Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-12 / 50. szám

Szatmár, 1899.

SZATMAR-NEMETI

Deczember 12.

egy társulatot képezhessenek. Létesül igy egy „ Vegyes ipartársulat“, milyen több is van az országban s melyben a különböző iparágakat űzők érdekeit is lehet előmozdítani, lehet az általános iparügyet fejleszteni, az erőket tömöríteni s egy hatalmas egyesületben létesitni mindazt, a mire az egyes ember, a nehány tagból álló társulat nem volt volna képes. Ilyen egyesülés keretében lehet sok olyan dolgot megvalósítói, a mi már a „testület“ körébe tartozók határmesgyéjén áll. — Ennek az egyesületnek az lenne következménye, hogy összes iparosaink 20—22 társulat helyett 5 vagy 6 erős társulatban lennének tömörülve s az egyes társulatok aztán, — mert kevesebb számmal volnának — ügyeik előmozdítása czéljából könnyebben érintkezhetnének. A „vegyes“ ipartársulat-ban aztán helyet találnának azon védtelen iparosok is, kik számuk csekélységénél, vagy épen néhányan létüknél fogva semmi alakban nem társulhatnak.

Az ily egyesülésnek minden esetre lenne jótékony eredménye már azért is, mert a társulat a maga tagjaira üdvös hatást gyakorolna és a semmi kötelékben nem levő úgy nevezett „basi-bozuk“ iparos polgártársat a maga körébe véve, annak önérzetére előnyösen és fölemelőleg hatna. Egy „vegyes ipartársulat“ sok üdvös dolgot megvalósitna, mely az általános iparügyet emelné s erőt adna az egyeseknek nagyobb szabású dolgok, vállalatok keresztülvitelére is.

Ajánlom ezért a törvényben gyökerező s jelenleg megvalósítható „vegyes ipartársulat“ eszméjét a tisztelt iparos polgárok figyelmébe. — Nem a mészáros-, a tímár-, a csizmadia-, a gubás-, a „szűcs- és szabótársulat“ tagjaihoz szólok, hanem a többi kisebb társulatok tagjaihoz s azokhoz, kik számuknál fogva nem társulhatnak, nem egyesülhetnek. Ezek serkenjenek föl, ezek gondolkozzanak a felvetett eszme leled s jól megvizsgálva a lehető előnyöket, valósítsák meg a ,,vegyes“ ipar társulatot. Tegyék eszmecsere tárgyává a mondottakat s kisértsék meg a vegyes ipartársulat létrehozását. Törekvésökben szívesen közreműködik — ha neki is alkalmat adnak rá — régi, őszinte, a helyi ipar érdekeinek és a nemzet egész közgazdasági ügyének emeléséért mélyen érző barátjuk és polgártársuk : Csomay Imre, ügyvéd.

Színészet.

Hétfőn, f. hó 4-én, félhelyárakkal ment a »Próbházasság« czimü énekes bohózat, gyarló előadásban, kivétel nélkül. Közönség szép számmal volt jelen.

Kedden a Szulamith negyedszeri előadása iránt még mindig oly nagy volt a közönség

getni is akarta, de annak sokkal több gondja volt, minthogy ilyenkor Béni bátyánkkal enyeleg- jen s miután Béni bácsi tartozását ledrukkolta a jól megtermett menyecske keze érintkezésbe jött Béni bátyának arczával, mire az öreg jónak látta nem adni a szerelmest, hanem minélelőbb búcsút venni az asszonytól. Béni bácsi nem sokat törődött a kudarczán, hanem mint a ki legjobban végezte a dolgát, haladt magának tovább a sátrak között, persze nagyon meglátszott rajta, hogy erősen keresi testének súlypontját, de sehogy sem sikerül. Mortyogott magában valamint az öreg, de nem igen lehetett megérteni, hanem minden bizonynyal nem átkozta az asszonyt, mert Béni bátyánk azt gondolta, hogy annak úgy kell lenni a mint van, t. i. hogy neki nem lett volna szabad hazamenni pofon nélkül.

Amint igy haladt Béni a sátrak közt folyton düllöngőzve, hol jobbra hol balra, egyszer csak a forró sertéspecsenyét áruló kofák közt találta magát. Itt már azonban megtörtént a katasztrófa, lábai megtagdták a szolgálatot és a feje is ellene- szeglüt és Béni bátyánk egy szerencsétlen percz- ben elterült a földön, de oly ügyetlenül, hogy esés közben feltalálta boritami az egyik »néném« sütő serpenyőjét pecsenyéstül együtt. A hús a földre hűlt, a zsír pedig Béni bácsi szürke szülét elönté j végig. Ellehet képzelni, hogy a »néném« mint áldotta az öreget és kifogástalanul megtapogatta minden oldalról. A nagy zür-zavarra sokan oda csődültek látni komédiát. Két ismerőse megszánta j szegény Bénit és elczipelték nagy nehezen onnan. |

érdeklődése, hogy a keleti meséjü s pompás zenéjti operát most is telt ház nézte végig. Mint kiváló szereplőket különösen kiemeljük Feledi Boriskát, Tarnay Leonát és Erczkövit, kik szerepeiket biztos tudással juttatták érvényre

Szerdán, f. hó 6 án, Sardou hires drámájá »Fedora« került színre. Az előadás egyike volt az idei produktiók legjobbikának. A müvet ugy- szólva alkotó két nagy szerep, u. m. Ipanov Ló- risz (Morvay) és Romazoff Fedora (Arday) kitűnő kezekben volt. E két nagy és nehéz szerepkör minden részecskéje lelkiismeretes munka kitűnő eredménye volt. Arday Ida, úgyszólván hatalmas drámai szerepében, magamagát múlta felül. Morvay oly elismerő rokonszenvvel találkozott, a minő csak őszintén, csak ritka alkalommal nyilatkozik meg. A közönség méltányolta is művészetüket, hálás, elismerő tapsok- s gyakori kihívásokban adván tüntetőén jelét annak, hogy ritka műélvezet részeseivé tették. Jók voltak még: Gulyás mint Grets, Simon, Rouavel szerepében, Tábori mint Desiré, Fényesi De Si- riex szerepeben.

Csütörtökön, f. hó 7. »A férj vadászni jár«, czimü újdonság került bemutatóra. A franczia bohózatok manapság vagy azért uralják a helyzetet, mert fölötte elmések, fordulatokban váltakozva magukkal ragadják az embert, vagy azért, mert túlságosan pikánsak, frivolak. Ez utóbbiak közé tartozik a fenti újdonság is, mely, mivel megfelelő kezekbe nem kerülhetett, még ott is csak jó ízlést sértő, durva tudott lenni, a hol különben nem volt miért annak lennie. A darabban mindenki kikapós, sőt erkölcstelen, legalább az itteni feltüntetésben. Duchotel (Komiéi) vadászat ürügyei alatt szeretőihez jár, ezalatt felesége (H. Novák) Marioet orvossal (Fényesi) csalja meg. Csupa házasságtörés, öltözés, vétkezés a nyiltszinen, mintha az emberek ma már pirulni sem tudnának!

Pénteken, f. hó 8-án, népelőadásképen »Egy tótlegény Amerikában« czimü bohózat vonzott telt házat, mely jóizüen mulatott a tréfás jelenetek alatt.

Szombaton és vasárnap ismét »Szulamith« adatott elő, telt ház előtt, kitűnő sikerrel.

Városi közgyűlés.

Tegnap délután gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt népes városi közgyűlés volt, melyről tudósításunk a következő: Papp Géza főjegyző a súlyos betegen fekvő polgármester helyett beterjesztette jelentését a november havi törvény- hatósági intézkedésekről, melyet a közgyűlés tudomásul vett.

Elfogadta Kovács Leó azon indítványát, hogy a közgyűlés fejezze ki elismerését Kertészffy Gábor városi pénztárnok iránt, a ki 26-ik éve, hogy ritka szorgalommal párosult önzetlenséggel felelt meg a belé helyezett bizalomnak.

Tudomásul vétetett a Belügyminiszter azon leirata, hogy a szatmárhegyi gyógytár felállításának jogát Almási Józsefnére átruházza, miután a jog első tulajdonosa Almási József időközben meghalt.

Ezek után 1900-ik esztendőre megválasztotta a közgyűlés a bizottsági tagok lehető teljes beosztásával az összes szakosztályokat, számszerint összesen tizenötöt, szemelőtt tartva mindenik szakosztálynál a törvény világos intézkedését.

A Kossuth-(nép}kertben építendő kertészlakás létesítésénél mutatkozó 175 frt többlet az »esetleges költségek« terhére utaltatott.

Becsek Sándor ev. reí. nyug. tanárnak nyugBéni azonban protestált az elkísérés ellen és vicz- kálódott, mint a hal a hálóban. Végre nagy nehezen szerencsésen elvitték a sertés vásárig, ott letették az reget, kinek már oly nehéz volt a feje mint a földnek az „Eifel“ torony. Le is hajtotta fejét az öreg a földre, belakarózott a szürke szűrével és pár perez múlva aludta az igazok álmát.

Pár óra múlva arra járt egy öreg úri ember, ki igen rövidlátó volt és egy sertést óhajtott venni. Az úri ember egyenesen a fekvő Béni felé tartott és miután nem látott jól, azt gondolta — látva a nagy testet — hogy ez neki megfelelő sertés volna. Kezdte is nyomban szürkülni jóbbról- balról a sertésnek vélt Bénit, sőt egy közelálló és gazdájának vélt embertől meg is kérdezte az árát. Az ember felvilágosította az öreg urat a tévedéséről és az öreg ur mosolyogva optikai csalódásán távozott.

Béni bácsi másnap odahaza ébredt fel, valami falubelije hazavitte a szekerén, persze nem tudott a történtekről semmit. Nem tudta megmagyarázni magának azt, hogy mig máskor a bekapaczitálás után csak a feje fájt, most meg az oldala és az arcza is csak úgy sajog. Az egyik unokaöcscse, ki szintén a vásáron volt és szemtanúja volt a történteknek, megmagyarázta a történteket. Amikor az öcscse azt is megmondta, hogy a sertésvá- sáro n sertésnek nézték, az öreg keserű mosoly- lyal jegyzé meg :

— Öcsém annak az öreg urnák elvégre is igaza voit.

dija után kirótt pótadóját közgyűlés törlésbe hozta.

Intézkedett a közgyűlés, hogy az avasi bér ezen vásárolt erdőterületéért járó vételári százalék a megfelelő szabályok értelmében fizettessék ki.

Tudomásul szolgált a jövő 1900-ik évre az egybeállitott legtöbb adót fizetők névsora.

Elfogadtatott a Földművelési miniszternek az erdőőrők szolgálatára vonatkozó »Utasítása«, melyet, ámbár a város erdői állami kezelésben nincsenek, a szakvélemények ránk nézve mégis fontosnak és hasznosnak véleményeztek.

Rokonszenvvel fogadtatott N.-Küküllő vármegye átirata, melyszerint az állam, a közutak fentartására szükséges követ olcsóbban szállítsa.

Tudomásul szolgált Hontmegyének egy nagyon fontos átirata, mely szerint államosítandó volna az összes közegészségügy.

A villamvilágitási 20000 korona kölcsön megajánlása nyomott kedély mellett történt meg. Dr. Kelemen Samu részletes beszédben szólott a vil- lam-ügy folytonos istápolásához, mely szerinte jóra vezetni soha sem fog, a város hova-tovább úgymond a felszólaló, csak bellebb és Bellebb megy a vállalat költségeibe, melyből hasznot húzni nem képes.

Pap G. főjegyző elismeri, hogy a bizottsági tag felszólalásában foglalt nehézményezések fen- állanak, de megvan arról győződve, hogy a villám világítás körül újabban felállított óra-rendszer szerinti fogyasztás, tehát a városra nézve költséges »átalány« beszüntetésével és azzal, hogy napról napra történnek újabb és újabb bejelentések a villamos világítás igénybe vételéről, a villarn- világitás ügye, az uj igazgató szakavatott és lelkiismeretes vezetése mellett, minden bajból ki fog vergődni és a városra hasznot hajtóvá leszen.

Özv. Somogyi A.-né és Bertók S. rendőr nyugdíj-ügyének megállapítása után, Sárközi Adorján doktor diplomája kibirdettetvén, a közgyűlést az elnöklő főispán bezárta.

A lefolyt közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére f. hó 13-án d. u. 3 órára kirendeltetett: a tanács jelenlevő tagjai s a választott b. tagok közül: Mátray Lajos, dr.Biró Elemér, dr. Fechtel fános, Papp Lajos, Szentiványi Károly és Vaday Károly.

HÍREK.

— Személyi hir. Pávai Vajnai Béla a cs. és kir. 5-ik gyalogezred parancsnoka a helybeli zászlóalj megtekintése végett szombaton este városunkba érkezett

— Hármán Mihály polgármester súlyos betegségéről beszélnek városszerte. A hir — sajnos — igaz és a legnagyobb részvétet keltette mindenütt. A polgármester, a mint vélik, az iparos értekezleten hült volna meg, minek következtében influenzába esett, melyhez most a tüdő mindkét szárnyára kiterjedt tüdőgyuladás járult. A betegség mindenesetre komoly jellegű, de aggodalomra, — daczára a 40 fokos láznak — nincs semmi ok. Reméljük, hogy a jövő számunkban már a polgármester teljes felgyógyulását j elentheljük. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a család tegnap konzultáltatott Ángyán Béla fő városi orvos-tanárral, hogy minél szakavatottabb helyről kérje ki az orvosi segélyt.

— Kitüntetés. Említettük volt, hogy Ő Felsége Kofranek Vendel nyug. kataszteri felmérési felügyelőt 40 éves hü szolgálata elismeréséül a Fetencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki. Az érdemrendet tegnap déli 12 órakor a városház díszt nmében tűzte fel a főispán a kitüntetett érdemes íérflu mellére egy szépen átgondolt beszéd kíséretében. A kitüntetett a legmagasabb helyről jött elismerést meghatott szavakkal köszönte meg. az ünnepélyes aktuson társadalmunk előkelő férfiai közül számosán voltak jelen.

— Hegedűs Sándor keresk. miniszternek egy küldöttség pénteken délután 1 órakor adta át a helybeli ev. ref. főgymnasium fentartó-testületi elnökévé történt megválasztásáról szóló okmányt. A küldöttség tagjai voltak: Dr. Farkas Antal ig. tanácsi elnök vezetése alatt: Domahidy István, Dr. Chorin Ferencz, Kölcsey János, Szentiványi Gyula, Dr. Korbay Károly, Dr. Böszörményi Emil, Biky Károly, Bakcsy Gergely, Dr. Hantz Jenő és Ösváth Elemér. A küldöttséget a miniszter lakásán fogadta s Farkas Antal üdvözlő beszédére kijelentette, hogy igen nagy kitüntetésnek tekinti a feléje irányult bizalmat s igyekezni fog, bokros elfoglaltsága között is, hogy a személyéhez fűzött bizalomnak megfeleljen. A miniszter a küldöttség tiszteletére ebédet adott, melyen a miniszter családja is részt vett. Fel köszöntőket mondtak: Domahidy István a miniszterre. Dr Farkas Antal a miniszterre, mint a fentartótestület elnökére, Dr. Hantz Jenő szintén a miniszterre, Os.váth Elemér a kegyelmes asz- szonyra, Hegedűs István a tanárokra, Dr. Chorin Ferencz humoros szavakban reflektált Hegedűs beszédére, maré Hegedűs Loránd, a miniszter fia, Chorint éltette. Végül Biky Károly szintén a miniszter nejét köszöntötte fel. A küldöttség a miniszter vendégszerető kedves családi köréből d. u. 5 órakor távozott el.