Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-04-03 / 14. szám

*> SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 csátott csontjaimba és meg­fenyített engem; hálót vetett lábaimnak (Judás) és hátra téritett; elhagyottá tett en­gem s egész nap bánattal emésztett.“ „Mindig nyom engem az én gonoszságaim igája: az Ö keze fűzte egybe azokat és nyakamra tette; elgyen­gült az én erőm; oly kézbe adott engem az Ur, melyből föl nem kelhetek.“ Jeruzsálem, Jeruzsálem, térj meg a te Uradhoz, Iste­nedhez ! Csütörtökön reggel 8 órakor ünnepies püspökiszent­mise lesz. A „Glóriádnál fel­csendülnek a csengetyük: az öröm, a hála kifejezéséül, a lelkünk rezonánciájaképen az Oltáriszentség szerzéséért — s utána a gyászt jelentő csend, az orgonajáték nélküli ének, a kerep tompa hangja a kínszenvedés komolyságát állítja elénk... Urfelmutatás után a ce­lebráló püspök a betegek olaját, szent-áldozás után pe­dig balzsammal kevert olaj­ból a krizmát és utána akeresz- telendök olaját szenteli meg. Az oltárfosztás után a lábmo­sás szertartása következik. — Katonai szünnapok. A hadügyminisztérium mo*t adta közre azon ünnepek jegyzékét, melyek katonai szünnapoknak te­kintendők és melyeken az érde­kelt vallásbeli katonák a szolgá­lati viszonyokhoz mérten a szol­gálat alól mentesitendők. A ren­delkezés február 1-én lépett ér­vénybe és jövő évi február végéig érvényes. A szabadnapok ez*-k : Római katholiknsok részére : Áp­rilis 6. 7. délután és 8. (Nagy­péntek, nagyszombat és husvót vasárnapja). Május 27. (pünkösd vasárnap). Junius 7. (Űrnapja). December 24 délután, 25 és 26. (Karácsony ünnepe). 1918 január 6. (Három királyok ünnepe, de egyébként is vasárnap). Görög katholikusok részére, ha az eper­jesi, hajdudorogi és munkácsi egy­házkerületekbe tartoznak, úgy mint a római katholikusok, azon­felül uugusztus 19. (Ur szine vál­tozása). Görög keletiek részére és az előbb nem említett görög ke­letiek részére: Április 13., 14. délután, 15. (husvét). Junius 3. (pünkösd). Augusztus 19. (Ur szine változása). 1918. január 6. délután 7., 8. (Karácsony). Janu­ár 19. (Krisztus megjelenése). Ó katholikusok részére: Apriis 6., 7. délután, 8. (husvét). Május 17. (Krisztus menybemenetele). Má­jus 27. (pünkösd). December 24. délután, 25., 26. (karácsony). 1918. január 6. (Három királyok ünne­pe). Evangélikusok és reformátu­sok részére: Április 6., 7. délután, 8. (husvét). Május 27. (pünkösd). Október 31. (reformáció emlékün­nepe). December 24. délután, 25., 26. (karácsony) 1918. január 6. (Három királyok ünnepe). Unitá­riusok részére: Április 6., 7. dél­után, 8. (husvét). Május 17. (pün­kösd). Október 31. (reformáció emlékünnep!-). December 24. dél­után, 25., 26. (karácsony). 1918. január 6. (Három királyok ün­nepe). Zsidók részére: Április 6. délután, 7., 8. (kovásztalan ke­nyér-ünnep). Május 27., 28. (ki- nyilatkozási ünnep). Szeptember 17., 18. (újév). Szeptember 25. délután, 26. (engesztelő ünnep). Törökök részére: Julius 21., 22., 23. (Ramazan bajrum). Szeptem­ber 27., 28., 29.. 30. (Kurban bajram). December 26. (mevlud). — A magyarországi csapatok ré­szére Augusztus 20-ika (István király napja) is szabadnapos. Oroszorthodox hadifoglyok meg­ünnepelhetik december 19-ikét (a cár nevenapja), mert az orosz kormány megengedte, hogy a mi tőlünk elfogott hadifoglyok is megünnepelhetik őfelsége szüle­tésnapját. — Katonai kitüntetés. A katonai főparancsnokság dr. Halász Sándor tart. hadnagy­nak az ellenség élőit tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül újólag a bronz vitézségi érmet adományozta. — Nem lesz piros tojás. Shik Elemér h. főkapitány az Országos Közélelmezési Hivatal rendelet« folytán közhírré teszi, hogy a tyúktojások és minden­nemű baromfi tojásoknak a hús­véti ünnepek alkalmából szokásos festés, vagy hasonló kikészítése, továbbá az ily festett és kikészí­tett tojásoknak forgalomba hoza­tala az ország egész területén ti­los. Aki jelen rendelkezést meg­szegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá j nem esik, kihágást követ el és j két hónapig terjedhető elzárással j és 600 koronáig terjedhető pénz- ! büntetéssel büntettetik. — A hadigondozók Összeírása. Vármegyénk fő­ispánja felette fontos felhívást, in­tézett a vármegyei fős'zolgabirák- hoz és polgármesterekhez, a mi­nisztériumnak az Országos Hudi- gondozó szervezetről szóló rende­leté kapcsán. A felhívásban — úgymond a főispán — mindenki­nek leikét át kell hatnia annak j a meggyőződésnek, hogy a háború­ban rokkanttá váltak és az eleset­tek családjaival szemben a nem­zetnek becsületbeli hála tartozása j áll fenn, számitok a közhatalom j minden szervére, hogy a nemes j cél elérése érdekében Összes ereje j és tevékenységének megfeszítésé- j vei fog oda működni, hogy a meg- | alakulás mielőbb keresztül vihető j legyen s a megalakult szervezet j akadálytalan működését megkezd- j hesse. Az egyes városokban és | járásokban a következőket nevezte í ki a főispán : S z a t m á r-N émeti j sz. kir. város: dr. Tanódy Már- j ton, dr. Farkas Antal, Kovács Lajos, B»nkő József, dr. Jordán í Sándor, Gönczy Antal. S z a t- ; m á r i járás: Böszörményi Emil, ; Világossy Gáspár, Stuka Lajos, Szombathy Ödön, Rácz Miksa, Oláh Sándor. Nagykároly város: Nemestóthi Szabó Antal, Kürthy Károly, Braneczky József, Rhédey Károly, Márkus Romulus, Scbönf'eld Lázár. Nagybánya: Thorday Imre, Soltész Elemér, Révész János, Szőke Béla, Stoll Béla, Fülep Imre. Felsőbánya: Nagy Lajos, Papp Márton, dr. Csausz Károly, Báthy Lajos. Nagykárolyi járás: Csighy István, Becsky Sándor, Bogdán András, Rónay István, Székely Gyula, Láng Gyula. E r d ő d i járás: Rébay Dezső, dr. Nagy Sándor, Soltész József, Kosztik János, Gitta Kornél. Csenge ri járás: Szuhányi Ferenc, Mada- rassy Dezső, Hadady József, Su­lyok Ede, Adorján Zoltán. Máté­szalkai járás: Rohay Gyula, Berey József, Kincses István, .Jármy Andor, Komoróczy Jenő, Tivadar Elek. Fehérgyar­mati járás: Kende ZsigmoDd, Bnká Jakab, Bornemissza Imre, Inczédy Márton. Szinér vá­raljai járás: Tóth Mór, ifj. Papolczy Béla, Sepsy Károly, Szentiványi Sándor, Komoróczy Péter. Avaeuj városi járás: Széli György, Csilléry Ferenc, Szentiványi Géza, Demján Atha- náz. Nagybányai járás: Veisz Jenő, dr. Vinkler Jenő, Miskolczy Sándor, Kiss Miklós. Nagysomkuti járás: Mán Lajos, Olaavszky Viktor, Szabó Ernő, Barna Benő, Pap István. — Áthelyezés. A pénz­ügyminiszter Kádas József adó­hivatali ellenőr nyugdíjazása foly­tán ezen állásra Kormos Lajos nagykárolyi adóhivatali ellenőrt a szatmári adóhivatalhoz he­lyezte át. — Eljegyzés. Hajdú Béla városi hivatalnok eljegyezte Kerecsényi Klárikát Csepóből. — Esküvő. Dr. Tóth János szatmári kir. törvényszéki jegyző, folyó hó 17-én Nagyká­rolyban tartotta esküvőjét Szabó Gizikével, Tóth János városi kór- házfelügyelő nevelt leányával. Az egyházi esketést a reform, temp­lomban Kürthy Károly h. lelkész végezte gyönyörű beszédet intézve a jegyesekhez. Úgy a polgári há­zasságkötésnél, mint az egyházi esketósnól tanuk Néma Gusztáv városi főjegyző h. polgármester és Melhouse Ottó dohánygyári fő­nök voltak. Házasság. L é h n e r Mór szatmári lakos, pékiparos f. hó 3-án, ma kedden kötött há­zasságot Izsák Reginával. — Egy hősi halált halt ifjtl temetése. Annak idején megemlékeztünk róla, hogy Aj- tay litván hadapródjelölt, Aitay János erdőtanácsos fia, az orosz fronton hősi halált halt. Az ifjú hőst ideiglenes nyugvóhelyéről a napokban Ungváron helyezték örök nyugalomra, — tametésóről az „Ung“ c. laptársunk a követ­kezőket Írja: Tegnapelőtt temettük el a. kis Ajtay Pistát, aki csak pár évvel ezelőtt még itt a vármegye- háza kertjében ugrált, mint gond­talan gyermek... Eltemettük a hős katonát megillető dísszel. Számos jóbarátja s Ungvár város társadalma mélységes részvéttel kisérte virágokkal borított kopor­sóját fel a kálváriái eirkertbe, a hol édas anyja mellé temették örök pihenőre az ifjú hőst. Teme­tésén gyászoló családján és bará­tain kivül a katonai és polgári hatóságok képviselői és nagyszámú közönség vett részt. A megboldogult családja a következő gyászjelentést adta ki: Ajtay János úgy a maga, mint neje Kornya Mariska és gyerme­kei Endre, Erzsiké, Gábor és Ödön, valamint a nagyszámú ro­konság nevében is, mélységes fáj­dalommal tudatja, hogy felejthe­tetlen kedves fia, a legjobb test­vér, Ajtay István, a szatmári 12. számú m. kir. honvéd gy. e. egyéves önkéntes hadapródjelöltje, erdészeti főiskolai hallgató, 1916. évi julius hó 4-én az északi harc­téren srapnelltől súlyosan megse­besülvén, s legszebb reményekre jogosító ifjú életének 23-ik évé­ben, 1916. évi julius hó 6-án, Gorohovban, hősi halált halt. A drága halott ideiglenes nyugvó­helyéről, Gorohovról Ungvárra szállíttatván, itt folyó hó 30-án, d. u. fél 4 órakor, a vasúti állo­másról lesz a ref. egyház szertar­tása szerint a Kálvária-temetőbe — korán elköltözött édes anyja mellé — örök pihenőre téve a hazai földbe, amelynek védelmé­ben ifjú életét áldozta fel. Ung­vári. 1917. évi március hó 28 -án. Áldás emlékére! — Szatmármegye belső hadtáp-terület. A belügymi­niszter a hadügyminiszterrel egyet- értőleg Szatmár, Ugocsu és Be- reg vármegyéket a belső hadtáp­vonalba osztotta be. A három vármegyének a belső hadtápterü­letbe való beosztása tisztán kato­nai jelleggel bir és a polgári kö­zönség életviszonyait nem érinti. — A malom tulajdono­sok gyűlése. Szatmár, Szilágy és Ugocsa vármegyék mulomtulaj- donosai vasárnap délelőtt a város­háza nagytermében alakuló gyű­lésre jöttek össze. A gyűlés elha­tározta, hogy a megjelent malom­tulajdonosok vármegyénként kü­lön szövetségeket alakítanak és közfelkiáltással megválasztották az egyes szövetségek tisztikarát. A szatmármegyei szövetség veze­tősége a következőkép alakult meg: elnök: Rácz Emil, társel­nökök: Princz Dezső Szatmár, P a á 1 Endre Atya, Nagy Gyula Apa, Frank Herman Fehér­gyarmat, titkár: N e v i c z k y Já­nos Szatmár, pénztárnok: L e i b- linger Márton Szatmár, ellenőr: Halász József Nagysomkut, ügyész : dr. Stern Mór ügyvéd­szerkesztő Szatmár. A gyűlésen J uttassy Ödön, a Molnárok Lapjának szerkesztője, szabad elő­adásban a vám- és körzeti malom­üzemek tulajdonosainak szervez­kedésétől beszélt, Róna Ernő, az Országos Központi Hitelszövet­kezet budapesti főtisztviselője a tengeri csirátlanitásáról szóló kor­mányrendeletet ismertette. — „Doktor Senki.“ Ez a cime Gábor Andor, a szikrá- zóan eleven tollú magyar iró leg­újabb humoros regényének, ame­lyet a „Szépasszony“ „Dollárpapa“ s több más nagysikerű darab szer­zője, Budapest társadalmi életé­ből meritett. A munka a „Pesti Napló“ márciusi, áprilisi és má­jusi számaiban fog megjelenni. A „Pesti Napló“, mely egyike a legelterjedtebb fővárosi napilapok­nak, régi kedvence a művelt ma­gyar középosztálynak. Hatvan­nyolc éves pályafutása alatt min­dig zászlóhordozója volt a hala­dás és demokrácia eszméinek s e programhoz válságos korszakunk­ban jobban ragaszkodik, mint va­laha. Munkatársai, díszei a ma­gyar újságírásnak a névsorában a magyar irodalom kitűnőségei he­lyet foglalnak. Kérjen mutatvány- számot a Pesti Napló kiadóhiva­talától: Budapest, VI., Vilmos császár-ut 55.

Next

/
Oldalképek
Tartalom