Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-12 / 37. szám

Szatmár, 1899. Szeptember 12. — Lemondás. Isaák Dezső a szatmári ev. ref. egyházmegye gondnoka, a Fehérgyarmaton f. hó 6-án tartott egyh. megyei közgyűlésen több mint egy évtizedén át viselt díszes állásáról lemondott. — Áthelyezés. A vall. és közokt. miniszter Glósz János kir. kath. főgymnáziumi tanárt a czeglédi áll. főgymnáziumhoz helyezte át. Helyére pedig a helybeli kir. kath. főgymnáziumhoz Dr. Vida Sándort nevezte ki. — A hegyi vasút, miután a vele kapcsolatos, a város egyes utczáira tervbe vett villanyos va sut ügye felsőbb helyen a napokban elintéztetik, a közeljövőben már átadható lesz a forgalomnak. — Kitüntetés. Tanódy Endre, Dr. Tanódy Márton fia, ki a múlt iskolai évben végezte a a helybeli kir. kath. fó'gymnázium 7-ik osztályát kittinő sikerrel, a napokban az érettségi vizsgá­latot is letett a kassai főgymnáziumban, szintén kitűnő eredménynyel. Gratulálunk úgy az ifjúnak, mint az édesapának. — Választás. Az ipariskolai felügyelő bi­zottság f hó 5-én keden d. u. 5 órakor Kováts Béla kir. tanfelügyelő elnöklete alatt tartott ülé­sén töltötte be a Makay Elek lemondásáról meg üresedett iparisk. tanítói állást. Pályázták ez ál­lásra hárman, u. m. Mondik Endre r. kath. Saágh Alajos izr. és Saja Sándor ev. ref. Kántor tanító. Megválasztatott Saja Sándor, a kiben hiszszük egy lekiismeretes és buzgó erőt nyert az iskola tantestülete. —- Uj lap indult meg Nagy-Károlyban „Nagykárolyi Hírlap“ czimmel. Szerkesztője Rie­senbach Mór izr. tanító. Kiadó Vider Jakab. Üdvözöljük az uj kollegát. — Népoktatás Ügyünk szánandó állapota mellett bizonyít az alábbi eset. Egy szeg ny izr. apa felvitte kis leányát az izr. iskolába, hogy vegyék fel az I-ső osztályba. A válasz az lett, hogy már tiz gyermek lett beírva, több hely nincs. Vinné az édesapja más felekezetű iskolába is gyermekét, de ott meg tandíjat kell fizetni s pénze nincs. Van hát kötelező népoktatás, nagy áldozatokkal fenttartott Lkolák s egy szegény ember —és hányán lehetnek ilyenek —még sem tudja gyermekét iskolába elhelyezni. Beküldetett. — A postánál a levélforgalomnál a kezelő személyzetet az igazgatóság egygyel megszapori- totta. Nagy szükség volt ez intézkedésre. De úgy látszik a postaigazgatóság azt az elvet valja: Lassan megyünk messzire. — A lövész-egylet a n.-bányai és aradi kir. lövészeten Uray Géza fő, Wallon Ede I-ső al- és Frankó János Il-ik allövész mester, Bakcsi Do­mokos, Páskuj Imre, Tombory Virgil és Bartha Kálmán egyleti tagokkal képviselteti magát. — Adomány. A megyei és fővárosi lapokban téves közlemények jelentek meg Gróf Vay Gá­bornak az av. vámfalusi iskola czéljaira tett ado­mányairól. Mint illetékes helyről értesülünk, a gróf ur évi 100 frtot adományozott az ev. ref. egyháznak iskolai czélokra, és 3 hold földet s megengedte, hogy mig az ev. rét. iskola felállit- tatnék addig a földet a közs. gazd. iskola hasz­nálhassa. A legnagyobh elismeréssel regisztráljuk a vallásos lelkű főur nemesszivü adományát. — A szegedi gazdasági kiállítást megtekin­teni akaró tanítókat a vall. és közokt. miniszter a tanítás kötelezettsége alól 4 napra felmentette. — A fő ellenőrzési szemle a m. kir. hon­védségnél október 23 és 24-én, pótszemle nov. 9-én tartatik a József főherczeg laktanyában. Ez ellenőrzési szemlén minden városunk területén lakó a honvédség legénységi állományába tartozó, a tényleges szolgálatnak már eleget tett egyénnek meg kell jelenni. — Pincze-tüz volt f. hó 8-án, pénteken d. e, 9 órakor Eötvös-utczán, az Antal Ktistóf háza alatt elhelyezett Kaufmann Dávid léle füszerke- reskedés alatti pinezébeu. A tűz úgy keletkezeti, hogy a segéd a hetessel petróleumot szivattyúzott. A segéd megnézte a lámpával, hogy tele van-e a korsó, a mikor a lámpa lángjától a korsóban levő petroleum megg/uladt s a láng a szivattyún keresztül a hordóba is átment. A tűzoltóság azon­nal kivonult s a tüzet 1 óra alatt az ablakok és ajtók betömésével elfojtotta. — VillámvilágitáS volt a Szatmárhegyen, mint tudósítónk értesít, csak az volt a különbség közte és a városi között, hogy nem került pénzbe, mert a gondviselés rendezte. Kezdődött a csodás égi tünemény szeptember 8-án este 8-tól és tar­tott egész 9 óráig. Délkeletről egy kávészin felhő jött fel a láthatáron és oly sürü egymásutániság­ban szórta a villámokat, hogy mint nappal úgy lehetett nála minden tárgyat látni és járni. Dör­gés semmi sehol sem volt, a fentlévő nyaralók gyönyörűséggel szemlélték a szemkápráztató ter­mészeti tüneményt. — A szatmári ev. ref. egyháztanács köze­lebb tartott ülésén állapította meg az cgyházta- gok f. évi adóját. Egyes egyháztagok adója, mint értesülünk, lényegesen emeltetett, a mit e közel­múltban eszközölt nagyobb mérvű építkezések tettek szükségessé. A kivetésről különben az egy­házi tanács elnöksége a következő értesítést küldte szét. „Egyházunk a közelmúltban tett na­SZATMAR-NEMETÍ gyobb mérvű építkezések miatt, — melyekkel a jövendő felvirágozás alapjait óhajtottuk lerakni, — még egy ideig rá leend utalva az egyháztagok buzgó pártolására s anyagi támogatására. Az in­nen fennálló szükégek fedezésére vetettünk ki Önre, mint egyházunk tagjára, a folyó 1899-ik esztendőié egyházi adó czimén — frt — krt. melynek még ez év folyamán való befizetését a szent czél érdekében tisztelettel kérjük. Ha a kive­tett összeget magára bárki, bármi ok miatt is aránytalannak tartaná, ellene felszólamlását a folyó hó 17-én d. e. 10 órától, délutáni 4 óráig az egy­háztanács termében ülésező bizottság előtt teheti meg. Hitrokoni üdvözlettel vagyunk, Szatmáron, 1899. szeptember hó. Hérraán Mihály főgondnok. Rácz István lelkész — A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. XXIII. t.-cz. értelmében létesített „Országos központi hitelszövetkezet“ megalakítása alkalmával kiváló súlyt helyezett a királyi kor­mány az összes társadalmi tényezők részvételére és azért már a múlt évben alapítványi üzletrészek jegyzésére kérte fel az ország kö-.önségét Me­gyénk és városunk főispánja is felkérte azon alkalommal a kormányzatára bízott törvényható­ságokat, valamint az ezek területén működő tes­tületek s intézetek vezetőit, hogy a felhívás si­kerét tőlük telhetőleg előmozdítani szíveskedjék. E kérelem nem talált oly mérvű visszhangra, mint a minőt az ügy fontosságából folyólag várni, lehetett; mert csupán Szatmár-Németi szab. kir. város közönsége és a szatmári káptalan jegyzett egy-egy üzletrészt. Az illetékes faktorok már ré­gebben tanujelét adták annak, hogy a szövetke­zetek jelentőségét kellőleg méltányolják. A csekély eredmény tehát egyedül annak lehetett követ­kezése, hogy a múlt évi főispáni felhívásban a kormány rendelete folytán igen rövid — négy napi időköz határoztatok meg a jegyzésre, a mely rövid idő nem elegendő arra, hogy az ügy kellőképen mérlegeltessék. Hogy az elhatározásra több idő álljon rendelkezésre a főispán ur ezért ezúttal az elhatározás közlését deczember 15-ére kéri. Az alapitó tagok jogviszonyaira vonatkozó rendelkezésekből a következőket emelem ki. 1. Az alapitó tagok a központi hitelszövetkezet kö telezettségeért csak alapitányi üzletrészeik erejéig felelősek; másrészt a központi hitelszövetkezet vagyonában és jövedelmeiben csak annyiban ré­szesülnek, hogy üzletrészeik alapszabályszerü visz szafizetését s a nyereségből legfeljebb négy szá­zalék évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik. 2. A szavazati joggyakorlásának módját az alapsza­bályok határozzák meg. 3. A jegyzett alapítványi üzletrészek visszafizetésénél a tagság megszűnik. 4. A központi hitelszövetkezet tiszta nyereségéből első sorban tiz százalék a tartalékalapra, továbbá tiz százaléka kötvények külön biztositéki alapjára, a fentmaradó összeg az üzletrészek osztalékára fordittatik. 5. A központi hitalszövetkezet tizen­két tagból álló igazgatóságába az alapítók négyet választanak. 6. Aláíráskor 20 százalék a legköze­lebbi adóhivatalban fizetendő, a további fizetése­ket a Budapesten (IV. kér. Kaplony-u. 9.) székelő igazgatóság állapítja meg. Az igazgatóság köze­lebbi felvilágosításokkal szívesen szolgál. Ajánljuk a legmelegebben a főispáni felhívást s a szövet­kezeti eszme pártolását az illetékes körök, testü­letek és egyének szives figyelmébe és párto­lásába. — Gyászhir. Vettük a következő gyászjelen­tést : „Alantirottak szomorodott szívvel tudatják nagybátyjuk puchói Horváth József Szatmár vár­megye nyugalmazott levéltárnoka, 1848—49 iki honvéd főhadnagynak folyó hó 9-én esti 8 óra­kor, életének 83-ik évében, rövid szenvedés után történt elhunytát. A megboldogult földi része folyá hó 11-én délután 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a mesterrészi sirkert- ben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 12-én reggeli 8 óra­kor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagy- Károly. 1899. szeptember 10. Áldás és béke le­gyen hamvai felett! Papp Endre, Papp Ferencz, Papp Gyula.« — Betöréses lopás. Szept. 1 -érői 2 ikára virradó éjjelen, Misztótfaluban ismeretlen tette­sek betörtek Kovács Jánosnak a ref. templom mellett levő vegyeskereskedésébe, s onnan 215 frt értékű áruezikket elloptak. Az áruk között volt 45 kg. szalonna, 90 kg. háj, 43 kg. zsir, 10 kg. brünni talp, 2 véka zab, 1 db. olló, félvéka búza, 1 női kendő, 1 bőr vágó kaczor, 30 fejre való kendő, 6 rojtos kendő, 30 zsebkendő, 5 méter olajos, 5 méter karton, 2 méter czipő ezug, 3 kötés kötél, 1 kötés kötőfék, 40 darab bőrostor, 20 pár csapó, 10 nadrágszij, 30 kg. rizskása, 40 drb. 1 filéres 250 csomag dohány, 1 süveg ezukor 12 kgros, 150 mézes kalács, 1 zsíros kanna, 5 drb. üres zsák. A tolvajok töb­ben lehetek s valószínűleg szekeren vitték a hol­mit, a csendőrség erősen nyomoz. Ha valaki ezen tárgyak után nyomra tudna vezetni, szívesked­jék bármely hatóságnál jelentést tenni. — A felesége, aranyos Juliskája után busul Huszti Antal halmi-i lakos, a ki tagadván a nóta igazságát, hogy a „páros élet a legszebb a vilá­gon,“ szeretett urát ott hagyta a faképnél, s cse­lédkönyvet váltván, idejött szolgálatot keresni. Huszti uram a rendőrséget kéri egy keserves le­vélben, hogy kerítse elő Juliskáját. De kérdés, lesz-e kedve a kiszabadult madárnak a házas élet kalitkájába, mely úgy látszik nem igen volt ara­nyos, visszatérni. — Ragályos betegség. Az elmúlt aug. hó­napban 20 eset fordult elő városunkban. Vörheny 3, szamárhurut 10, tífusz 7. Halálos kimenetelű volt: szamárhurut 2, vörheny 1. — Azon talált tárgyak, melyek a rendőrség­hez szolgáltattak be s gazdáik 1-én nem jelent­keztek, a napokban elárvereztettek. Befolyt s a városi pénztárba befizettetett 68 frt 70 kr. Ha nem csurran, cseppen. — Öngyilkosság. Asztalos Mihály 32 éves nős napszámos, a máriapócsi búcsún levő fe­lesége aranygyűrűjét és óráját zálogba tette s a pénzt elmulatta. Kijózanodván, nagyon szivére vette a dolgot s a megmardt piezulákon egy kötelet vett s felakasztotta magát. — Eredeti fogás. Egy angol, a ki tiz évig lakott Párisban, a következő históriát írja le egyik angol folyóiratban, a mely ismét élénken világítja meg a párisiak üzleti szellemét. Valahányszor a Saint Péres hídon haladt át az angol, a hid kö­zepén egy borzasztóan piszkos kutya vetette magát lábai elé és czipőjét teljesen bepiszkolta. A hid végén álló csizmatisztitó alázatosan kínálta szolgálatát: — az angol természetesen megtisz- tittatta czipőit. Kezdetben nem nagy figyelmet fordított az esetre. De mikor a kutya másnap és harmadnap újból bepiszkolta czipőjét, észrevette, hogy a kutya idomítva van. A kutya tudniillik a csizmatisztitó üzlettársa volt. — A parfümivá8 veszedelme. A londoni és párisi előkelő hölgyek körében veszedelmes szen­vedély kapott lábra az utóbbi időben s az orvo­sok nem tudják eléggé óvni szép paczienseiket attól, hogy erős szesztartalmu illatszereket igya­nak abban a hiszemben, hogy ez szemük fényét emeli. Különösen kölni vizet isznak, ezukorra csepegtetve. A várt hatás persze elmarad' de a szesz élvezete szenvedélylyé fajul s mind nagyobb adagokat kíván, a minek végzetes követezménye a nagyfokú idegesség. Az ebben szenvedő hölgyek nagy számánál tisztán csak a virágkivonatok élve­zete okozza a bajt s ha valaki e szenvedéy rab­jává lesz, alig képes szabadulni tőle. — Az alma eltevése. A geisenheimi tanintézet kísérletei szerint a következő módbizonyult leg­jobbnak : Némelyek a finom almát selyempapirba csavarva szokták eltenni s azt állítják, hogy az ily módon eltett gyümölcsök sokkal jobban meg­maradnak, mint a más módon eltettek. Az intézet ennek alapján kísérleteket tett több fajjal ; minde- nikből 20—20darabot burkoltak be selyempapirba, 20—20-at pedig papír nélkül tettek el. Az ered­mény az volt, hogy a papírba burkolt almák élén- kebb színűek maradtak, foltok nem támadtak rajtuk és sokkal kevesebb ráncz mutatkozott felületükön, mint a be nem burkolt almákon. Ebből folyólag czélszerünek mutatkozik a fino­mabb és értékesebb gyümölcsök hasonló kezelése. A beburkolás előtt azonban arra kell ügyelni, hogy a gyümölcsök jó szárazak legyenek. A szatmári k reskedelem haladása. Weisz Gyula posztó- és gyapjuszövet-ezég különben is szép raktárát tetemesen megnagyobbította: e gyönyörű raktár megérdemli figyelmünket. — Meghaltak Szatmárnémetiben. Oroszi Má­ria 12 hónapos. Bagaméri Józs. f 50 éves. Banyi Róza 30 éves. Tink György 19 éves. Gécsei József 3 éves. Grosz Rudolf 16 hónapos, özvegy Szilágyi Miklósné szül. Balog Juliánná 100 éves. Téke Anna 6 éves. Ferenczi Józsefné Szűcs Zsuzsánna 62 éves. LenUk Irma 16 napos. Veisz Fábián 20 hónapos. Nyáguj István 18 na­pos. Sánta András 2 éves. Siráki Ilona 1 hónapos, ifj Juhász János 25 éves. özvegy Szűcs Jánosné szül. Monus Julianna 75 éves. Lauf Gizella 16 éves, Horvát Lajos 35 éves, Salamon Irén 1 hó­napos, Hotya Györgyné, Bota Juliánná 23 éves Lébi Helén 18 napos. Páskándi Mária 11 hóna­pos. Klein Farkasné Schwarcz Fáni 64 éves. Borszorán György 3 hónapos. Oláh József 2 hónapos. Asztalos Mihály 32 éves. Felelős szerkesztő : Mátray Lajos. Főmunkatárs : Nagy Károly. 782/1899. végreh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmár-németi kir. törvényszék 1898. évi 17107. V. számú végzése következté­ben Dr. Frieder Adolf ügyvéd által képviselt Klein Vilmos javára Klein Juliánná, Klein Sámuel és Grósz Sámuel ellen 78 frt 37 kr. s jár. ele­jéig 1899. évi Julius hó 18-án foganatosított ki­elégítési végrehajtás utján lefoglalt és 341 írtra becsült ló, szarvasmarhák, fák és bútorokból álló ingóságok, nyilvános árverésen eladatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom