Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-24 / 25. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 8 — Itt csuk egy segítség lehetséges! — szólal meg a társaság egyik tréfás tagja — Nem kell sajnálni azt a bankóprést, állan­dóan nyomni kell vele és pedig most már azok részére, akiknek nincsen, mert. ha min­denkinek sok pénze lesz, akkor mindjárt más­ként fog kinézni a világ ábrázatja. * Mióta olvastam, hogy Ratkovszky Pál a béke templomára 30 ezer koronát adomá­nyozott, kezdek bizni benne, bogy a béka mégis csuk el fog valahára következni. De hogy mikor, azt megállapítani ebből sem lehet, csakis annyi létezik valószínűnek, hogy a mire az a béke templom felépül, a háborít nak talán már vége lesz, hacsak közben egy újabb háború nem fog kiütni. * Nagy .az elkeseredés a nők táborában, hogy a választójogukat a bizottságban le­szavazták és erős harcra készülnek, hogy a parlamentben majd hozzá juthassanak. Ter­mészetesen Tisza ellen vannak leginkább fel­bőszülve, mint aki a nők választójogénak legnagyobb ellenzője. Nem is értem ezt a Tiszát, miért v«n annyira elleni re a nőknek, mert ba mint politikusnak más is a meg­győződése, mint buszárezredesnek a nőkkel szemben, sehogy sem szabad udvariatlannak lenni. Ha én asszony volnék, egyenesen a legfőbb hadúrnál adnám le a panaszomat. Demeter. Unger Gusztávné szül. Sereghy Aranka. Unger Gusztávné Sereghy Aranka úrnő a fővárosból származott. Atyja egyetemi ta­nár volt Budapesten s innen került ezelőtt 50 évvel férjhez Unger Gusztáv ügyvédhez Szatmárra, honnan a debreceni kir. Ítélőtáb­lához a férj biróvá kineveztetvén, 28 éve városunkból az egész családdal együtt eltá­vozott. Unger utóbb Debrecenben a kúriai bírói rangot is megnyervén, pár éve nyuga­lomba vonult. Azonban minket nem Debre­cenben, hanem leginkább Szatmáron töltött életük érdekel. A feleség és férj sorsa annyira össze­függ, hogy őket egymástól elkülöníteni tel­jesen lehetetlen. Unger Gusztávné úrnő kiváló szépség­gel rendelkezett, összeköttetése minden irány­ban kiterjedt, vendégszeretetével pedig senki sem versenyezhetett. Boldog házasságban élt a férjével, akit gyors egymásutánban szebb és nagyobb kitüntetések értek. így rövid idő alatt ügyvéde lett a szatmári takarékpénz­tárnak, ügyésze a szatmári ügyvédi kamará­nak és elnöke u hírneves szatmári dalegye- sületnek, mely abban az időben minden orszá­gos versenyen részt vett. Unger Gusztáv elnök vezetése alatt, ez időszakban a szatmári elsőrangú dalegyesület 1886.-bún Pécsen, 1888.-ban Szegeden és 1890.-ben Budapesten nyert tekintélyes dija­kat s ezen országos versenyekkel kapcsolat­ban sohasem felejtette el az eluök felesége, hogy az aratott fényes és n^gy sikerekért a szatmári dalegyesület győzteseit meg ne vendégelje. E tiszteletreméltó események mellett Unger Gusztávné úrnőt 3 nagy csapás érte, mely előmozdította- hosszas szenvedésre ter­jedő súlyos betegségét. Közel egymásutánban meghalt ugyanis 3 szeretett gyermeke: Béla, ifjú mérnök, Irma, dr. Madzsar Károly biró (ma már kúriai biró) neje, 3 kis gyermek hátrahagyá­sával és Lajos, királyházai róm. kath. ifjú lelkész, nagy gyászba borítva a szenvedő anyát, aki sohasem tudta elfelejteni e várat­lanul jött nagy veszteségeket. Ezek nyomán fokozatosan fejlődött be­tegsége s mielőtt 69-ik életévét s ősszel házasságának 50-ik fordulóját megérté volna, férjének s családjának nagy fájdalmára hű­séges és jóságos lelke az örökélet honába költözött. Meghalt június 17.-én Debrecenben s holttestét e hó 20-ikán a róm. kath. egyház szertartása szerinti beszentelós után Szat­mári« hozták s e hónap 21-ikén a hidontuli sirkertben nagy részvét mellett örök nyuga­lomra helyezték. E temetésen az egykor hires szatmári dalegyesület utódai énekeltek gyászdalt. Az elhunytat férjén kivül gyermekei, Unger Aranka Bosznay Istvánná, debreceni nagykereskedő, tart, huszárkapitány felesége, Unger Lujza, Unger Margit dr. Chudovszky Móricoé sátoraljaújhelyi kórházi főorvos és tart. főtörzsorvos felesége. Unger Gusztáv kassa-oderbergi vasúti főmérnök, dr. Unger József debreceni ügyvéd, továbbá férjeik, fele­ségeik és gyermekeik gyászolják. Ferency János. HÍREK. D9B Olvasóinkhoz. Lapunk fejlődésének egyik jelen­tőségteljes határkövéhez érkeztünk el. Abbeli törekvésünkben, hogy vidéki újság kereteihez képest lehetőleg ere­deti és az olvasóink kulturális fejlett­ségéhez mérten nagyobb felkészültség­gel írott cikkekkel szolgáljuk a felvi- lágosultság és egymást megértés politi­káját, a főváros kiváló Írógárdájából megnyertük lapunk számára Jászi Oszkár, dr. Supka Géza, Biró La­jos, Szende Pál, Visegrády József, Benedek Marcell, Szász Zoltán és a többi nagynevű, felvilá­gosult tollú írókat. Eredeti cikkeikkel fognak bennünket felkeresni, amelyek másutt nem jelentek meg. Fogadják olvasóink szeretettel és az elvhüség megbecsülésével e cikke­ket, melyek a magyar független nem­zeti állam kiépítésért harcolnak és ideáljuk olyan Magyarország, amely­ben a politikai, gazdasági vezetőszerep az arra érett polgári osztálynak jut és mindenki más is kulturális és öko­nómiai erőkifejtésének megfelelő érvé­nyesülést érhessen el. — A Társadalomtudományi Tár­saság munkásgimnásiumának mag­nyitó előadását tegnap délelőtt tartotta a városházán dr. Gutman Lajos szép számú közönség jelenlétében. A történelmi materiá- lizmus rendszerét ismertette előadásában, uzon alapfeltételből kiindulva, hogy a társadalom létének, meghatározó alupja a közös termelés, a szükségleti cikkek létreho/áiának módja. Minden társadalom jogát, kultúráját, vallá­sát, erkölcsét, tudományát a termelési tech­nika határozza meg, amazok csak felépítmé­nyei emezeknek. Ezt a tételt a történelem számos példájával bizonyította. Az előadást élénk vita követte, amely különösen a vagyo­nok keletkezésének kérdése körül forgott. A vitát Matolcsy Lajos iparos kérdése idézte fel és abban résztvettek Neubauer Elemér igazgató, dr. Gutman Lajos ügy­véd, Tóth József és Hűnek Emil taná­rok, Bélteky Lajos ref. lelkész és még többen. A legközelebbi előadás vasárnap dél­előtt 11 órakor a városházán lesz magtartva, amelyen dr. Tanódy Endre ügyvéd fog előadni a földkérdés és szociálizmus címen. — Herman Ella és Mili hang­versenye julius 6.-án lesz. A Herman testvérek most már művészi fejlettségüknek tetőfokán állanak. Herman Mili nagysikerű hollandiai útja után, Henman Ella" pedig hollandiai művészi útja előtt úgy határoztak, hogy szülő városukhoz való ragaszkodásuk kifejezéseként olyan nagyszabású, magas ní­vójú zeneeátét rendeznek Szatmár közönségé­nek, amilyenhez hosszú idők óta nem jut­hattak hozzá. Sikerült megnyerniük az eu­rópai hirü Dienzl Oszkár zongora művész és zeneszerzőt, aki a két testvér iránti rokon- szenvből készséggel vállalta a közreműkö­dést. A műsor — előre is jelezhetjük — a legmüvószibb zene interpretálását fogja szolgálni és épen ezért kevés, de belső ér­tékben súlyos számból fog állani. — A hang­verseny a színházban lesz, a jegyeket Hu­szár Aladár fogja árusítani. — A Feministák szatmári cso­portja szombaton d. u. rendkívüli közgyű­lést tartott, amelyen dr. Timár Zsigmondná elnökölt. A gyűlés tárgyát dr. Markovit* Aladár titkár ismertette. Előadta, hogy a május 31-iki puccs a képviselőbáz bizottsági ülésén kiirtotta a nők választó jogáról szóló részt a tárgyalás alatt levő javaslatból. Utolsó erőfeszítést kell tenniük a nőknek arra, hogy ezt a szégyenletes eseményt a képviselő házzal pótoltassák. Vázolta, hogy mily szoros összefüggés van a választójog és a nők összes létkérdései, így főként a nőne­velés, a házasság, a gyermek védelem, a po­litikai erkölcs, az állandó béke között, ame­lyeknek törvényhozás elé vitele és ottani tátgyalása szempontjából a nők közreműkö­dése nélkülözhetlen. A szerelem és becézge- tés megalázó piedesztálja h-lyett építsék fel a nők részére a gazdasági és társadalmi ér­vényesülés piedesztálját. Határozati javasla­tot terjeszt elő, amely szerint a nők felhá­borodással veszik tudomásul a kormányigé- ret megszegését és külön külön levélben felkérik a megye összes képviselőit, hogy szavukkal és szavazatukkal támogassák a nők választójogának legalább azt a mértékét, amit az eredeti javaslat tartalmazott. Az in­dítványhoz Bélteky Lajos szólott hozzá, ki­emelve, hogy az ország mily elsőrendű érdekei fűződnek a nők választójogához és elfoga­dásra ajánlotta a javaslatot. A gyűlés egy­hangúlag igy határozott. — Scheiber Miklós uj&bb sikere. Gyöngyös városának ismeretes tervpályázata városunk kiváló szülöttjének: Scheiber Mik­lós budapesti mérnöknek nagyszabású sikert hozott. A pályázatra beérkezett 492 terv közül kiosztottak 7 első é9 7 második dijat. Ezek közül 2 első dijjat Scheiber Mik­lós tervei nyertek meg. A bíráló bizottság Scheiber Miklós többi tervei közül kettőt még azokon felül megvásárolt. — Munkásgimnázium. Az Orszá­gos Szabadoktatási Tanács kezdeményezésére az ősszel Szatmáron rnunkásgimnázium ala­kul, amelyen népszerű és szakszerű előadáso­kat fognak tartani. A megfelelő rendszeres tantervét már készítik is elő. Ennek meg­tárgyalása céljából Eötvös Károly titkár a héten nálunk járt s a további szervezéssel Hűnek Emil főgimnáziumi tanárt bízta meg. A tanrend keretében nem tanárokat is fsl- fognak kérni előadások tartására. így egy nagyobb társadalmi nevelő hivatást teljesít» kultur intézménnyé fog válni a munkásgim­názium, amire Szatmáron igazán égető szük­ség van. — Tűz a városon kivül. A bányai úti vasúti sorompónál- vasárnap este a vas­út kipattanó szikráitól lángot fogott egy kazal szalma az őrháznál. Az őrtorony jel­zésére azonnal kivonult a készültség és si­került megakadályoznia azt, hogy a rend- kívüli szól ellenére a tűz nem terjedt tovább. Tűzoltóink pompás, emberfeletti munkát vé­geztek és a kár igy elenyészően csekély ma­radt. — Mindenkit érdekel, aki olvas az Érdekes Újságnak az az ujitáea, hogy a lap minden számában egy teljes kis regényt közöl. Nagy Endre magaillusz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom