Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-12-05 / 49. szám
Szatmár, 1899. S2ATMAR-NEMET1. deczember ö Az önző ember jó lélekkel elkívánná a hivatalnoktól, hogy az ő részére billentse az igazság serpenyőjét. Nem egy jellemes hivatalnok esett áldozatául már ilyen ki nem elégitett önző lélek hitvány fondorkodásának ! Legrosszabb aztán az olyan önző egyén, kinek hatalom is van a kezében, mert ez megmételyezi a körülötte levő társadalmat s kibontakozás nincs, mert az önző hatalommal senki sem mer szembe- szállani. Az önzés befurakodott a házasság szentélyébe, melybe pedig Isten az ő dicsőségét lehelte. Az önző férj házastársában nem feleséget, hanem bűntársat keres, kit nemtelen szándékánál fölhasznál. S ha aztán a családból kihal az éltető láng, sivárság áll be a teltek eredményében. Csoda-e, ha az ilyenek nem fognak a közügynek szolgálni?! Folytathatnék tovább; festhetnénk sö- tétebbnél-sötétebb képeket anélkül, hogy valamit használnánk a közügynek, mert az önzés süket és vak. így a közügy csak szenved tovább, mert a csekély számú önzetlen lélek elerőtlenedik, elcsügged a nagy tömeg nyomása alatt. Bizony-bizony privát érdek vezet ma mindenütt a világon, azért annyi a baj, ezért annyi az igazságtalanság! Discrét. Színészet. Hétfőn, nov. 27-én zónában szép számú közönség előtt a »Három Kázmér« ismételtetett összevágó jó előadásban. Feledi szép dalaival frenetikus hatást ért el. Kedden, nov. 28-án Schakspeare remekművé vei, »Machbet«-tel birkózott meg a társulat. Dicsérendő már magában is az a jóakarat, hogy az igazgató, hébe-hóba, a világirodalom ily jeles remekeit is színre hozza. Igaz, hogy nincsenek meg hozzá a megkivántató kiváló művészi erők, de épen azért becsülendő az ambitiózus törekvés, hogy a jó akarat mellett meg van a komoly törekvés is ; az e fajta nagy, klasszikus alkotások, a nemzeti színház műsorán is csak nagyon ritkán olvashatók. Rakodczay a czimszerepben kitűnő tudást és psichologiát produkált, kár, hogy orgánuma és alakja nincs arányban a kiváló felfogással. Palugyay V. Lady Machbet szerepében messze elmaradt a középszerűségtől is, minden hatást a külsőségekben keresett. Morvay Macdulí szerepében sok nyers erőt, de kevés természetességet vitt színre. Nem különben a darab egyéb szereplői nem tudtak fölemelkedni arra a művészi magaslatra, a melyen a Shakspcari darabok szereplőinek állniok kell. Maga Rakodczay, a ki tanulmány tárgyává tett minden hős szerepét Shakspeárének, tégy magyarázva: levelet akartam Írni egyik barátnőmnek és megpróbáltam, melyik jobb toll . . . — Úgy, dörmögte Kürtössy elhalványodva s visszasompolygot szobájába. — Talán mondanom sein kell, hogy a legközelebbi alkalmat még is felhasználta, hogy Ilonkát biztosítsa szerelméről. Ligeti Adorján. Férjhezmenő leányok kérdőpontjai. Az itt következő 24 kérdőpont, illetőleg a reá járó válasz oly fontos a férjhezmenő és a férjhezment nőkre, — hogy minden komoly lánynak már tizenhatéves korábán kell megtanulnia, hogy amikorra igazán férjhez megy, már pontosan tudja azokat. A »férjhezmenés tudománya« a mellényzscbbcn, —- vagy inkább a dolog komolyságához képest, a férjhezmenés evangéliuma, a következő 24 kérdőpont: 1. Szereted-e a férfit, a kivel házasságra- akarsz lépni ? 2. Meg vagy-e győződve arról, hogy a férfi is szeret téged ? 3. Eltarthat-e majd a férfi téged és remélhető gyermekeidet? 4. Képesnek érzed-e magad, hogy kenyeret keress, ha férjed beteg lesz vagy lustaságból nem teljesiti családapai kötelességét ? 5. El vagy rá készülve, hogy a legaranyosabb vőlegényből a legkiállhatatlanabb férj lesz ? 6. Birsz-e azzal a képességgel hogy te légy az ur a háznál ? 7. Kihimezted-e már a papucsot és tudsz-e vele kellően bánni ? 8. Értesz-e hozzá, hogy akaratodat csellel is érvényre juttasd? szinte kimagaslott az összes szereplők közül, a miért a jelen volt szép számú közönség sokszor lelkes tapsokkal jutalmazta meg őt. Szerdán, nov. 29-én „Egy magyar huszárkáplár“ czimü darabot adták félhelyárak mellett. Az előadásra oly kevés közönség vott kiváncsi, hogy azt lehetett hinni, hogy nem is lesz megtartva az előadás. A primadonna szerepkörét Guti S. (Zsuzsi) töltötte be. Sem játéka, sem éneke nem volt olyan, milyen a primadonnáké szokott lenni. Tábory, ez a temperatu- mos komikus, és Erczkövy szerepeiket pompásan alakították. Palugyai Vilma (Teréz) ellenben úgy játszott, hogy többszöri nyelvbotlásain kívül beszéd közben nem egyszer elmosolyogta magát s jóízűen kaczagott épp akkor, mikor a Zsuzsi szakácsnőt a legkeményebb szavakkal akarta rendre utasítani. Csütörtökön, nov. 30-án, ismét újdonságot adott a társulat. Bérletszünetben Goldfáden-Donáth hires műve, a kedves, értékes és változatos ze néjü »Szulamith« került bemutató előadásra. A darab a zsidó históriából merített opera, megspékelve a mai kor szellemében tánczokkal, a melyek az ízlés és a komoly művészet szempontjából sokat levonnak a mű becséből, különösen a mi színházunknál, a hol a művészi táncz és a szegletes ugrándozás között különbséget nem tudnak tenni. Az újdonság előadása különben elég jól sikerült, látszott, hogy úgy a rendezők, mint az előadó szereplők mindent elkövettek a mű sikerének az érdekében. Feledi Boriska a czimszerepben rokonszenves zsidó leány volt ; természetes játéka, csengő, rokonszenves éneke a zsúfolt házat minden jelenete alkalmával tapsokra ragadta. Partnere Érczkövi, Absolon nagy szerepében nagyon szépen énekelt; játéka ezúttal kevés élethűséget juttatott kifejezésre. K. Tarnay Leonát, mint Abigailt, nagyon rokonszenvesen fogadta a közönség, mely tüntető fogadtatást meg is érdemelte. Játéka kedves és természetes volt, füsze rezve fürgeség és elegantiával : éneke nem különben osztozott az est főhősének, Feledi B.-nak dicsőségében. Szulamith három kérője: Gideon B. (Gulyás), Jeremiás (Komiéi), Avidonoch (Fé- nyesi) kiváló tetszésben részesültek. Az est sikerében osztoztak még : Nagy Gyula Simon főpap szerepében, Palugyai V. a dajka szerepében ; a három jeruzsálemi szűz : H. Novák I. (Rebeka), Guti S. (Ziporah) cs Szegedi Z. (Eszter) rokonszenves fogadtatásban részesült, különösen H. Novák I., a ki ezúttal is ragyogó szépségében hóditó volt. Pénteken és vasárnap este ugyancsak »Szulamith« ismétlődött. Szombaton az »Aranykakas« ismételt előadását láttuk, kevés számú közönség előtt. Az előadás ezúttal is jó és egybevágó volt. Papp Elemér meggyilkolása. A Papp Elemér-féle gyilkosság ügyében tudósításunk a következő : November 18-án, ebéd után történt, — a mint előző számunkban már közöltük — hogy Papp Elemér elkérezkedett Markos Imre tanártól, a kinél koszton volt, Zoltán bátyjához uzsonnára. 9. Van-e elég energiád, hogy soha ne engedj ? 10. Elbirod-e majd viselni, ha férjed más nőket is szépeknek talál ? 11. Lesz-e türelmed, hogy heteken át, még a dolgozó-szobájába is utánajárj férjednek, ha nem akar megszavazni számodra egy kalapot vagy egy ruhát ? 12. Fékezheted-e dühödet, ha férjed csak hetenkint egyszer is, kulcscsal a zsebében, este, egyedül távozik ? Ha ezekre a kérdésekre nyugodtan és tiszta lelkiismerettel mondhatsz igent, úgy jól van, akkor boldog leszel. De ha egyik-másik kérdés némi aggodalomra ad okot, akkor fordulj a következő 12 kisegítő kérdéshez : 1. Igénytelen vagy-e? 2. Meg tudsz-e elégedni azokkal az élvezetekkel, a melyek a házassági köteléken belül várhatnak rád ? 3. Jókedélyü vagy ? 4. Takarékos vagy? 5. Nem vagy fényűző? t>. Nyugodtan nézed-e majd, ha esetleg férjed csibét vacsorázik, te meg vajaskenyeret majszolsz ? 7. Örülsz-e, ha férjed telefüstöli a szobát ? 8. Tudsz-e főzni ? 9. Hát cselédekkel tudsz-e bánni ? 10. Mi lesz a nagymosással ? Értesz hozzá? 11. Saját külön fogad, hajad van-e? 12. Megóvod-e férjedet a rossz zongorajátéktól és a hamisan énekléstől ? Ha ezekre igennel tudsz felelni, akkor is férjhez mehetsz. De ha sem erre a 12 kérdésre, sem az előbbieke nem felelhetsz igennel, — — akkor is menj férjhez, ha a férfi nem tud nélküled élni. Mert a fődolog rád nézve, hogy férjhez menj ! Hogy a férfi jól vagy rosszul jár-e veled, az az ő dolga. — Hát menjen, — volt a tanár válasza — de ne maradjon sokáig és este térjen haza korán, mert hiszen tudja, édes atyja nem szereti, ha házon kívül van 1 Mikor ugyanis szeptember hó 28-án Papp Elemér lóháton hazafelé vágtatott, az utón Udvari felé három ember a Dezső-hidjánál megtámadta, atyja, a kit e vakmerő támadás hire nagyon megijesztett, megmondta fiának: — Fiam, vigyázz magadra és különösen este ne menj el hazulról egymagádban, nehogy megint megtámadjanak I Nos hát, Papp Elemér elment hazulról és nem is tért oda vissza. Egyszerre csak az a hir járta be a várost, hogy : — Papp Eleméit agyonlőtték 1 A csendőrök revolvert nem találtak a halott mellett. De néhány lépésnyire megláttak egy sétabotot. Csont nyelű, barna bot volt. Hát ez nevezetes és fontos lelet volt, a melynek alapján szup- ponálni lehetett, hogy a gyilkos az úri osztályhoz tartozó ember volt. De hát kié a bot ? Azt is megtudták hamarosan. A Papp Zoltáné volt. Egy izgatott ember. Ugyanaznap este, úgy hat óra tájban Papp Zoltán a szatmári vasúti pályaházban volt. Nagyon izgatottan járkált föl és alá a perronon, nagyon idegesnek látszott. Zoltán Pál vasúti tisztviselő meg is kérdezte tőle : — Elutazik? — Nem én. Csak itt járkálok egy kicsit, mert fáj a fejem. Egész nap a szobában ültem. Pedig ez nem igaz. Több tanú van rá, a i iket Unger vizsgálóbíró már ki is hal.gatott s a ki azt vallja, hogy november 18-án délutáni négy óra után, a mikor már sötétedni kezdett, látták Papp Zoltánt, a ki Papp Elemérrel együtt gyalog ment Udvari felé. Az uzsonnára való meghívás csak örv volt arra, hogy Papp Zoltán az unokaöcscsét elcsalja magával. És szegény Papp Elemér hitt a szónak. Biró ur, hallgasson ki! Papp Zoltánt tehát gyanúba vette a közvélemény. Ez a meggyanusitás a fülébe került Papp Zoltánnak is. És ő tán várta már, hogy mikor idézik meg a vizsg lóbiróhoz. De a hogy múltak a napok s ő még mindig nem kapott meghívást, elment Unger vizsgálóbíróhoz, hogy maga provokálja a kihallgatást. A vizsgálóbíró megtette a Papp Zoltán kívánságát és kihallgatta. Bár a Papp elbeszélése szerint megjegyezte, hogy ő ugyan nem tud a meggyanusitásról és arra semmit sem ad, a mit városszerte pletykálnak. A biró megmutatta neki a talált bűnjelet, a sétabotot. ■— Ismeri ezt ? — Ismerem. Az enyém volt. — Ezt a botot a halott közelében találták meg. — Az lehetséges, — felelt Papp Zoltán. — Mert én azon a szerencsétlen napon, közvetlenül az előtt, hogy az öcsém eltávozotv tőlem, elcseréltem vele a botot egy pár keztyüért. Neki nagyon megtetszett a bot és kért, hogy adjam neki. O meg ád nekem egy pár uj keztyüt. Arra cl is vitte a botot. — És a keztyük hol vannak ? — Nincsenek, mert Elemér másnap akarta csak elhozni. Azután Pnpp Zoltán elkezdett alibit bizonyítani. Hogy délután otthon volt, öcscse távozása után elküldött egy szemüveget egyik ismerősének, majd este a vasúti pá.yaházban volt, onnan meg elment valami vendéglőbe. Kereken kijelentette, hogy az nem igaz, hogy egy darabig Udvari felé kisérte öcscsét. Ennyi volt az egész kihallgatás. — Tehát elmehetek biró ur ? — El. Ezzel Pap Zoltán távozott. De azért a csendőrőrsvezető, a ki kezdettől fogva meg volt győződve Papp Zoltán bűnösségéről, csak folytatta ellene a nyomozást. Igen fontos tanú Helmeczi Endre helybeli borbélysegéd. Ez a Helmeczi-féle dolog egy borbélyinas révén tudódott ki, a ki figyelmeztette Teutschlän- der őrmestert, hogy Helineczi alighanem tudna ám valamit mondani a Papp-féle gyilkosságról. — Miből gondolod ? —- kérdezte az őrmester. — Abból, hogy Papp Zoltán egyszer valami munkát akart bízni Helmeczire és 300 frtot Ígért neki. Helmeczi ott is volt Papp Zoltánnál, d í mikor visszajött, azt mondta nekem, hogy ő nem vállalhatja el a megbízást, mert akkor nagy bajba kerülne! Persze az őrmester rögtön vallatóra akaita fogni Helmec/it, de három napig nem akadt rá. Mikor végre megtalálta, fölhívta, hogy mondja el, miféle összeköttetésben volt Papp Zoltánnal. A borbélylegény hímezi t-hámozott és csak akkor kezdett beszélni, mikor Teutschl. nder figyelmeztette, hogy hallgatásával gyanúsai tes'.i magát. Erre aztán Helmeczi beszélni kezdek. Elmondta, hogy Papp Zoltán egyszer elhívta a Petőfi-utcza 42. szám alatt levő lakására és 300 forintot ígért neki, ha Papp Elemért eltcszi