Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-12-12 / 50. szám
Szatmár, 1899. SZATMÁR-NÉMETI Deczember 12. — Kinevezés. KótaiPált, városunk szülöttjét, Szeged sz. kir. város építész mérnökét, a kér. miniszter a szegedi fa-és fémipari szakiskolához, egyelőre ideiglenes minőségben, tanárrá nevezte ki. — Megbízás. A m. kir. földmiv. miniszter Nyárády László kir. mérnököt a helybeli kir. fo- lyammérnöki hivatal állandó vezetésével megbízta. — Esküvő. Károlyi Lajos szakáli lakos gazdatiszt m. kir. tartalékos honvédhadnagy szombaton tartotta esküvőjét Némethy Miklós helybeli ev. ref. tanitó és házbirtokos kedves és müveit leányával, Jolánkával. — Közigazgatási bizottsági gyűlés volt f. hó 11-én, Gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt, melyen a szokásos hivatalos ügyeken kívül felmerült a már többször panaszba tett adó hátralék behajtása körül kifejtett túlságos szigorú eljárás, melyre nézve az adatok be fognak szereztetni. A fölvmivelésügyi miniszter leirata, hogy letarolt erdőség helye szántás-vetés alá előkészitnető, már csak azért is nagy jelentőségű, mert a letarolt terület bérbeadásától magas pótadónk leszállítása várható, ha a pénz másra nem fog kelleni. — Matinét rendezett a Kölcsey-kör f. hó 8-án d. e. 11 órakor a városház dísztermében s ezzel megnyitotta a téli évad matinéinak sorozatát. A matinén, talán azért, mert nem vasárnap tartatott, a megszokottnál kevesebb számú közönség volt jelen. A program minden egyes pontja igen szépen sikerült, Szőnyi Margit, a budapesti conservaterium volt jeles növendéke, nyitotta meg a műsort Liszt egyik rapszódiájával, melyet oly kiváló, sőt ragyogó művészettel játszott, hogy játékának kitűnő technikája, magas színvonalú előkelő felfogása, művészi hangulata, tökéletessége a jelenlevő közönséget egészen lebilincselte. A kisasszony nagytehetségü művésznőül mutatkozott be ezúttal is. Dr. Fechtel János Pett arcáról olvasott fel egy igen szép kis tanulmányt. Nagyon tetszett az a quartet is, melyet Ékkel Lajos, Mondik Endre, Hodossy Lajos és Lázár Márton adott elő. Végül Havas Miklós és Benkő Miksa adták elő zongorán és hegedűn Wieu temps egyik nehéz konczert darabját. A díszes, jobbára hölgyközönség a szereplőket szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta. — A kereszt feltétele a németi gör. kath. templom tornyára vasárnap d. e. 12 órakor ment végbe. Előzőleg az irgalmasok templomába alkalmi isteni tisztelet tartatott, melyen a sz. misét Melles Emil főesperes mondotta. A szertartásnál segédi.eztek Gönczy Antal n.-peleskei és Gulovits Ágoston jánki lelkészek. Mise után a kereszt szentelést és alkalmi egyházi beszédet Melles Emil végezte. 12 órakor volt a kereszt ünnepélyes feltétele nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében. A munkások a magaságban a kereszt feltétel elvégzése után ősi szokás szerint áldomást ittak s felköszöntötték a lelkészt és egyházi tanácsot. Az ünnepély után Melles Emil házánál szükebbkörü ebéd volt a vendég lelkészek tiszteletére. Felköszöntőket mondottak Gönczy Antal a főesperesre, a házi gazda pedig vendégeire és az egyháztanácsra. A restaurált templom, melyről különben azt lehet mondani egész újból épült, már most is igen kellemes benyomást tesz a szemlélőre. — Az esküdtszék a helybeli kir. trövényszék területére az 1900-ik évre a következőleg alakíttatott meg. Elnök Galba Lajos törv.-széki el lök, helyettes elnök dr. Dezső Kálmán törv.-széki biró. Tagokul 360-an Írattak ősze, kik közül 125 városunkra esik. névszerint Antal Alajos, Bakk István, Albisi Bakcsy Domokos, Bakos István, ifj. Bárdoli Ferdinánd, Báthori Sándor, Becsek Sándor, Bakó Lajos, Berecz János, Bereczky István, Berghoffer István, Dr Biró Elemér Borbola Dezső, Boros János, Boros Miklós, Boronkay József, Dr. Böszörményi Emil, Bölönyi László, Butykay Sámuel, Czégényi Sámuel, Czinner Mór, Csiszár Antal, Daróczi Endre, Deák Kálmán, Debreczeni Károly, ifj. Demidor Ignácz, Demkő János, Domahidy Sándor, Dinkgreve Károly, Einhorn Márton, Ekker János, Emerich Tivadar, Erdei József, ifj. dr. Farkas Antal, Fazokas István, Ifj. Feisztuber János. Felker Gyula, Félegyházi Ferencz, Félegyházi Pál, Ficzere János, Fogarassy Sándor, Frankó János, Fried Emil, Gábriel József, Glózer János, Görömbei János, Groza János, Gulya Sámuel, Győri Károly, Gyulay Lajos, Halász Mór, Haller Ottó, Haraszthy Tamás, Dr. Harcsár Géza, Heinrich Viktor, Ifj. Hérmán István, ifj. Horaon- nai Pál, Horváth István, Horváth Mór, Jaczkó Lajos, Jákó Mihály, Jákó Sándor, Jenei Lajos, Joó László, Kábái József, Kacsó József, Kaposi József, Kató Antal, Kaufman Dávid, Kállay József, Kerekes Dániel, Kerekes Zsigmond, Keresztes Endre, Dr. Keresztszeghy Lajos, Klein Vilmos, Kolozsvári István, Komka Alajos, Kondor Gedeon, Koós Kálmán, Koós Károly, Kovács Ábrahám, Kovács Leó, Kulcsár Ignácz, Laky Lajos, /Lengyel Endre, Dr. Lengyel Márton, Litteczky Endre, ifj. Losonczy József, Lövi Miksa, Markos György, Markovits Mór, Mayer Károly, Márkusz Már,on, Márton László, Mertz József, Morgental Antal, Morvái János, Muhi Mihály, Dr. Nagy Barna, Nagy Gáspár, Nemes Lajos, Papp László, K Paál István, Páskuj Imre, Polyánszky Miklós, Poszvék Nándor, Pusz János, Radó Bertalan, Dr. Rácz Endre, Reiter Jakab, Rédl Károly, Roóz Gyula, Róth Gyula, Sáfár Sámuel, Scherling Antal, Schwarcz Albert, Szabó Balázs, Szakái Ferencz, Szakái László, Szatmári Zsigmond, Szen- tiványi Károly, Szentpétery Géza, Szikorák Gyula, Szimonisz Albert, Szlafkovszky Lajos, Szőnyi Ferencz, Sztáray István, Szűcs József, Teitelbaum Herman. Unger Ullman Sándor, Uray Gáspár. — Jutalomjáték. Érczkövy Károly jutalomjátéka, nem mint előzőleg tervezve volt »Rip van Winkle«, hanem »Mikádó« japáni Operette lesz f. hó 15-én, pénteken. — Az iparos olvasókör a Csokonay-utcza 4. sz. telken uj helyiséget épített s bár az építkezéshez későn, — augusztus végén fogott hozzá, azt, mielőtt a hideg napok beállottak volna, csaknem egészen be fejezte, úgy hogy abba már be is költözhetett. Az uj helyiséget karácsony másodnapján házias tánczmulatsággal összekötve avatja fel, melyen a vendégek ellátásairól házilag gondoskodik, a kiszolgálásra polgártársaink köréből eddig már több leányt és nőt megnyert s reménységünk szerint az esztendőnek egyik sikerült mulatsága leend. — Belépti-dij 60 kr. lesz. Minthogy a jövedelmet a kör az uj helyiség felszereléseire szándékozik fordítani, e házszentelő ünnepet szives figyelmébe és becses pártfogásába tisztelettel ajánljuk főként értelmiségünk azon tagjainak, kik e kör haladása és fejlődése iránt érdeklődnek. Szatmár, 1S99. deczember 9. A kör választmánya. — Sajtótárgyalás. Említettük már, hogy Farkas Béla szatmárvárosi villamvilágitási volt mérnök Dr. Tör’seök Károly ellen a lapunk 1899. augusztus 8-iki számában megjelent: »Adatok szatmárnémetii sz. kir. város tönkrejutásá- hoz« czikkében állítólagos becsületsértés és rágalmazás vétsége miatt sajtópert indított a debreczeni kir. törvényszéknél, mint sajtóbiróságnál. Mint értesülünk a sajtóbiróságnál ez ügyben folyó évi deczember 28-án. d. e. 8 órakor lesz az esküdtszéki tárgyalás. Farkas Béla erkölcsi tanukul volt közveten főnőkét Pap Géza főjegyzőt, Kovács Leó, városi bizottsági tagot, a ki — állítólag — annak idején az említett czikk Írója ellen a társaskörből való kizáratása czél- jából szavazatokat gyűjtött és Márkusz Márton vendéglőst,, szintén városi bizottsági fagott, a kinek legtöbb alkalma volt Farkas Bélát kiismerni, — kérte beidéztetni. Méltó kíváncsisággal várja a közönség tárgyalás eredményét, mint olyant, a melyből sok egyéb is meg lesz tudható. — A hegyi vasútról jól irtuk, hogy jövő tavaszra remélhetőleg megnyílik. A város sürgető felterjesztésére ugyanis az a leirat érkezett a minisztériumból, hogy mig a törvény szentesítést nem nyer, addig a megnyitás nem engedélyezhető. — Kézműiparunk hódítása a fővárosban. Károlyi szatyor-kosár fonóé nemű munkáiból, melyek közönségünk körében általános kedveltségnek örvendenek, egyik budapesti játékkereskedő nagyobb megrendelést tett. Örömmel jelentjük e körülményt és azt is, hogy a megrendelést a hegyi vasút érdemes igazgatója, Rózsa Károly eszközölte ki, a ki már többször adta tanujelét, hogy az iparosok érdekeit mennyire szivén viseli. — A Papp Elemér meggyilkolásáról múlt heti közlésünk óta a következőket jelenthetjük. Zsoldos Mihály juhász, akire azon gyanú nehezült, hogy a gyilkosságot ő követte el, letartóz- tattatott. Alibijét azonban úgy a lóellopás, mint a gyilkosság napjára nézve igazolta. De azért fogva van. Újabban le lett tartóztaztatva Lázár Márton udvari bérlő, azon okon, mintha az. elferdített irásu leveleket (Papp Gyulához) ő irta volna. E levelekben Papp Gyula intetett, hogy ügyeljen Elemérre, mert nagy veszély fenyegeti gyermekét. Lázár azonban igazolta, hogy a levelek nem tőle származnak, habár az elismerte, hogy a levélpapír az ő kereskedéséből való. Lázár a tett vallomás után szabadlábra helyeztetett. Papp Béláról az a hir járja, hogy megőrült, vagy őrültséget színlel. Közelebb a törvényszéki orvosok is meg fogják vizsgálni és figyelni elmebeli állapotát. A vizsgálat most azt igyekszik kideríteni, hogy ki volt az, a ki a Papp Béla hátaslovát szeptember 28-án Szatmárra behozta. Arra alapos gyanú var., hogy a ló és nyereg ellopásánál a juhász is segédkezett. Fontos körülményeket derített ki a vizsgálat a gyilkosság elkövetésére nézve. E szerint az orvosrendőri vizsgálat azt konstatálta, hogy Papp Elemérnek halálát az az első golyó okozta, mely nyakszirtjén baloldalán behatolva, a koponyán rézsut irányban áthatolt s a jobb szemöldök fölött, a bőr alatt lölakadt. A szakértői vélemény pedig ennek alapján kimondotta, hogy ezt a lövést csak az áldozatnak baloldalán, ettől egy lépés távolságon belül haladó ember tehette. Hogy a lövés egy lépés távolságon belülről esett, bizonyítja a nyakszirten tapasztalt hajperzselés, mely a pisztolynak oly közeltartásából ered, hogy a lövés után a csőből kicsapó láng az áldozat nyakát elérte. Bebizonyított tény, hogy Pap Elemér a Szt.-Mártonba vezető úttest baloldalán levő árkon túl eső gyepes ösvényen haladt, mert czipőjének talpa tiszta volt már most tekintve a lövés irányát, Papp Elemér gyilkosának jobbján ment, tőle jobbra pedig az árok lévén, erről az oldalról nem kisérhette senki. Fontosnak tekintendő, hogy Elemér gyanútlanul esett a bűntény áldozatául, mert ellenkező esetet feltétlenül dulakodás, leteperés, fojtogatás előzött vola meg, ennek pedig lehetősége a törvényszéki orvosi vizsgálat szerint ki van zárva, mert rögtöni haláleset bekövetkezésénél a testen minden gyengébb fogás is eltüntethetetlen markáns vér- aláfutási foltokat hagy hátra. Papp Béla mindenáron haza akart menn Udvariba, ha csak egy órára is. S minthogy a vizs gáló biró azt nem engedte meg, egyik őrét akarta megvesztegetni, ha szökni engedi, vagy legalábbis megmondja a juhásznak, hogy ha vallatják, fogja be a száját. Papp Zoltánná is minden áron beszélni szeretne letartóztatott férjével, de mivel erre nem kapott engedélyt, leveletirt férjének, melyben arra kéri, hogy ha tud valamit, mondja el, ne kíméljen senkit, csak őt és három árva gyermekeinek sorsát tekintse. Beszélik, hogy Papp Gyula, az Elemér édes atyja, kijelentette volna, hogy detektiveket hozat Budapestről s maga újból kezdeti a nyomozást, hogy kiderittessék a szomrru eset, még ha a szive megszakadna is bele. ezeken kívül sok mindenfélét beszélnek még a szenzácziós gyilkosságról, de persze azt nem lehet tudni, hogy a híreszteléseknek van-e komoly alapja, mert a vizsgálat nem árul el semmit, a minthogy az ügyérdekében nem is árulhat el. A Pap Elemér meggyilkoltatása ügyében lapunk zártakor a következőkről értesülünk. Papp Béláról kiderült, hogy csak színlelte az őrültséget, most már a színleléssel fel is hagyott. Lázár Márton fontos vallomást tett. Nevezetesen ő a gyilkosság utáni napon, vasárnap este elment fizetni Papp Bélához s állítólag hallotta, hogy P. B., a ki Zoltánnal borozgatva kártyázott, szólott volna Zoltánnak, hogy menjen ki Amerikába rögtön. Ha nincs pénze, adja el az ő sertéseit. Ezért árulta volna Zoltán szerdán a Béla sertéseit a vásáron. Papp Zoltánnak a cselédje, a ki hallga- tódzó természetű volt, mikor a szolgálatból kilépett, beteg lett, de azért útra kelt Kölesébe. Útközben azonban meghalt. Most exhumálni fogják. Papp Gyula is több ízben beteg lett, valószínűleg Papp Béla adott be neki is mérget, melyből sokat tartott magánál. — Az egész világ panaszkodik a rossz üzt letmenet miatt, mig a K e r e s z t é 1 y-féle zongoraipar vállalat, (Budapesten, Váczi-körut 21.) mindinkább fejlődik és virágzik. De hiszen nagyon természetes, hogy a kinél 16 éven át mindenképpen szolid kiszolgálásban részesült a zongoravásárló közönség, attól a pártfogást nem is vonhatja meg. Keresztély zongora telepe (Budapesten, Váczi-körut 21 sz.) az Iparudvarban, valóságos látványossága a fővárosnak, találjuk ott a legkiválóbb saját készítményein kívül, a világ minden létező hírneves zongoráit és pianinoit; árai a legszolidabbak és minden egyes hangszerért 10 évi írásbeli jótállást vállal. Ócska zongorákat becserél előnyös feltételek mellett. Mindezekért e megbízható ezéget mindenkinek melegen ajánlhatjuk. — A legolcsóbb politikai napilap. A .Reggeli Újság“ 1900. január 1-éie uj előfizetést indít. A „Reggeli Ujság“-nak úgy a politikában, mint a társadalmi, közgazdasági, művészeti és minden a közügyet érdeklő kérdésben csak egy irányelve van: az igazságot megírni és bármiféle tekintet nélkül azért küzdeni. Irodalmi része előkelő színvonalon áll, híradása mindenről megbízható és gyors. A „Reggeli Újság“ mindennap nyolez oldalon jelenik meg és tényleg a legolcsóbb politikai napilap. Előfizetésiára: Vidékre portómentesen: Egy hónapra 50 kr. Negyedévre 1 frtöOkr. Budapesten házhoz hordva : Egy hónapra 30 kr. A „ReggeliUjság“ kiadóhiv. Budapest,József-körutl9. Felelős szerkesztő : Mátray Lajos. Főmunkatárs : Nagy Károly. 13541 —1899. tkv. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A szatmárnémeti kir. tszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Propazt Mátyás végrehajtatónak Szulczer And- rásné Bleth Katalin végrehajtást szenvedő elleni 68 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémetii kir. törvényszék területén levő Erdőd községben fekvő, az erdődi 156. számú telekjegyzőkönyvben AI. 1—21. r. 167. 430. 474. 897. 1051. 1084. 1512. 1935. 1986. 2971. 3466. 3594. 3601.3765. 4022. 4958. 5209. 5460. 5711. 5712. és 5986. hrsz. a. foglalt ingatlanokra az árverést 1413 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az igoo. évi január hó g-ik napjának d. e. io órakor