni sirkeitbe örök nyugalomra helyeztetni. Adorján, 1899. márczius 4. Áldás és béke lengjen az elhunyt hamvai fe­lett !< A temetés tegnap d. u, történt, melyre vá- rosunkból is többen megjelentek. A gyászoló ház» nál Tabajdi Lajos tartott egy az elhunyt érde­meit méltányló megható gyászbeszédet. A vár­megyei takarékpénztár, melynek az elhunyt egyik alapitója és igazgatótagja volt képviseltette magát a temetésen s diszes koszorút helyezett a rava­talra. Áldás emlékére! — Halálozás. Klein Henrik betűszedő, nyom­dánk alkalmazottja e hó 5-én d. u 5 órakor életének 18 ik évében elhalt, Az elhunyt jóravaló, szorgalmas és becsületes, kötelességeit híven telje­sítő munkás volt. Nyugodjék békében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom