Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-08-12 / 32. szám
2 SZATMÁB ÉS VIDÉKE. Nehéz idők. Á szomorú belpolitikai helyzet mindinkább arra kényszerit, hogy arra figyeljünk, mi történik a háborús politikában. A harctereken nincs uj helyzet, de nyugtalanság vau az ellenség felén s a német nyugati fronton sem ill többé a régi biztos nyugalom. Senki sem tudja mi le»/, mi fog történni s mikor kerül a sor a végső, az igazi, halálos összecsapásra. Amikor ami fegyveres békénk csöndjét megzavarják nyugtalan események, akkor többé megszűnik idehaza a biztos tervezgetés, a békébe átmenet há- borithatlan tudata, és még mindig kisért a régi, immár négy esztendős kérdés, hogy mi lesz velünk, mikor lesz vége már a nagy mérkőzésnek s mikor látjuk meg már kiemelkedni a mai zűrzavarból azokat a pilléreket, melyeken felépíthetjük a jövendőt. A belpolitika a háborús konjunktúrák, győzelmek és kötött békék alapján igazodik. Legalább mindig azt kellett tapasztalnunk idáig, hogy a magyar politikai kérdések mérlegelése a konzervativizmus és a haladó áramlatok iránya aszerint váltakozott, amint erre a háborús külpolitika eseményeitől kapta n lökést. Most a háborús diplomáciában uj helyzet előtt állunk, uj események történtek, amelyekkel számolni kell. Oroszországban a bolsevik! uralom még most sem elég szilárd és félő, hogy Mirbach gróf meggyilkolás csak egy szimptoinája volt az ellenforradalom mesterkedéseinek. Ukrajnában Eichhorn német tábornokot gyilkolták meg, itt sincs tehát rend ? nincs meg az a nyugalom, amelyet az ukrán békében reméltünk. Nyugaton a badibelyzat ingadozó és nem tudni, hogy vájjon a csapásra készülő erős Németország Amerikának milyen emberanyagban és ipari felkészültségben adott segítségéve! áll szemben. A békehmgok tartózkodók. A béketapogatódzások bizonytalanok 8 nálunk is elmúlt az erősen hangoztatott békekészség és határozott uj békekijelentések nem történtek. Egyedül a francia szocilista párt pacifista irányának győzelme az, amely alkalmas arra, hogy ha uj helyzetet nem Í9 teremt, legalább újra megmutassa az irányalveket, a tiszta utat, amelyet a békére törekvő emberiségnek keresni kell. A békét a nemzetek demokráciája hozhatja meg és minden olyan kísérlet, mely akár itthon, akár másutt ellene szegül a demokráciának, csak ílrt-s taktikázás, halogatása az elkerülhetetlennek és messzebb tolása annak az időpontnak, amikor a demokrácia diadalának mégis csak be kell következni. Ha a ceüggedée száll reánk, amikor a magyar politika szörnyű jelenségeit látjuk, amikor a parlamenti pártok elvtelen vergődéseit kell tapasztalnunk és végig kell néznünk a komédiát, amint Wekerle és Tisza apránként, igyekeznek az ország közvéleményét előkészíteni a fúzióra, a negyvennyolcas kormánypártnak é* a munkapártnak olyan egyesülésére, melynek tulajdonkép már semmi akadálya nincs, mert régen leomlottak már közöttük a válaszfalak, — amikor a háborús szenny kloákáiban látjuk vergődni az egész országot, — csak az nyugtathat meg, hogy mindez epizód és nem maradandó alakulása egy nemzetnek, egy társadalomnak és csak vergődése egy összeornlófélben levő rendszernek. A háborúnak idáig minden tanulsága arról győzött meg, hogy amikor milliók harcolnak és milliók ontják vérüket a frontokon, akkor a frontok mögött e milliók háta me- gett nem szabad ellenük politikát csinálni. A háború minden tanulsága demokráciát követe], a nagy tömegek óhajtásának figyelembe vételét, a tömegigények kielégítését, a jogok igazságos kiterjesztését. Minden olyan lépés, ami a demokrácia ellen töré- nik, százszorosán megboszulja magát. Ezt meg kellett volna már tanulni azoknak, akik kezében a hatalom van, akik a háborút intézik s akiknek ajakén éppen ezért a békevágy még “mindig csak üres szólam, nem meggyőző kijelentés, melynek reális megvalósulásáért tenni is készek, tenni is akarnak. Nehéz időket élünk és ködös n láthatár. alig tudjuk követni a kivé/,.-tő utat. De mindenki Csüggedhet, de csüggedni éppen mi nekünk m-ni szabad, mert minden nap az uj ás uj akadályokon keresztül csak a mi diadalainkat sietteti é» közelebb hoz »Z igazi, h-jmisitatlan demokráciához. = MOZI SZÍNHÁZBAN = ma hétfőn és holnap kedden cő > •cő GO 'CÖ +=> •rH cö Uw O-t '© N OD go ?H © •■ö C cö > cö +3 o Sh © • rH Ph m ‘S-o cö-+3) Ph © • S £ *a <2 ső '3'-Ö Sö bt) a u ■M a * © >> fcß H go *cö • rH PH o ö o-t-3 CÖ-1-3 P £ ©-Q © ÖD vcö "ÖD s »■"■H Ctí GO 'CÖ o GO © Rendes helyár. Kedv. árujegy nincs. Szerdán és csütörtökön: HENNY PORTEN impozáns alakításával Néma szivek Társadalmi dráma — 4 felvonásban. Apróságok. Nincs teljes boldogság! Másfél esztendeje már, hogy városunkba nem jött virzsi- nia, s most végre megkönyörült rajtunk a dohánygyár és ide is küldött, és épen most fordult úgy a sora, hogy egy dohányjegyre csak 40 darabot lehetett kapni. Ha egy hónappal hamarabb történik, legalább is 50-et kaptam volna. Nem tudom megérteni, mit akarnak megint ezekkel a hústalan és zsirtalan napokkal, mikor u közönség egv nagy része már régen a hústalan és zsirtalan heteknél túrt. — Bizonyosan a közélelmezési miniszter úgy gondolkozik, — mondja erre egy elkeseredett polgártárs — hogy miután kicsiny a fejadag, tilalmat kel! vetni a húsra és a zsírra, nehogy kenyér nélkül az emberek csömört kapjanak. * Bizony nagy baj az, hogy a fix fizetéses emberek nem tudnak megélni a keresményükből és igy nem lehet csodálkozni rajta, hogy országszerte hangzik a panasz és mindenütt sürgetik a fizetésemelést. Érthető tehát, ha a mi városi tisztviselőink is az általános példa után indulnak és ők is javítást kérnek. A formát azonban nem tartom helyesnek, hogy ezt nem maguk teszik közvetlenül, hanem erre a célra hangadó bizottsági tagok pártfogásával élnek. Igaz, hogy ez biztosaid', de a másik szerintem mégis estik szebb lett volna. * A városi közélelmezési hivatal tehát kiadta kezéből az éleíuiicikkek árusítását és a közönség megint a kereskedőkre lesz utalva, akik addig gyüléseztek és deputá- cióztab, inig a legitim teret ismét elfoglalhatták. Pedig olyan szépen megvoltunk már a kereskedők nélkül, s egész bizonyos, hogy semmi gyönyörűségünk nein lesz a viszontlátásban, sőt általános a félelem, hogy sok kellemetlenség fog származni a megváltozott helyzetből. — Eddig a kereskedők sírtak, — mondja valaki — csak az ne legyen, hogy ezután meg mi sírjunk ! <» A felelős szerkesztőnk kivette a szabadságát és négy hétre pihenni ment. D« m--g is érdemli és rá is fér ez a pihenés, mert nagy munkát végzett, olyan jövedelmezővé tette lapunkat, amilyen eddig még sohasem Volt. Éveken át nem jutottam hozzá egy kis pihenéshez, de most már erre is sor kerül, ha ő haza jön, az én négyhetem fog követkcz.ni, sőt ha az idő kedvező lesz és nem fogyunk ki u melegből, még a iap- tuiajdouosunk is nyaralni megy. Demeter. sas Az állomásfőnökség1 kéri az i. t. utazó közönséget, hogy jegyeiket — tekintettel a nagyszámú utas tolongására és a menetjegyek szabályszerű és rendes kiadhatására, a személy- és vagyonbiztonság megóvására — a vonat indulása előtt jóval megváltani szíveskedjék, mely célból további intézkedésig vonat indulása előtt nem 1, hanem 2 órával előbb lesznek megnyitva a jegypénztárak és a vonat indulásáig nyitva tartva. A megkívánható rend fentartása céljából csendőr vagy rendőr közegek lesznek a rendörfőkapitányi hivatal által kivezényelve. Szatmár-Németi, 1918. aug. 6.-án. KULCSÁR, állomásfönök. * A múlt számunkban közölt „ Kevés a jegypénztár a vasútnál“ cimü közleményünkre történt a fenti intézkedés, egyben tudatja az állomásfönök ur, hogy a harmadik, azaz a podgyászpénz- tár a katona legénységnek szolgáltatja ki naponta a jegyeket, inig a negyedik pénztár kezelője éjjeli szolgálat után pihenőt tart. A közleményben felsorolt állapotokról tudomással bir, de mint Írja, azoknak nagyrészben az utasok az okozója, mert manapság az ideges utazók a rend- és biztonsági szabályokat seholsem respektálják. I
