Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-10 / 23. szám

2 SZATMÁR ÉS VIDÉKE. ségtudásán az oroszok áradatának leg­első hulláma. Majd itthon, tnig lángol­tak és bömböltek a határok, a meg­nyugvást, a békét tetszett szép orációkba fonva a jövő apró katonáinak bámuló fejébe beverni. Békét, megértést, szeretetet tetszett hirdetni, hadi özvegyek, árvák első tanácsadója tetszett lenni és mégis, most, mintha tanító ur lázadozna, mintha ta- nitó ur elégedetlenségének adna kifeje­zést, mintha nemcsak kérne, hanem követelne is?! Tanitó ur, kérem szépen, mi vet- köztette ki beléje vert maradiságából, csendes, önérzetlen sorsából, amely csak az igát ismerte, jogot, méltánylást, megbecsülést sohasem tapasztalt? Hogyan tetszik mondani ? — Az éhség? Hogyan, az éhség ez a nagy hata­lom, amely tanitó urnák az önérzetét és öntudatát visszaadta? Tanitó ur, kérem szépen, ön egy naiv lélek, — bocsásson meg az őszinte­ségért. Fiatalos rajongással, hazulról megtáplált testével adta oda magát a világ legnemesebb hivatásának és kö­telességét évtizedeken át olyan oda- adóan tudta teljesiteni, hogy nem látta, amit mindenki látott: mennyire fogyat­kozik naponta husbéli állapotában, mennyire beléfojtja lelke rugékonyságát a disciplina sivár béklyóiba ! Tanító ur, kérem, nem tetszik látni, hogy ön mindig az uralkodó társadalom­nak nevel harcos katonákat, mert az ön felsőbb hatalmai igy követelték? Ez az, tanitó ur, amiért föltámad a jó érzés, ha az ön kopott ruháját, megroppant lelki életét látja, — ez az, amiért elkeserítő az, hogy inig az ön urai és parancsolói, az ön egész társa­dalmi hatalma dúskál a földi élet min­den kincsében, — ön, kedves, bátorta­lan, naiv tanitó uram, — éhezik, de ma már annyira, hogy az éhség odakergeti a követelő emberek közé. Legyen áldott az az éhség, amely a tanítóknak visszaadja az öntudatot és legyen áldott az. aki ebben az öntu­datos önérzetben rejlő nagy nemzeti kincset megismeri és értékéhez képest méltányolva ellátja dúsan kenyérrel, hogy a jövő nemzedék emberi erejében ezerszeresen gyümölcsöző eredményei erősíthessék ezt az agyon gyötört ma­gyar hazát. . Belső politika. — Az egri választás. Egerben nagy választási előceatározás folyik. Gróf Zichy János kultuszminiszter megválasztása érde­kében a hivatalos körök mindent elkövetnek. Azt írják a fővárosi lapok, hogy az egri főispáni hivatalba falcitálják a felmentette­ket a Zichy érdekében. — Jellemző ez az eljárás az egész kormányrendszerre. A fel­mentettek megfélemlítéséről különben már több Ízben volt szó e kormányzati éra alatt a képviselőházban. — A Viliik hadikölcsön. A pénz­ügyminiszter intézkedéséhez képest a VIII. hadikölcsön jegyzése e hó 12-én kezdődik és négy hétig tart. Ezúttal nem 2, hanem 1 címlet kerül kibocsátásra és pedig 5 és ftál százalékos. IlíafcJMési OLASZHARCTÉR. Budapest, 1918. junius 9. Az olaszok földerítő tevékenysége teg­nap tovább fokozódott, de minder.íU ered­ménytelen maradt. A Judicariákban és Asi- agón az ellenség zászlóaljnyi erősségű osz­tagokat vetett állásaink ellen; tüzűnkkel viezautaeítottuk őket. Nagyon elkeseredett harcok fejlődtek a Monte Arnicán megismé­telt támadásból; az ellenség itt heves, dál- tájban a legnagyobb erősségig fokozódó ágyutüzelés után egy kilométernyi széles arcvonalon tört előre rohammal, de támadá­sai tüzlink kiváló hatása és a lövószárokban küzdők bátorsága következtében meghiúsul­tak, erősen megritkitott sorokban menekül­tek vissza a támadók vonalaikba. Foglyok és hadieszközök maradtak a kezünkben. Kü­lön említést érdemel a kipróbált komáromi 19-es számú tábori vndász-záezlóalj, a siker kivívásában övé az oroszlánrész. A Biule torkolatánál is meghiúsult ay ellenség vala­mennyi felderítő kísérlete. A vezérkar főnöke. Nagy főhadiszállás jelenti: NYUGATI HARCTÉR. Rupprecht trónörökös barcvonala. Tüzérségi harc este feléledt és ma reg­gel a Kernmel területért a Tornaiétól és az Avronyntón fokozódott. A franciáknak Yparn- tői délre, az angoloknak Beaumont-Hamel- től északra ellenünk intézett részleges táma­dását is véresen visszavertük. A német trónörökös hadcsoportja. Az Oise mentén feléledt harci tevékenység. A franciáknak helyi támadásai az Aiane déli partján és lejsbb meghiúsultak. Cour-Coury- tól keletre saját előtörésünk 45 foglyot ered­ményezett. Az amerikaiakat, akik a Chate- au-Thierrytől északnyugatra újból támadni próbáltak, —■ súlyos veszteségeik mellett és foglyokat ejtve kiindulási állásaikon túli te­rületre vetettük vissza. Albrecht würtenber- gi herceg hadcsoportja. A Mosen keleti part­ján végrehajtott vállalkozás alkalmával fog­lyokat ejtettünk. Kroll hadnagy 24 ik és 25-ik, Rumey őrmester 23-ik légi győzelmét aratta. Ludendorf. Apróságok. A bankfőnök, mint a fáma beszéli, le­velet irt a polgármesternek, amelyben fel­kérte, hogy neki a Szamossal szemben elég­tételt szerezzen, mert különben lemond a városi bizottsági tagságról. — Mit tegyek, mit tegyek ? — sopán­kodik a város feje. — Sajnálnám, ha le­mondana, de hogy kezdjek én ki a Szamos­sal, mikor azokkal a firkászokkal kikezdeni veszedelmes dolog. Tenni pedig valamit csakugyan tenni kell. Ej! hat megígérem! Ebből, ha tényleg ismeri a városi vezetés mivoltát, tisztában lehet a törtónendőkkeh És ilyen értelemben válaszolt a levélre. # A temetkezési társulatokról nem régi­ben az újságban is szó esvén, sokan érdek­lődtek azoknak vagyoni viszonyai iránt. En­gem is meginterjúvolt egy öreg barátom és igyekeztem őt megnyugtatni. Mindaháiom- nak nyugalmazott tagja lévén, már t. i. ő, alaposan kikérdezett. — Tehát csakugyan biztos ? — kér­dezte befejezésül. — Biztos, biztos, — mondom neki — de mégis, ha nem halasztód sokáig a dolgot, akkor a legbiztosabb. — No már annyira biztos magam sem akarok lenni! — szólt Gerő bátyánk mo­solyogva. * Szombaton kimentem Aranyosmeggyesre, hogy a hercegi párnak ottani fogadíatási ünnepségéről alapos értesüléseket szerezzek. Megjegyzem, hogy előzőleg vömet a kellő utasításokkal elláttam és igy kiváncsi is vol­tam a kivitelre. — Mert, kérlek, — mondtam magyará­zás közben ■—- ilyen magas rangú vendégeket fogadni nem kicsiség, ahoz érteni kell, s aki nem ismeri az udvari szokásokat, az ne is fogjon bele a rendezésbe. — De apuka — szólt a maücziózus nótárius — nem tetszik tévedésben lenni? — Nem Udvariról van itt szó, banem Ara­nyosmeggyesről, ne tessék tehát az udvari szokásokat emlegetni. * Mondhatom, hogy a fogadtatás nagy­szerű volt, már t. i. amint az elbeszélésé­ből kivettem. A hercegi pár <1 volt ragad­tatva, különösen a diadalkapu nyerte mega tetszésüket. Megnézték elölről, megnézték hátulról, megnézték oldalvást és egyértel- müleg kijelentették, hogy bejárták egész Európát, de ilyen diadalkaput még nem láttak. — Meghiszem azt! — szólt a főrendező a mellette álló ezoigabiróhoz. — Sőt mond­hatom, hogy még magam sem láttam! * Csak a falun tudják az ilyen esemé­nyeket igazán értékelni. Itt a városban már másnap alig esett szó róla, de bezzeg Ara- nyostneggyesen még ma is úgy beszélnek, mintha csak tegnap történt volna. Megtár­gyalják százszor meg százszor és mindig úgy élvezik, mintha csak először hallanák. Min­den csupa gyönyörűség volt, szép és bá­mulni való, csak egy pontnál lesz csendesebb a hangulat, mikor a szó arra terelődik. — No de hiszen csak jöjjenek ide kö- zibénk, — mondja egy fiatal menyecske — olyan magyar asszonyt csinálunk a herceg­nőből, mint a parancsolat! Demeter. fßt utoljára -*a kerül színre Gunnar Tolnäs alakítá­sával a Nordisk nagyszabású müve, az FÜST dráma, 4 felvonás. m Kedden JÓk&Í szerdán mŰVÖ kerül színre, a dráma, 4 felvonás. Rendes helyár. Jegyek a pénztárnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom