Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-03-27 / 13. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 piacon a nagysága köszönti a cselédet, a cseléd fogadja és ugyancsak ö szabja meg a föltételeket is. A napokban szem és fültanui voltunk a következő jelenetnek: Egy szatmári urinő ki­ment a cselédbörzére szét­nézni a szerzőnél, ahol az elszegődni akaró delnők szok­tak gyülekezni, a sok nagy­sága közül végre rátalált egy cselédre is, aki könyvet tar­tott a kezében, mert külön­ben könnyen nagyságának nézhették volna. Az urinő udvariasan köszöntötte, az fogadta, mert hiába, az isko­lában megtanulta, hogy a köszönést fogadni illik. Végre rátértek a tárgyra. Az egyezség előtt az urinő bemondta a nacionalé- ját, elmondta, hol laknak, N. utcában, X. szám alatt, magas földszinten, mert a cseléd kikötötte, hogy eme­letre nem megy, elmondta gyermekei számát, a korát, minő iskolába járnak, hány leány, hány fiú van, hány vonult hadba a fiuk közül, elmondta férje foglalkozását, a család vallását is bemondta, ámbár a születési anyakönyvi kivonatokat szórakozottság­ból otthon felejtette. Meg­mondotta, hogy hány szobát kell takarítani, mit főznek naponta, jár-e vendég a ház­hoz s szoktak-e busás borra­valót adni. Még sok minden­ről referált a szegény urinő, gondolván, ezt ugyan jól megcsinálta, végre bátorko­dott azt a kérdést intézni a cselédőnagyságához, hogy az elhangzottak után hajlandó-e szolgálatba állani. A cseléd pedig forgatta a könyvét, tető­től talpig végig mustrálta őnagyságát, végre megszólalt imigyen: — Elszegődöm ennyi meg ennyi koronáért, de ki­kötöm a következőket: Piacra nem megyek, a szemetet nem viszem le a szemeteshez, a pékhez nem megyek, vizet nem hozok, ekkor szoktam fölkelni, ekkor fekszem, min­den este kimenőt kérek, szü­lőim vagy rokonom látoga­tására minden héten egy sza­bad napot s ami a fő, maguk­hoz nem szívesen szegődöm el, mert az izraeliták rend­szerint sok aprójószágot esz­nek, nekem pedig az apró­jószág húsától kiütéseim ke­letkeznek, azt tehát ón nem eszem, de elszegődöm a nagy­ságához, ha biztosit, hogy ne­kem nem kell a majorságból enni, hanem az én részemre mindennap borjúhúst hozat. Aki ismeri a mai meg­élhetési viszonyokat, az köny- nyen elképzelheti az ezután következőket. A nagyságos asszony elájult, úgy locsolták föl a közelben levő urinők és hazaszállították. A cseléd azonban s ezt illik elismerés­sel följegyezni, szánalomból próbára beszegődött hozzá. — Ssénkereakedelmi részvénytársaság alakulását határozták el hétfőn délután Szat- már-Németiben. A vállalat alap­tőkéje 60.000 korona, célja, hogy a »zánhiányon a magán kereske­delmi szervezkedésben rejlő na­gyobb erővel segítsenek. A rész­vénytársaság alakitói: R ó t h La­jos, dr. Bíró Elemér, dr. E r- délyi Miksa, Bánó Gábor, V e i s z Albert, Herz Imre, T h u r n e r Albert, Frank Fe­renc és Marko vita Andor. Az újabb kereskedelmi alakulások között kétségkívül nagy jelentő­ségűnek kell tartanunk ezt a vál­lalatot, minthogy a köz egyik nagyon lényeges elsőrendű sziik- sóglelét van hivatva kielégíteni. Mint az alapítók tervezik, lehető­leg altruista alapokon fognak dolgozni, amit a város közönsége joggal el is vár tőlük .Napjainkban a társadalom éber szeme kíséri figyelemmel úgy az egyesnek, mint a szervezett társaságoknak mű­ködését s bizony ma már az a helyzet, hopy csak bizalmatlansá­got tud előlegezni. Ennek a rész­vénytársaságnak azonban műkö­dését az alapítók eddigi közéleti tevékenységére tekintettel, a leg­jobb reményekkel és bizalemmal várjak. — Alispán-helyettes vá­lasztás. A múlt héten csütörtö­kön tartatott meg Nagykárolyban az alispán helyettes választás, amikor is dr. P é c h y István vár­megyei főjegyző, egyhangúlag, nagy lelkesedéssel alispán-helyet­tesé választatott meg. — Halálozások. Ujfa- lussy Béla föidbirtoko», Dr. Ujfalussy Dezső Szabolcsmegye fő­ispánja édes atyja f. hó 20-án 72 éves korában Nyíregyházán elhunyt és ugyanott tétetett örök nyugalomra. — M^ző-szegedi S z e- g e d y István az Első Magyar Ál­talános Biztositó Társaség kár­becslő főfelügyelője, f. hó 22-én életének 71-ik, házasságának 48-ik évében hosszas betegség után meg­halt. Szombaton délután temették el nagy részvét mellett. Halálá­ról az Első Magyar Általános Biztosító Társaság külön gyászje­lentést adott ki. — Schaurek Jaroszláv, a br. Yécsey uradalom ny. főkertésze, a Sárközujlaki Takarókpénztát r. t. és a sárközi Fogyasztási Szövetkezet vezér­igazgatója tegnap reggel sárköz­ujlaki lakásán 65 éves korában elhunyt. Halálát özvegyén Ó3 leányán, férj. Berendi Adolfnón kívül kiterjedt rokonság gyászolja. Temetése f. hó 28-án, délután fél 5 órakor lesz a r. kath. egy­ház szertartásai szerint. Sárközuj- lakon. — Czibere László föld- birtokos ,57 éves korában tegnap délelőtt Óváriban meghalt, özve­gyén kivül öt gyermeke és nagy­számú rokonság gyászolja. — B a j- d i k János kalapos mester f. hó 23.-án 82-ik évében végelgyengü­lés következtében elhunyt. Teme­tése folyó hó 25-én d. u. 4 óra­kor volt a rom. kath. egyház szertartása szerint a József kir. főherceg-utca 4. számú gyászház­tól. — S a r k a d i Sándor nyu­galmazott csendőrőrmester életé­nek 46-ik évében meghalt,. Halá­lát neje és két gyermeke siratja. Az elhunyt ezelőtt pár évvel vonult nyugalomba. Mint csendőr­őrmester huzamosabb ideig a Szat- márhegyen működött. — Megindult a teher- áruforgalom. A vasúti teh«r- áruforgalom, amelyet az utóbbi hónapokban erősen korlátoztak, j ismét megindult. Eddig bizonyos árucikkeket egyáltalában nem le­hetett a Máv. vonalain szállítani. E korlátozások egyrésze már már­cius 10-én hatályon kivül helyez­tetett. Március 26-tól kezdve a királyháza — kőrösmező vonalat és a székely körvasutat kivéve, — az összes vonalakon megindul a teheráruforgalom. Ettől az idő­ponttól kezdve az államvasu ak ismét felvesznek mindennemű áru­küldeményt súlyra és mennyiségre való tekintet nélkül. — Lorántffy-ünnepóiy. A Szatmári Lorántffy Zsuzsánna Egyesület által. f. hó 29-én a színházban rendezendő Arany-ün­nepély műsora: 1. Arany dalok. Énekli a ref. főgimn. énekkara. Az Egyesület vezetősége átadja a diszelnöki okmányt Domahidy István urnák, az Egyesület disz- elnökónek. 2. Arany János lelki világa. Felolvassa Felszegby István ref. tanitónőképző int. ta­nár. 3. Bach-Busoni: Zongoraver­seny D-mol. Allegro non troppo ed energico, Adagio és Allegro. Előadja Szegedi Ilonka k. a. Második zongorán kíséri B e n d i- ner Nándor, városi zeneiskolai igazgató ur. 4. Ejféli párbaj: Arany Jánostól. Szavalja Borsy István ref. főgimn. tanár ur. 5. a) Debassy : Mandoline, b) Grieg : Csolnakon, c) Grieg: Szeretlek, d) Wolf: Elrejtőzés, e) Beetho­ven : Dal a távolból. Énekli Forgách Vilmosné úrasszony. 6. Rege a csodaszarvasról. Arany Jánostól. Megzenésítette: Stoja- novits Jenő: Előadja: a szatmári ref. felső leányiskola, ref. felső leány kereskedelmi, ref. tanitónő­képző és ref. főgimnázium ifjú­sága. Előadás kezdete pont fél bét órakor. Belépő jegyek a ren­des színházi helyárak mellett a Huszár-féle könyvkereskedésben kaphatók. Az ünnepély tiszta jö­vedelme a helybeli hadiárvák és a ref. leányiskolák tandíj alap­jára fordittatik. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Rendező-bizottság. — Előléptetés. Dr. Bsr­náth Kálmán segódorvoat, Ber- náth Lipót szatmári faicereskedő fia, aki a bolgár hadseregnél tel­jesít harctéri szolgálatot, a király főorvossá nevezte ki. — Katonai kitüntetés. Debreceni Nagy Attilát, a 12. h. gy. ». zászlósat, debreceni dr. Nagy Barna ügyvéd és földbirto­kos fiát, az ellenség előtt tanúsí­tott, vitéz magatartásáért a 2. oszt. vitézségi éremmel lett ki­tüntetve. — Eljegyzés. Dr. Jordán Viktor orvos, dr. Jordán Sándor helybeli főrabbi fia, eljegyezte Purjusz Mariskát Temesváron. — Bevonulás. A ne­gyedik pótszemlén alkalmas­nak talált népfelkelők ápri­lis 16-án kötelesek bevonulni. Azok, akik a márarnarosszi- geti kiegészítő kerülethez vannak beosztva, Máramaros- sziget helyett Szatmáron tar­toznak jelentkezni. — A favágás munka­dija. Polgármester ur a favágás munkadiját ölenként felvágva, ap­rózva és berakva 1917. március 15-től 1917. május 1-ig 14 koro­nában maximálta. Az ezen ren­delet ellen vétők kihágást követ­nek el s a 4207—1916. M. E. rendelet szerint lesznek büntetve. — Két emberre egy liba. Az Élelmezési Hivatal el­nöke elrendelte, hogy az izraeli­ták részére hajlandó a libahizla­lás céljából beszerzett és requirált tengerit feloldani, még pedig két egyénre egy libát számítva és egy családra legfölebb négyet. Egy- egy libának tizenöt kilogramm kukorica jár. Milyen legyen a célszerű kis konyhákért? Most, hogy Szatmáron in- f tenziven felkarolják a tisztviselők a kertgazdaságot nagyon helyén­valónak találjuk az alábbiak köz­lését, melyek kitűnő tájékoztatást adnak a kert műveié* céljából ép­pen azoknak, akik eddig még kony- hakertészettel nem foglalkoztak. Ha a zöldségtermelést cél­szerűen, figyelemmel és szorgalom­mal folytatjuk, kis területű ker- tecskénkből is szépen pénzelhetünk. A háborús idők drágaságá­ban a zöldségnek is felment az ára, a bolgár kertészet is meg­csappant a hadiállapot folytán. így azok a kis gazdák is, akik váro­sok közelében laknak, olvassák el e közleményt figyelemmel, mert jövedelmüket a zöldségtermesztés­sel is nagyban gyarapíthatják. Legtöbb hasznot ott nyújt a zöldségtermesztés, ahol erre jó piac van. A zöldségkert lehetőleg szabad hely legyen, hogy a nap ős a levegő jól hozzáférhessen. Kis területen inkább olyan zöldségféléket termesszünk, ami kapós a piacon és aminek jó ára van ott. Á másik főkellék az, hogy mindenből korán termesszünk. Tavaszi vetésre a földet már ősszel fel kell ásni, ugyanakkor meg kell trágyázni. A zöldségeskertben elkerül­hetetlenül szükséges bizonyos ve­tésforgó megállapítása, mert ha valamely zöldséget éveken át egy és ugyanazon helyen termesztünk, az a leggondosabb trágyázás mel­let sem sikerül. Ajánlatos hároméves forgót alkalmazni. Erre a célra a kert

Next

/
Oldalképek
Tartalom