Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1918-07-29 / 30. szám

Harmincötödik évfolyam. — 30. szám. Szatmár-Németi, 1918. július 29. Előfizetési ára: egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 16 fillér. — Főszerkesztő lakása : Eötvös-u. 24. Felelős szerkesztő lakása: Petőfi-u. 1. Szerkesz­tőségi kérdésekben ide kell fordulni. — Jfétfői Sljság ■ Politikai lap. -------­Hi rdetések garmond sora 40 fillér. A legki­sebb hirdetés ára 2 korona. — Hirdetési dijak előre fizetendők. Megbízásokat pénz nélkül nem fogadunk el. — Kiadóhivatal: Eötvös-utca 8, Könyvnyomda. — Előfize­tési díj, hirdetés, pénz ide küldendő. — Főszerkesztő: Dr. Fejes István. — Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Markovits Aladár. Távirati jelentések. — Saját tudósítónktól. — Gyakorlott amerikai csapatok az olasz fronton. Washington, julius 28. Reuter ügynökség jelentése szerint gya­korlott amerikai csapatok érkeztek Francia- országból Olaszországba, mert az Aisne— Marnei hadműveletek miatt a németek most tizenegy mértfőiddel álla­nak távolabb Páristól és a szövetségesek arcvonala egy mértfölddel meg rövidült. Lord Baker hadügyi államtitkár kijelentette, hogy a júliusban szállított csapatok három- százezerre fog menni és eddig: egymillió kettőszázötven­ezer embert szállítottak Franciaországnak. Állítólagos német kémek és összeesküvés Amerikában. Newyork, julius 28. Három személyt, leirásuk után néme­teket, tettenórtek egy gépgyár lógberöpité- sének kisérletén. Letartóztatták és a kém- kedépi törvény alapján vád alá helyezték őket. Bizonyítékok vannak arra, hogy összeesküvés forog fenn. Több leturtóztutás várható. Esti hivatalos jelentés. Berlin, julius 28. Wolff ügynökség közli: — Harcok az Qurgc mentén. Nagy zivatar Budapest és Debrecen közt. Budapest, julius 28. Budapest és Debrecen között tegnap éjjel és ma egész nap szörnyű vihar tom­bolt. Sok helyen jégeső esett, ami a hőmér­sékletet a vidéken teljesen lehütötte. A ^fivatar a telefonvozetékeket szerteszakgattu, *ugy, hogy tegnap estefelétől Budapesttel az összeköttetés minden irányból megszakadt. Hindenburg egészséges. Berlin, julius 28. Főhadiszállás közli: Több oldalról érkezett kérdezősködés- bő) kiderült, hogy az országban Hindenburg egészségi állapotáról kedvezőtlen hírek van­nak forgalomban. A vezdrtáhoruagy kéri, hogy az ilyen aluptalan híreknek ne adjanak hitelt, kitünően érzi magát. j Gorkij haldoklik. Stokholm, julius 28. Gorkij Maxim vér hasban meg­betegedett, haldoklik. ItotalüSjlBÉSfit Albániában olasz előretörések et visz- Bzavertünk. A nyugati német front már szilárd. — Kisebb gyalogsági harcok az uj állások előtt. ESEMÉNYEK ALBÁNIÁBAN. Ardetncanál ismét visszavertünk több olasz előretörést. Vezérkar főnöke. NYUGATI HARCTÉR. Nagy főhadiszállás jelenti. Ruprecht trónörökös hudcioportja: Élénk felderítő tevékenysége az ellenség erő­sebb előretöréseit a Ly.stől északnyugatra, a Somme mindkét oldalán és Mondidiertől északnyugatra visszautasítottuk. Egyes szakaszokon tüzézségi tevé­kenység. A német trónörökös harcvona lén a nap nyugodtan telt el. Az uj állások előterében kissebb gyalogsági harcok. Cham- pagneban az .ellenség egy helyen támadott. Első vonalainkba behatolt, de ellenlökésünk­kel legnagyobb részt visszavertük. Ludendorf HÉTFŐI JEGYZETEK. Baross János példája. A birtokel­adások megszorítását a kormány rendalete az egész országra kiterjesztette. A birtok­forgalmat tehát államivá tették, birtokot el­adni és venni csukis az Országos Ingatlan Forgalmi Bizottság jóváhagyásával lehet. A földbirtoknak ilyen „nacionalizálása“ ellen nem lenne szavunk, ha a rendelet megaka­dályozná, hogy a föld csakugyan ne jusson azok kezébe, akiknek nem való és a meg­felelő kezekbe kerüljön. A rendelet azonban nem segit a rosez birtokmegoszláson, legfel­jebb a mégrosszabb birtokmegoszlást akadá­lyozza meg. A föld nem kerül spekulánsok kezére, de megmarad a mai tulajdonosoknál. Az állam maga intézményesen nem parcel­láz, legfeljebb megakadályozza a parcellázás­sal űzött uzsorát és egyes esetekben a kis­birtokosoknak juttatja a földet, amint azt Baross János képviselő esőt« mutatja. Mert a földet nemcsak a bevándorló idegenek el­len kell megvédenünk, hanem a történelmi osztályok üzérei ellen is! Baross János kép­viselő úrról ugyanis kiderült, hogy egy bir­tokvételét az Ingatlan Forgalmi Bizottság nem hagyta jóvá. Baross János . parcellázás céljára akart ingatlant vásárolni 425.000 ko­ronáéit s miután a bizottság is látta, hogy a képviselő ur részéről csakis nyerész­kedő parcellázásról lehet szó, a birtokvételt nem engedélyezték és állítólag lépéseket tettek, hogy a birtok normális áron a kisgazdák kezére kerüljön. Azzal, hogy az állam megakadályozza a parcellá­zással űzött uzsorát és egyes esetekben föl­det juttat a parasztoknak is, azzal nem csi­nálta meg az agrárforgulmat és nem oldotta meg a legnagyobb magyar problémát. Az ilyen negatív intézkedésekkel semmit nem érünk. Az egyházi vagyon s a latifundiumok kisajátítása, nagybirtokok kónyszerparcellá- zása az igazi agrárreform. * * * Sok az ötlet Magyarországon. Magyarország annyi ötletet termel egy év alatt, hogy más ország eenerációkon keresz­tül megélhetne belőle. És hozzá ezek az öt­letek nem is rosszak. Mert vájjon rossz öt­letnek nevezhető a demokratikus jelszavas minisztérium: reakciós többségi körítéssel, vagy a 48-as alkotmánypárt fából vaskari­kája? Rossz ötlet a többtermelés, vagy a háború után elvi alapokra helyezendő ma­gyar hadsereg? Hát rossz ötlet a fuvarkölt­ség a választójogban, vagy a uők szavazati jogának elvetése? Vagy a vasúti és postata­rifák ötletes emelése, a fogyasztási adók foly­tonos kiterjesztése, a cipőjegy, a ruhajegy? Vagy akár a központok mezejéből a csont- központ, a rongyközpont, a bőrközpont és a szőrközpont, vagy éppen a központok köz­pontja? Vagy az, hogy a nemzet és a tömeg két egymástól elütő fogalom s hogy az előb­bibe csak a mágnások tartoznak? Vagy pe­dig az agrúrfeudális pártalakitás Zselénszky, a katolikus sajtóagitáció Bangha páter szig- naturája alatt? És a Gy. O. Sz. mint poli­tikai párt? Ki meri rossz ötletnek nevezni a liszt- árak emelését, az agráriusoknak juttatott újabb százmilliókat, az adugok leszállítását és az áruknak maximálás utján való eltün­tetését? A német vámuniót, a szegényekre kivetendő vagyon adót, vagy az embergyil­koló légi postát? Hát nem kitűnő ötlet Vá- zsonyi, mint v.b.t.t. és Szterónyi mint báró ? Hol a világon van meg az a sürgősen sza­badalmazandó kormányzati formula, amit a többségi párt vezére a kisebbségi kormány elnökön keresztül alkalmai ? És az a számos fel nem sorolható jó ötlet, mely mindent meggyógyít és mindenre jó, akárcsak az aszpirin. Az ötletekben a háború kiváltotta a többtermelést. Nincs Magyarországnak ma az a valamire való embere, kinek fejében egy pár jó ötlet el nevolna raktározva. Dolgozni, ezt senki sem szeret nállunk. És ennek az ötletbőségnek nemcsak az az átka, hogy úgy burjánzik a szűzi ma­gyar földön, mint eső után a gomba, hanem az is, hogy a jobb ellensége lévén a jónak, egyik a másiktól nem tud megélni. Mire egy kitűnő ötlet félig megvalósulna, már jön egy kitünőbb, ami lerontja. Odajutunk ma­holnap, hogy ötleni nem lesz érdemes a nagy konkurrenciától. S ime most nekem is eszembe ötlött valami s eleóhajtom a költővel: aHazám, szegény hazám te, meglátod sírba visz ez a sok ötlet.“ Vitegrády. Lapunk egyes száma 16 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom