Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-17 / 42. szám

Szatmár, 1899. SZA.TMÁR-NEMETI Október 17. — A vármegye őszi közgyűlése f hó 12. és 13. napján tartatott meg Nagy-Károlyban A fon­tosabb tárgyak közül kiemeljük a következőket. A közgyűlést a főispán nyitotta meg lelkes rövid beszéddel a megye jövő évi költségvetése száz- huszonháromezer 389 Irt 09 kr. bevétellel, száz- harminczezer 148 frt 48 kr. kiadással 6759 frt hiányt mutat, mely államscgélylyel reméltetik fedeztetni. A „Szatmármegyei Közlöny“— a me­gye hivatalos lapja — 25 éves fentállása alkal­mából, a szerkesztőségnek a közgyűlés elisme­rést szavazott. A Henczy-ügy, melyben Luby Géza tett indítványt, mint az országgyűlés által befejezett ügy, a napi rendről levétetett. A képviselő választók fuvardija megállapittatott 1—7 km.-ig 2 írt, 2—14 km,- 3 frtl 14—20 km.-ig 4 frt, 28 km.-ig 5 frt, 28 km,-en felül 6 írtban oda és vissza három embert számítva egy fuvarra. — Jótékonyság. Kádár Ambrus kanonok egyházi czélokra közelebb 4000 frt alapítványt tett. 2000 forintot a székesegyházi énekkar ré­szére alt- és sopránénekesek díjazására; 1000 forintot a csapi templomra; 1000 frtot pedig a növendék papság számára, a szt. Tamás bölcsé­szeiének alapos tanulmányozásában kitűnt növ. papok megjutalmazására. — Áthelyezés. Kovács Ferencz m. kir. vas­úti hivatalnok, városunk fia, itteni állásáról Ung- várra helyeztetett át. — Esküvő. Steier Sándor hajdú-sámsoni bir­tokos, vasárnap vezette oltár elé Schwarz Albert nagykereskedő kedves leányát, Rizát. A menyeg­zőt a „Vigadó“ helyiségében gazdag lakoma kö­vette, melyen igen nagyszámú meghívott vendég- koszorú vett részt. Tartós boldogságot az ifjú párnak ! — A szatmármegyei tanári-kör f. hó 8-án tartotta a kir. kath. főgymnasiumban évi rendes gyűlését. Ratkovszky Pál elnök szívélyes üdvözlő szavai után Dr. Schőber Emil tartott alapos tu­dásra valló, szaktárgya iránt lelkesült szeretetről tanúskodó értekezést a természetrajzi tárgyak ne­velő értékéről és az ide vonatkozó revideált tan- tervet is ismertette. Tudomásul vétett azután a pénztáros és számvizsgáló jelentése. A központi választmányba kijelöltettek Orosz Alajos, pénz­táros dr. Kurtz Sándor. Gyűlés után bankett volt a kath. kaszinóban, mely derült jó hangulatban a késő esti órákig tartott. — Áthelyezés és bucsuestély. Schieráczky Arthur m, kir. honvédhadnagy M.-Szigetre he­lyeztetvén át, nagyszámú tisztelői és barátai csü­törtökön este a kath. kaszinóban bucsuestélyt rendeztek a népszerű tiszt és jó barát tisztele­tére. A felköszöntők hosszú sorát Papp Lajos g. k. lelkész nyitotta meg, folytatták Irinyi Ta­más, Poszvék Nándor, Kádas László stb. Végül a távozó mondott istenhozzádot s köszönte meg a megtiszteltetést, melyben az eltávozása alkalmá­val barátai részesítették. — Eljegyzés. Verő Ede nagy-váradi könyv- kereskedő közelebb eljegyezte Lefkovics Lipót, a »Magyar király« szálloda tulajdonosának ked­ves és szép leányát, Bertát. — A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 13-án tartott ülésén élénk vita tárgyát képezte azon sajnos körülmény, hogy egyes községeink kezdenek eloláhosodni, az iskolákban a román tannyelv alkalmaztatik oly helyeken is, a hol ezelőtt magyar volt a tannyelv. Kir. tanfelügyelő megadta a felvilágosításokat s a bizottság elha tározta, hogy e fontos ügyben emlékiratot ter­jeszt a vall. és közokt. miniszterhez, s ennek megszerkesztésével tanfelügyelő megbizatott A gyűlés az 1 százalék kulturadó terhére megsza­vazott öt 50 frtos jutalmat, helyes nevelési eljá­rás alkalmazásáért Oroszlán István sz.-berki ev. ref., Marosán Kornél ar.-medgyesi áll., Major Ágoston dengelegi áltatni, Kunz Alajos m.-petri r. k. tanítóknak adta ki, 50 frtot pedig segély czimén Rohács János derzsi g. k. tanítónak, ki a nyár folyamán tűzvész által mindenét elvesz­tette. — Gyászhir. A szatmár-egyházmegyei lóm. kath. lelkészt karnak ismét gyásza van: Pohl Károly kanonok, a lelkészi kar érdemekben gaz­dag Nesztora évek óta tartó gyönkélkedés után folyó hó 14-én elhunyt. A megboldogult a m.- szigeti plebánosi állásból ült a kanonoki székbe. Mint mármaros-szigeü plébános és főesperes kü­lönösen a tanügy terén fejtett ki nagyszabású munkálkodást. Gyógyíthatatlan lábbaja miatt már évek óta visszavonult a közügyektől, mig most a halál véget vetett szenvedéseinek. Temetése vasárnap délután, történt nagyszámú közönség élénk részvéte mellett. A székeskáptalan a követ­kező gyászjelentést adta ki: A szatmári székes­káptalan fájdalmas szívvel jelenti szeretett tag­társának nagyságos és főtisztelendő Pohl Károly éneklő kanonoknak, sághi prépostnak, gyémánt misés áldozópapnak, a szatmár-egyházmegye Nesz­torának stb. folyó hó 14-én éjjeli 1 órakor éle­tének 85., áldozó papságának 62. évében a végső szentségek ájtatos felvétele után végelgyengülés következtében történt halálát. A boldogultnak hült tetemei folyó évi október hó 15-én, vasárnap délután 4 órakor fognak a Széchenyi-utcza 31. sz. kanonoki házból a hidontuli temetőbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat az elhunyt lelki üdvéért pedig a székes- egyházban tolyó hó 16-án, hétfőn 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Szatmár, 1899. október hó 14. Az örök világosság fényeskedjék neki! — A koronás bankéit, mely dr. Chorin Fe­rencz orsz. képviselőnk és Gerster Miklós ipar­hatósági kor. felügyelő itt időzése alkalmából pénteken este a Kossuth-kerti vendéglő felső he­lyiségeiben rendeztetett, szépen sikerült. Iparos polgártársaink s az intelligenczia is szép szám­ban jelentek meg a társas-vacsorán. Az első fel­köszöntőt Papp Lajos gör. kath. lelkész mon­dotta, éltetvén Chorin Ferenczet, mint államférfit és kerülete érdekeinek lelkes szószólóját. Chorin F'erencz megköszöni a jókivánatokat s poharát emeli a város iparos polgáraiért, buzdítván őket, hogy álljanak össze és közös erővel munkálja­nak sorsuk jobbraforditásán. Hérmán Mihály Gerster felügyelőt éltette. K ó t a i Lajos, mint az iparos olvasókör elnöke, dr. Chorint és Gerstert. Bereczky István csizmadia-mester megköszönvén dr. Chorin és Gersternek az iparososztály érde­kében kifejtett buzgó törekvéseit, kiemeli, hogy az iparosok helyzetén a szabadipar eltörlése és az önálló vámterület felállításával lehet segíteni. Felköszöntőket mondottak még Gerster Miklós a polgárságra, Papp Lajos a polgármesterre, végül dr. Kelemen Samu indítványára Hegedűs Sándor kér. miniszterhez üdvözlő sürgöny küldetett. A minden tekintetben jól sikerült társas-vacsora az éjféli órákban ért véget. — Dalestélyt rendezett a helybeli dalegye­sület szombaton este a Vigadó termében Lud- mann Ilonka k. a. szives közreműködése mellett a kővetkező műsorral: 1. Nem nézek én; férfikar Huber Károlytól. 2. Polka; férfikar Szvobodától. 3. Kettős; előadták Ludmann Ilonka k. a. és dr. Vajaylmre ur, zongorán kisérte Méder Mihály ur. 4. Erdei hangulat; solo-négyes zongora kí­sérettel Schweidától. 5. Magyar népdal; férfikar Hoppe Rezsőtől. 6. Ki a gonddal; férfikar Rie- gerlől. A dalestén a közönség elég szép szám­ban vett részt. Megjelent az estélyen dr. Chorin F'erencz orsz. képviselőnk is kedves nejével. A Programm fénypontját Ludmann Ilonka k. a. és Dr. Vajay Imre kettőse képezte, melyet a közön­ség szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazott és megujrázott. A műsor után táncz következett A közönség éjfél után oszladozni kezdett. — Halálozás. Vettük a következő gyászjelen­tést: Szabó János és neje Szender Mária, Szabó Margit, Szabó Janika, Nikelszky Béla és NikelsZky Géza úgy magok, mint az összes rokonság ne­vében megszomorodott szívvel jelentik a forrón szeretett anyós, a legjobb és gondos anya, nagy­anya és szeretett rokonnak özv. Szender Istvánné szül. Vetzák Augusztáiénak élete 75-ik, özvegy­ségének 34 évében, folyó hó 10-én délután fél 5 órakor, az ájtatos szentségek felvétele és hosszas betegség után történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó hó 12-én délután 3 órakor Fehérgyarmaton a róm, kath. gyászszertartás szerint tétettek örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 16-án délelőtt 10 órakor mutattatott be az egek urának. Fehér-Gyarmat, 1899. október hó 11. Áldás és béke lengjen drága porai fölött! Az örök vilá­gosság fényeskedjék neki! — Egy törekvő ifjú élet elmúlásáról értesü- | lünk. Almásy József b.-pesti lakos, gyógyszerész, most midőn annyi sikertelen törekvés után meg­nyert'1 az engedélyt a hegyi gyógyszertár feiál- lithatására, Török-Bálinton, Pestmegyében f. hó 19-én váratlanul elhunyt. Halálát neje és kis fia s városunkban lakó kiterjedt rokonsága, közöttük édesanyja, gyászolja. Temetése f. hó 12-én volt. Nyugodjék békében 1 — Beiktatás. Müller Károly M.-Szigeti plébá­nosnak ez állásra ünnepélyes beiktatása f. hó 22-én lesz. A beiktatásra városunkból is többen átrándulnak Szigetre, üdvözölni az ünnepeltet, ki évekig volt a helybeli tan. képző köztiszteletben állott tanára. — Marad a szüret f. hó 23 ik napjára. Csü­törtökön délután a hegyközég választmánya ülést tartott, annak hatása alatt, hogy a közönség nem fogadta megnyugvással a szüretnek 23-ra kitűzését Tanácskozás tárgyává tétetett ismét a kérdés, de a többség 2 szavazat ellen, kimon- dotta, hogy a már megállapított terminus meg­változtatását nem tartja okadatoltnak. Akik ko­rábban óhajtanak szüretelni, azoknak az engedélyt a hegyközség elnöke készséggel megadja és meg­adta. Tegnap és ma már sokan szüretelnek a hegyen. — Kirándulást rendezett a zilahi ev. ref. fo­gy mnasium ifjúsága vasárnap Zelestyére (Ujhuta) a Rényi Árpád hires üveghutájának megtekintése czéljából. Az ifjúságot az igazgató Kincs Gyula vezette. Rényi Árpád magyaros vendégszeretettel fogadta az ifjúságot s a kirándulók egy hasznos és tanulságos ut emlékeivel tértek vissza hétfőn Zilahra. — Fortuna otthona. Az osztálysorsjáték utolsó húzásán a 600,000 koronás jutalom nye­remény a rendkívül szerencsés és hírneves Gaedicke A. főgyiijtődéjében Budapest, Kossuth- Lajos utcza 17. vásárolt 62551 számú sorsjegyre esett. Ezen főelárusitó kifizetett már vevőinek egy 400,000 koronás főnyereményt, háromszor 60.000 koronás főnyereményt. I osztályú sors­jegyek ezen szerencsés főelárusitónál már most kaphatók. — Az aranytolvajokat alfogták. Mint a la­pok a múlt héten közölték, a n.-bányai veresvizi kincstári bányaműből több darab foncsoia ara­nyat ládástól elloptak. Most közli a »Nagybánya és Vidéke«, hogy a tolvajokat október 13-án d. u. 4 órakor elfugták Gyali Károly 22 éves és Petrusán György 21 éves bányamunkás szemé­lyében, kik a nevezett bányánál voltak alkalma­zásban s a körülményeket és a hivatalos kezelést teljesen ismerték. Az illetők beismerésben vannak s azt vallják, hogy az aranyat 150 frtért Braun József helybeli korcsmárosnak adták el, a ki ugyan tagadja e körülményt, de mert hasonló dologért mér büntetve volt s a nyomozás ered­ményei őt súlyosan terhelik, őt is elfogták s az elővizsgálat befejeztetvén, mindhármat okt. 15-én délután fél 5 órakor a járásbíróság börtönébe kisérték át. — A hivatalos Órák a nagy-károlyi pénz­ügyigazgatóságnál f. hó 1-től kezdve a téli fél évre d. e. 8—12 és d. u. 2—5-ig tartatnak. — A háziasszony takarékossága egy fiatal házaspár szerencséjét alapította meg. Mint bennünket megbízható forrásból értesítenek, egy hivatalnok családja nagyon szűk anyagi viszonyok közt tengette életét. A férj alig volt ké­pes a szerény háztartás költségeit beszerezni, sőt a mi­dőn ezenfelül még súlyos betegségbe esett, a különben fel­hőtlen házasélet nyugalma az egymást szerető férj és fele­ség között már-már veszélyeztetve volt. A nyomort a gon­dok csak nyomasztóbbá tették. A férj CBÜggedve gondolt nehéz helyzetükre. Az asszony azonban nem esett kétségbe, hanem bátorította férjét és biztosította, hogy nemsokára, már a legközelebbi napokban a sors jobbra fordul. És ez igy is történt. Mert amint a szükség és gond legmagasabb fokra hágott, a fiatal pár pedig megfosztva minden élelmi­szertől, az isteni gondviseléshez fohászkodtak, váratlanul fel. tűnt szerencsecsillaguk, — a legutóbbi osztálysorsjátéknál megnyerték a nagy nyeremények egyikét. Az asszony t. i. daczára a nyomornak, daczára a kisértésnek, hogy a szük­ség napjaiban eladja az összekuporgatott fillérjein vásárolt sorsjegyet, ellenállt és ezen kitartása folytán vagyonhoz ju­tott. A Török A. és társa ezég szerencséje folytán — mert itt vásárolták a nyerő sorsjegyet — a gondot, szükséget és nyomort, jólét, szerencse váltotta fel és a férj felgyó­gyulása után, dicsérték a Török bankház szerencséjét és most boldogan élnek. A most kezdődő osztálysorsjátéknál olvasóink figyelmébe ajánljuk ezen ezéget, mely szerencsé­jénél, szolidságánál és megbízhatóságánál fogva amúgy is nagy bizalomnak örvend. Török A. ós Társa bankháza Bu­dapesten a beérkező megbízásokat pontosan gyorsan és megbizhatóan teljesiti. Az első osztályú sorsjegyek árai: 7i sorsjegy 6 frt, 1j.i sorsjegy 3 frt, */4 sorsjegy 1 frt 50 kr., 7S sorjegy 75 kr. Sorsjegyek bevás.u-lásánál Török A. és Társa budapesti bankházát, Váczi-körut 4/a legmelegeb­ben ajánljuk. — Az állatok elhullás elleni biztosításának kérdése vármegyénkben is meg lett oldva ; a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Szövetkezettel a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület végre meg­állapodásra jutott, s a szervezés okt. l-ével már meg is kezdődött A mentül nagyobb ellenőrizet érdekében a társaság szatmármegyei képviselő­sége a Gazdasági Egyesület titkári hivatalában lett felállítva. Gazdaközönségünk csak örömmel veheti, hogy e régi szükség immár megvalósulva módot nyújt az állattartás koczkázatai ellen vé­dekezni. — A boldogság titka. Végre, hosszú ideig tartó kuta­tás után, mos , a tizenkilenczedik század végén bukkantak rá a boldogság titkára. A megfejtője egy magyar ember, aki bizonyára örök dicsőséget szerez nevének és millió ál­dását érdemli ki, mert hiszen kétségbevonhatlanul, kísérle­tek alapján konstatálta, hogy az ő módszere segélyével mindenki boldog lehet A szegény, a beteg, a csalódott szerelmes, a megcsalt férj, a vén leány, bármily elkesere­dett és világos embergyülölő is. A nagy és biztos boldog­ságnak e megszerzése rendkívül egyszerű módon történik. Abból áll, hogy a boldogság után sovárgó elővesz egy postautalványt s a »Mátyás-Diák«-ra előfizet. A »Mátyás Diák« Magyarország legelterjedtebb és legmulatságosabb élczlapja. Minden számát 25—30 karrikatura tarkítja, pom­pás szöveg kíséretében. Adomák, mókák, ötletek, találó mondások, vig elbeszélések, kaczagtató történetek gazdag tárháza minden egyes szám. Előfizetési ára negyídévre 1 frt 50 kr. s az előfizetés minden időben megkezdhető. Kiadóhivatala (a mely mutatványszámot készségesen küld) Budapest, Sarkantyus-utcza 3. szám alatt van. — Hulló csillagok. Mint a nagynevű csilla­gász, Flammarion ily czimü még 1890. évben irt czikKében olvassuk, folyó évi november 14-én, ha az idő kedvező lesz, ritka égi látványban fo­gunk gyönyörködni. A hulló csillagokat, na­gyobb mennyiségben, augusztus 10., 11. és 12-én láthat a szemlélő, a mikor is a „perzeidák“ — mintha eredetűket a Perzeus csillagzatból nyer­nék — százával, ezrével gyönyörködtetik a szem­lélőt. November 14-én is van csillaghullás, ekkor érik el földünk légkörét egy rég kihalt üstökös, vagy széthullott világ elliptikus pályáján keringő alkatrészei, de a látvány, a melyben nemsokára gyönyörködhetünk, a mely csak minden harmincz évben szokott ismétlődni, fölülmúlja a rendes csillaghullást, mivel Flammarion jövendölése sze­rint a hulló csillagok ekkor oly bőven hullanak, mintha fényes hó esnék. Ezen csillaghullást leo- nidáknak nevezik a tudósok, mivel úgy látszik, mintha az Oroszlán csillagzatból eredne. Dr. V. Felelős szerkesztő : Mátray Lajos. Főmunkatárs : Nagy Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom