Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-21 / 3. szám

Harmincötödik évfolyam. — 3. szám Szatmár-Németi, 1918. Előfizetési ára : egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 16 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvős-u. 19. Felelős szerkesztő lakása: Petőfi-u. 1. Szerkesz­tőségi kérdésekben ide kell fordulni. — Jfétfői 2ljság Politikai lap. ■■ “3--------------------------------------------------­Főszerkesztő: Dr. Fejes István. — Felelős szerkesztő: Dr. Markovits Aladár. Hirdetések dija előre fizetendő. A leg­kisebb hirdetés ára 2 korona. Megbiziao- kat pénz nélkül nem fogadunk el. — Nyilt- tér garmond sora 40 fillér. — Kiadóhivatal: Eötvös-utca 8. Könyvnyomda. — Előfize­tési dij, hirdetés, pénz ide küldendő. — — Laptulajdonos: Morvái János. A mnnkássztrájk megszűnt. Ausztriában is! A munkások megegyeztek a kormányokkal. Kitartunk a megegyezéses béke alapján. Félhivatalosan jelenti a Magyar Tudósító : Budapest, január 21. Tegnap délután két órakor a szociál­demokrata párt 30 tagú küldöttsége meg­jelent Wekerlénél Garbai Sándor vezeté­sével. Rövid beszéd kíséretében egy bead­ványt adott át, amelyben a munkások fel­tételei vannak felsorolva. Wekerle követ­kezőleg válaszolt: A kormány rendületlenül kitart Czer- nin legutóbbi beszédében kifejtett álláspont­jához : „Felelek és szavatolok azért, hogy a béke a mi részünkről nem fog hódítási szándékon meghiúsulni.“ A kormány Gzernin ezen békepoliti­káját, melynek megvalósulása királyunk leg­főbb óhaja, teljes erejével támogatja. Gzernin Bresztlitowszkból sürgönyözte nekünk, hogy alapos remény van arra, hogy a béke ezen az alapon Oroszor­szággal és Ukrajnával létre fog jönni. Be figyelmeztet a miniszterelnök, hogy az olyan események, mint az osztrák tömegsztrájk, komolyan veszélyezte­tik a béketárgyaláso­kat. A választójogi javaslat legkésőbb feb­ruár elején a Ház elé kerül és ha nem volna többsége, — a nemzet döntése alá bocsátják. Garbai Sándor köszö­nettel tudomásul vette a választ és kijelen­tette, reméli, hogy a miniszterelnök meg­nyugtatásai alapján a munkások megkez­dik a munkát. A munka megindult. Budapest, január 21. Ma reggel az összes üsemek- ben a munkások megkezdték a munkát, a rend teljesen helyre­állott. Bács, január 21. Szűkszavú távirat jelenti, hogy az osztrák tömegsztrájk megszűnt. Károlyi Imre hecce. Budapest, január 21. Gróf Károlyi Mihály ma nyilatkozatot tett közé, amelybab kijelenti, hogy nem cso­dálkozik gróf Károlyi Imre nekitámadásán, mert egész életét a latifuudiumosok és nagy bahkérdekeltségek körében töltötte, mig ő 40 ezer hold földje dacára, egész életét a nép érdekeinek szolgálatára szentelte. Emlé­keztet arra, hogy Kossuthot é» Széchenyit is durva támadásokkal és rágalmakkal illet­ték, de, mig ezek nevei egész fényességük­ben tündökölnek, — ki ismeri ma már az akkori Károlyi Imrék nevét? OROSZ HIRER. Komoly eredmény az Ukrán delegációval. Bresztlitowszk, január 20. Ausztria-Magyarország és Ukrajna de­legációi a következőket jelentik ki: Az eddigi tárgyalások arra az eredményre vezettek » megkötendő békeszerződés alapelveire vo­natkozólag, hogy oly helyzet állott elő, amelyet a felelős tényezőkkel kell már közölni. Fis épen ezér{ az ukrán és német delegációk elnökei hazautaztak. Czernin haza­utazása egészségi állapotától függ. Az alkotmányozó gyűlést megnyitották. Pétervár, január 19. (Reuter.) Az alkotmányozó gyűlést ma megnyi­tották. 4 órával a megnyitás előtt egy maxi­málist» csoport az alkotmányozó gyűlés vádel- 1 mének szövetségét, amely tüntető menetet ! tartott, megtámadta, zászlóját letépte, lövé- j sek történtek; gépfegyverek 4 embert meg­öltek, számos személyt, köztük 4 asszonyt megssibmitettek. A szatmári nők nagygyűlése# Szatmár, 1918. január 20. Zsúfolásig megtelt érdeklődő kötönség- ge! a városháza nagyterme a mai feminista gyűlés szónokának meghallgatására. És bár a gyűlés meglehetős hosszúra nyúlt, mind végig hallgatta ás helyenként zajos helyes­léssel kísérte Spády Adél tartalmas, megyőző erejű előadását. A gyűlésen felszólalt dr. Balthazár Dezső püspök is és néhány frap- pán s szóval igazolta a nők törekvéseit és Ígérte támogatását. Spády Adél a nő kérdést ismertette. Is­mertette a nő helyzetét a családi élet kialaku­lásában az emberiség primitív korától kezdve, amikor is a férfi és a nő között a feladatok akként oszlottak msg, hogy a férfi szerezte, a nő pedig feldolgozta a táplálók és egyéb óletszüségleti tárgyak nyers anyagát. A fej­lődés folyamán a feldolgozás a gyári üze­mekbe helyeződött át és a nő eredeti mun­kaköre lassanként kisiklott a háztartás kö­réből. ’ Ala a XX. századbun arra kell töre­kednünk, hogy minden embernek, legyen az férfi, vagy nő, nem csak fogyasztó, hanem termelő munkát is kell végeznie. Erre pedig sein a régi, sem a mostani társadalomban nem nevelik a nőket. A fiuk nevelésére a szülők minden áldozatot meghoznak, a lá­nyokról azt hiszik, eléggé gondoskodtak, ha hozományt gyűjtöttek, vagy adtak nekik. Azután pedig jöhet az élet — és jött a há­ború — és egy szélfuvással elsodorhatja az asszony és gyermekei mellől a fenntartó fér­fit és az asszony, az anya még akkor sem tud dolgozni, ha akar, mert a szülők erre nem taníttatták. Hibásak a kormányzatok is, mert nem állítottak elég iskolákat. Nincsen, ahol a * lányok ipari, mezőgazdasági kiképzést nyer­hetnének, holott agrár állam vagyunk és en­nek nemcsak az ország termelési eredménye adja meg az árát, hanem azért olyan nagy a gyermekhalandóság is, mert a gyermekek ipár 8 éves korukban a gyárak füstjét szív­ják a (üdéjükre. A gyári munbásnők halá­lozási ideje 22—26 esztendő. A közép osztály helyzete sem rózsásabb. Legjobb esetben tanítónői oklevelet • szerez­tettek a láuyokkal, akik ellepték ezt a pá­lyát és a nagy tömegük miatt oly sokáig kellett várniok a kinevezésre, gyakran hiába, hogy a nélkülözések oda juttatták őket, ahova bizony különben soha sem jutottak volna el. ­Még ma is küzdeni kell azért, hogy a nő tanulhasson és, hogy aki tanult, az meg­felelő munkateret is találjon és ugyanazt a fizetést kapja, mint u hasonló munkakörben dolgozó férfi. Ezzel a férfiakon is segítenek, mert nem lesznek ezeknek bérlenyomó kon­kurensei, hanem, ha a munkaadó egyenlő bérért kaphatja csak mindakettőt, akkor az egyéni kvalitások szerint fog közöttük válo­gatni. És munkaalkalom jut mindenkinek, mert a háború a munkaerőket elpusztította. Lapunk egyes száma 16 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom