Szatmár És Vidéke, 1918 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1918-07-15 / 28. szám
Harmincötödik évfolyam. — 28. szám. Előfizetési ára : egész évre 10 korona, Félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. Egyes szám ára 16 fillér. — Főszerkesztő lakása: Eötvös-u. 24. Felelős szerkesztő lakása: Petőfi-u. 1 Szerkesztőségi kérdésekben ide kell fordulni. — Jfétfői 2ljság Politikai lap. Hirdetések garmond sora 40 fillér. A legkisebb hirdetés ára 2 korona. — Hirdetési dijak előre fizetendők. Megbízásokat pénz nélkül nem fogadunk el. — Kiadóhivatal: Eötvös-utca 8 Könyvnyomda. — Előfizetési dij, hirdetés, pénz ide küldendő. — Főszerkesztő: Dr. Fejes István. — Felelős szerkeszlő és kiadó: Dr. Markoviié Aladár. HÉTFŐI JEGYZETEK A szabad SZÓ. A gondolat szabadsága ellen nem vétett annyit egy kormány sem, mint a mostani. Vannak lapok, melyeket betiltott, vannak, melyeknek tilos a frontra a katonák közé menni, van olyan is, melyet úgy látszik a kormány hallgatólagos beleegyezésével kitiltott a hadvezetőség a megszállott területekről. De ez még nem minden. A rendszert, melynek Vázsonyi vetette meg alapját a cenzúra kezelésében, tovább fejlesztette a Wekerle kormány. Ma már, a Fényes László esete bizonyítja, a parlamentben elhangzott beszédek sem juthatnak szabadon a magyar közönség elé. Ezenkívül a cenzúra annyi bilincset rak a sajtóra és annyi ezerféle zaklatásnak teszi ki uj és uj utasításaival a lapokat, hogy ma már a szabad szó csak illúzió és sajnos, úgy van, hogy a közönség leg- nagyobbrészt meghamisított kritikáját kapja az eseményeknek. De ha aztán baj van, ha arról van szó, hogy alattomosan lappangó álhirek ellen kell védekezni, akkor mindjárt a sajtóhoz fordul a kormány és az egy pillanatra felszabadított sajtóval akarja megnyugtatni az aggodalmas közvéleményt. Azonban ez ma már a cenzúra elfajulása miatt nem könnyű dolog. A napokban a Budapesti Újságírók közgyűlésén az egyesület elnöke, Márkus Miksa állapította meg leghelyesebben a diagnózist: a cenzúra annyira aláásta a sajtó hitelét, hogy a közönség ma már sugalmazott közleménynek tart minden hirt és a sajtónak egyszerűen nem hisz. Lám a reakció ezzel maga alatt vágta a fiit. Mert amikor a-sajtónak -jretn-ittszns!,. . a tűiül, ............... zuráz ott sajtónak nem hisznek, s ez/al tulajdonké- pen a cenzúrát kezelő kormány vesztette el a közönség előtt szavahihetőségét. A köztisztviselők és a választójog*. Irta: Dr. Dénes Lajos. A köztisztviselőknek a mai Magyar- országban politikai súlyúk és jelentőségük nincs. Amennyiben egyeseknek, vagy egyes csoportoknak mégis volt, vtigy vun. — akkor is Csak alkalmilag, választások idején — az sem vált a tisztviselői kar dicsőségére, mert terror, felsőbb kényszer és egyéb hatalmi irányítások védtelenül kiszolgáltatott médiuma volt. S mert politikai súlya és tekintélye nincs, azért n>-m is képes intellektuális jelentőségének és értékének megfelelően érvényesülni, nemcsak általános politikai kérdésekben, de még saját osztály- érdekeit szolgáló törekvéseiben nem. Épen azért, csodálkoznunk kell, hogy a magyar tisztviselői kar oly kevéssé exponálta magát a választójog kérdésében. Az senkit sem lepett meg, hogy az Állatni Tisztviselők Országos Egyesülete nem sokat törődött u köztisztviselők politikai jogainak védelmével. Hiszen ez hz egye-ület. mindig csak azt tette, ami fölleié nem volt kellemetlen. És, hogy a tisztviselők egyén nként, vagy helyi csoportjaik szerint is ily indo lénsek voltak suját politikai érdekeikkel szemben, uz megbocsáthatatlan mulasztás. Kétségtelen, hogy a köztisztviselők u mai parlamenttől és kormányzati iránytól semmit sem remélhetnek nyomorúságos gaz dasági helyzetük gyökeres juvitásu tekintetében. Ennek a parlamentnek csak a telhetetlen tőke érdekei iránt van érzéke. Uj parlamentnek, uj törvényhozási szellemnek kell jönnie, hogy a köztisztviselők is megtalálhassák megélhetési és egyéb érdekeik nyomatékos véddmét. Már pedig, hogy a tisztviselő-ember egyéni politikai jogainak gyakorlásában ne legyen többé kitéve a hatalmi tényezők terrorj n«k, annak elengedhetetlen feltétele az igazi általános, egyenlő és főképen titkos választójog. Nyilvánvaló tehát, hogy az egész magyar köztisztviselői karnak ez a legégetőbb, legsürgősebb politikai követelménye kell, hogy legyen. A ma készülő tor/.törvény, mely egy demokratikus kompromissum lecsapolá- sával, a demokratikus szellem kimetszésével vedlik vissza a Tisza-féle választójogi törvény alig-alig módosított másává, a köz tisztviselők politikai igényeit semmiképen sem elégítheti ki. Bizonyosra vehető azon* ban, hogy ha a tárgyalás alatt lévő javaslatból törvény lesz is, a választójog kérdése nem' jut vele nyugvópontra. Sőt uj el tmen- tárisabb erővel fog megindulni a szélesebb d-mokratikus keretű választójogért az országos küzdelem. Ebből a küzdelemből pedig ki kell majd venni a részét a köztisztviselői karnak is. Ha igazi demokratikus szellemű szolgálati pragmatikát, a közép és alsóbb néposztályok létérdekeinek hathatós védelmét, igazi népies törvényhozást, tehát uj népparlamentet kíván, akkor ott kell majd lennie a küzdőtéren, mert csak a hamisítatlan egyenlő, általános és titkos választójog alapján összeü'ő parlamentből várhatja a maga érdskeinek őszinte védelmét. A moszkvai - ellenforradalom véget ért. Orosz tiltakozás az angolok ellen. — Lloyd George megint beszélt. Repülőtámadás Konstantinápoly ellen. (Saját telefoajuien'é-ünk.) Tiltakozás az angolok ellen.- IW I - .- I. • Moszkva, Julius 14. Az orosz külügyi népbiztos Anglia moszkvai képviselőjéhez jegyzéket intézett, amelyben azt követeli, hogy a Munnaini vidékén partra szállott angol osztagokat hajózzák be. Egyidejűleg megismételte tiltakozását az angol O O hajóknak a Murmann partok előtt való jelenléte ellen. Vége az ellenforradalomnak. — Flivatalos. — Moszkva, julius 10. Péterváron a szoeiálforradalmarok moszkvai ellenforradalma ma véget ért. Néhány ház az erős ágyú és gépfegyver tűzben erősen megrongálódott Lloyd George beszél... — Reuter jelentés. — I.or.doD, julius 14. Lloyd George egy beszédében, a melyet az újság irók tiszteletére adott ebéden tartott, kijelentette, hogy a gyarmati államok vezető féríiai egyenlő jogú tagjai a haditanácsnak és az angol államférfiakkal együttesen állapítják meg azokat a feltételeket, amelyek mellett békét hajlandók kötni Ennek a békének nem szabad hazug békének lenni, hanem valóságos békének, mert ha másba egyezünk bele, az a világ nagy csapása lesz. Kolera Oroszországban. Koppenhága, julius 14. A finn kormány Pétervár környékét kolerafertözöttnek jelentette ki. Repülőtámadás Konstantinápoly ellen. Konstantinápoly, julius 14. A főhadiszállás jelenti: A Jordántól keletre 11. és 12.-re virradóra a tüzérségi tevékenység feléledt és egész napon át tartott. Julius 12.-én Konstantinápoly irányában egy ellenséges repiilóraj jelent meg. Harci repülőink fel-zálltak és légi harcban elűzték őket. Szigorúbb elbánás az ellenséges állampolgárokkal szemben. London, julius 14. A belváros egy népgyülésén, a melyen a londoni és vidéki polgármesterek képviselői is résztvettek, erős hangú határozatot fogadtak el, amelyben az ellenséges állampolgárokkal szemben szigorúbb bánásmódot követelnek. Zeebrügge bombázása. — Volíf ügynökség távirata. — Berlin, julius 14. Angol repülők ismét, bombákat dobtak Zeebrüggéie, amelyek a polgári lakosságból áldozatokat követeltek és r> épületekben is jelentős károkat okoztak. Hajósülyesztés. Koppenhága, julius 14. A Károly nevű dán gőzös az At- lanti óceánon elsülyedf. A személyzetből tizenegyet megmentettek, 17 matróz, a hajókupitány és a kormányos eltűntek. Lapunk egyes száma 16 fillér. A Jótékony Nőegylet népünnepélye a katonazenekar eltávozása miatt aug. 20-ára elbalasztatott. >\yc
