Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-17 / 42. szám

Szatmár, 1899.

SZATMÁR-NEMETI.

Október 17.

vételi munkálat? Oda valók ezek, hol az ipar gazdag és fejlett.

Ahol pedig a szegénység ütött tanyát, ott egyéb szekér-kenőcs nem segít : mint pénz ! így áll a dolog most is, midőn a gyáripar és a mostoha időjárás által tönkre tett iparosaink sorsának javításáról gondolkozunk.

Mint értesülünk, a kormány segítségével a jövő évben iparkiállitás terveztetik városunkban. Ez is jobb a semminél, mert a kiállítás idejére, egyes tehetősebb iparosnak fog csinálni egy kis forgalmat, Iparosaink általános panasza azonban, melyek : a szabad ipar, az ipar jog és ipar-képesités megszorítása, az ipar-kamarák által, helyi ipar felügyelői állások szervezése, a helyi munkálatoknak, még áldozatok árán is nem idegeneknek adása, kamatnélküli kölcsön, csekély részekben való visszafizetés mellett — csupán ezen felhozott sérelmeknek törvényhozás utján való igazságos elintézése után volna valójában orvosolva.

Színészet.

Hétfőn, f. hó 9-én, Pinero A. „Aeneas papa“ czimü bohózata került színre, nagyon csekély számú közönség előtt. Egyébiránt, semmi mulasztást nem követtek el azok, kik nem jöttek el erre az előadásra. t\ darabnak cselekvénye nincs, legalább olyan nincs, a mi magában véve is érdekes. vagy megkapó lenne, csupán erőszakosan keresztül vitt, természetellenes helyzetek vannak benne egymásra halmozva, s igy természetes, komikuma is olyan, a mi még a helyzetkomikum kívánalmainak is messze alatta áll. Csudálatos, hogy ez a darab állítólag a Vigszinház re- pertoir darabja, mely „egy év óta folyton adatik«.Nem segített a darabon az előadás sem. Novák Irén (Ciss Farrington) temperamentumos alakítása, Sajó (Posket Aeneas) egészséges humorizálása, Arday Ida (Agatha) ügyes közvetlensége, bár elég hangulatot tudtak előidézni, de azért — daczára a többiek derekas segítségének — az összbenyomás nem volt valami kedvező.

Kedden, f. hó 10-én, »A második feleség,« Arthur W. Pinero, az »Aeneas Papa« szerzőjének színmüve, csaknem üres ház előtt. A reális élettel semmi összefüggésben sem levő, minden lélektani indokolás nélkül felépített darab nem is érdemelt más sorsot. A kevés számú közönségnek is nagyon unalmas estét szerzett. A darab alakjainak jelleme érthetetlen, viselkedése minden közérdekeltség nélkül való. Tanqueray (Morvay) nőül vesz másodszor, — mivel első nejének fagyosságáért kárpótolni akarja magát, — egy félvilági hölgyet, akit őrülésig szeret. Midőn megházasodik, ha a jő zárdában nevelt leánya, akit anyja miatt nem szeretett, s most azt szereti, nem a feleségét. Felesége féltékeny a leányra, hogy elrabolja tőle férje szerelmét, s mikor szabadulhatna tőle, nem engedi el a háztól. Végre férj hez mehetne a leány s szerencsésen megoldódnék a kéidés, de akkor ellent mond az anya, azon az okon, hogy a vőlegény neki is kedvese volt. Végre megöli magát. Arday, nagyon szépen

látott vendég e háznál — Darabos uram csak úgy hívta őt, hogy »vén boszorkán}« — sietett távozni, hogy ott ne érjék. Távozta1 or nagy há- lálkodások között igy szólt Pannihoz : »Te mindig jó szívvel voltál hozzám Panni. Én nekem nincs sémim, hogy meghálálhassam. Hanem, ha megakarod tudni, hogy ki lesz a te jövvndőbe- lid, azt megmondhatom. Bújj be ma éjjel a bog- j lyas kemenczébe és mikor a 12 órát üti, nézz ki a kemencze száján, meg fogod látni a jövendőbelidet.«

Manczi néne eltipegett, Panni pedig egészen fölindulva a hallottakon, járt-kelt az üres házban. Hát csakugyan volna a dologban valami ? Bolondság I Nem lehet az! De hát ha még is! Hisz Manczi olyan határozottan mondotta. Bebújjon ? Ne bújjon? A fali óra épen ütni kezd... egy... kettő és Panni már a harmadik óraütést nagy szívdobogás közt bent hallgatta a boglyas ke- menczében.

Darabos uram jóval éjfél előtt kijött a templomból és áhiiatös gondolatok között ballagott haza felé.

Egy töpörödött anyóka biczeg vele szembe : Manczi néne.

Dicsértessék a Jézus Krisztus 1 — mondja

kenetes hanghordozással.

Mindörökké, — feleli rá bosszúságát elnyomva ez alkalommal Darabos uram és tova akar sietni.

játszott, nem rajta múlt, hogy a darab sikert nem ért el. Morvay nem csoda, ha nem tudta magát bele élni vér és hús nélkül való szerepébe. Fényes az önzetlen jó barát — Cayley — szerepét kifogástalanul alakította. Jók voltak Novák Irén (Ellen), Latabárné, Gulyás, Palugyai is, va lamint a többiek is, kis szerepeikben. Reméljük, darabról utolszor írunk kritikát.

Szerdán, f. hó 11-én, »Hoffman meséi«, Offenbach gyönyörű zenéjü operettje, majdnem telt ház előtt. Feledi Boriska remekelt ez este. Különösen Olympia szerepében. Gyönyörűen énekelte az örök szép melódiákat mint Olympia és Antonia s önmagát felülmúló művészettel játszotta meg a báb, nem élő leány, oly annyira nehéz szerepét. Nagy Gyula a vidéki tenoristák között az elsők között áll, úgy hangját, mint játékát tekintve. Ez este azonban rekedtsége miatt talán, nem intomált biztosan. Kitűnő volt Érczkövi is, különösen Hfrakel a csodaorvos szerepében, valamint Fényessi is kifogástalanul alakította az inas szerepét.A karról jobb nem is szólani. Hoffman meséi, bár ismerős darab, de azt hisszük, még egy párszor megtöltené a színházat.

Csütörtökön, f. hó 11-én, »Lili« adatott, másodszor, kevés számú közönség előtt. A czimsze- repben ismét Feledi Boriska gyönyörködtette s ragadta élénk, ügyes játékával, de még inkább szép éneklésével sűrű tapsokra a közönséget. Osztozott vele a sikerben Érczkövi is, kit gyönyörű baritonja valóban elsőrangú énekessé képesíti. Igen sikerült alakítás volt De la Grange Bataliere báró alakítása is, (Simon), valamint Saint Hypothese is (Gulyás), ki mindig kellő diskret s nem természetellenes komikummal tudta érvényre emelni a végtére is teljesen meg- ifjodott nagybácsi egyéniségét. Jók voltak Tábori (Bozincourt), Latabárné (Borincourtné), Kelemen, (Bompens) s általában a kevés számú, de előkelő közönségnek ismét volt alkalma egy összevágó és egészében úgy mint részleteiben teljesen sikerült előadásban gyönyörködni.

Pénteken, f. hó 13-án, félhelyárakkal Jókai Mór szomorujátéka »A szigetvári vértanuk“. A földszint, diákhely és karzat zsuffolásig megtelt közönséggel, a páholyok nagyobb részt üresek voltak. A diákság szűnni nem akaró tapsviharral kisérte a darab egy-egy hazafiasabb és érzelmesebb jelenetét s hívta a szereplőket lámpák elé. Maga az előadás elég jól sikerült. Morvái kissé deklamált Zrínyi szerepében. Palugyai szép drámai erővel játszotta Anna szerepét. Arday nagyon kedves volt Mária szerepében. Jók voltak Érczkövi (Juranics). Rakodczay (Szulejman), és a többiek is. Simon (Szelim). a Zrínyivel való nagy jelenetét, különösen annak néma részletét, nem játszotta elég átérzéssel. Nem juttatta kifejezésre azt a belső vihart, mely a hazáját fonón szerető renegát szivében Ztinyi szemrehányása alatt dúl.

Szombaton, f. hó 14-én, Shakespeare örökbecsű, romantikus színmüve, »A velenczei kalmár« került színre Morvay mint Antonio, a czim- szerepben, a fogyatékosságok mellett is számottevő alakítást produkált Délczeg alakja, szép, csengő orgánuma, ridegsége mellett is imponált. Rakodczay, mint Shylok zsidó, végig nagy hatással és kiváló tragikai érzékkel játszott és méltán megérdemelte a tapsokat. Arday I. Porcz'a szerepében, Palugyai V. mint Lorenzo járultak az előadás összhatásának jó benyomásához ; H. Novák I. Jessika szerepében vonzó, kedves jelenség volt, alakításának homályosabb részeit be- ragyogta lebilincselő egyénisége. Dicsérettel emDe a »vén boszorkány« útját állja a gazdag parasztnak és igy szól hozzá :

»Ma van szent karácsony éjszakája. Ma megtudhatja helmed, Darabos uram, hogy ki lesz a jövendőbelije. Ha még éjféli 12 óra előtt haza ér, nézzen be a boglyas kemenczébe, ott meglátja a jövendőbelijét Darabos uram !«

És eltipegetk

»Ven boszorkány« dohogd magában Darabos uram és folytatta útját. De mintha a rendesnél jobban sietett volna Épen belépett a konyhába, midőn a 12-őt ütni kezdte és önkéntelenül is benézett a boglyas ke menczébe, honnan Panninak életerőtől duzzadó arcza kandikált elő

Darabos uram megrendült e nem várt látványra, de nem állt ott és nézett ott tovább hanem lassú léptekkel bement a szobájába. Gyer- tyát gyújtott és fel-alá járva, mélyen elgondolkozott. Panni arczától nem tudott szabadulni, sem a Manczi jövendölésétől. Szive megdobbant, ar- czán melegség ömlött el, agyába egy gondolat fészkelte magát, mely gyors elhatározássá érlelődött.

»Panni 1 Panni 1 kiáltá, gyere csak be egy szóra«.

Panni bejött és szeinle.sütve állt meg gazdája előtt.

Darabos uram jól szemügyre vette a leányzót és ez a szemle nem ütött ki a leány kárára, mert igy szól hozzá:

Hallod-e Panni I Volna-e kedved férjhez menni ?

ütjük még föl: Nagy Gy. (Gratiano) és Gulyást (Lancelott) : az ügyes rendezésért, az összhang- zatos jó előadásért méltán dicsérjük meg az egész előadást.

Vasárnap, f. hó 15-én Szigligeti Ede ismert régi szép népszínműve »A szökött katona«, iél- ház előtt. Az előadás igen szépen sikerült. Feledi, Érczkövi dala rendkiül tetszettek. Latabárné igen ügyes Korpádiné volt. Gulyás és Tábori, Makai állandó derültségben tartották a közönséget.

HÍREK.

— Előfizetőinkhez. Az uj évnegyed beálltával azzal a szives kéréssel járulunk, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Nemkülönben hátralékos előfizetőinket is kérjük, hogy a lejárt előfizetéseket beküldeni méltóztassanak.

— Személyi hír. Mártonffy Márton orsz. iparoktatási főigazgató a napokban városunkban időzött s meglátogatta a kér. és iparos tanoncz iskolát. Észrevételeit hivatalosan fogja közölni a kir. taníelügyelőséggel.

— Dr. Chorin Ferencz, városunk országgyűlési képviselője, mint előző számunkban jeleztük, szerdán este kedves nejével' együtt városunkba érkezett. A lejövetel czélja, mint köztudomású, a kisiparosok helyzetének tanulmányozása volt. Az értekezlet, mely a végből hivatott össze, hogy azon iparos polgártársaink helyzetüket feltárhassák, csütörtökön délután 4 órakor tartatott a városház nagytermében, mely zsuffolásig megtelt közönséggel. Felszólaltak Heinrich V., Glózer J.

j Szentiványi Károly és többen, majdnem egyér| telmüleg hangsúlyozván, hogy a kisipar mostani helyzetén csak úgy lehet segíteni, hogy az iparűzés, mint a ezéhek idejében volt, képesítéshez köttetik. Dr. Farkas Antal szerint az iparosokban is van hiba, nem elég pontosak. Chorin Ferencz és Gerster Miklós alapos fejtegetései után indult meg ez a vita. Ez ügyben egy szükebbkörü értekezlet is volt pénteken délután 5 órakor a városházán, melyie az ipartársulatok elnökeit hívta meg a polgármester. Ez értekezlet 3 pontban formulázta azon teendőket, melyekkel városunk kisiparán segíteni lehet. 1. A jövő év őszén kiállítást kell rendezni, hogy a város és vidék közönsége meggyőződést szerezhessen iparosaink készültségéről. 2. Az országos központi hitel- szövetkezet megkerestetik, hogy városunkban is szervezze a szövetkezetei, a mely az iparos osztályt olcsó kölcsön nyújtásával támogatná. 3. Az ipartestület megalakítandó, úgy azonban, hogy a különböző ipartársulatok vagyonukat ezután is külcn és önállóan kezeljék. Ez ügyben egyik közelebbi vasárnap egy általános értekezlet fog tartatni. Rég óta vajúdik városunkban az ipartestület megalakításának kérdése. Ideje, hogy most már megalakittassék, mert igy nagyon sok kérdésben megnyernék iparosaink a jogot, hogy önállóan és saját maguk érdeke szerint intézkedhetnének. A közbeeső időt látogatások végzésére használta képviselőnk, kedves nejével látogatásokat tevén egyes családoknál. Szombaton este jelen voltak a dalárda dalestélyén, melyen fesztelenjókedvvel találták magukat. Vasárnap pedig visszautaztak Budapestre, igy az Ezres vasárnap esti nagy asztala nem tartatott most.

— Bírói vizsga. Sándor Lajos törvényszéki aljegyző a bírói vizsgát Budapesten közelebb jó sikerrel letette.

Panni bámuló szemeket v< tett gazdájára. Úgy tetszett neki, hogy ő most álmodik, hogy meg van igézve, mint azt a mesékben hallotta.

Jöjj közelebb, Panni. Ülj le ide mellém, — mondá Darabos uram és hangja szokatlanul lágyan rezgett.

De Panni képtelen volt helyéről megmozdulni.

Erre Darabos uram megfogta a leány kezét és maga mellé vonta a leányt, derekát átölelte és azt mondta neki :

Akarsz-e feleségem lenni Panni?

A leány elszégyelte magát és kibontakozva gazdája karjaiból sírva fakadt.

»Gazduram csak tréfát üz velem, szegény cselédleánnyal» és keservesen zokogott.

»Nem tréfálok, Panni, egész komolyan beszélek és szivem szerint kérdezlek. Akarsz-e feleségem lenni. Mondd, hogy igen, Panni I«

És Panni igent mondott, mert mi tagadás, helyre ember volt ám még a talpán Darabos uram.

A cselédség megjött a templomból és lett nagy vigasság a ió hírre.

És eljött Manczi néne is, akihez senki sem szólt ugyan, de aki mégis mindent megértett és midőn a hálás Panni megtömte a kosarát mindenféle jókkal, a vén anyóka, kit mindenki lenézett és szúrós szavakkal csipkedett, csak eny- nyit mondott neki:

Isten fizesse meg 1