Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-04-25 / 17. szám
Szatmár, 1899. SZATMAR-NEMETI. ebéddel válaszszuk el magunkat a közönség legnagyobb részétől, hanem igenis azon kell lennünk, hogy magunk köré gyűjtve a város lakosságának nagy részét, együtt szenteljünk időt a társalgásra! Hogy lássa és élvezze ott a polgárság a hozzánk lejött kiváló férfiakat, ismerkedjünk, törődjünk egy kicsit össze, hiszen úgy is annyi sok az a mi elválaszt. Azután: kiki iszik, vagy eszik a mit akar, ha semmit sem rendel, az sem baj, miután nemzeti eszmének állunk a szolgálatában és nem a vendéglős hasznát akarjuk előmozdítani! Midőn ezt még illetékes körben való megfigyelésre ajánljuk, az ügy sikerülése érdekében külön megalkotó ,,hölgy bizottság“ szervezését, ugyancsak az eszme jól felfogott sikere érdekében, szükségesnek tartjuk. HÍREK. — Lapunk mai számáh/z negyediv melléklet van csatolva. — A Széchenyi-társulat válaszaranya holnap, szerdán d. u, 4 órakor a városház kis tanácstermében rendkívüli ülést tart. Tárgy: A társulatnak, mint hasonczólokat szolgáló megyei culturegyesület nek állásfoglalása az »Orsz. nemz. szövetség« leendő megalakulásával szemben. Helyeseljük megyénk országos nevű culturegyletének az állásfoglalását ez ügyben. Mert valóban nincs értelme annak, hogy midőn megyénkben egy országos nevű culturegyesület létezik, mely csak a megye által támogatva, ki-zárólag a megyei cultur-czélokat szolgálja, e megyei egyesülettől az anyagi erő egy hasonczélu és nem megyei -érdekeket szolgáló egyesület által elvonassák. Van megyénkben elég teendő a nemzetiségi vidékekkel szemben. Nem az erők szétfor- gácsolása, hanem tömörítésére kell törekednünk. — Matiné. A Kölcsey-kör ez idei utolsó matinéja, a szokásos helyen, f. hó 30-án d. e. 11 órakor lesz, a következő műsorral : 1, Vonós négyes. 2. Felolvasás, tartja Málray Lajosné, Márk Aranka úrnő. 3. Szavalat, előadja Hodosi Lajos . ev. ref. s. lelkész ur. — A „Nemzeti szövetség“ megalakítása iránt, mint jeleztük, május hó 7-én a szövetség vezér-emberei, közöttük Dr. Herczeg Mihály-egyetemi prorektor, Eötvös Káról)', Barabás Béla, Dr. Komlóssy Ferencz, Dr. Kiss János és Dr. Kri- vácsi Géza ügyvivő igazgató, városunkba érkeznek. Az előkészítés tárgyában f. hó 18-án Hármán Mihály polgármester elnöklete alatt egy értekezlet tartatott, a mely az előkészítő bizottságot a következőleg alakította meg: Elnök: Hármán Mihály, jegyző: Ferency János, tagok: ifj. Dr. Farkas Antal, Dr. Tanódi Márton, Mátray Lajos, Kovács Leó, Dr. Keresztszeghy Lajos, Melles Emil, Tankóczi Gyula, Sarkadi Adolf, Dr. Fechtel János és Dr. Fejes István.-— Kinevezés. Az igazságügyiminiszter Rad- ványi János f.-gyarmati járásbirósági írnokot a n.-károlyi kir. járásbírósághoz s. telekkönyvvezetőnek nevezte ki. * ’• — Eljegyzés, Vladár Ferencz németi ev. ref. tanitó közelebb jegyet váltott Lenkei Emma kisasszonynyal, Lenkei Ferencz tekintélyes és vagyonos polgártársunk kedves leányával. Az hájokba rejtve a tartalmas pénzeszacskót és takarékpénztári könyvet, a mibe immár több ezrek valának beleírva. így kerültek el ők ama nagy városba, az én városomba, a hol messziről hivogatólag tűnt fel előttük a kettős vöröstorony s a hol kisírhatták bánatukat, a melyet a megszokott csendes otthon elvesztése okozott, a „kedves fiam“ gyámolitó erős karjai közt. Es nyugodtan éltek, felmentve minden dologtól, minden gondtól még sem tudták megszokni a zajos nagyvárosi életeta czifraruhás úri né pékét, kik olyan idegenül tekintettek rájuk, ha vasárnaponkint szépen felöltözve, összefogódzva tipeglek fel a nagytemplom széles kőlépcsőin. Vissza-vissza sírták a régi otthont, a hol a maguk szőtte fehérneműt viselhettek, nem holmi póldiálószerü hitvány gyolcsot, maguk termelte búzából ették a kenyeret, maguk nevelte apró marhából került a hús. A pénzt pedig, a mit a „kedves fiam“ naponkint annyit költ, hogy szinte elijednek rajta, csak rakták, csak gyűjtötték éveken és éveken át a virágos, festett faládában. így múlt el sok, sok esztendő; apókát már régen ki is vitték egy csöndes, öröknéma helyre, a mikor anyóka, a kinek szive soká zárkózott volt minden előtt, ki vagy mi idegen, a szives, szép szavakra, a meleg őszinte szavakra fölengedett és viszonozta az iránta mutatott jó indulatot eljegyzést ma d. e. követi, mint értesülünk a lakadalom is. Sok boldogságot kívánunk. — Meszlényi Gyula püspök a kirabolt kálvária templomnak egy díszes kelyhet adományozott. — Viharos gyűlése volt f. hó 18-án d e. 11 órakor a németi ev ref. egyháznak. Tárgyalás alá került az esperes 2 rendbeli leirata, az első, melyben Pótor Dániel megválasztásához megadja á beleegyezést, tudomásul vétetett. A másik, melyben tudatja, hogy Joó Ferencz főgondnokot, mig fegyelmi ügye elintéztetik, az állásától felfüggeszti a teendők végzésétől el- j tiltja, nagy vitára adott alkalmat. Pótor Elemér j s. lelkész, egyházi tanács-jegyző azt inditvá j nyozta, hogy az esperesi rendelettel szemben az I egyháztanács fejezze ki Joó Ferencz iránt a - maga bizalmát. Rácz István felügyelő lelkész, | egyházi elnök kijelentette, hogy ő ez indítványt, | felelőssége és felsőbb hatósága iránt tartozó engedelmessége tudatában, tárgyalás alá nem bo- csáthatja. Nem teheti ki magát és az egyházta- nácsot annak, hogy felsőbb hatósága által úgy ő, mint az egyháztanács fegyelmi vizsgálat alá vonassék. Egyszersmint, meggátolandó a súlyos következményekkel járó indítvány esetleges elfogadását s határozattá emelését, a gyűlést feloszlatta. Az esetről jelentést tett az esperesnek, s nem lehetetlen, hogy újabb fegyelmi eset kerül elő az egyháztanácsban. — Az erdélyi ev. ref. egyházkerület püspökévé Szász Gerő 110 szavazatával szemben, 145 szavazattal Dr. Bartók György egyházkerületi főjegyző választatott meg. — Eljegyzés. Ry 11 Ferencz m kir. honvéd ezredorvos közelebb jegyet váltott Dr. Lengyel Márton kedves és müveit leányával Alice-szal. — Városunk népoktatásiigyének államosításáról, a sok különböző ellenkező híresztelés után, elvégre biztosat tudunk. A napokban érkezett le a városhoz és kir. tan- felügyelöséghez a vallás és közokt. miniszter leirata, melyet az alábbiakban közlünk : Szatmárnémeti sz. kir varos közönségének ! Kapcsolatban 1898. évi október hó 14-én 64946. sz. a. kelt rendeletemmel ezennel értesítem a közönséget, hogy a mennyiben a törvényhozás a szükséges fedezetet rendelkezésemre bocsátja, hajlandó vagyok a város közjövedelméből fenntartott elemi népiskolákat — ide nem értve az irgalmas nővérek által vezetett rom. kath. elemi leányiskolát, — esetleg a jövő évtől kezdve állami kezelésbe átvenni, illetve Szatmárnémeti sz. kir. városban és a hozzátartozó külterületeken az 1868. 38. t.-cz. 80. szakasza alapján magyar tannyelvű állami elemi népiskolákat állítani és azokat a törvény kívánalmai szerint fejleszteni a következő elengedhetetlen feltételek mellett: 1. A város fizet a közoktatási tárcza javára évenként ötvenezer (5C000) koronát, a mely összeg évnegyedes előleges részletekben lesz a kir. adóhivatalba szállítandó Fizet továbbá az iskolák fűtésére szolgáló tüzifa-váltság czimen évenként, a fentebbi módozatok szerint kettőezer koronát, továbbá minden tanítói állomás után az országos tanítói nyugdíjalap javára évi huszonnégy koronát, s minden állami iskolai növendék után ugyanazon alap javára évi 30' fillért, vagy e helyett a tanulók létszámának megfelelő évi átalány-összeget 2. Köteles a város közoktatásügyi minisztérium által leadandó tervek és előméret költségvetés szerint a város alkalmas pontjain három iskolai telepet építtetni, minden egyes ilyen telepen 12 tanterem, 1 tanítói tanácsszoba, 1 igazgatói iroda, egy igazgatói lakás: 1 szoba, konyha és kamarából és egy iskola-szolgai lakás egy szoba és konyhából álló, — továbbá a szükééges mellékhelyiségek legyenek ; a tantermek és hivatalos helyiségek megfelelő bútorzattal cllátan- dók. Az egyik iskolai telep a város tulajdonát tevő róm. kath. iskolai telken kell i hozzáépítéssel, a másik két telek egyenkint 1200 négyszögöl alkalmas telken 1900 évben építendő. Köteles továbbá a város a szőlőhegyen és a város más külterületén még szükséges iskolai helyiségeket és tanítói lakásokat felépíteni. 3. Úgy ezen, mint még á jövőben szükséges iskolai házak építésére a város kölcsönt vesz fej, a mely kölcsön törlesztésére a közoktatási kormány a városnak általa az 1 pontban kötelezett évi iskolai járulékból annyi összeget és. az ő tiszta, egyszerű lényének egész ragaszkodásával. El-ellátogatott gyakran oda, a hol őt olyan igen szívesen várta a »kedves áldott jó tekintetes asszonyom.« így mondta sokszor, még könyek közt az elmúltakért, de vigasztalást, megnyugvást találva az uj barátságban. Gyönge lábai, a melyek egykor serénykedtek, naphosszat tipegtek-topogtak, egyszer csak megtagadták egészen a szolgálatot. Nem tovább egy tapottat sem! És makacskodtak a vastag harisnyába és posztó csoszogóba bujtatott lábak, jobb időre várva, vagy talán hoszu végnélküli pihenésre. Pedig anyókát a »kedves áldott tekintetes asszonyomnál« ünnepi vacsora várták és a lábak csak tovább engedeti mkedtek: Nem, nem. — Hivunk egy bérkocsit, anyám. Ezt a fia mondta, ki beczéző szeretettel vette körül. Anyóka szinte megijedt erre a beszédre. A „kedves fiam“ még ő rá is pénzt költsön a mikor különben is rengeteg a költsége. Tiltakozott ellene erősen: — Kedves fiam, ide ne hivja azt a bérkocsit, é t miattam ugyan nem, elkérne az ám még tiz krajezárt is. — „Kedves fiam“, a ki gavallér agglegény volt, csöndesen mosolygott ezen a -beszéden és egyben megnyugtatta anyókát: : — Ne gondolkozzék azon lelkem anyám, Április 25. oly időtartamra enged vissza, a mely összeggel és idő alatt a váró» a kölcsönt törlesztendi 4. Az összes iskolai épületek, a város tulajdonait ké- pezendik, de az állami iskolák örökhasználati joga azokra telekkönyvileg biztosittatik 5. Köteles a város az összes iskolai épületek állandó jókarban tartásáról, évenként egyszer, a nyári nagy szünidőben teljesen tiszta állapotba hozatala felől gondoskodni 6. Az állami iskolával kapcsolatban szervezendő gazdasági ism. iskolagyakorlati tanítási czéljaira ad a varos közel oly alkalmas, legalább 10 hold területet, a mely a gyümölcsészet, szölöszet czéljaira teljesen alkalmas. Ezen területét bekeritteti, az említett gazdasági ágak műveléséhez szükséges eszközökkel felszereli. Ezen telep tiszta jövedelmének húsz százaléka a szaktanítót, a többi 80 százalék ellenben a várost illeti. 7. Addig is, mig az uj iskolai épületek rendeltetésüknek átadhatók lesznek, a város gondoskodik az állami iskolák ideiglenes elhelyezése felől és e végből az illető hitfele- kezetekkel, a melyeknek tulajdonát képezik a mostani iskola- épületek, ezen helyiségeknek átengedése iránt megegyezésre jut. 8. A város ezen hozzájárulásaival szemben kijelentem, hogy az áll. elemi-népiskolákon mindazon tanítókat és tanítónőket, a kik a város által fentartott elemi népiskolánál vannak alkalmazva és a mennyiben törvényes képesítéssel bírnak és egyebb tekintetben kifogás alá nem esnek, — rendes tanítókul, illetve tanitónőkül átveszem, illetményüket a X'. fizetési osztály elvei szerint,'a közokt. tárcza terhére elvállalom és biztosítom, a mennyiben a tanítóknak ezen fizetési osztály legalsó fokozatánál magasabb illetményei volnának, ezeket mostani •illetményeikkel fogom állami tanítókká kinevezni. 9. Jövőben az áll. el népiskolákhoz a tanítók mindig a város lakosságának felekezeti arányában fognak kineveztetni, szintúgy az áll iskolai gondnokság tagjai is, ezen testület-e a hitfeiekezetek lelkészei rendes tagokul szintén kineveztetnek. 10. Az áll. el. népiskolában, a hit és erkölcstani oktatás biztosítása czéljából az illető lelkész-hitoktatók az általuk ellátott hetiórák arányában a közokt. tárczából évi tiszteletdijat nyerendenek. Az áll. iskolákban a vallás erkölcsös oktatására s a hitélet gondozására mindig kiváló súly lesz helyezve 11. Amennyiben valamelyik hitfelekezet óhajtja, az áll. isk. tanítók közül az illető hitfelekezethez tartozó egyénnek meg lesz engedve, hogy helyben és a tanórákon kívül az illető hitközségtől nyerendő külön tiszleletdijért kántori teendőket is végezzen-12. Az áll. iskolákban a növendékek az iskolai könyv» tár javára csupán 50 fillér beh atási dijat fizetendenek, egyébb tekintetben ingyen oktatás leend.. 13 A gazd. ism iskolához egy rendes gazd. szaktanító lesz kinevezve, a kinek feladata leend a 13—15 éves ism. tanköteleseket a gyümölcsészet, szőlészet és kertészetben általában pedig a helyi viszonyok által indokolt gazdasági ágakban gyakorlatilag és, elméletileg oktatni. Ezen iskolában a női kézimunka tanítása felől is lesz gondoskodva. Amennyiben a közönség ezen feltételeket változatlanul elfogadja, e részben hozandó határozatát hozzám 1899. május 1-ig terjeszsze fel, a midőn a határozat pontjainak megfelelő szerződés-tervezetei meg fogóm küldeni, a mely azután a belügyminiszter jóv hagyása és‘ &nnak utánna az én elfogadásom alá le'sz terjesztendő. ■ A szóban forgó határozatot a közönség mindazon hit- felekezetnek, a melynek iskoláit á város közjövedelmeiböl tartja fenn, szabályszerű módon kézbesítse oly végből, hogy az érdekelt hitfeiekezetek, a mémiyiben a határozatot magúkra sérelmesnek vélik, az ellen jogorvoslattal élhessenek Budapest, 1899. évi áprtlis hó 12-én. Wlassics, s. k. —- Kinevezés. Az igazságügyminiszter Dr. Bakó József mi-szigeti kir. tör.v. széki bírót a deb- reczeni kir. ítélő táblához elnöki titkárnak nevezte ki. — Esküvő. Pótor Dániel sz.-németi ev. ref. lelkész f. hó 20-án esküdött örök hűséget N.-Bá- nyán Retney Anna kisasszonynak, a ki előzőleg a róm kath. egyházból az .ev. ref. egyházba tért át. Az esküvő szűk családi körben történt. A lapok utján tévesen közöltük előző számunkban, hogy az esküvő f. hó 19-én lesz a mit ezennel helyre igazituuk. — Gyászhirek. Gerber Ödön szinyér-váraljai gyógyszerészt megint súlyos csapás érte: fiát, ifjú Gerber Ödön gyógyszerészt folyó évi április 20-án tevékeny életének 36-ik, boldog házasságának 11 ik évében, súlyos szenvedés után elragadta a halál. A megboldogult földi részeit folyó hó 22-én helyezmajd keresek én olyan derék bérkocsist, a ki elviszi jó szóért, csak úgy, Isten nevében is. Anyóka arczát e beszédre végig ragyogta az öröm késői verőfénye. Megnyugodva motyogta : — Hát ha akadna olyan becsületes ember, jó lenne, de én miattam kedves fiam pénzt ne költsön ám 1 .’. . Néhány perez múlva boldogan ült a robogó kocsiban, amely elvitte oda, a hova az ő vén ragaszkodó szive igen nagyon vágyott. Meg is köszönte a bérkocsis szivességét, becsülettel, nagy illendőséggel. — Hogy aldja meg magái az Isten jó ember, a miért engem ide elhozott. Az nem tudta mire Vélni e nagy hálálkodást, csak nézett reá perczekig csodálkozva, szótlanul, azután vállatvonva lovak közé vágott. Anyóka pedig sokszor elismételgette tűnődve, gondolkodva a megtörténten: — Hogy ebben á czifra idegen nagy városban is milyen jó szivvel vannak ilyen szegény öreg asszony iránt, hogy a jó Isten fizesse meg jóságokat ! Ilyen volt anyóka — a lármás, érdekhajhászó tizenkilenczedik század utolsó előtti tizedében — a jó anyóka, a ki a fiának ezereket gyűjtött tuli- pántos ládába és a ki önmagáért „tiz krajezárt“ is sajnált volna attól: a bérkocsistól, a ki pedig oda vitte őt az> ő földi menyországába: a „legkedvesebb, legáldottabb tekintetes asszonyomhoz.“
