Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-09-04 / 36. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 8 Apróságok. Végre kaptunk egy jó esőt. Későn ugyan, da azért még igy is nagy áldá«, mórt sok irányban javítja a helyzetet. Igaz, hogy ezzel az én időjóslási renomémon nagy csorba esett, mert még va­sárnap is egész határozottan állí­tottam, hogy egy hamar nem fog esni, mennyiben at aneroid egy általán nem mutatta, do hát ennél nagyobb baj ne legyen, végre is nem az aneroid a fő, hanem az eső, az pedig, hál’ Istennek, ki­adós volt. * A Tankóczi ügye is köze­ledik a befejezése felé, legalább ngy mutatkozik, ha ugyan a je­leknek hinni lehet, örvendeni le­het rajta, hogy annyi meghurcol­tatás után az elégtételt megkapta, most aztán reá nézve is, a kö­zönségre nézve is kívánatos, hogy a hosszú huzavonának vége le­gyen, a mi pedig a nyugdíjazás bekövetkeztével megtörténik. Nagy hiba volna, ha e pontnál valami non putarem adná elő magát, de ez annyira képtelenség, hogy ilyenre még csak gondolni sem ■zabad. • * Suth Gyuri, a mi néhai jó Gida bátyánk hajdúja, a ki nél­kül őt elképzelni sem lehetett, szintén itt hagyott bennünket. Hogy a másvilágon azonnal je­lentkezni fog nála, egészen biz­tosra veszem, s szinte hallom, a mint az öreg ur korholólag kezdi a beszédet: — Gyere már, gyere s fogd azt a pár csizmát, mióta itt va­gyok, még nem volt becsületesen kieubickolva. — Igen is, instálom! — hangzik majd rá a Gyuri ismert mondása. ss Bizonyosan kérdezősködik az itteni dolgokról, különösen érdek­lődni fog, mi van a főkapitányi hivatallal, a mire Gyuri majd ter­jedelmesen elreferálja az eddig történteket. Hogy Korba! után Tankóczi lett a főkapitány, de jelenleg Sik Elemér a helyettes, mig a Tankóczi dolga elintéződik ■tb. stb. — Eredj már és ne beszólj ilyen bolondokat! — szól majd rá Gida bátyánk — Keress ma­gadnak más embert, a ki ezeket elhigyje. * Panaszkodik az egész világ a megélhetési nehézségekről, az óriási kiadásokról, a kétségbeejtő helyzetről. — Barátom! — mondja egyik ismerősöm — reggeltől es­tig állandóan a zsebben kell tar­tani a kezét az embernek, foly­tonosan a pénzért zaklatnak. — Az még nem volna baj, — mondom ón erre — ha csak tartani kellene, de nagyon gyak­ran ki is kell venni belőle. Demeter. a HÍREK. . JtK »« jK Ír — Tízezer koronás ala­pítvány. Dr. Baji Patay György, a csorbaji ref. egyház főgondnoka, az ungi ref. egyházmegyénél meg­választott tanácsbiró, » tisztségé­nek elfoglalása alkalmából az egy­házmegye lelkész! özvegy-árva gyámintézete javára tízezer ko­ronás alapítványt tett. — Előléptetések. A köz- oktatásügyi miniszter u szatmári kir. katk. főgimnázium rendes ta­nárui közül Fölkel Bélát a VII. fizetési osztályba, Steidl Józsefet, Katona Ferencet, Börner Istvánt és Gazdag Lajost a VIII. fizetési osztályba léptette elő. — Helyettesítés. Váro­sunk főispánja a szatraárnémeti-i pénztártiszti állásra Koös Gábor volt szatmári kereskedőt helyet­tesítette. — Katonai kitüntetés. A király Gönczy László 12. hon­véd gyalogezredbeli hadnagynak, a Károly csapatkereszt és az ezüst vitésségi érem tulajdonosának, az ellenség előtt ismételten tanúsított vitéz magatartásáért a III. oszt. katonai érdemkeresztet adomá­nyozta a vitézségi érem szalagján, a kardokkal. — Kinevezés. A főispán báró Vécsey László budapesti la­kost Láng Ferenc vak katona, szaniszlói lakos gondozójául ki­nevezte. — Érettségit tett fő­SZámvivŐ. A nemes után való törekvésnek szép pédúját olvassuk az „Őrszem“ cimü katonai újság­ban. Bődi Ferenc, a szatmárné­meti méntelep főszámvivője letette az érettségi vizsgát és szorgalmá­nak jutalmául a honvédelmi mi­niszter megengedte, hogy a hon- védszámellenőrző tisztviselői karba felvétessék. PróbaszoJgálatát a kassai honvédkerület hadbiztos­ságánál meg is kezdte. — Bimbóhullás. Tábajdy Ferike, Tabajdy György szatmári gyógyszerész öt hónapos kis fia, szerdán délelőtt elhalálozott. A bánatos szülők iránt a részvét általános. — Gyászhir. Demí'cZorlmre dr., ügyvéd, Szabadka város társa­dalmának egyik előkelő, értékes tagja, Szabadkán rövid, de nehéz szenvedés után életének 62-ik évé­ben aug. 28.-án meghalt. Régeb­ben mint színész sok fényes sikert aratott a debreceni színháznál, de azután megvált e pályától, letette az ügyvédi vizsgát és Szabadkán telepedett le, ahol élénken részt- vett a kulturális ügyek fejleszté­sében. Elhunytét siratják: Nővére Demidor Cecilia férj. Jankovits Jánosné férjével s gyermekeivel, továbbá rokonai • jóbarátai. — Halálozás, özv. Korom Józsefné szül. Pajthényi Mária 87 éves korában Ssatmáron el­hunyt. Temetése pénteken délután 4 órakor volt a Csokonai-utca 2. sz. háztól, a rém. kath. egyház szertartása szerint. Gyászolják: Asztalos Sándor, a Szatmári Gaz­dasági és Iparbank r. t. igazga­tója és neje Korom Mária ős Ko­rom Gyula cs. és kir. őrnagy. — Vörös Kereszt gyűj­tés. Városunkban e héten szer­dán, egész napon át tartó utcai gyűjtés lesz a Vörös Kereszt Egy­let háborús céljaira. A gyűjtő urnák 10 forgalmasabb ponton lesznek felállítva. Árusitani fog­nak most is 1, 5 és 10 koronás adomány megváltási jelvényeket, melynek feltüzését a gyűjtők res­pektálni tartoznak. Azonkívül lesznek virágok és 50—60 fillérei hadi érmek is. Délelőtt és délután a helybeli cigányzenekarok fognak játszani felváltva a gyűjtő urnák mellett. A gyűjtésre a legelőke­lőbb uriasszonyok és urleényok vállalkoztak. Az összes begyült pénz be fog küldetni a Vörös Kereszt Egylet központi pénz­tárába. Avasi csendélet. A nyáron történt, hogy az Avasujvárosi vasúti állomás előtt dr. Szentkirályi Béla orvos megszólította Péchy Páter főszol­gabírót, hogy valami kis búzájára szállítási igazolványt adjon neki. A főszolgabíró megtagadta a ké­rést és a hivatalához utasította dr. Szentkirályit, aki azonban arra hivatkozva, hogy a búza ott van az állomáson és sürgős szüksége van az igazolványra, a főszolgabíró folytonos elutasításai dacára sür­gette, zaklatta a szállítási igazol­vány azonnali kiadását. A főbíró végre kijött a sodrából és az előtte követelőző orvost mellen ragadta és meglökte, mbjd, miután ez megfenyegette, hogy megtanítja, azt felelte neki: „Ön fog engem megtanítani, aki a Csillagbörtön­ben ült?“ Az ügyet dr. Szentki­rályi a bíróság elé vitte. A szi- nérváraljai járásbíróság felmentő Ítéletét hétfőn vizsgálta fölül a törvényszék dr. Papolczy Gyula kúriai biró elnöklete alatt működő büntető falebbviteli tanácsa, ahol a járásbiró«ág Ítéletét megsemmi­sítve a főbirót becsületsértésben bűnösnek mondták ki és elmarasz­talták a költségekben, a büntetés kiszabását azonban a becsület vé­delméről szóló törvény 18. §-a alap­ján mellőzték, mert a tanács meg­állapította, hogy a sértésre a pa­naszos kihivó, jogellenes magatar­tása adott okot. — A városi zeneiskola évkönyve az 1916—1917. isko­lai tanévről, Bendiner Nándor igazgató gondos szerkesztésében most jelent meg. Az iskola éle­tének jelentősebb mozzanatai a következők : A tanítványok száma 209 volt, köztük 148 zongora, 44 a hegedű, 15 az énekes, 1 gor­donka és 1 a cimbalmos tansza­kon. Az intézet vezetősége a múlt hagyományainak megfelelően pe­dagógiai rendszerüknek és a nö­vendékek előmenetelének bemuta­tására nyilvános növendék hang­versenyt rendezett. E hangver­sennyel az elesettek özvegyei és árvái alapja 1154 K 70 fillér gyarapodáshoz jutott. Az évkönyv, mint olyanokat, akik tudásukkal és tehetségükkel az intézetnek „méltó büszkeségei“, felsorolja: Fabó Ilonka énekes, Bőry Margit és Szegedy Ilonka zongorás növen­dékeket és Mdtray Etelkát, aki az Országos Zeneakadémián a harmadik kiinűveléai osztály tan­anyagából sikeresen levizsgázott és akit a zeneiskola rendkívüli tanerőként is alkalmazott. A jelen iskolai évre a beira­tások szeptember hó 1—8-ig. d. e. 9—12, d. u. 3 — 5 óráig lesz­nek (vasár- és ünnepnapon csak délelőtt), 9 és 10.-én felvételi vizsgálatokat tartanak, 12-ikén megkezdik a munkát. — Hangverseny Nagy­bányán. A „Nagybánya“ lap­társunk nagy melegséggel és el­ismeréssel ir arról a hangverseny­ről, amit a múlt héten rendeztek Nagybányán. Szerepeltek pedig: dr. Lakatos Mihályné, Orlowszky Frigyes, Sz. Ember Pőri, Herman Ella és Jancsovics Jolán. Különö­sen kiemeli dr. Lakatosné, Or­lowszky és Herman Ella művé­szek nagy stilü és tökéletes játé­kát. A hangversenyt szép számú és válogatott közönség élvezte. A befolyt jövedelemből 471 K, 45 fillér jutott jótékony célra. A mostoha anya lopásért feljelentette 12 éves kis leányát. Aa élet a legnagyobb színjá­ték rendező, szokták mondani. Olyan tökéletes tragédiákat, ko­médiákat játszat meg az embe­rekkel, amiket utánozni is lehe­tetlen. íme egy eset, melyet a nevek közlése nélkül elmondunk: Dr. Leitner Emil törvény- széki biró előtt, egy fejletlen, alig 8 évesnek látszó, valójában 12 éves gyermek áll vádlottként. A fel­jelentést lopás miatt a mostoha anyja tette azért, mert a gyer­mek egy ismerős családnál egy ládából 200 K-t elvett. A kihall­gatáskor a kis lány beismerte a cselekményt -és elmondta, hogy esténként látta, hogy anyja sokat sir, mert nincs pénze, nincs miből megélni, — hát megsajnálta és mert a néniéknél — a sértettnél — a ládában tudott 200 koronát, al­kalmas időben azt elvette onnan és hazavitte, hogy anyja ezután ne sírjon. A tett fölfedezésekor ugyan­így adta elő a gyerek védekezé­sét. Az anya elmondta, hogy a kislány rendes viseletű, jó gye­rek. Dr. Leitner biró az összes körülmények figyelembe vétele után azt az intézkedést tette, hogy a gyermek iskolai fenyítés­ben részesüljön. — Élet a Püspök gyógy­fürdőben. Az első sárguló fale­vél másutt a fürdő saison halálát jelenti s mind az első őszi szél végigszánt a strandok ás eszpla- nádok bokrai közt megszűnik a zajos vidám élet, nem úgy van az ami Püspök fürdőnkben, mely­nek hírét évről-évre messzebb tá­jakra viszik szét s mely immár a külföld érdeklődését is magára vonta. A nyári saison végén uj évad kezdődik a mezei munkák végeztével Bihar, Hajdú, Békés, sőt a távolabbi vármegyék birto­kosai, akik az őssz kellemes idő­szakára halasztották üdülésüket, örömmel keresik fel a csodálatos gyógyforrásokat a Püspök gyógy­fürdőben, mely ilyenkor a szokott­nál is nagyobb kényelmet nyújt­hat s nagyobb kényelmet nyújt­hat ■ nagyobb figyelemmel fogad­hatja vendégeit. Mint értesülünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom