Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-04-08 / 14. szám

Harmincötödik évfolyam. — lé. szám. Szatmár-Németi, 1918. április 8. Előfizetési ára : egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 16 fillér, — Főszerkesztő lakása: Eötvős-u. 19. Felelős szerkesztő lakása: Petőfi-u. 1. Szerkesz­tőségi kérdésekben ide kell fordulni. — SVétfői Mis ág .... Politikai lap. ... -.. Hi rdetések dija előre fizetendő. A leg­kisebb hirdetés ára 2 korona. Megbízáso­kat pénz nélkül nem fogadunk el. — Nyilt- tér garmond sora 40 fillér. — Kiadóhivatal: Eötvös-utca 8 Könyvnyomda. — Előfize­tési díj, hirdetés, pénz ide küldendő. — Főszerkesztő: Dr. Fejes István. — Felelős szerkesztő: Mr. Markovits Aladár. — Laptulajdonos: Morvái János. Nagy szerencsétlenség a Dunán. ü. németek elére haladnak, Wilson akarja a békét az erősek és gyöngék egyforma érvényesülése mellett. — Saját telefonjelentóeeink. — Budapest, április 7. Hivatalosan jelentik : A Dunagőzhajózási-társaság Diána nevű személyszáiliíó hajója a Tasi partoknál kis viz állás következtében a Sophie gőzössel összeütközött és meg­feneklett. Azonnal intézkedéseket tettek és kisegitö gőzös ment orvosokkal a helyszínére. Beérkezett jelentések szerint 14 utas részesült első orvosi segély­ben, mintegy 20 másod és harmad osztályú utas hiányzik az összesen a 360 főre menő utasokból. Sophie gőzösnek utasai nem hiányoznak, Útjukat a segítségül érkezett gőzössel folytatták, amely Budapestre szállította őket/ Berlin, április 7. Havas ügynökség jelenti : Pária környékét a németek tovább lövik, 3 ernbe^ megsebesült. Washington, április 7. Az amerikai beavatkozás évfordu­lóján Wilson nagy beszédet mondott, amelyben kifejti,1 hogy szégyelné magát, ha a gyűlölet, vagy bosszú szavain szólna a németekről. Felhívta őket nyíl­tan, mondják meg háborús céljaikat, ők félre nem ismerhető kijelentések­kel válaszoltak, amelyekből kitetszik, hogy nem az igazságot, hanem uralmat és akaratuk akadálytalan keresztülvi- lét kívánják. Katonai vezéreik nem a megértés, hanem a hódítás útját vá­lasztották. Wilson késznek nyilatkozik az igazságos és tisztességes békéről tárgyalni, amelynél az erősek és gyön­gék egyformán jól járnak. Az Áldozatkészség szoborról. Irta: Gasdag Lajos. Pétervár, április 7. A népbiztosok tanácsa gyűlést tartott, amelyen a felszólalók egyér­telműig Japánt vádolják a köztársaság bukása miatt. Szerintük Japán Szibé­riát akarja hatalmába keríteni A manifesztuin Japánt Oroszország ellenségé­nek deklarálja. A tanács a szövetségesek nyilatkozatát követeli és figyelmez­teti őket, gyakoroljanak nyomást Japánra. Pár is, április 7. Havas ügynökség jelenti : Az Egyesült * Államoknak a háborúba avatkozás évfordulóján ün­nepélyes fogadást tartottak. A kormány tagjain kívül Joffre tábornok és Pichon külügyminiszter beszélt. Pichon kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem számításból vagy önzésből avatkoztak a háborúba, hanem arra gondoltak, hogy a civilizált világ szolgálatáért avatkoznak a küzdelembe. E küzdelembe egész erejüket bele viszik, bármily fájdalmasak is e megpróbáltatások. M a kevésbé kételkedhetnek a végső győzelemben, mint bármikor. A harc csak az ellenség vereségével végződhet, mert különben nem volnának méltók a francia névre. A szövetségeseket nem lehet legyőzni, mert Németország nincs abban a helyzetben, hogy a szövetségeseket leigázza. A hadsereg rettenthetetlen csapatokból áll. A béke akkor lesz tartós, ha el vagyunk szánva, hogy céljainkat elérjük. Beszédét az Egyesült Államok élte­tésével végezte. Az amerikai nagykövet ezt válaszolta : — Az ellenség megkísérelte, hogy feltételeit ránk erőszakolja. Har­colunk, mig győzünk és a nagy cél érdekében Amerika összes rendelkezésre álló erőit harcba bocsátja Franciaországért. Berlin, április 7. Wolff ügynökség jelenti hivatalosan A Oise déli partján támadásunk folytatásaképen uj eredményeket értünk el. Pierprement, Felenbret elfoglaltuk. Berlin, április 7. Wolff ügynökség jelenti: A német hadvezetöség azt várta, hogy a francia Laon városának lövetése folytán követelt áldozatok temetése idején a franciák fegyverszünetet kérnek. Ennek ép ellenkezője történt. Pénteken, az előre megjelölt időben a bombázás újra kezdődött és 4 francia polgár életét vesztette. Sok szó esik polgártársaink köré­ben a Papp Auréltól tervezett Áldo­zatkészség szoborról, amelyet az a különös sors ért, hogy a tervezetét már egyszer elfogadta a város köz­gyűlése, de amelyet időközben fellépő ellenvélemények miatt jelenleg újabb közgyűlési határozat elé akarnak bo­csátani. Legkevésbé sem akarnék valakit megsérteni, vagy érzékenységét meg­bántani, mivel ezzel csak célt tévesz­tenék. Egyedüli célom: valami módon kivihetövé tenni azt, hogy hogy a közgyűlés előbbi határozata marad­hasson érvényben. Egy szoborkérdés kell, hogy a város közönségét érde­kelje, habár a mai háborús elfoglalt­ság a lelket fáradttá is tette minden szépésze'ti kérdés iránt. • De mindezek ellenére ki kell tudnunk emelkedni az anyagiasság szűk kereteiből s el kell ismernünk, hogy nem csak a pénz, de az eszmék is vezetik az emberiséget. Már pedig minden szobor egy eszmét képvisel. A szobor ellen kétféle vélemény vetődött fel, amelyek első pillanatra tetszetősek és anyagias szempontból elfogadhatók is, csak épen az ember jobbik fele, a művésziesre való törek­vés mond ennek ellen. Az első így szól: ne gyüjtsünk a szoboralapra semmit, hanem a város­tól a szoboralapra felajánlott nyolc­vanezer koronát, kifizetvén a művész­Lapunk egyes száma 16 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom