Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-21 / 47. szám

Szatmár, 1899.

SZA.TMÁR-NEMETI

November 21.

gyermekek felsegélyezése czéljából f. évi nov. 25-én, azaz szombat este 7 órakor a »Vigadó« összes termeiben tánczmulatsógot rendez. Belépő-jegy személyenként 60 ijr. A gör, kath. dalárda szórakoztatóul, a jóiékonyczélt tekintve, közreműködik egy pár szép magyar nóta elda- lolásával. a jótékonyczélu mulatságra felhívjuk a közönség figyelmét.

— Erzsébet királyné emlékezete. A róm. kath. finépiskola tanitó-testülete tegnap délelőtt nyolez órakor a megboldogult Erzsébet királyné emlékére gyász-ünnepélyt rendezett az iskola egyik tantermében, hol a királyné gyászlepellel födött képe fügött a falon. A gyász-ünnepély, melyen képviselve volt az iskolaszék is, Kölcsey Hymnu- szának eléneklésével vette kezdetét, mely után Kapitány István VI. oszt. tanuló Pósa Lajosnak »Meghalt a királyné« gyönyörű költeményét szavalta el. Az emlékbeszédet Mondlk Endre tanító tartotta, mely úgy gazdag tartalmával, mint részvétet keltő előadásával lénypontja volt az ünnepségnek. A „Könyörgés“ czimü ének után Havas Istvánnak »Királyasszony kertje« és Kutnyánszky Jenőnek »Emeljetek szobrot« czimü költeményét szavalta el még két tanuló, mire a kegyeletes szép ünnepély a Szózat eléneklésével véget ért.

— Az ipartestület megalakítása érdekében vasárnap d. e. 11 órakor a városház kis tanácstermében Jákó Mihály elnöklete alatt népes elő- értekezlet tartatott, melyen Tankóczy Gyula tanácsjegyző, mint előadó és az ipartársülatok elnökei s több tekintélyes iparos vett részt. Az előértekezlet, a csizmadia ipartársulat elnökének kivételével, elvben hozzájárult ahoz, hogy az ipartestület megalakítását óhajtja és az iparosok érdekéből szükségesnek tartja. A csizmadia ipartársulatot, mint elnöke szavaiból kivettük, a költségektől való idegenkedés tartja vissza a mozgalom pártotásától. A felfogást nem helyeselhetjük. A főkérdés ugyanis az, akarják-e az iparosok, nogy az őket legközvetlenebbül érdeklő ügyekben (szegődtetés, szabaditás, tanonezok és segédekkeli felmerült peresügyek, stb.) saját maguk intézkedjenek. Ha ezt akarják, a mint hogy akarniok kell, úgy nem szabad visszariadniok azon csekély, évi legfeljebb 1 frt 50 kr.-nyi adózástól, melyekbe az ipartestület évi fentartása kerül. A költségvetés ugyanis a következőleg mutatkozik: Kiadás: pénztárnok 150, jegyző 800, helyiség 200, szolga 200 frt, előre nem láthatókra 100 frt, összesen 1450 frt. Ez fedezetet talál az évi 500-ra tehető szegődtetési és szaba- ditási dijakból s a körüloelől 1000 iparosra kivethető évi 1 frtból. Az értekezlet egy terjedelmes értesítést küld szét az iparosoknak, az eszme előkészítése és meggyőzés czéljából.

— A torna- és vivó-egylet közelebb tartott választmányi ülésén hozott határozatából folyólag az egyletben a tornagyakorlatok f. hó 17-én megkezdődtek s hetenkint hétfőn, szerdán és pénteken este 6—7 óráig tartatnak. A dij a nov. fél és deczemberi egész hóra 75 kr. Havi-dij 50 kr.

— Halálozás. Pásztor Károly gacsályi ev. ref. lelkész, ki már évek óta szenved szélütés és agylágyulásban, mint részvéttel értesülünk, folyó hó 18-án, szombaton este elhunyt. Az elhunyt fiatal éveiben a németi ref. egyháznak volt s. lelkésze, a hol az idősebb egyháztagok még most is a legkedvesebben emlékeznek reá. Nyugodjék békében.

— Érdekes végtárgyalás. Szatmárvármegye volt pénztárnoka Czerjék Ferencz sikkasztása ügyében f. hó 13-án kezdette meg a szatmári kir. törvényszék a végtárgyalást Papp László kir. itélőtáb'ai biró tanácselnök elnöklete alatt, előadó Szabó József, szavazó biró Labek Kálmán kir. törvényszéki biró, jegyző Egri István törvényszéki jegyző volt. A vádhatóságot Dr. Nórnethy József kir. alügyész, Szatmár vármegye közönségét Dr. Adler Adolf vármegyei tb. főügyész képviselte, a vádlottat dr. Kelemen Samu ügyvéd védte. Szerdán délután 5 órakor a bizonyítási eljárás befejeztetvén, csütörtökön reggel 9 órakor kezdte meg Dr. Némethy József kir. alügyész szép cs tartalmas vádbeszédet, mely 1 órát vett igénybe, a melyben a szakértők munkájáról nagy elismeréssel nyilatkozott, kritizálva a vármegyei rendszert. — Vádat emelt Czerjék Ferencz ellen, a btkv. 355 és 463 §-ában ütköző hamisítással párosult sikkasztás büntette miatt és az enyhítő körülmények figyelembe vételével kérte büntetni. Utána a vármegye képviseletében dr Adler a büntetés .tekintetében a kir. ügyész indítványához való hozzájárulását jelentette ki és a kárt 10,254 frt 25 krban kérte megállapítani, azonban ezen összeg megfizetésében azért nem kérte Czerjék Ferenczet marasztalni, mert közgyűlési határozat folytán Czerjék Ferencz ellen valamint a fegyelmi utón jogérvenyesen elmarasztaltak ellen a kártérítési keresetet már folyamatba tette. Ezután elnök az ülést 10 perezre felfüggesztvén, ezen idő eltelte után Dr. Kelem Samu védő ügyvéd kezdette meg védbeszédét, melylyel ostorozta a vármegyei kezelési rendszert s azt igyekezett bizonyítani, hogy Czerjék Ferencz nem bűnös mert a kezelési rendszer mellett a kötvényeket más is ellophatta. A védbeszéd 3/4 12 óráig

tartott. Ezután Czerjék Ferencz igyekezett ártatlanságát bizonyítani s pontban 12 órakor az eljárás befejeztetvén elnök az ítélet hirdetés határidejéül délutáni 4 órát tűzte ki. — Délután 4 óra után Papp László tanácselnök kir. Ítélőtáblái biró kihirdette az Ítéletet, mely szerint Czerjék Ferenczet közhivatalnoki minőségében a büntetőtörvény 462 §-ában ütköző hivatalai siklasztás bűntettében mondotta ki bűnösnek s az enyhítő körülmények figyelmében vétele mellett a büntetőtörvénykönyv 92. §-a alkalmazásával egy évi és 6 havi börtönre, hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlásának 10 évre való felfüggesztésére ítélte, azonban a börtönbüntetést a kiállott 22 havi vizsgálati fogsággal kitöltöttnek mondtta ki, kötelezte továbbá a kir. törvényszék Czerjék Ferenczet 1335 írt 01 kr eljárási és az élelmezési költségek megfizetésére, a vármegye részére pedig 137 frt 60 kr költség megfizetésére. A hiányzó regálekötvények elsikkasztását a törvényszék nem találta bebizonyitottnak s igy a vármegye képviselője abbeli kérelmét, hogy a vármegyét ért kárt 10,254 frt 25 krban bűnügyi utón megállapítsa, teljesíthetőnek nem találta. Úgy a vádlott, mint védője, valamint a kir. ügyész és a vármegye képviselője az Ítélet ellen felebbezést jelentettek be.

— A bikszádi vasút építés ügye egy lépéssel ismét közeledett a megvalósulás elé. Gerster Béla vállalkozó ugyanis az építési kaueziót a napokban letette. A végrehajtó bizottság pedig ismételten felkérte a kér. minisztert, az építési engedély kiadására s annak engedélvezésére, hogy a vasút az államvasutak vágányait az állomásnál keresztezhesse. Hogy igy a közönség az állam-vasutak állomását használhassa s ne kellessék az állomást a közönség nagy kényelmetlenségére, egy távolabbi ponton létesíteni.

— A helybeli izr. gyermekfelruházó egyesület folyó hó 19-én, Erzsébet napján 33 szegény iskolás gyermeket, 16 fiút és 17 leányt ruházott fel tetőtől-talpig meleg téli ruhával, csizmával, harisnyával. A felruházó ünnepély az izr. népiskola egyik termében folyt le nagyszámú, díszes hölgyközönség jelenlétében, A tanítótestület részéről — és az iskolai elöljáróság nevében — Halász Mór üdvözölte a vendégeket, azután Teitel- baum Herman szép beszédben emlékezett meg a »Gyermekfelruházó-egyesület« eddigi áldásos tevékenységéről. A felruházást az egyesület részint saját pénztárából, résztnt külön adományokból teljesítette. Külön adakoztak: ifj. Freund Samuné 5 leányka szamára, Deutsch Mórné 1 fiú és 2 leányka számára 1 — 1 teljes öltözet ruhát, Reiter Béláné 2 ruhára való barchetet és a mit különös dicsérettel kell megemlítenünk, Kandel Kálmán II. oszt. tanuló megtakarított filléreiből egyik szegény iskolatársát ruházta fel teljes ruházattal. Föntemlitett jótékony egyesületnek, valamint az egyes nemesszivü adakozóknak a nyilvánosság előtt is hálás köszönetét mond Szatmár, 1899. nov. 20. Az izr. iskolaszék elnöksége és az izr. tanítótestület.

— A hegyi vasút vonalat az első, már megérkezett személy szállitó kocsin a kér. miniszter és a város küldöttei a napokban beutazták s meggyőződtek, hogy a vonat teljesen ki van építve. Most következik, hogy a vonal a fűrészteleptől a közüli vashidig kiépitessék. E vonalon, melyre az engedély pár nap alatt remélhetőleg lejő, egyelőre gőzmozdony fog közlekedni s az építést a váll ilkoz > pár hét alatt végrehajtja. Remélhető, hogy egyidejűleg a város belterületén is megkezdődik az építés, mert az erre vonatkozó törvény javaslat már kész és rövid időn belül az országgyűlés elé terjesztetik.

— Gyilkosság. Megrendítő gyászeset érte egész váratlanul Papp Gyula udvarii földbirtokost és családját. Fiát, Elemért, a helybeli ev. ref. főgimnázium VII. oszt. tanulóját szombaton este fele, a mint szülei látogatására a vasárnapnak a családi körben töltése czéljából hazafele ment, még eddig ismeretlen tettes meggyilkolta. A megrendítő eset a Dezső-hid irányában történt, azon a dülő-uton, mely a hídtól a Papp Gyula tanyájába vezet. A gyilkos hátulról lőtt áldozatára. 2 revolver golyó fúródott a fejbe, az egyik a homlokán ki is jött, a másik az agyban maradt. A meggyilkolt bátyja szombaton este 11 óra tájban ment haza kocsin a színházból. A mint a tett helye előtt ment, a lovak meghorkantak. Figyelmessé lévén a jelenségre, látta, hogy az ut mellett egy ember fekszik, de nem törődött vele, azt hívén, hogy valami részeg ember. Hajnalban ismét bejött Szatmárra s ekkor a világoson felismerte az utszélen fekvő hullában öcscsét. Röglön jelentést tett a szolgabirói hivatalnak, ez, mivel a város határán történt a dolog, értesítette a rendőrséget. A rendőrség kiment, felvették a jegyzőkönyvet s a hullát a közeli tanyára beszállították s az esetet a kir. ügyészségnek is bejelentették. Tegnap délután volt a törvényszéki bonczolás, melyet dr. Vajay Imre végzett. A lövés irányából következtetve, meg azon tényből is, hogy revolvert a halottnál nem találtak, majdnem biztosan lehet állítani, hogy az öngyilkosság esete ki van zárva s a szerencsétlen ifjú gyilkosságnak esett áldozatul.

A tettest a rendőrség és csendőrség erélyesen nyomozza.

— Hivatalos panasz. A múlt héten Debre- czenben lefolyt egyházkerületi közgyűlésen, a helybeli rom. kath. apácza-zárda ellen panasz tétetett, mely panasz, az „Egyetértés“ tudósítója után a következő : Legnagyobb érdeklődést keltette a szatmári egyházmegye felterjesztése ama panaszszal, hogy a szatmári apáczák zárdájában bentlakó ref. vallásu növendékeket a törvény ellenére sem vallásórára nem engedik ki, sem hozzájuk hitoktatót nem bocsátanak be s ezt a sérelmet azzal is tetézik, hogy a református vallásu leányok bizonyítványában a hittan rovatát a zárdában töltik ki. Egy szóval, prozelitákat igyekeznek nevelni a godjaikra bízott prot. leányokból. Mint Biky Károly esperes felemlítette, nem is egészen sikertelen ez a lélekhalászás, mert a zárdából kikerült kálvinista leányok közül több apácza szeretne lenni. Hasonló sé- relmi esetet sorolt fel Dorogi Lajos heves-nagykunsági esperes a török-szent-miklósi zárdából. A közgyűlés gróf Degenfeld József főgondnok indítványra megbízta az elnökséget, hogy egy hónap lefolyása alatt beszerezvén úgy Szatmár- ról mint Török-Szent-Miklósról a sérelmes konkrét esetek adatait, először is az illető katholikus egyházi főhatóságnál, a szatmári püspöknél és egri érseknél keressen jogorvoslatot; ha pedig az sikerre nem vezetne, további eljárás végett az ügyet a konventhez terjessze fel.

— A közönség köréből. A mily haladás és öröm, hogy az uj, nagy és díszes vasúti pályaház a forgalomnak átadatott, épen olyan boszantó, sértő az az eljárás a közönségre, a mely ott máig fenáll. Nagy hiba, akár honnan származnak azok a tulszigoru intézkedések ; nagy hiba, hogy egyszerre a fővárosokat jellemző rendszabályokat kellett itt, nagyon is vidéken, majmolni! Elvégre is : a közönségért van ott minden és nem a közönség azokért 1 A mely intézkedés megjárja, vagy épen szükséges Budapesten, az mindig nincs helyén itt, sőt bántóan igazságtalan is lehet. Micsoda dolog az, hogy az uj pályaudvar bármely részébe csak jegygyei lehet menni? Miért van az a nagy díszes perron, ha azt csak üvegen át lehet nézni ? Hát az éttermek börtönökké degradáltat- tak, honnan kimenni nem szabad ? Micsoda intézkedés az, hogy mihelyest az utas vagy hozzátartozója belép, kurgatják jegyet venni és esetleg kisérőjét, bármely rendü-rangu is a váróterem folyosóján sem tűrik jegy nélkül? Jó lesz a rendben is a középutat megtartani, mert a mi túlságos, az bántó, sértő. Ezt a díszes épületet a közönség kényelmére emeltette az állam, mely elől ha elzárják az alkalmazott hivatalnokok, kárt okoznak első sorban az államnak.

— Nagybánya város költségvetése. Előttünk fekszik Nagybánya város közköltség előirányzata az 1900-ik évre, mely 289108 frt 72 kr. remélhető jövedelmet és 287722 frt 20 kr. kiadást, tehát 1386 frt 52 kr. felesleget tüntet fel. Irigylendő állapot a mi 98 százalékos pótadónkhoz képest.

— Szőlő lopás a hegyen. Izgatott hangon tárgyalják szőlő birtokos polgártársaink egymás- közőtt az alábbi tolvajlási esetet : Folyó hó 8-ra virradó éjjel a Székely Sándor középhegyi szőlőjéből 580 darab idei zöldoltást levágtak és elvittek. Nagy izgalomra adott okot az eset, melyhez hasonló nem történt mostanában a hegyközségi berendezkedés óta a hegyen. Utólag értesülünk, hogy a tettes már kipuhatolva van s a szőlőoltás is megkerült. Egy hegyi ember ugyanis, a nevét nem tudjuk, a vesszőkkel szekeren Szakaszra ment s ott eladta azokat 20 frtért egy ottani lakos zsidónak s kapott is 2 frt felpénzt. A teljes vételárt az óvatos vevő akkor Ígérte kifizetni, ha az ember a hegyi kapitánytól bizonylatot hoz, hogy a szőlő igaz tulajdona volt. És itt fogta meg a tolvajt, mint sok esetben a fátum. Nagy bátran beállított ugyanis a kapitányhoz a kérdéses bizonylatért, azt mondván, hogy a vesszőket Huszár Szabó Lajostól vette. A kapitány már ekkor tudott a történt tolvajlásról s a bizonylatot nem adta ki, hanem a nyomozáshoz látott, a minek az lett az eredménye, hogy szombaton este a kerülő és egy pandúr a vesszőket Szakaszon meglelték s vissza hozták, a bizonyítványért jelentkező embert pedig a csendőrség körözi. Ajánljuk ez esetet a hegyközségi választmány figyelmébe. Ma nekem, holnap neked, mondja a közmondás. Ha ilyen lopások történhetnek a hegyen, ez megrendíti a birtokosokban a közbiztonság érzetét s elveszi kedvűket attól, hogy nagy költséggel szőlőik felújításához kezdjenek.

— Harczászati ezéllövészetet tart f. hó 25-én, a madárász-, zsadány-, szatmári határrészen a katonaság, mely már reggel 7 órakor megkezdődik. Jó lesz az állatokat e napon az emlitett részekre ki nem bocsátani, valamint tanácsos, hogy az emberek se közeledjenek a lőkörlethez

— Járványosán kezd fellépni városunkban a vörheny. Ajánljuk a szülék figyelmébe, hogy azon családok látogatásától, hol a járvány már fellépett, óvakodjanak