Szatmár-Németi, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-29 / 35. szám

Sratmár, 1899. Augusztus 29. SZATMAR-NEMETi zetes csalódások érjenek valakit, itt az idő, hogy vessen számot: merre forduljon, mit tegyen gyermekével? Azon, hogy milyen iskolát kezdjen a gyermek? nem kell töprengeni. Hanem: igenis azt kell nagyon nagy figyelemmel kisérni, hogy tud-e, szeret-e a gyermek ta­nulni? van-e szorgalma, kitartása? a fel­fogása mily élénken és mily kitartással ér­vényesül? a tanultakat, hogy tudja a fiú megtartani emlékezetében? Mert még abból, hogy valaki megta­nul Írni, olvasni, erővel ráragad egy-más az iskolában tanultakból, nem következik semmi, legkevésbbé pedig az, hogy azt már aztán tüzön-vizen iskoláztatni kell. Az ipari vagy kereskedelmi pályára menő ifjúnak is szükséges az iskolai elő­képzés ; nem azért, hogy tudománya le­gyen, hanem igenis azért, hogy szellemi, eszbeli alapfejlettsége legyen arra, hogy iparához vagy kereskedelméhez tartozó ügyek megértésében, elbírálásában másra ne kelljen szorulnunk, mert mihelyest a más eszével nézzük a dolgot, mindjárt nem olyan az, mintha a magunk felfogásában jutottunk volna el bizonyos eredményre. Ha az ipari és kereskedelmi pályákra bizonyos (2—4 gimn. oszt.) iskolai művelt­séggel biró ifjak fognak menni, majd látni fogják az illetők és hozzátartozóik, hogy e pályák egyáltalában nem lenézendők; meg fogják az illetők látni azt is,, hogy az ily iparos vagy kereskedő úgy anyagilag, mint erkölcsileg boldogul; meg fogják látni, hogy a társadalom nem azt emeli fel, a ki sok iskolát járt, az ügyvédet, az orvost, a mér­nököt stb., hanem azt, a kinek reális ész­járásában, munkájában leginkább biztosítva látja úgy az anyagi, mint az erkölcsi elő- haladást. A társadalom fejlődésének történelme azt igazolja, hogy a társadalomnak nem vezető nagy emberekre van szüksége, mert az ilyen fajtából elég egy, ha több van, az baj: hanem igenis, számítani tudó, be­csületes, jó munkás emberek kellenek a társadalomba, hogy az boldoguljon. így fogunk mi magunk boldogulni, igy fogjuk embertársainkat boldogítani, igy leszünk derék, munkás közegei a társada­lomnak, ezzel: igy fogjuk édes hazánk boldogulását is előmozdítani és biztosítani. A mai világban minden ember annyit ér, a mennyire magát a társadalomban munkájával értékesíteni tucjja. A társadalom eddig nálunk igen sokszor igy ítélkezett: ki kinek a fia, mily család gyermeke? Ma odébb mentél s az utszéli „Becsali“ csárdában azzal a két festettképü leánynyal czivalkodtál. Már jócskán lefelé szállott a nap és te még mindig ott mulattál. Egyszer csak borulni kez­dett az ég, sötét felhők tornyosultak, hát akkor jött oda hozzád, hogy segíteni hívjon édes apád, hogy az orvos urat vigyed el a túlsó faluba fors- pontra. S te durván, ahogy csak az ember száján jöhet a szó, kiáltottál oda: — Biz én nem mék, vigye ken’, ha eddig hordta ezután is. n,des szüléd közelebb ment hozzád, megfogta váladat s úgy modotta: — Látod fiam, öreg vagyok, esős idő van, nem birom hajtani ezekkel a köszvényes tagja­immal a lovakat. Ne dorbézolj itt, segíts öreg szüléden. Ne mulass ezekkel a festett ördögökkel, most is elhanyagoltad a gyütjést, az eső tönkre teszi azt a kis luczernát, legalább ezt tedd meg. Tudod jól szokott fizetni. Inkább megosztozunk. S te, ... te elvakulva a dühtől, a korsót atyád képébe verted, úgy hogy az fájdalmába felsikol- tott és ott esett össze a lábad előtt. Bodor Pali keserű kaczagással kiálitott fel, rázta a fejét s villámló szemekkel, égre emelt kéziben csörgette a bilincseit : — Hahaha ! Nem igaz ! Hazugság 1 Van-e még ki mondja? Hadd fogom a torkát markomba s fojtom beléje a szavát. A bíróság nyugalommal nézte a megvasalt, megkötözött ember kinos vergődését. — Nem hazugság biz ez fiam, — szólt a vizsgáló biró, — hanem szent igazság, azért ne is tagadd. De különben is hiába tagadnád, mert már igy kell gondolkoznunk: ki mit tud és hogyan tudja azt? Itt az idő, hogy a teljesített munka után ítéljük meg az embereket, mert ezzel rontjuk le azt a nagyon régi és nagyon igaz­ságtalan elválasztó falat, mely mi nálunk eddig az ipar embereit a társadalomban el­különítette. HÍREK. — Kinevezés a katonaságnál. A m. kir. hon­védelmi miniszter a Ludoviczeum végzett növen­dékei közül Csaszkóczy Emilt, Lovász Aladárt és Újhelyi Károlyt hadapród tiszthelyettesekké nevezte ki a helybeli m. kir. honvédséghez. — Kinevezés. N.-Károly város rendőrfőka­pitányává a főispán Demidor Ignácz városi fő­számvevőt nevezte ki. A kinevezés, melylyel a város érdemes tisztviselője, a társadalmi életnek munkás és közkedvelt népszerű tagja lett kitün­tetve, az egész városban nagy megelégedést keltett. — Eljegyzés. Artner Izidor gődényházi állami tanító eljegyezte Patay László földbirtokos le­ányát, Ilonát, SzárazTlereken. — Kinevezés. A vall. és közokt. m. kir. mi­niszter Nagy Margit oki. tanítónőt néh. Nagy Lajes volt kir. adóhiv. pénztárnok leányát, a kézdi- mártonfalvi áll. iskola rendes tanítónőjévé kine­vezte. — Visszavonta a contrát, mint értesülünk, Pótor Dániel németi ev. ref. lelkész s kijelen­tette, hogy az egyház érdekéből és a jó békes­ség kedvéért, szívesen áll egyh. és iskolai ügyek­ben a városi tanács támogatására. Örvendünk rajta. — A szatmár-nómeti iparos olvasó-kör e hó 27-én, a városháza tanácstermében rendkívüli köz­gyűlést tartott, mely igen látoyatott volt. A köz­gyűlés főbb tárgya volt: A házépítés költségeinek megszerzése. Kótai Lajos elnök a gyűlést meg­nyitva, előadja, hogy a kör vezetősége, megbíza­tásához képest eljárván, telket vett s azon az építkezést már meg is kezdette. Miután azonban a kör az épités költségeit nem fedezheti, indit ványozza, hogy kéressenek fel a kör tagjai e czélra egyenkint 10 frttal való hozzájárulásra, mely 3 éven át, ap;ó> részletekben is befizethető. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott s nyom­ban megkezdődtek az aláírások. Nagyobb össze­get írtak alá : Lévay József köri pénztáros 50 frtot, Lévay Józsefné szül. Fülöp Sárika 50 frtot, Be­regszászi Gyula 50 frtot, Asztalos József kertész 20 frtot, ezenkívül 51 áldozatkész tag irt alá egyen­kint 10 frtot. Miután a kérdés még ezzel sincs megoldva, elhatározta a közgyűlés, hogy a neme sen gondolkozó és mindig áldozatkész nagy kö­zönség körében is gyűjtést rendez. Elhatározta közgyűlés, hogy könyvtára rendezése czéljából a könyvek kiadását okt 1-ig beszünteti s kéri a kör tagjait a még náluk levő könyvek mielőbbi be­hozatalára, valamint arra is, hogyha esetleg ille­téktelen helyen látnak köri könyvet, ezt könyv­tárnoknak jelenteni szíveskedjenek. Több kisebb tárgy elintézése után közgyűlés fél 1 órakor veget ért. vannak bizonyítékaim. Az elnök int, megjelen az ajtóban egy öreg ember. Egy öreg, kisirt szemű asszony és egy fiatal orvos vezetik, szeme fehér­kendővel van bekötve. A biró hozzá lép, 1 toldja az öregember szeméről a fiatal orvos a kendőt s kimered alóla az öreg ember szemének fehér ürege. A rab fiú felüti fejét, még mindig rázza a bilincseket, de most meglátja a vak apját,., szi­vébe nyilallik, elfogul, néz meredten azokba a fe­hér üregekbe , .. A biró, az öreg ember felé fordul, hozzá szól: — Lássa kigyeimed, Bodor Bálint uram. Itt van a fia előtte, tagadja, hogy ő verte volna ki a kelmed két szemét, a mikor ott a csárdában mulatott. Az öreg ember arcza felderül, mosolyogni, próbál, tapogatózva nyúl felesége keze után, majd előre a fia után; — A fiam? Az én fiam, kiverte a két sze­mem ? — De hogy tekintetes törvény I nem ő. Ugye édes Katókam, a riska tehén rúgott meg I S az öreg asszony zokogva rázza igenre a fejét. A rab fiú megrázkodik, reá néz szülőanyára, az zokog keservesen, az orvosra, az el fordultán könnyet morzsol szét szemében, édesapja meg hajtogatja, mintha nem is akarnák hinni: — A tehén, tekintetes törvény, a tehén a riskatehén, ... ártatlan az a fiú ... instálom... A fiú oda borul atyja lába elé: — Tapossatok el I Hitvány, becstelen gyil­kos vagyok I — Tekintetes törvény! akasztasson fel, megvakitottam az én jó, édes apámat! ... IQ. Jékei Károly. — A szatmári lóversenyeket az idén októ­ber 1-én tartják meg Szatmáron, a hidontuli lókert­ben. A programmot jóváhagyás végett már felter­jesztette a Szatmármegyei gazdasági egylet a Magyar Lovaregylethez. Összesen öt verseny lesz. A versenyek d. u. 2 órakor veszik kezdetüket. — Az „Avas-vidéki ifjúság“ 1899. évi aug. hó 27-én Avas-Újvárosban, az ev. ref. egyház javára az e czélra készített állandó nyári helyiség­ben zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti dij: Személyjegy két korona. Családjegy öt kor. Kez­dete fél 8 órakor. Jó zenéről, jó bor és ételekről, fogatok elhelyezéséről gondoskodva lesz. Felül- fizetéseket köszönettel fogad és hirlapilag nyug­táz a rendezőség. — A kerékpár egylet jport-ünnepe. Vasárnap, szeptember 3-án lesz a Kossuth-kertben az a nagyszabású es városunkban eddig még soha sem látott kerékpár ünnepély, melyet a biciklis­ták clubja rendez óriási apparátussal. Délután 1 órától kezdve nyílik alkalma a közönségnek résztvenni a versenyen, virágkorzón, lampionos menetben és a hatalmas tűzijátékon, majd a táczmulatság következik,melyen az „ősbudavári“ hires confetti és szerpentin dobálás fogja külö­nösen a mulatságot fűszerezni. Valóságos érdem­számba megy a még fiatal sport-egyletnek ez a látványos ünnepélyrendezés, mert mig ezáltal egyrészt a jótékonyczélnak is szolgálnak, más­felől a város társadalmi statusát és jelentőségét emelik, a közönségnek pedig egy igen élvezetes, kedves napot szereznek. Az ügybuzgó rendezőség fölkérésére a verseny-jury elnökségét Hármán Mihály polgármester es Lehóczky József főgimn, tanár vállalták el, mig a jury tagjai: Dr. Korbai Károly főkapitány, Páskuj Imre, Dr. Kelemen Samu, Dr. Tanódi Márton, pályabirák Fercncy János és Thurner Albert. A rendezőség fölkéri azokat, kik meghívót tévedésből nem kaptak, hogy eziránt az egyleti titkárnál jelentkezni szí­veskedjenek. Titkári hivatal : az ünnepély nap­jáig a Károlyi-szálloda egy külön terme, minden este 7—8 óráig — Szocziálista gyűlés. A szatmári szoczialis- ták csak nemrég tartották első gyűlésüket, melyen programmjukat tették nyilvánossá, most újólag engedélyt nyertek gyűlést tartani. A gyűlés vasár­nap, aug. 29-én d. u. 4 órakor folyt le a Vigadó­ban levő Elek-féle vendéglői helyiségben, a szo- cziálisták meglehetős részvételével. Itt a párt mint teljesen megalakult, szervezett párt a teen­dők fölött intézkedett. Többen hangoztatták a szocziális elveket; a gyűlés végén pedig a Nép­szava ez. szocziálista lapból több példányt osztot­tak ki. Két krért pedig egy Budapesten nyoínott és a mai társadalom ellen, különösen pedig a papság ellen verses sorokban kifakadó füzetet árusítottak. A gyűlés rendben folyt le. — A nőegylet czéljaira egy jótékony mű­kedvelői szinilőadás terveztetik szept. 16-ra. Színre kerül, a városi intelligens társadalom legjobb erőinek közreműködésével a „Gyurkovics lányok.“ A jótékonyczélu előadásra előre is felhívjuk a közönség figyelmét. — A Városi telephon hálózat felállítása a napokban megkezdődik. A szükséges felszerelési tárgyak már leérke .tek. — A mensa akadómika (egyetemi hallgatók conviktusa) egyesületnél az 18991900. tanévre ü esedésben van egy ingyenes hely, melyre szat­mári illetőségű egyetemi hallgatók pályázhatnak. A bélycgtelen kérvény, melyben a szatmári illető­ség igazolandó, a törvényhatósághoz czimezve az egyesületnél adandó be. A betöltés, illetve felvé­tel iránt a polgármester fog dönteni s ő fogja az ingyenes helyet a pályázók közül egygyel be­tölteni. — Az iparos iskola osztályaiban való beirat­kozás szeptember harmadik napján veszi kezde­tét, rendes tanitas pedig szeptember 14. napján csütöi tökön ; s ez idő alatt osztja be a tanító­testület a párhuzamos osztályokat is. Beiratkozni lelKt az iskolai tanítás óráin, 5—7 óráig. Tiszte­lettel kérem és hívom azért fel az illető iparos urakat, hogy tanulóikat ez idő alatt okveLtlenül Írassák be, vagy legalább az ellenőrző könyvecs­kéjükkel küldjék fel az iskolába beiratkozás vé­gett, mivel ezen időn túl a növendékeket egyik osztályból a másikba át nem helyezzük. Szatmár, 1899. augusztus 27. Tisztelettel Kótay Lajos igazgató. — iskolai értesítés. A helybeli ev. ref. fel­sőbb leányiskolában a beiratás szept. hó 1. 2. 4. és 5. napjain történik d. e. 8 —12 óráig, a rendes tanítás szept. 7-én kezdődik. A felsőbb leányiskola négy osztálya az óvó-és tanítónő képez- débe való fölvételre és a posta, távirda és vasúti állásokra képesít. Tandíj: a felsőbb leányiskolá­ban, valamint a kapcsolatos elemi iskolában havi 3 Irt; felszerelési-dij behatáskor 2 frt. A felsőbb leányiskola ki ünő fekvésű internátussal van ösz- szekötve, hol a növendékek havi 22 írtért teljes ellátásban, kiváló gondozásban részesülnek. Fel­világosítással készséggel szolgál az igazgatóság, — Újítást tervez a helybeli postahivatalnál a felettes hatóság. A napokban Ratkovszky kir. főmérnök a kér. minisztérium és Buhl Emjl a n.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom