Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-04-18 / 16. szám

Szatmár, 1899. Április 18. SZATMAÜ-NÉMETÍ olyan egyén is, a ki különben másképen egy piaczi boltot sem keresne meg.“ Mi a magunk részéről osztjuk a felfo­gást, de egyszersmint osztjuk azt a felfogást i is, hogy : ha semmi előnynyel nem járna, sőt kárt hozna a jelenlegi piacztéri érdekelt­ségnek e hely rendezése, még ezen eset­esetben is érvényesülni kell annak, hogy a piacz szétosztassék, a piacz-tér pedig par- j kiroztassék, me/t végre is a kereskedő-világ van a közönségért és nem megfordítva! A hatóságtól pedig, mint a honnan ki kell indulni minden fontos mozgalomnak, a város fejlődésének jól felfogott érdekében méltán várja el a nagy közönség, hogy e fölötte fontos és városunk jövendő életére nagyon előnyösen kiható kérdést, részrehaj lattanul keresztül is fogja vinni. Mert ha az egyéni érdek. . . és mindig csak az egyéni érdeket engedjük előtérbe tolakodni, úgy bizony sokszor lesz alkalma a későbbi kornak igy felsóhajtani, hogy: „bizony ez is meg van lőve“ „ezt is lehe­tett, sőt kellett volna igy, meg igy megte­remteni“ stb. stb. mint a miképen szólunk mi is, ha az impozáns igazságügyi palotát szemléljük, mely egy neki való helyen mily hatalmas épület lett volna, — pedig volt ilyen neki való hely — és ma . . . szánan- dóan össze van törve . . . bizony nem ok nélkül! Egyéni érdekek fölé emelkedni nehéz dolog, de azért vannak nagy tekintélyű és kiváló hatalommal felruházott erkölcsi testü- leteink, hogy ők őrködjenek a felett, hogy a közügy fejlődése, egyéni ügyek miatt, fenakadást, kárt ne szenvedjen ! Elvégre: igazság van, csak meg kell azt látni! Van igazság, csak nem kell az elől elzárkóznunk ! HÍREK. — Gyula napja alkalmából a helybeli hon­véd-zenekar Meszlényi Gyula püspököt szere­náddal tisztelte meg. Ludmann Gyula kir. hon­véd ezredes tiszteletére pedig a névnap délelőtt­jén adott az ezredes lakása előtt hangversenyt. — A Széchényi társulat április havi választ­mányi gyűlése, sajnos, részvétlel — hiány miatt, nem volt megtartható. A hónapban nem is lesz ülés, hanem az ügyek a májusi ülésben fognak elintéztetni. — A Nemzeti Szövetség, czimtl hazafias egye­sület, melynek élén az ország legkiválóbb egyénei állanak, mely rövid fennállása óta eddig már 40 helyen alakított vidéki szövetségeket, ápril 16-án Perjámoson alakul meg (szervező elnök Gyertyánffy főszolgabíró,) április 23-án Csornán (elnök Stran­szky Ágost kanonok), április 30 án Felső-Bányán (elnök Farkass Jenő polgármester), május hó 7-én gzatmáron (elnök Hérmán Mihály polgármester), május 14-én Kecskeméten (elnök Kada Elek pol­gármester), május 28-án Pancsován (elnök Les- tyánszky János főkapitány), junius 4-én Kapuvá­ron (elnök Batiz Lajos kir. közjegyző). A szövet­ségek mellett mindenütt külön hölgybizottságok is alakulnak. Kívánatos, hogy városunkban im­pozáns ünnepséggel és legkiválóbbjaink munkára sorakozása mellett alakuljon meg e kiválóan ha­zafias egyesület. — A jövő szini szezonra Rakodczay szín­igazgató október 1-től szerződtette Feledi Boriska énekesnőt, ki az elmúlt télen át a nyitrai szín­háznak volt a kedvelt primadonnája. — A Szatmár-Nómeti I. temetkezési társulat e hó 9-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a pénztári számadások megvizsgálása és a pénz­tárnoknak adott felmentvény után a megüresedett társulati jegyzői állás tölteteit be. a közgyűlés ez állásra Márton László ellenében, egyhangúlag Hajdú Károlyt választotta meg. — Névváltoztatás. Kiskorú Lövenberg Árpád vezetéknevének „Lengyel“-re, Friedman Sándor vezetéknevének »FüredL-ie való változtatását a beliigymiszter megengedte. — A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület által Szatmáron alakitándó tejszövetkezet ügyé­ben az alakuló közgyűlés f. hó 19-én d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében lesz meg­tartva, melyre az érdekeltek figyelmét ezutta' is felhívjuk — Pótor Dániel, sz.-németi ev. ref. lelkész holnap tartja esküvőjét N.-Bányán. Retneg Anna kisasszonynyal, a kapnikbányai állami iskola volt tanítónőjével. Az esketést Gergely Károly n.-bá- nyai év. ref. lelkész fogja végezni. — A németi gör. kath. tanítók korpótlékának fedezésére szükséges államsegélyt a vallás és köz- okt. miniszter öt évre, 1903-ig utalta. Ezzel a vá­ros összes tanítóinak korpótléka az állam által fedeztetik, a mi 1500 frt már most is évenkint. — Gyászhir. F. hó 11-én hunyt el városunk egyik derék, régi polgára id. Bárdóly Ferdinánd, kit népszerűségénél fogva Bárdóly bácsinak ne­veztek jó ismerősei. Halálának hire városszerte általános részvétet keltett, bár huzamosabb ideje, hogy betegeskedett. Temetése e hó hó 13-án d. u. 3 órakor ment végbe nagyszámú részvevők jelenlétében. A sírnál Tóth József s. lelkész meg­ható gyászbeszédben búcsúztatta el a megboldo­gult, mindenki által becsült derék polgárt s sze­rető családapát. Hitvese s két gyermeke és ezek családjai gyászolják elhunytát Béke hamvain 1 — Templom betörés. Vasárnapra virradóra, az u. n. Kálvária templomot, eddig ismeretlen tet­tesek feltörték s belőle 4 drb aranyozott ezüst kelyhet s egy drb ezüst tömjéntartót elvittek. A gyanú a jezsuitáknál szolgáló hetest terheli, a kit a rendőrség kihallgatott s a vizsgálat érdekében fogva tart, de a rendőrségnek eddig a tettesek­ről biztos tudomást szerezni nem sikerült — 1848. ápril. Il-ik napjának emlékére, mint a mely napon nyergek szentesítést az 1848. évi orsz. gyűlési törvények, a templomokban és is­kolákban hazafias istenitiszteletek és ünnepélyek tartattak. Az r. kath. el. népiskolában ének és A csábos, kábító tündér pedig egy liliom kelyhében ütötte fel trónját s onnan nézte végig pajzán örömmel mindezt, örült a szive, örült a lelke hisz’ mindenütt saját magát látta: a tiszta, igaz, önzetlen szerelmet. Vidám arcza örökké mo­solygott, elbeszélgetett a zümmögő bogárkákkal, csacsogó madarakkal, versenyt futott az illatos esti szellővel, sorra csókolta a virágokat, szóval boldogan, igen boldogan élt nagy tündér-ország­ban. Hire ment az egész világon a szépséges tün­dérnek, egyik madár a másiknak beszélte, egyL virág a másiknak suttogta el. Élt ebben az időben három hatalmas Uf a földön tündér-országon kívül: Az Ásvány, a Nö­vény és az Ember. Örökös hadilábon állottak egy­mással, mert mindenik hatalmasabb akart lenni a másiknál, mindenik egyedül akart a föld ura lenni. Sokáig harczoltak egymás ellen, de mivel nem nem tudtak semmire sem vergődni, elhatározták, hogy békében élnek egymással s mivel ők nem tudják eldönteni, melyik hatalmasabb, melyikük legyen föld ura, várnak addig míg lesz valaki, a ki eldöntse. Felosztották tehát a földet három részre, az egyik volt az Ásványé, a másik a Nö­vényé, a harmadik az emberé. Meghallották a föld urai is a gyönyörűséges tündér hírét s elhatározták, hogy ő fog igazságot tenni s megkérik a kezét is. El is indultak nagy tündér-ország felé, megakarták lepni a tündért, de egy csacska madár keresztül húzta tervüket, mert elárulta a föld urainak jöttét. A tündér kíváncsian várta őket, kiváncsi volt reájuk, hisz még soha­sem látott magán kívül élő lényeket. Egy reggel meg is érkeztek a föld urai nagy tündér-ország kapujához s elhatározták, hogy egy­másután fognak á tündér elé menni s a melyikü­ket megszereti, az lesz a föld ura. Először az Ás­vány ment a tündér elé. Elmondta jövetelének okát s lábai elé rakta ajándékát, a melyeket ma­gával hozott. A tündérnek tetszett a dolog, gye­rekes örömmel nézegette a csillogó köveket, ra­gyogó gyémántokat, felrakta magára azokat s gyönyörködött sziporkázásukba a nap sugarainál, de bírálatot nem mondott. Másnap a Növény járult a szépséges tündér elé, elhozta magával az összes bűbájos növényeit a legpompásabb Victória Regiától a picziny ibo­lyáig. Kábító illat csapott át egész tündér orszá­gon, a tündér is elbódult tőle s tapsolt örömé­ben, de szive nem oldódott fel. Végre harmadnap jött az ember. Nem hozott semmit magával, üres kézzel állt a tündér elé, hanem a mint meglátta őt,térdre esett előtte, meg­fogta két kis kezét, bele nézett mélyen, hosszasan abba a két ragyogó szembe s felajánlotta neki szivét, életét, mindenét. A tündér pedig, mintha villanyos szikra futott volna keresztül testén, szi­vén, felugrott trónjáról, felemelte az Embert a földről, oda dobta magát széles mellére, átkarolta őt s hosszú, édes, forró csókkal pecsételte meg az eljegyzést. Megtalálta az Ember szemében azt, a mit eddig hasztalan keresett, a második menyországot a reszkető kéj és kábító mámor egész mindenével. Az lett tehát a föld ura, győzött az ásvány és növény felett, melyek azóta híven szolgálják uru­kat, parancsolójukat. De tündér-ország is megszűnt s megszűnt a szépséges tündér is a szerelem tündére lenni, az embernek lett elválhatatlan társa, felesége. Azaz nem szűnt meg, hiszen ott van az minden leányka szivében s előbb-utóbb kipattan belőle a szerelem szépséges tündére, ha eljön az a „0“ a föld Ura! szavalatokból állott az ünnepély s Bodnár Alajos tanító tartott a gyermeksereghez alkalmi beszédet. A zárdabeli elemi és polgári tanitónő-képzők ünnepélyén az ének és szavalaton kívül Tóth Ilona olvasott fel igaz honleány! érzésre valló értekezést, majd Dr. Steinberger Ferencz, az in­tézetek ékesszavu igazgatója tartott a növendé­kekhez egy magas szárnyalásu, a. nap jelentő­ségét méltató rögtönzött gyönyörű beszédet. A fitanitó képző ünnepélyén Bodnár Gáspár a jeles tollú Író tartott emelkedett alkalmi beszédet, s a növendékek zene, szavalat és ének-számai után Dr. Steinberger Ferencz magvas záró beszédet. A kereskedő tanoncz iskolában Dr. Fechtel Já­nos tartott az ifjúság ünnepélyén lelkes beszé­det. Az ev. ref. főgymnáziumban, az ifjúsági énnekkar éneke nyitotta meg a hazafias ünne­pélyt. Majd Regéczi Sándor tartott magvas és lelkes beszédet, haza és király és a törvények iránti hűségre buzdítván lelkes szavakkal az if­júságot. — A postacsomagok és pénzes levelek ház­hoz szállítása. A Szatmár-Németi szab. kir. város belterületére szóló postacsomagokat folyó évi április hó 15-étől kezdve a kézbesítő közegek a szállítólevelekkel egyidejűleg kocsikon a czim- zettek lakására (üzlethelyiségébe) viszik s nekik ott kézbesiteni, a postautalványokat pedig ugyancsak a czimzettek lakásán illetőleg üzlet- helyiségében fizetik ki. A kereskedelemügyi mi­niszter szabályrendelete alapján azért a követ­kező kézbesítő dijak lesznek fizetendők: 1. cso­magokért — tekintet nélkül a súlyra, értékre, stbre — darabonkint 5 kr.; 2. pénzes levelekért hasonlóképen — mint eddig — darabonkint 3 kr.; 3. postautalványokért az összegre való te­kintet nélkül darabonként 2 kr,. de ha ugyan­azon czimzettnek egyszerre 5-nél több utalvány fizetendő ki, darabonkint 1 kr., ez esetben azon­ban csoportos átadó-vevényenként legalább 10 kr. Express-küldemények és utalványokért e di­jak nem járnak. Azon magánfelek, kik a házhoz kézbesítést nem kívánják, hanem küldeményeiket (pénzeiket) a posta és távirdahivatalnál akarják átvenni, csomagjaiknak, pénzes leveleiknek és utalványaiknak külön kezeléséért havonkint előre 3 frt raktárdíjat tartoznak fizetni, tőlük azonban sem értesítő, sem kézbesítő-dijakat nem szednek. A mennyiben ily felek levelezésüket is a posta- és távirda-hivatalban kívánják átvenni, azért külön havonkint és előre 1 írt fiókdijat fi­zetnek. A raktáros feleknek csomagjaik, pénzes leveleik és utalványaik átvételére, naponta a hi­vatal főnöke által kijelölt, két órai időtartam áll rendelkezésére. — Mezei munkások és gazdák közt felme­rülő peres ügyek első fokú elbírálására annak ide­jén a tanács Kiss Gedeon főkapitányt jelölte ki. Most e megbízatás Dr. Korbay Károly jelenlegi főkapitányra ruháztatott át. Hiszszük, hogy e fontos megbízatást a nála tapasztalt erély, pon­tosság és igazság szeretettel fogja elvégezni. —- Keramit burkolattal akarja egy budapesti ezég a város főbb utczáit és a Deákteret ellátni. Persze nem a saját, hanem a város költségén. Közegészségi, köztisztasági és külcsinossági ér­dekekből kívánatos, különösen a nagyobb for­galmú utczák kövezetének rendezése. De tekin­tettel a pótadó nagyságára, a terv csakis úgy vehető figyelembe, ha az a lakosság megterhel- tetése nélkül végrehajtható. — Helyettes vallástanárul, a Tabajdi Lajos elhunyta következtében, az ev. ref. főgimnázium igazgató tanácsa által az I— VII. oszt számára a jelen tanévre Hodossy Lajos németi ev. ref s. leik. kéretett fel. A VIII. oszt. vallástanitásánál a helyet­tesítést Osváth Elemér tanár vá'lalta el. — Katonai eskü tétel volt f. hó 16-án d. e. a helybeli honvéd laktanyán. Az udvaron felál­lított tábori oltárnál Ékkel Lajos r. kath. lelkész misét mondott, mely után következett a póttar­talékos ujonezok ünnepélyes esküje. — Óvoda megnyitás. A németi állami óvo­dát e hó 30-án d. e. 11 órakor fogják ünnepé­lyesen megnyitni. A megnyitási ünnepély az in­tézet helyiségében (Honvéd u. 7. sz.) fog végbe menni, s utána rendeltetésének átadatni. Ez ün­nepélyre a felügyelő-bizottság tisztelettel meg­hívja az érdeklődő szüléket és tanügybarátokat. A beiratások (havi 10 kr, dij lefizetése mellett) folyó hó 24-én kezdődnek az intézeti helyiségben eszközöltetnek, naponta 8—12 óráig terjedő hi­vatalos időben. — Hegyi vasut-kalamitás. Még meg sincs, már is baj van vele. U, i. az úgynevezett elő- cseri domb átmetszése kárbaveszett munka lön. mert az átmetszett föld-falazat bedőlt és teljesen megrongálta, jobban mondva eltemette a töltése­ket. A hegyi vasút munkája különben is nagyon gyarlón halad előre, ha még hozzá ilyen közbe­jött akadályok is járulnak, bizony nagyon kér­déses, hogy mikor fütyül nekünk a hegyi vasút. Az előcseri domb beomlása különben előre lát­ható volt, mivel a mély és omladékony föld-vá­gás alá nem falaztatott. — Köszönetnyivánitá8. Mindazok, kik felejt­hetetlen jó férjem, Tabajdi Lajos ref. lelkész vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom