Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-05-20 / 20. szám

Harmincötödik évfolyam. — 20. szám. Szatmár-Németi, 1918. májas 20. Előfizetési ára: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 16 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvös-u. 24. Felelős szerkesztő lakása: Petőíi-u. 1. Szerkesz­tőségi kérdésekben ide kell fordulni. — ffiétfői 2ljság === Politikai lap. = Hirdetések dija előre fizetendő. A leg­kisebb hirdetés ára 2 korona. Megbízáso­kat pénz nélkül nem fogadunk el. — Nyílt— tér garmond sora 40 fillér. — Kiadóhivatal: Eötvös-utca 8 Könyvnyomda. — Előfize­tési díj, hirdetés, pénz ide küldendő. — Főszerkesztő: Dr. Fejes István. — Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Markovits Aladár. Hivatalos jelentés a hadi helyseiről. Buil a p «st, 1918. május 19. Érkezett est« 10 ómkor. Olasz harctér: Mindkét részről kifejtett felderítő tevékenység u tiroli harcvona­lon és v i z (s n c a i hegyekben ránk nézve' kedvező lefolyású ütközetre vezetett. A M o a* teptizcatól keletre az ellenséget kétszer köze'-hurcban visszavertük. Albán harctér: Az albániai harcok ellanyhuhuk. A tárnákból mintegy száz foglyot és néhány géppuskát ragadtunk sl. — Vezérkar forróké. Nyugati harctér: (A nagy főhadiszállás jelenti:) Holluctói nyugat)« az angolok több századdal támadtak, de súlyos veszteséget ezenvedtok. E harcvonaiakon éjjel és reggel órákig tartó élénk tűztevékenység folyt, mely u délelőtti órákban alábbszállott, de estefelé újra feléledt. Arras és Albert között különösebb esemény ne») volt, de ütegeink itt többször heves tűz alatt állottak. — Ludendorff, főszállásmester. (Miniszterelnökségi sajtóiroda.) Írország forrongása. Budapest, május 19. Londonból jön a hir, hogy az Írek kö zött a forrongás folyton erősbödik. Egész Írországban igen sok embert tartóztattak le, de ez csak jobban tüzeli ez elkeseredett Íreket. Elsülyesztett torpedózúzó. Budapest, május 19. Egy osztrák magyar tengeralattjáró Va­lón» előtt torpedólövéssel egy nagy angol torpedóznzót elsülyesztett. A franciák halottai. Budapest, május 19. Hágából jelentik, hogy Tardieux fran­cia főbiztos Baltimorebun tanon beszédében kijelentette, hogy Franciaország hét. millió embert mozgósított. Ebből eddig több mint egymilliós halott és egy millió a tartósan rokkant. , , Az olasz kormán/ bukása. Budapest, május 19. Genfen át az a hir jön Rómából, hogy uz Orlur.do-kormány lemondása küszöbön áll. Szemlélődés. Eljött a nagy apostol közénk, hogy Szentlélekkol eltelt dic«ő lelkét ipegossza velünk. Lángoló szavaiból a pünkösti meg­nyilatkozás ereje szállt reánk, hogy felráz­zon bennünket aléltságunkbói és sivár keb lünket hittel, reménnyel és szeretettel érasz- sza el. Pünkösti nyelven szólt hozzánk, hogy leljük meg önmagunkat, lássuk meg köteles­ségeinket; legyünk igazi emberek, becsülete­sek, dolgosak, jótékonyak. Ott voltam az áhitatos ünnepen, ami­kor a zeDgzetes és varázsos hatású beszéd elhangzott, a mély bölcsességü, nemes szívű és nagy lelkű püspök ajkairól. Szerettem volna nyugodtan, elmélyedve hallgatni s fel­inni lelkemmal bűvös szavait, miként a tik- kadt föld az áldásos májusi esőt. De na­gyobb kötelességet véltem teljesíteni az ál­tal, hogy gyorsírással leírjam e szavakat, hogy el ne röppenjenek, hanem maradan­dókká tétessenek. Nincs benne dicsekvés, hogy bizony ez fáradságos munka volt, de ez volt az én kedves kötelességem, mert a nagy szónok eszméinek hívője, csodálója, követője vagyok. A „Szatmár és Vidéke“ mai száma bő részleteket közöl a gyönyörű szónoklatból, de a „Karitász“ füzetben adja majd ki teljes egészében, hogy mindenki el­olvashassa, megtanulhassa, szivébe és leikébe véshesse, azok is, akik hallatták és azok i^ akiknek nem volt alkalmak az ünnepélyen megjelenni, de vágynak fölemelkednie gondo­latok szárnyain az isteni magaslatokba s meg akarnak bensőjükben tisztulni ás erősödni. Hadd terjedjen e lángoló beszéd, hogy mindenki követhesse. Legyetek olyanok, mint e beszéd hirdeti; legyetek olyanok saját ház.ai- tokban, künn az életben, a közügyekben, az emberekkel szentben; legyetek olyunok gon­dolkozásban, érzésben, cselekedetben! Nagy szükség volt Szalmár-Németiben is e beszédre! * Az „Iparos Olvasókör* jubileum ünne­pet tart 30 éves fennállása alkalmából. Ugyanekkor ünnpli meg elnökének, Kólái Lajosnak 30 éves elnökségét is. Az elmúlt 30 évre bű »»ke önérzettel tekinthet vissza az „Iparos Olvasókör“ és annak érdemes elnöke. Ez egyesületet a tisztes ipar derék pol­gárai alapították. Egyesületük meleg ottho­na volt a jó polgárnak, aki kötelességét teljesíti családja, a társadalom és a haza iránt. A polgári becsület és önérzet szelle­me leDgett ez egyesület falai között. Ezért a társadalom minden rétege örömmel jelent meg mindenkor ez egyletben. Nagy része volt e kiváló szellem és gondolkozás megteremtésében és fenntartásá­ban Kólái Lajosnak, a költői lelkű, nyílt gondolkozáeú, erős jellemű, okos férfiúnak, aki késő öregségéig változatlan hittel, lel­kesedéssel és szeretettel vezette a szívéhez nőtt „Iparos O!vi!sókör“-t. Bár az a férfias, önérzetes, kötelesség­tudó, derült és magyaros szellem, amely a jubiláló egyletet eddig áthatotta, vezette és •lismeréshez juttatta, a jövőbeu is megma­radna, méltó utódoktól ápolva és követve! Szatmár-Néraeti, 1918. május 20. Csomay Győző. Pünkösti szózat. Szatmár, 1918. május 18. Az együttérzésnek és a megértés­nek egyszerű szavai méltók csak Pro- hászka püspök szatmári beszédjének méltatásához. A környezet, amelyben szavai vé­gig zengtek, a tömeg, amelynek lelke és esze együtt szárnyalt a szónokkal, egyaránt óriási méretű volt, a szavak, amelyek a gondolatait takarták, a ma­gyar nyelv válogatott kincsei közül valók völtak, az alkalom, amelyhez ünnepi beszéd tartására fölkérték, ca- ritativ ünnepség melegével volt el­árasztva. Es mégis, az előttünk álló élet problémák káoszában leszállt a legegy­szerűbb jelenségekig, a hit, a jótékony­ság malasztjából első sorban a kenye­ret és a földet emeliS ki. Nem az az igazság rendkívüli, amit mondott, nem uj sociális megol­dás az, amit beszédében kifejtett, hi­szen a társadalmi kérdéssel foglalko­zók mindenkor ezen az egyedül helyes megoldáson dolgoztak, — hanem az a gyönyörűséges, hogy mindezt egy ró­mai katholikus püspök mondja. A hazai hierarchia magaslatán merészen kimondani, hogy első az élet gazdasági megalapozása, első a kenyér, a föld, a ház, — azután beszélhetünk csák a menyországról, olyan kemény- lelkii meggyőződésre vall, amely nem törődik más püspököknek, más egy­házi szervezeteknek véleményével, in- dexxel: ez csak az igazság tündöklését látja, amely mellett minden földi hi­úság elhomályosul. Minden kommentárnál világo9ab- ban szól maga a beszéd. Mi aláírjuk minden betűjét. Vájjon lesz-e igazi, emberségesen emberi követője a kiváló főpap igéinek ? A legszebb pünkösti ajándékul adjuk olvasóinknak a beszéd lényeges részeit szószerinti szövegükben. A halál sivársága. Madách a/.t mondja: Mily nagyszerű költészet, mily mélységes érzés, rejtélyes mély­ség van benned. Halál! Kedves testvéreim, a mélységes halálban, eirban csak ükkor van érzés, érzelem, amikor az örök élet szárnya nem törik la a sötétség felett, 8 költészet----------­kö ltészet ebben a buta pusztulásban, ebben a brutális erőszakban szikrányi sincs. Ma­sok azt kérdezték: Miért nincs nekünk most valami nagyszerű monumentális művészetünk, Lapunk egyes száma 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom