Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-03-27 / 13. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

3

piacon a nagysága köszönti a cselédet, a cseléd fogadja és ugyancsak ö szabja meg a föltételeket is. A napokban szem és fültanui voltunk a következő jelenetnek:

Egy szatmári urinő kiment a cselédbörzére szétnézni a szerzőnél, ahol az elszegődni akaró delnők szoktak gyülekezni, a sok nagysága közül végre rátalált egy cselédre is, aki könyvet tartott a kezében, mert különben könnyen nagyságának nézhették volna. Az urinő udvariasan köszöntötte, az fogadta, mert hiába, az iskolában megtanulta, hogy a köszönést fogadni illik. Végre rátértek a tárgyra.

Az egyezség előtt az urinő bemondta a nacionalé- ját, elmondta, hol laknak, N. utcában, X. szám alatt, magas földszinten, mert a cseléd kikötötte, hogy emeletre nem megy, elmondta gyermekei számát, a korát, minő iskolába járnak, hány leány, hány fiú van, hány vonult hadba a fiuk közül, elmondta férje foglalkozását, a család vallását is bemondta, ámbár a születési anyakönyvi kivonatokat szórakozottságból otthon felejtette. Megmondotta, hogy hány szobát kell takarítani, mit főznek naponta, jár-e vendég a házhoz s szoktak-e busás borravalót adni. Még sok mindenről referált a szegény urinő, gondolván, ezt ugyan jól megcsinálta, végre bátorkodott azt a kérdést intézni a cselédőnagyságához, hogy az elhangzottak után hajlandó-e szolgálatba állani. A cseléd pedig forgatta a könyvét, tetőtől talpig végig mustrálta őnagyságát, végre megszólalt imigyen:

— Elszegődöm ennyi meg ennyi koronáért, de kikötöm a következőket: Piacra nem megyek, a szemetet nem viszem le a szemeteshez, a pékhez nem megyek, vizet nem hozok, ekkor szoktam fölkelni, ekkor fekszem, minden este kimenőt kérek, szülőim vagy rokonom látogatására minden héten egy szabad napot s ami a fő, magukhoz nem szívesen szegődöm el, mert az izraeliták rendszerint sok aprójószágot esznek, nekem pedig az aprójószág húsától kiütéseim keletkeznek, azt tehát ón nem eszem, de elszegődöm a nagyságához, ha biztosit, hogy nekem nem kell a majorságból enni, hanem az én részemre mindennap borjúhúst hozat.

Aki ismeri a mai megélhetési viszonyokat, az köny- nyen elképzelheti az ezután következőket. A nagyságos asszony elájult, úgy locsolták föl a közelben levő urinők és hazaszállították. A cseléd azonban s ezt illik elismeréssel följegyezni, szánalomból próbára beszegődött hozzá.

— Ssénkereakedelmi részvénytársaság alakulását határozták el hétfőn délután Szat- már-Németiben. A vállalat alaptőkéje 60.000 korona, célja, hogy a »zánhiányon a magán kereskedelmi szervezkedésben rejlő nagyobb erővel segítsenek. A részvénytársaság alakitói: R ó t h Lajos, dr. Bíró Elemér, dr. E r- délyi Miksa, Bánó Gábor, V e i s z Albert, Herz Imre, T h u r n e r Albert, Frank Ferenc és Marko vita Andor. Az újabb kereskedelmi alakulások között kétségkívül nagy jelentőségűnek kell tartanunk ezt a vállalatot, minthogy a köz egyik nagyon lényeges elsőrendű sziik- sóglelét van hivatva kielégíteni. Mint az alapítók tervezik, lehetőleg altruista alapokon fognak dolgozni, amit a város közönsége joggal el is vár tőlük .Napjainkban a társadalom éber szeme kíséri figyelemmel úgy az egyesnek, mint a szervezett társaságoknak működését s bizony ma már az a helyzet, hopy csak bizalmatlanságot tud előlegezni. Ennek a részvénytársaságnak azonban működését az alapítók eddigi közéleti tevékenységére tekintettel, a legjobb reményekkel és bizalemmal várjak.

— Alispán-helyettes választás. A múlt héten csütörtökön tartatott meg Nagykárolyban az alispán helyettes választás, amikor is dr. P é c h y István vármegyei főjegyző, egyhangúlag, nagy lelkesedéssel alispán-helyettesé választatott meg.

— Halálozások. Ujfa- lussy Béla föidbirtoko», Dr. Ujfalussy Dezső Szabolcsmegye főispánja édes atyja f. hó 20-án 72 éves korában Nyíregyházán elhunyt és ugyanott tétetett örök nyugalomra. — M^ző-szegedi S z e- g e d y István az Első Magyar Általános Biztositó Társaség kárbecslő főfelügyelője, f. hó 22-én életének 71-ik, házasságának 48-ik évében hosszas betegség után meghalt. Szombaton délután temették el nagy részvét mellett. Haláláról az Első Magyar Általános Biztosító Társaság külön gyászjelentést adott ki. — Schaurek Jaroszláv, a br. Yécsey uradalom ny. főkertésze, a Sárközujlaki Takarókpénztát r. t. és a sárközi Fogyasztási Szövetkezet vezérigazgatója tegnap reggel sárközujlaki lakásán 65 éves korában elhunyt. Halálát özvegyén Ó3 leányán, férj. Berendi Adolfnón kívül kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése f. hó 28-án, délután fél 5 órakor lesz a r. kath. egyház szertartásai szerint. Sárközuj- lakon. — Czibere László föld- birtokos ,57 éves korában tegnap délelőtt Óváriban meghalt, özvegyén kivül öt gyermeke és nagyszámú rokonság gyászolja. — B a j- d i k János kalapos mester f. hó 23.-án 82-ik évében végelgyengülés következtében elhunyt. Temetése folyó hó 25-én d. u. 4 órakor volt a rom. kath. egyház szertartása szerint a József kir. főherceg-utca 4. számú gyászháztól. — S a r k a d i Sándor nyugalmazott csendőrőrmester életének 46-ik évében meghalt,. Halálát neje és két gyermeke siratja. Az elhunyt ezelőtt pár évvel vonult nyugalomba. Mint csendőrőrmester huzamosabb ideig a Szat- márhegyen működött.

— Megindult a teher- áruforgalom. A vasúti teh«r- áruforgalom, amelyet az utóbbi hónapokban erősen korlátoztak, j ismét megindult. Eddig bizonyos árucikkeket egyáltalában nem lehetett a Máv. vonalain szállítani. E korlátozások egyrésze már március 10-én hatályon kivül helyeztetett. Március 26-tól kezdve a királyháza — kőrösmező vonalat és

a székely körvasutat kivéve, — az összes vonalakon megindul a teheráruforgalom. Ettől az időponttól kezdve az államvasu ak ismét felvesznek mindennemű áruküldeményt súlyra és mennyiségre való tekintet nélkül.

— Lorántffy-ünnepóiy.

A Szatmári Lorántffy Zsuzsánna Egyesület által. f. hó 29-én a színházban rendezendő Arany-ünnepély műsora: 1. Arany dalok. Énekli a ref. főgimn. énekkara. Az Egyesület vezetősége átadja a diszelnöki okmányt Domahidy István urnák, az Egyesület disz- elnökónek. 2. Arany János lelki világa. Felolvassa Felszegby István ref. tanitónőképző int. tanár. 3. Bach-Busoni: Zongoraverseny D-mol. Allegro non troppo ed energico, Adagio és Allegro. Előadja Szegedi Ilonka k. a. Második zongorán kíséri B e n d i- ner Nándor, városi zeneiskolai igazgató ur. 4. Ejféli párbaj: Arany Jánostól. Szavalja Borsy István ref. főgimn. tanár ur. 5. a) Debassy : Mandoline, b) Grieg : Csolnakon, c) Grieg: Szeretlek, d) Wolf: Elrejtőzés, e) Beethoven : Dal a távolból. Énekli Forgách Vilmosné úrasszony. 6. Rege a csodaszarvasról. Arany Jánostól. Megzenésítette: Stoja- novits Jenő: Előadja: a szatmári ref. felső leányiskola, ref. felső leány kereskedelmi, ref. tanitónőképző és ref. főgimnázium ifjúsága. Előadás kezdete pont fél bét órakor. Belépő jegyek a rendes színházi helyárak mellett a Huszár-féle könyvkereskedésben kaphatók. Az ünnepély tiszta jövedelme a helybeli hadiárvák és a ref. leányiskolák tandíj alapjára fordittatik. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Rendező-bizottság.

— Előléptetés. Dr. Bsrnáth Kálmán segódorvoat, Ber- náth Lipót szatmári faicereskedő fia, aki a bolgár hadseregnél teljesít harctéri szolgálatot, a király főorvossá nevezte ki.

— Katonai kitüntetés.

Debreceni Nagy Attilát, a 12. h. gy. ». zászlósat, debreceni dr. Nagy Barna ügyvéd és földbirtokos fiát, az ellenség előtt tanúsított, vitéz magatartásáért a 2. oszt. vitézségi éremmel lett kitüntetve.

— Eljegyzés. Dr. Jordán Viktor orvos, dr. Jordán Sándor helybeli főrabbi fia, eljegyezte Purjusz Mariskát Temesváron.

— Bevonulás. A negyedik pótszemlén alkalmasnak talált népfelkelők április 16-án kötelesek bevonulni. Azok, akik a márarnarosszi- geti kiegészítő kerülethez vannak beosztva, Máramaros- sziget helyett Szatmáron tartoznak jelentkezni.

— A favágás munkadija. Polgármester ur a favágás munkadiját ölenként felvágva, aprózva és berakva 1917. március 15-től 1917. május 1-ig 14 koronában maximálta. Az ezen rendelet ellen vétők kihágást követnek el s a 4207—1916. M. E. rendelet szerint lesznek büntetve.

— Két emberre egy

liba. Az Élelmezési Hivatal elnöke elrendelte, hogy az izraeliták részére hajlandó a libahizlalás céljából beszerzett és requirált tengerit feloldani, még pedig két egyénre egy libát számítva és egy családra legfölebb négyet. Egy- egy libának tizenöt kilogramm kukorica jár.

Milyen legyen a célszerű kis konyhákért?

Most, hogy Szatmáron in- f tenziven felkarolják a tisztviselők a kertgazdaságot nagyon helyénvalónak találjuk az alábbiak közlését, melyek kitűnő tájékoztatást adnak a kert műveié* céljából éppen azoknak, akik eddig még kony- hakertészettel nem foglalkoztak.

Ha a zöldségtermelést célszerűen, figyelemmel és szorgalommal folytatjuk, kis területű ker- tecskénkből is szépen pénzelhetünk.

A háborús idők drágaságában a zöldségnek is felment az ára, a bolgár kertészet is megcsappant a hadiállapot folytán. így azok a kis gazdák is, akik városok közelében laknak, olvassák el e közleményt figyelemmel, mert jövedelmüket a zöldségtermesztéssel is nagyban gyarapíthatják.

Legtöbb hasznot ott nyújt a zöldségtermesztés, ahol erre jó piac van. A zöldségkert lehetőleg szabad hely legyen, hogy a nap ős a levegő jól hozzáférhessen.

Kis területen inkább olyan zöldségféléket termesszünk, ami kapós a piacon és aminek jó ára van ott. Á másik főkellék az, hogy mindenből korán termesszünk.

Tavaszi vetésre a földet már ősszel fel kell ásni, ugyanakkor meg kell trágyázni.

A zöldségeskertben elkerülhetetlenül szükséges bizonyos vetésforgó megállapítása, mert ha valamely zöldséget éveken át egy és ugyanazon helyen termesztünk, az a leggondosabb trágyázás mellet sem sikerül.

Ajánlatos hároméves forgót alkalmazni. Erre a célra a kert