Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-17 / 24. szám

2 SZATMÁB ÉS VIDÉKE. drágítást ígért. A fogyasztók megadták a méltó választ.) Eger álma, amelynek megvalósításáról meséket sző: a Hatvan-Gyöngyös Esrer vasút­vonal. Igazán élhetetlenség lett volna, ha az egriek száján ezt a mézes madzagot is végig nem húzta volna. Minuen szavára a miniszternek épült valami, ami Eger városát az ország első vá­rosává emelheti. Egymásután támadtak: az uj indóház, vízvezeték, csatornázás, világ­fürdő, persze mind mind kormány támogatás­sal, állami pénzen. A végén, az iskolákkal zsufFolt Egernek az utolsó Ígéret: a még hiányzó ipariskola. * Természetes, hogy a vallásügyi minisz­ter, ha a beszéd előtt az urnr.pi körmenetet járta végig, beszéd után a zsidó templomba ment egy kis lojálii kortesutra, ahol „meg­tekintette az általa ajándékozott ablakot.“ * A másik: Mivel tudhatta túllicitálni a minisztert a bobevikinefe, szociálistának, országfelfor- gató defaistának hirdetett ellenjelöltjo ? Mi volt «mázénál kedvesebb ígéret a városi polgárság előtt, hogy mégis ezt vá­lasztották meg? Az ember nem is hinné, oly egyszerű. Nem ígért semmit. Csak követelt egy olyan kormányzati rendszert, amely meg­egyezésen alapuló, tisztességes békét k üssön, követelte minden dolgozó és a ha­záért. harcoló polgárnak az általános, egyenlő, titkos — a nőkre is kiterjedő — választó­jogot, vagyis a teljes demokráciát, a fegyverkezések megszün­tetését a jövőre, kenyeret és ruhát a dolgozó embereknek. Föltárta a nép nagy nyomo­rúságát, a társadalmi és politikai erkölcstelenséget, támadta az an- nexionizmus hóbortosait, akik miatt nem lehet a háborút a népek közti megértéssel befejezni. Ezek a gondolatok ott vannak min­den öntudatos városi polgár szivében és agyában és ma nem képviselheti más igazán a városi polgárság eszményeit, csak aki igaz lélekkel ezeket vallja magáénak. A többi Ígéret magától fog meg­valósulni A szabin nők elrablása. A Jótékony Nőegyesület műkedvelő előadása. — junius 16. Az a csöndes szerénységben folytatott kitartó munka, amit a Jótékony Nőegyesűlet kiváló elnökuoje: Szlávy Dszsőné úrnő végez, egy nagyszabású, pompás műkedvelő előadás­sal lepte meg ismét u város közönségét. Minden nemesért lelkesülő fiatal erők rend­kívüli hatással adták elő Sohönthan hires bohózatát: A szabin nők elrablását. Az előadás a legcsekélyebb fennakadás nélkül gördült, a harsogó kacagás egy pilla­natra sem szűnt, meg, a szereplők mindegyike rekordot ért el a sikerben. A nőszereplők között, bár legkisebb szerepben Runyay Mariska játékát kell el­ismerni. Vidámságot, üde frisseséget hoz magával a színpadra, alakítása maga a meg­testesített művészi természetesség. Kiásná Ma rltos Ilona harcias anyós, Markos Médv kellemes, naiv asszonyka volt, Borsos Lencai egész helyesen élte bele magát a színpadon a szerelmes kis lány szerepébe. A férfiak vetélkedő jókedvvel játszot­tak: A teljsen kiforrott egyéniségű, abszolút tökéletes Csouusy Győző, (tikiről mi nem is Írhatunk olyan sok jót, amint megérdemli), a zengő hangú: kiváló előadásu Vojnár Já­nos, az állandóan harsogó derültséget fa­kasztó Runyai Sanyi, a szerelmes Tereh Sándor, és végül, de nem utolsósorban a fá­radhatatlan rendező: Szemere Géza. rnűaed- velésük legszebb sikereit aratták uz este. A jegyek árusításával járó, • köztudo­mású nehéz munkát tapintatosan és közmeg­elégedésre végezte el Huszár Aladár. Szemlélődés. A központi hatalmak szövetségének „elmélyítéséről“ esik szó mostanában. Közös hadi célok kötik ö^sze a háború alatt ezeket az országokat; érthető, ha köz- gazdasági kérdésekben is bizonyos kölcsönös megegyezés all fenn közöttük, egymás tá­mogatása szempontjából, egymás érdekeinek sérelme nélkül. Da arról szó sem lehet, hogy akár olyan vámunió, akar más olyan gazdasági lekötöttség létesüljön a háború alatt, amely hosszú évekre erősítteesék meg. Sem a mai parlamenteknek, sem a diplomáciának nincs jogosultsága ilyen megállapodás létesítéséhez. Mart honnan lehet tudni, mik lesznek az egyes országok érdekei, céljai a háború után; továbbá a harcterekről otthonukba térő mil­liók milyen politikai, gazdasági eszmék és irányelvek megvalósítását akarják majd, mert utóvégre mégis csak nekik lesz ebbe jogos beleszólásuk első sorban. Hanem miért nem tesznek már vala­mit vezető politikusaink az okos és igazsá­gos magyar birtok-politika keresztülviteléért? Miért nem gondoskodnak a magyar ipar fejlesztéséről ? Miért nem követelik erélye­sen az önálló magyar vámterületet ? Miért nem ütik már nyélbe becsületestül a Vértiez- tífó általános választói jog kérdését? Miért nem reformálják a közigazgatást? Rendezetlenek, árvák, kiszolgáltatottak Ilyen állapotban lévő országba még nagyobb teret engedni az idegen befolyás­nak nem lenne eszélyes. Hol vannak politikai pártjaink, hogy a magyar érdekekért síkra szádjának ? Szó­laljanak meg a törvényhatóságok is és te­gyenek öntudatos gondolkozásról tanúságot. Ez nemzeti ügy. Patakokban folyt minden­féle e most is ömlik a magyar vér, Magyar- ország a központi hatalmak éléstára: s a sa­ját sorsunkra nem tudunk előnyös befolyást gyakorolni. Sőt engedjük magunkat még jobban kizsákrnányoltatni. * Az" ország közoktatásügye is sok kárt szenvedett a háború miatt. Az iskolák államosítása, a középokta­tás fokozatos gyakorlati megreformálása fenn­akadt; új népiskolákat a kellő számban föl­állítani nem lehetett. Ennek egyik oka az is volt, bogy a háború rengeteg tanerőt vont el az oktatástól, amelyet a visszama­radt oktatók csak a legnagyobb erőfeszítés­sel tudnak ellátni. A háború és a miatta kialakult gaz­dasági viszonyok és megromlott erkölcsök az ifjúság sorsára, életére, tudására és lelki vi­lágára is rombolólag hatottak. Leszámítva, hogy a katonának bevonult, ifjak iskolai tanulmányai vagy egészen félben maradtak, vagy csak időközben pótoltattak hiányosan, de azok teljes kiegészitésére, megerősítésére talán soha, vagy csak hosszú idő után lehet némi remény, — a katonai kötelezett­ség alá nem eső vagy most cseperedő fiatal­ság nevelésén, tunulásán egyaránt súlyos nyo­mot hagy a háború. Depresszió, fejletlenség, hanyagság, tudatlanság észlelhető az egész vonalon, alig kevés kivétellel: az ifjúság er­kölcsi felfogása általában meglazult. A leg­nagyobb erőfeszítéssel és jóakarattal is alig bírják a vezetők e szellemi és erkölcsi visz- szaesést ellensúlyozni. A jövő nemzedék sorsa nayy gondot okoz. Halves, ha a feladatok megoldását már a csecsemő-védelmen kezdik. A legtel­jesebb erővel kell az óvodákon át, az elemi oktatásnál folytatni, fokozatosan, föl az egye­temig. Az ország jövője, szellemi, erkölcsi és gazdasági helyreállítása, társadalmi új­jászületése, politikai megújhodása, megerő­södése, egész boldogulása ettől függ. Az if­júság jó tanításán, de még inkább jó ne­velésén épül föl a jövendő Magyarország. Nevelni otthon és nevelni az it kólában. Egész embereket, hajthatatlan jellemű, dolgos, nyílt gondolkozás, önérzetes, tudni vágyó, nemes érzésű, altruista embereket. Egyenle­tesen haladjon « szellemi és erkölcsi neve­léssel nz egészséges testi nevelés. Nagy feladatok, szinte problémák ezek egy rósz társadalmi berendezésű, festett po­litikai erkölcsű, lelkiismeretlent!i gondozott, igazságtalan gazdasági alapokon kínlódó or­szágban. Nemes lelkű, magas gondolkozásé, ön­zetlen és okos férfiak kellenek e négy munka irányításához, akík szeretik embertársaikat,, átérzik a nagy kötelességeket. Do at ilyenek vájjon juthatnak-e mielőbb vezetéshez ez országban ?! Szatmár-Németi, 1918. junius 14. Caomay Győző. Apróságok. — Ides anyám ! itt van az újságban, hogy a strandfürdő nem sokára megnyílik. Hét aztán mi lehat az? — Én bizony nem tudom; annyit hal­lottam a piacon beszélni róla, hogy olyan vegyes fürdő, ahol a férfiúk és az asszonyok együtt fntödnek. — Aztán nem szígveük magukat egy­mástól ? — Ha szígyelaék, bizonyosan külön mennének. # Az öreg Clemencaau haragosan rázza az öklét és szidja a németeket: — Egy aljas nép, műveletlen és kép­telen a művelődésre! Egyebet lem hall tő­lünk, mint megvetést, ennek dacára mégis csak egy cél van előtte, minél hamarább Párisba jönni. Ha egy szemernyi szégyenér­zet volna benne, épén az ellenkezőt kellene csinálnia. No de csak jöjjön ide, tudora, hogy megemlegeti! Pista fiam ml esvén a három havi ta­nulmányi szabadságon és egy jogi vizsgán, a napokban indult vissza az olasz frontra. Mióta a kurzuson volt, bárha állandóan az öffeuzíváró! Írtak és beszéltek, nem történt ottan semmi, mintha csak ő reá vártak volna. Helyben is jól bevezetett elsőrangú ÉLET­BIZTOSÍTÓ társaság óvadékképes keres. Ajánlatok: „Nagyjövecielem 67330“ szám alatt, (kettős borí­tékban) Schwarz József hirdetési irodájába, Budapest, Andrássy-ut 7. kéretnek. 2—2

Next

/
Oldalképek
Tartalom