Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-22 / 29. szám
2 S2A7MÁR ÉS VIDÉKE, ÜK Akié a föld, azé az ország. Egy tiszteletreméltó egykori nagy ur, gróf Pállfjr János örökségén osztozkodnak mostanában a perlekedő grófi atyafiak. A hagyatékból jutott régebben a nemzetnek is, szépművészeti múzeumunk a gróf ajándékából kincset érő klasszikus nagymesterek gyűjteményét érzi. Ez a gróf vagyonával és műveltségével hasznos volt tehát a nemzetre, mint ahogy tulajdonkép azok sem ártalmasok, akik a Pállfy örökségből most veszik ki részüket, mert az ország legjobb és köz- ' életi működésük után legnépszerűbb mágnáscsaládjaiból valók az osztozkodó örökösök. Ez a vagyon azonban olyan óriási, hogy ilyen rokonszenves örökösök mellett is gondolkodásra kényszeríti az embert. Nem kell szociológusnak lenni, elég, ha egyszerű polgári szemünkkel tekintünk fel mi törpe senkik, a gazdagság ilyen Himalájára. Milyen kü- lömbségek az emberi társadalomban, óriások és törpék, gazdagok és szegények, háromszázmilliós vagyonok és velük szemben a teljes nincsetlenség. Hatvanezer holdnyi csak a föld, amin osztozkodnak az örökösök, egy vármegye ez, oly hatalmas terület, melyet egy vagyonban elképzelni alig tudunk. Az ilyen nagy birtokok országok az országban és urai mindmegannyi kiskirályok anélkül, hogy megteremtett hatalmukkal vissza akarnának élni. Mert itt nem az egyén, a tulajdonos, i hanem maga a föld szabja meg az élet folyását, rengeteg területével ránehezedik azokra, akik rajta és körülötte élnek és szolgáivá tesz mindenkit az-egész határon. Kétségtelen, hogy az ilyen nagybirtok környékén ez szabja meg a közigazgatást, akaratlanul is ez irányítja a népoktatást, a nagybirtok szabja meg a lakoság élet- körülményeit, itt. nincs és nem lehet szabad polgár, a nagybirtok minden lehetőséget elvesz polgárai elöl és az ö életének kerekébe töri. Nincs jobbágyság és törvény szerint egyforma jogú polgárai az országnak a hatvanezer holdas birtokosok és a Földnélküli Jánosok, de mégis milyen polgári egyenlőség az, ahol a földesurak földben gyökerdzö hatalma áll szemben a foldtelenek hatalomnélküliségével, ahol annak rendje és módja szerint a nagybirtok szab törvényt úgy amint osztályérdeke kívánja. Gazdasági szempontból vitatható, hogy helyes-e, ha a nagybirtok ilyen óriási területeket hasit ki az ország testéből s a kisebb gazdaságok nem alkalmasabbak e a többtermelésre. De nemcsak ez a baj, hogy a nagybirtok hatalmas földeket szab ki az ország testéből, hanem az az igazi nemzeti szerencsétlenség, hogy ez a földet elvonja azok elöl, akiknek földjei nincsenek. A nagybirtok esetében nemcsak a kapitalismus súlya nyomja az Szatmár, 1918 julius 13. embereket, itt az a helyzet, hogy az ország területének tekintélyes része kötött vagy nem kötött birtokokban elvonatik a többi polgárok elül. Az ország adott terület és a földbirío- kokra nem lehet uj ejneleteket huzni, mint a nagyvárosok bérpalotáira, hogy megsokszorozzuk azokat. És ennek az adott területnek megszerzéséből ki vannak zárva épen azok, akik a földet legjobb tehetségük szerint megmí- velik. A mai társadalmi rend szerint a munkásból lehet munkaadó, ipari vállalkozó, vagy gyáros, ha a szükséges tökét megszerzi, de az ország nagy részében örök proletáriátusra van kárhoztatva a dolgozók egy része, mert övök időre elvonják előle a földet a nagy vagyonok. Hogy nemeslelkü gróf, spekuláló bank, vagy uzsorával szerzett uj milliók, az ezer holdak tulajdonosai, az alig változtat a helyzeten, mert a nagybirtokot egyik sem engedi ki a markából. Az örökölt kiváltságok helyébe legfeljebb újabban szerzett kiváltságok lépnek, a báró helyett a bankár, püspök helyett a zsidó bérlő, a mágnás helyett a hadimilliomos kezére tolódik át a föld, de nem kerül szétdarabolva a földre éhes parasztok kezére. Akié a föld, azé az ország és amikor Választójogon; Csinál a parlament, vagy adótörvényt hoz, büntető törvénykönyvet revideál, vagy külpolitikát csinál, vagy a háború és béke kérdéseit vitatja, mindig azok érdekében dolgozik, akiké az ország, amely pedig azoké, akiké a föld, vagyis minálunk még mindig a heveseké és a kiváltságosoké Oroszországban most rakja le az uj rendszer a kommunista állam alapjait. De nem kell ilyen messze mennünk, nem kell uj társadalmi berendezkedések lehetőségeit felfesteni, hogy meglássuk, milyen nagy az az igazságtalanság, mely nálunk a földbirtok eloszlásában virít. Akié a föld, azé az ország és gondoskodni kell róla, hogy a föld a kevesek kezéről átjusson a százezrekére és a milliókéra. Belső politika. Czernin gróf fontos tanácskozásai Budapesten. — Saját tudósítónktól. —Budapest, julius 20. Czernin Budapesten. Czernin Ottokár volt külügyminiszter szombaton estére Budepestre érkezett. A pályaudvaron gróf Tisaa István fogadta. A két államférfiu a városba hajtatott és az est folyamán hosz- szabban tanácskozott. Czernin azután még többrendbeli tanácskozást folytatott, majd vasárnap este visszautazott Bécsbe. Háború ez, vagy béke ? A félegyházi kerületben Fazekas Ágostont választották meg képviselőnek,a nagy terror dacára mindössze 41 szótöbbséggel. Keresztény szociálisták gyűlése Budapesten. Vasárnap délelőttre volt hirdetve a keresztény szociálieta párt nagy gyűlése. A régi képviselőházban a nemzetközi szociálisták is nagy számmal jelentek meg., A gyűlésen Huszár Károly képviselő elnökölt. Rendkívül viharos lefolyású volt a gyűlés, az elnököt közbaszólásokkal zavarták s majdnem tettlegességre került a sor. A rendőrök benyomultak a terembe és többeket,, ezek közt Farkas István párttitkárt is kivitték a teremből. A gyűlés határozat hozás nélkül végződött. Rendzavarás az uccákon nem volt. Apróságok. A nők választójogát tehát leszavazták. Most az egyszer a közmondás, hogy sok lúd disznót győz, nem bizonyult valónak. Sokan voltak a disznók és legyűrték a ludakat. Szégyen, gyalázat a magyar parlamentre, de első sorban a munkapártra és Tiszára, hogy ez megtörtént. — Azf.árl még az a girhes Teleszky, — méltatlankodik egy elkeseredett honleány — az is ellenünk volt, mondván, bogy a politikát, nem szabad bevinni a családba, holott neki családja sincsen! * — Hova, hova, ezredes Ur? — Megyek az olasz frontra. — Talán bizony menekül a nők elől ? — Az is meglehet. Sok mindenféle ellenséget, megpróbáltam már, de olyan kiszámíthatatlan, mint a fehátuép, talán egy sem volt. Mig egy kicsit lecsillapodnak a kedélyek, részt akarok venni a csatában. * Nagyon sajnálom a nőket, hogy ez a csalódás érte őket. Már egészen beleélték magukat abba a gondolatba, bogy a legközelebbi választáson szintén szavazni fognak, sőt talán már arra in gondoltak, hogy jelölf = MOZI SZÍNHÁZBAN = kedden és szerdán: Bródy Sándor óriási sikerű szinműve filmen Színmű 4 felvonásban. Mindenütt utolérhetetlen sikert ért slágerfilm. Szombat-vasárnap: !!! világsláger !!! a Hálásoké Attrakció film 6 felv.
