Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-17 / 42. szám

Szatmár, 1899. SZATMÁR-NEMETI. Október 17. vételi munkálat? Oda valók ezek, hol az ipar gazdag és fejlett. Ahol pedig a szegénység ütött tanyát, ott egyéb szekér-kenőcs nem segít : mint pénz ! így áll a dolog most is, midőn a gyáripar és a mostoha időjárás által tönkre tett iparosaink sorsának javításáról gon­dolkozunk. Mint értesülünk, a kormány segítségével a jövő évben iparkiállitás terveztetik váro­sunkban. Ez is jobb a semminél, mert a kiállítás idejére, egyes tehetősebb iparosnak fog csinálni egy kis forgalmat, Iparosaink ál­talános panasza azonban, melyek : a szabad ipar, az ipar jog és ipar-képesités megszo­rítása, az ipar-kamarák által, helyi ipar felügyelői állások szervezése, a helyi mun­kálatoknak, még áldozatok árán is nem ide­geneknek adása, kamatnélküli kölcsön, csekély részekben való visszafizetés mellett — csupán ezen felhozott sérelmeknek törvényhozás utján való igazságos elintézése után volna valójában orvosolva. Színészet. Hétfőn, f. hó 9-én, Pinero A. „Aeneas papa“ czimü bohózata került színre, nagyon csekély számú közönség előtt. Egyébiránt, semmi mulasz­tást nem követtek el azok, kik nem jöttek el erre az előadásra. t\ darabnak cselekvénye nincs, legalább olyan nincs, a mi magában véve is ér­dekes. vagy megkapó lenne, csupán erőszakosan keresztül vitt, természetellenes helyzetek vannak benne egymásra halmozva, s igy természetes, komikuma is olyan, a mi még a helyzetkomi­kum kívánalmainak is messze alatta áll. Csudá­latos, hogy ez a darab állítólag a Vigszinház re- pertoir darabja, mely „egy év óta folyton adatik«.Nem segített a darabon az előadás sem. Novák Irén (Ciss Farrington) temperamen­tumos alakítása, Sajó (Posket Aeneas) egészsé­ges humorizálása, Arday Ida (Agatha) ügyes közvetlensége, bár elég hangulatot tudtak elő­idézni, de azért — daczára a többiek derekas segítségének — az összbenyomás nem volt va­lami kedvező. Kedden, f. hó 10-én, »A második feleség,« Arthur W. Pinero, az »Aeneas Papa« szerzőjének színmüve, csaknem üres ház előtt. A reális élet­tel semmi összefüggésben sem levő, minden lé­lektani indokolás nélkül felépített darab nem is érdemelt más sorsot. A kevés számú közönség­nek is nagyon unalmas estét szerzett. A darab alakjainak jelleme érthetetlen, viselkedése minden közérdekeltség nélkül való. Tanqueray (Morvay) nőül vesz másodszor, — mivel első nejének fa­gyosságáért kárpótolni akarja magát, — egy fél­világi hölgyet, akit őrülésig szeret. Midőn meg­házasodik, ha a jő zárdában nevelt leánya, akit anyja miatt nem szeretett, s most azt szereti, nem a feleségét. Felesége féltékeny a leányra, hogy el­rabolja tőle férje szerelmét, s mikor szabadul­hatna tőle, nem engedi el a háztól. Végre férj hez mehetne a leány s szerencsésen megoldód­nék a kéidés, de akkor ellent mond az anya, azon az okon, hogy a vőlegény neki is kedvese volt. Végre megöli magát. Arday, nagyon szépen látott vendég e háznál — Darabos uram csak úgy hívta őt, hogy »vén boszorkán}« — sietett távozni, hogy ott ne érjék. Távozta1 or nagy há- lálkodások között igy szólt Pannihoz : »Te min­dig jó szívvel voltál hozzám Panni. Én nekem nincs sémim, hogy meghálálhassam. Hanem, ha megakarod tudni, hogy ki lesz a te jövvndőbe- lid, azt megmondhatom. Bújj be ma éjjel a bog- j lyas kemenczébe és mikor a 12 órát üti, nézz ki a kemencze száján, meg fogod látni a jöven­dőbelidet.« Manczi néne eltipegett, Panni pedig egészen fölindulva a hallottakon, járt-kelt az üres házban. Hát csakugyan volna a dologban valami ? Bo­londság I Nem lehet az! De hát ha még is! Hisz Manczi olyan határozottan mondotta. Bebújjon ? Ne bújjon? A fali óra épen ütni kezd... egy... kettő és Panni már a harmadik óraütést nagy szívdobogás közt bent hallgatta a boglyas ke- menczében. Darabos uram jóval éjfél előtt kijött a templomból és áhiiatös gondolatok között bal­lagott haza felé. Egy töpörödött anyóka biczeg vele szembe : Manczi néne. Dicsértessék a Jézus Krisztus 1 — mondja kenetes hanghordozással. Mindörökké, — feleli rá bosszúságát el­nyomva ez alkalommal Darabos uram és tova akar sietni. játszott, nem rajta múlt, hogy a darab sikert nem ért el. Morvay nem csoda, ha nem tudta magát bele élni vér és hús nélkül való szerepébe. Fényes az önzetlen jó barát — Cayley — szere­pét kifogástalanul alakította. Jók voltak Novák Irén (Ellen), Latabárné, Gulyás, Palugyai is, va lamint a többiek is, kis szerepeikben. Reméljük, darabról utolszor írunk kritikát. Szerdán, f. hó 11-én, »Hoffman meséi«, Offenbach gyönyörű zenéjü operettje, majdnem telt ház előtt. Feledi Boriska remekelt ez este. Különösen Olympia szerepében. Gyönyörűen éne­kelte az örök szép melódiákat mint Olympia és Antonia s önmagát felülmúló művészettel ját­szotta meg a báb, nem élő leány, oly annyira nehéz szerepét. Nagy Gyula a vidéki tenoristák között az elsők között áll, úgy hangját, mint já­tékát tekintve. Ez este azonban rekedtsége miatt talán, nem intomált biztosan. Kitűnő volt Érczkövi is, különösen Hfrakel a csodaorvos szerepében, valamint Fényessi is kifogástalanul alakította az inas szerepét.A karról jobb nem is szólani. Hoff­man meséi, bár ismerős darab, de azt hisszük, még egy párszor megtöltené a színházat. Csütörtökön, f. hó 11-én, »Lili« adatott, má­sodszor, kevés számú közönség előtt. A czimsze- repben ismét Feledi Boriska gyönyörködtette s ragadta élénk, ügyes játékával, de még inkább szép éneklésével sűrű tapsokra a közönséget. Osztozott vele a sikerben Érczkövi is, kit gyönyörű baritonja valóban elsőrangú énekessé képesíti. Igen sikerült alakítás volt De la Grange Bataliere báró alakítása is, (Simon), valamint Saint Hypothese is (Gulyás), ki mindig kellő diskret s nem természetellenes komikummal tudta érvényre emelni a végtére is teljesen meg- ifjodott nagybácsi egyéniségét. Jók voltak Tá­bori (Bozincourt), Latabárné (Borincourtné), Kelemen, (Bompens) s általában a kevés számú, de előkelő közönségnek ismét volt alkalma egy összevágó és egészében úgy mint részleteiben teljesen sikerült előadásban gyönyörködni. Pénteken, f. hó 13-án, félhelyárakkal Jókai Mór szomorujátéka »A szigetvári vértanuk“. A földszint, diákhely és karzat zsuffolásig megtelt közönséggel, a páholyok nagyobb részt üresek voltak. A diákság szűnni nem akaró tapsviharral kisérte a darab egy-egy hazafiasabb és érzel­mesebb jelenetét s hívta a szereplőket lámpák elé. Maga az előadás elég jól sikerült. Morvái kissé deklamált Zrínyi szerepében. Palugyai szép drámai erővel játszotta Anna szerepét. Arday nagyon kedves volt Mária szerepében. Jók voltak Érczkövi (Juranics). Rakodczay (Szulejman), és a többiek is. Simon (Szelim). a Zrínyivel való nagy jelenetét, különösen annak néma részletét, nem játszotta elég átérzéssel. Nem juttatta kifejezésre azt a belső vihart, mely a hazáját fonón szerető renegát szivében Ztinyi szemrehányása alatt dúl. Szombaton, f. hó 14-én, Shakespeare örök­becsű, romantikus színmüve, »A velenczei kal­már« került színre Morvay mint Antonio, a czim- szerepben, a fogyatékosságok mellett is számot­tevő alakítást produkált Délczeg alakja, szép, csengő orgánuma, ridegsége mellett is imponált. Rakodczay, mint Shylok zsidó, végig nagy ha­tással és kiváló tragikai érzékkel játszott és mél­tán megérdemelte a tapsokat. Arday I. Porcz'a szerepében, Palugyai V. mint Lorenzo járultak az előadás összhatásának jó benyomásához ; H. Novák I. Jessika szerepében vonzó, kedves jelen­ség volt, alakításának homályosabb részeit be- ragyogta lebilincselő egyénisége. Dicsérettel em­De a »vén boszorkány« útját állja a gazdag parasztnak és igy szól hozzá : »Ma van szent karácsony éjszakája. Ma megtudhatja helmed, Darabos uram, hogy ki lesz a jövendőbelije. Ha még éjféli 12 óra előtt haza ér, nézzen be a boglyas kemenczébe, ott meg­látja a jövendőbelijét Darabos uram !« És eltipegetk »Ven boszorkány« dohogd magában Dara­bos uram és folytatta útját. De mintha a rendes­nél jobban sietett volna Épen belépett a kony­hába, midőn a 12-őt ütni kezdte és önkéntele­nül is benézett a boglyas ke menczébe, honnan Panninak életerőtől duzzadó arcza kandikált elő Darabos uram megrendült e nem várt lát­ványra, de nem állt ott és nézett ott tovább ha­nem lassú léptekkel bement a szobájába. Gyer- tyát gyújtott és fel-alá járva, mélyen elgondol­kozott. Panni arczától nem tudott szabadulni, sem a Manczi jövendölésétől. Szive megdobbant, ar- czán melegség ömlött el, agyába egy gondolat fészkelte magát, mely gyors elhatározássá érle­lődött. »Panni 1 Panni 1 kiáltá, gyere csak be egy szóra«. Panni bejött és szeinle.sütve állt meg gaz­dája előtt. Darabos uram jól szemügyre vette a leány­zót és ez a szemle nem ütött ki a leány kárára, mert igy szól hozzá: Hallod-e Panni I Volna-e kedved férjhez menni ? ütjük még föl: Nagy Gy. (Gratiano) és Gulyást (Lancelott) : az ügyes rendezésért, az összhang- zatos jó előadásért méltán dicsérjük meg az egész előadást. Vasárnap, f. hó 15-én Szigligeti Ede ismert régi szép népszínműve »A szökött katona«, iél- ház előtt. Az előadás igen szépen sikerült. Feledi, Érczkövi dala rendkiül tetszettek. Latabárné igen ügyes Korpádiné volt. Gulyás és Tábori, Makai állandó derültségben tartották a közönséget. HÍREK. — Előfizetőinkhez. Az uj évnegyed beálltával azzal a szives kéréssel járulunk, hogy előfizeté­seiket megújítani szíveskedjenek. Nemkülönben hátralékos előfizetőinket is kérjük, hogy a lejárt előfizetéseket beküldeni méltóztassanak. — Személyi hír. Mártonffy Márton orsz. ipar­oktatási főigazgató a napokban városunkban idő­zött s meglátogatta a kér. és iparos tanoncz is­kolát. Észrevételeit hivatalosan fogja közölni a kir. taníelügyelőséggel. — Dr. Chorin Ferencz, városunk országgyű­lési képviselője, mint előző számunkban jeleztük, szerdán este kedves nejével' együtt városunkba érkezett. A lejövetel czélja, mint köztudomású, a kisiparosok helyzetének tanulmányozása volt. Az értekezlet, mely a végből hivatott össze, hogy azon iparos polgártársaink helyzetüket feltárhas­sák, csütörtökön délután 4 órakor tartatott a városház nagytermében, mely zsuffolásig megtelt közönséggel. Felszólaltak Heinrich V., Glózer J. j Szentiványi Károly és többen, majdnem egyér­| telmüleg hangsúlyozván, hogy a kisipar mostani helyzetén csak úgy lehet segíteni, hogy az ipar­űzés, mint a ezéhek idejében volt, képesítéshez köttetik. Dr. Farkas Antal szerint az iparosokban is van hiba, nem elég pontosak. Chorin Ferencz és Gerster Miklós alapos fejtegetései után indult meg ez a vita. Ez ügyben egy szükebbkörü ér­tekezlet is volt pénteken délután 5 órakor a városházán, melyie az ipartársulatok elnökeit hívta meg a polgármester. Ez értekezlet 3 pont­ban formulázta azon teendőket, melyekkel váro­sunk kisiparán segíteni lehet. 1. A jövő év őszén kiállítást kell rendezni, hogy a város és vidék közönsége meggyőződést szerezhessen iparosaink készültségéről. 2. Az országos központi hitel- szövetkezet megkerestetik, hogy városunkban is szervezze a szövetkezetei, a mely az iparos osz­tályt olcsó kölcsön nyújtásával támogatná. 3. Az ipartestület megalakítandó, úgy azonban, hogy a különböző ipartársulatok vagyonukat ezután is külcn és önállóan kezeljék. Ez ügyben egyik közelebbi vasárnap egy általános értekezlet fog tartatni. Rég óta vajúdik városunkban az ipar­testület megalakításának kérdése. Ideje, hogy most már megalakittassék, mert igy nagyon sok kér­désben megnyernék iparosaink a jogot, hogy ön­állóan és saját maguk érdeke szerint intézked­hetnének. A közbeeső időt látogatások végzésére használta képviselőnk, kedves nejével látogatá­sokat tevén egyes családoknál. Szombaton este jelen voltak a dalárda dalestélyén, melyen fesz­telenjókedvvel találták magukat. Vasárnap pedig visszautaztak Budapestre, igy az Ezres vasárnap esti nagy asztala nem tartatott most. — Bírói vizsga. Sándor Lajos törvényszéki aljegyző a bírói vizsgát Budapesten közelebb jó sikerrel letette. Panni bámuló szemeket v< tett gazdájára. Úgy tetszett neki, hogy ő most álmodik, hogy meg van igézve, mint azt a mesékben hallotta. Jöjj közelebb, Panni. Ülj le ide mellém, — mondá Darabos uram és hangja szokatlanul lá­gyan rezgett. De Panni képtelen volt helyéről megmozdulni. Erre Darabos uram megfogta a leány kezét és maga mellé vonta a leányt, derekát átölelte és azt mondta neki : Akarsz-e feleségem lenni Panni? A leány elszégyelte magát és kibontakozva gazdája karjaiból sírva fakadt. »Gazduram csak tréfát üz velem, szegény cselédleánnyal» és keservesen zokogott. »Nem tréfálok, Panni, egész komolyan be­szélek és szivem szerint kérdezlek. Akarsz-e fele­ségem lenni. Mondd, hogy igen, Panni I« És Panni igent mondott, mert mi tagadás, helyre ember volt ám még a talpán Darabos uram. A cselédség megjött a templomból és lett nagy vigasság a ió hírre. És eljött Manczi néne is, akihez senki sem szólt ugyan, de aki mégis mindent megértett és midőn a hálás Panni megtömte a kosarát min­denféle jókkal, a vén anyóka, kit mindenki le­nézett és szúrós szavakkal csipkedett, csak eny- nyit mondott neki: Isten fizesse meg 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom