Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-06-17 / 24. szám
2 SZATMÁB ÉS VIDÉKE. drágítást ígért. A fogyasztók megadták a méltó választ.) Eger álma, amelynek megvalósításáról meséket sző: a Hatvan-Gyöngyös Esrer vasútvonal. Igazán élhetetlenség lett volna, ha az egriek száján ezt a mézes madzagot is végig nem húzta volna. Minuen szavára a miniszternek épült valami, ami Eger városát az ország első városává emelheti. Egymásután támadtak: az uj indóház, vízvezeték, csatornázás, világfürdő, persze mind mind kormány támogatással, állami pénzen. A végén, az iskolákkal zsufFolt Egernek az utolsó Ígéret: a még hiányzó ipariskola. * Természetes, hogy a vallásügyi miniszter, ha a beszéd előtt az urnr.pi körmenetet járta végig, beszéd után a zsidó templomba ment egy kis lojálii kortesutra, ahol „megtekintette az általa ajándékozott ablakot.“ * A másik: Mivel tudhatta túllicitálni a minisztert a bobevikinefe, szociálistának, országfelfor- gató defaistának hirdetett ellenjelöltjo ? Mi volt «mázénál kedvesebb ígéret a városi polgárság előtt, hogy mégis ezt választották meg? Az ember nem is hinné, oly egyszerű. Nem ígért semmit. Csak követelt egy olyan kormányzati rendszert, amely megegyezésen alapuló, tisztességes békét k üssön, követelte minden dolgozó és a hazáért. harcoló polgárnak az általános, egyenlő, titkos — a nőkre is kiterjedő — választójogot, vagyis a teljes demokráciát, a fegyverkezések megszüntetését a jövőre, kenyeret és ruhát a dolgozó embereknek. Föltárta a nép nagy nyomorúságát, a társadalmi és politikai erkölcstelenséget, támadta az an- nexionizmus hóbortosait, akik miatt nem lehet a háborút a népek közti megértéssel befejezni. Ezek a gondolatok ott vannak minden öntudatos városi polgár szivében és agyában és ma nem képviselheti más igazán a városi polgárság eszményeit, csak aki igaz lélekkel ezeket vallja magáénak. A többi Ígéret magától fog megvalósulni A szabin nők elrablása. A Jótékony Nőegyesület műkedvelő előadása. — junius 16. Az a csöndes szerénységben folytatott kitartó munka, amit a Jótékony Nőegyesűlet kiváló elnökuoje: Szlávy Dszsőné úrnő végez, egy nagyszabású, pompás műkedvelő előadással lepte meg ismét u város közönségét. Minden nemesért lelkesülő fiatal erők rendkívüli hatással adták elő Sohönthan hires bohózatát: A szabin nők elrablását. Az előadás a legcsekélyebb fennakadás nélkül gördült, a harsogó kacagás egy pillanatra sem szűnt, meg, a szereplők mindegyike rekordot ért el a sikerben. A nőszereplők között, bár legkisebb szerepben Runyay Mariska játékát kell elismerni. Vidámságot, üde frisseséget hoz magával a színpadra, alakítása maga a megtestesített művészi természetesség. Kiásná Ma rltos Ilona harcias anyós, Markos Médv kellemes, naiv asszonyka volt, Borsos Lencai egész helyesen élte bele magát a színpadon a szerelmes kis lány szerepébe. A férfiak vetélkedő jókedvvel játszottak: A teljsen kiforrott egyéniségű, abszolút tökéletes Csouusy Győző, (tikiről mi nem is Írhatunk olyan sok jót, amint megérdemli), a zengő hangú: kiváló előadásu Vojnár János, az állandóan harsogó derültséget fakasztó Runyai Sanyi, a szerelmes Tereh Sándor, és végül, de nem utolsósorban a fáradhatatlan rendező: Szemere Géza. rnűaed- velésük legszebb sikereit aratták uz este. A jegyek árusításával járó, • köztudomású nehéz munkát tapintatosan és közmegelégedésre végezte el Huszár Aladár. Szemlélődés. A központi hatalmak szövetségének „elmélyítéséről“ esik szó mostanában. Közös hadi célok kötik ö^sze a háború alatt ezeket az országokat; érthető, ha köz- gazdasági kérdésekben is bizonyos kölcsönös megegyezés all fenn közöttük, egymás támogatása szempontjából, egymás érdekeinek sérelme nélkül. Da arról szó sem lehet, hogy akár olyan vámunió, akar más olyan gazdasági lekötöttség létesüljön a háború alatt, amely hosszú évekre erősítteesék meg. Sem a mai parlamenteknek, sem a diplomáciának nincs jogosultsága ilyen megállapodás létesítéséhez. Mart honnan lehet tudni, mik lesznek az egyes országok érdekei, céljai a háború után; továbbá a harcterekről otthonukba térő milliók milyen politikai, gazdasági eszmék és irányelvek megvalósítását akarják majd, mert utóvégre mégis csak nekik lesz ebbe jogos beleszólásuk első sorban. Hanem miért nem tesznek már valamit vezető politikusaink az okos és igazságos magyar birtok-politika keresztülviteléért? Miért nem gondoskodnak a magyar ipar fejlesztéséről ? Miért nem követelik erélyesen az önálló magyar vámterületet ? Miért nem ütik már nyélbe becsületestül a Vértiez- tífó általános választói jog kérdését? Miért nem reformálják a közigazgatást? Rendezetlenek, árvák, kiszolgáltatottak Ilyen állapotban lévő országba még nagyobb teret engedni az idegen befolyásnak nem lenne eszélyes. Hol vannak politikai pártjaink, hogy a magyar érdekekért síkra szádjának ? Szólaljanak meg a törvényhatóságok is és tegyenek öntudatos gondolkozásról tanúságot. Ez nemzeti ügy. Patakokban folyt mindenféle e most is ömlik a magyar vér, Magyar- ország a központi hatalmak éléstára: s a saját sorsunkra nem tudunk előnyös befolyást gyakorolni. Sőt engedjük magunkat még jobban kizsákrnányoltatni. * Az" ország közoktatásügye is sok kárt szenvedett a háború miatt. Az iskolák államosítása, a középoktatás fokozatos gyakorlati megreformálása fennakadt; új népiskolákat a kellő számban fölállítani nem lehetett. Ennek egyik oka az is volt, bogy a háború rengeteg tanerőt vont el az oktatástól, amelyet a visszamaradt oktatók csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudnak ellátni. A háború és a miatta kialakult gazdasági viszonyok és megromlott erkölcsök az ifjúság sorsára, életére, tudására és lelki világára is rombolólag hatottak. Leszámítva, hogy a katonának bevonult, ifjak iskolai tanulmányai vagy egészen félben maradtak, vagy csak időközben pótoltattak hiányosan, de azok teljes kiegészitésére, megerősítésére talán soha, vagy csak hosszú idő után lehet némi remény, — a katonai kötelezettség alá nem eső vagy most cseperedő fiatalság nevelésén, tunulásán egyaránt súlyos nyomot hagy a háború. Depresszió, fejletlenség, hanyagság, tudatlanság észlelhető az egész vonalon, alig kevés kivétellel: az ifjúság erkölcsi felfogása általában meglazult. A legnagyobb erőfeszítéssel és jóakarattal is alig bírják a vezetők e szellemi és erkölcsi visz- szaesést ellensúlyozni. A jövő nemzedék sorsa nayy gondot okoz. Halves, ha a feladatok megoldását már a csecsemő-védelmen kezdik. A legteljesebb erővel kell az óvodákon át, az elemi oktatásnál folytatni, fokozatosan, föl az egyetemig. Az ország jövője, szellemi, erkölcsi és gazdasági helyreállítása, társadalmi újjászületése, politikai megújhodása, megerősödése, egész boldogulása ettől függ. Az ifjúság jó tanításán, de még inkább jó nevelésén épül föl a jövendő Magyarország. Nevelni otthon és nevelni az it kólában. Egész embereket, hajthatatlan jellemű, dolgos, nyílt gondolkozás, önérzetes, tudni vágyó, nemes érzésű, altruista embereket. Egyenletesen haladjon « szellemi és erkölcsi neveléssel nz egészséges testi nevelés. Nagy feladatok, szinte problémák ezek egy rósz társadalmi berendezésű, festett politikai erkölcsű, lelkiismeretlent!i gondozott, igazságtalan gazdasági alapokon kínlódó országban. Nemes lelkű, magas gondolkozásé, önzetlen és okos férfiak kellenek e négy munka irányításához, akík szeretik embertársaikat,, átérzik a nagy kötelességeket. Do at ilyenek vájjon juthatnak-e mielőbb vezetéshez ez országban ?! Szatmár-Németi, 1918. junius 14. Caomay Győző. Apróságok. — Ides anyám ! itt van az újságban, hogy a strandfürdő nem sokára megnyílik. Hét aztán mi lehat az? — Én bizony nem tudom; annyit hallottam a piacon beszélni róla, hogy olyan vegyes fürdő, ahol a férfiúk és az asszonyok együtt fntödnek. — Aztán nem szígveük magukat egymástól ? — Ha szígyelaék, bizonyosan külön mennének. # Az öreg Clemencaau haragosan rázza az öklét és szidja a németeket: — Egy aljas nép, műveletlen és képtelen a művelődésre! Egyebet lem hall tőlünk, mint megvetést, ennek dacára mégis csak egy cél van előtte, minél hamarább Párisba jönni. Ha egy szemernyi szégyenérzet volna benne, épén az ellenkezőt kellene csinálnia. No de csak jöjjön ide, tudora, hogy megemlegeti! Pista fiam ml esvén a három havi tanulmányi szabadságon és egy jogi vizsgán, a napokban indult vissza az olasz frontra. Mióta a kurzuson volt, bárha állandóan az öffeuzíváró! Írtak és beszéltek, nem történt ottan semmi, mintha csak ő reá vártak volna. Helyben is jól bevezetett elsőrangú ÉLETBIZTOSÍTÓ társaság óvadékképes keres. Ajánlatok: „Nagyjövecielem 67330“ szám alatt, (kettős borítékban) Schwarz József hirdetési irodájába, Budapest, Andrássy-ut 7. kéretnek. 2—2
