Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-03-20 / 12. szám

Megjelen minden kedden. ügyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVÁI JÁNOS. Felelős szerkesztő: l)r. FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre J kor. 5 0 fillér. Harmincnegyedik évfolyam. —- 12. szám. Szatmár-Németi, 1917. március 20. VEGYES TARTALMÚ Oroszország Yálsága. Bámulatos jelensége a vi­lágtörténelemnek, hogy épen az az ország áll talpra, annak a népe merészkedik nyíltan ellenébe szegülni a kormányzó hatalomnak, ahol a társadalmi erők szervezetlensége a leg- nagyobb. Oroszország, ez a dimenzióiban oly végtelennek számitó terület, érzésekben, felfogásban, érdekekben olyan ellentétes elemekből van ösz- szeróva, hogy a hatalom bir­tokosai csak megfeszített fi­gyelemmel, nagyszabású ter­rorral és a megfenyitésnek minden eszközével birják csak felszinen tartani magukat. A népnek csak a fizetés köteles­sége és a szenvedés jutott mindenkor, s az ebből fakadó Sztaniszlan első elfoglalása 1915. február hó 20-ikán. — A ct. és kir. hadügymi­nisztérium engedélyével. — A háborúban egyike a leg­nagyszerűbb érzéseknek, ha az •mber egy nagyobb elfoglalt vá­rosba elsőnek vonulhat be. Jómagámnak ilyen megtisz­telő feladat lett az osztályrészem Sztaniszluu elfoglalásánál, egy olyan városénál, amelyet már hót hónap óta megszállva tartott az ellenség. A Havrilovkától Kh- mienza felé vezető országúton kaptam azt a parancsot, hogy svadronommal, mint hírszerző kü­lönítmény, derítsem föl a vidéket Sztaniszluu irányában, hogy Iva- novka-Lisieceo át — araennyiben lehet — még február 19-én indul­reakció csak sínylődött, seny- vedt, de életre támadni csak egy egy forradalomban birt. Véres, nehéz küzdelmek soha sem hoztak számba ve­hető eredményt a nép milliói­nak, a fanatikus, magát isten­séggé feltoló abszolút uralom hatalmasai sokszoros erővel sulyosodtak a birodalomra. És mégis, a nagv tör- ténelmi megpróbáltatásokon keresztül hajszolt tömeg lel­kében elfojtva érlelődtek a nyugat szabadság-érzései, a melyek, mint a mindé n- napi kenyér gondolata most, a háború okozta éhín­ség idején, forradalom jel­szójává inagasztasultak. Kenyérért kiált az orosz városok népe, de ez alatt jo­gokat és szabadságot gondol. Mig a hadsereg az őrjöngő abszolutizmus vallási ideolo­jak előre, hogy Drohomircaniban vagy mellette töltsem át. az éjsza­kát e ilyen módon biztosítsam a 10. lovashadosztály éjjeli nyugal­mát. Február 20-án reggel aztán Sztaniszluu ellen kell előtörni, mert ez szintén feladata volt a lovashadosztálynak. Két hírszerző járőrt küld­tem ki: az 1. számút Croy Péter gróf hadapróddal, a 2-ik számút Murecball Károly főhadnagygyal; ez utóbbit az én előnyonmlási vonalomon. Ez a járőr már Ivanikovká- nál tüzet kapott. Mikor a járőr, részeire oezolvu a falu ellen táma­dott, hét, kozák Lisiecbe menekült, akiket később elfogtunk. A falut, átkutatva, még 2 foglyot s kézi­gránátokat hozott be a járőr. Mikor ez a járőr Lisiecet. érintette, a drohomireanii hidnal újra tűzzel fogadták, ahol az oro­szok a hid szétrombolá-án dolgoz­tak teljes erővel. A járőr erre a lisieci erdészéire ügetett vissza, ahová akkor már magam is meg­érkeztem a svadronnal. Láttam, hogy az oroszok a hid elpusztításával vannak elfog­giáiért küzd, amíg a nagy birodalom minden fegyver­fogható férfiát elvonták a tár- sadalmi életből, — a gyön­géje, a maradékja az embe­reknek, az éhség kergető ereje alatt, félelmetesen döngeti a jogok elsáncolt, fellegvárát és bebocsáttatást. követel a nagy nép millióinak. Ki tudhatja, mi lesz eb­ből ? Lehet, e kiszámítani, megállapítani a néptörneg akaratának végső irányát, le­het e öntudatos célkitűzést, a cél tudatos akarását felté­telezni egy extázisbán vajúdó társadalomtói ? Egy bizonyos. Az orosz frontot is orosz férfiak : a nép fiai tartják. Ma, amikor a had- *eregek úgy megundorodtak a háborútól, amit már csak az ántánt néhány vezetőjének makacssága, szertelen inaga­lalva s ezért elhatároztam, hogy ezt meg fogom nkudályozni, már amennviben lehet. Gynlogharcba szállva, az ut mindkét oldalán támadásba men­tem át u hid ellen. Gyors egymás­utánban össztüzet rendeltem el, mert reméltem, hogy az oroszok­nak ez is elég lesz. Marschall főhadnagy eköz­ben. aki járőrével balra kanyaro­dott el, hogy oldalozva dolgoz­hasson közre, megsebesült s a legnagyobb golyózáporban a hó­ban s a teljesen szabad terepen aztán Szebenyi Miklós zászlós, Mader szakasz vezető s Hrrman tizedes szállította el husoncsuszva. egészen az országút, árkáig. De a lövőszerem fogytán volt » ez^rt erősítést és lövőszert kértem. Közben, ahogy uz est le­szállt. az ellenség visszavonult s erre én megszállottam u csaknem teljesen elégetett hidat. Egv paraszttól megtudtam, akit Drohomircaniban kerítettünk, hogy az én 50 karabélyosommal, mintegy 150 orosz gyalogos és 2 tiszt állott szembe, akik a Krechovcében előre elkészített : hittsége erőszakol, — az az i orosz paraszt és munkás, de I a felvilágosodott orosz tiszti- kar in, a hátuk megett zajló forradalom zúgásában a béke utáni vágyuk visszhangját hallják mennydörögni. Mert képzel hetö-e, hogy forradalom támadjon a hábo­rú folytatásáért, amikor úgyis folyik az, vagy hogy a háború erőteljesebb viselését, vért nem kímélő, rettenetes megfe­szítését, követelje a nép épen akkor, amikor olyan nagy gar- ral, valósággal hirharsonákkal jelezték a mindenütt eddig nem tapasztalt méretű tava­szi óffenziva megindulását? A nép, az öntudatos tár­sadalom, akkor csinálna za­vart, amikor a legteljesebb együttműködésre van szük­ség, ha a hadi műveletektől eredményt akarnak látni? állagaikba húzódtak vissza s mind­össze 2 járőrt hagytak hátra Dro- homircaniban, melyek közül az egyik éppen az ő udvarában áll. Mivel ez a járőr legfeljebb, ha 200 lépésre lehetett tőlem, el­határoztam, hogy a sötétség leple alatt meet fogom lepni. A feladatra nyomban vállal­kozott Hadar György szakaszve­zető s 10 huszárral a jelzett ud­varhoz közeledett. Vezetője a paraszt volt. Az orosz tábori őrség egyik őrsét. Durgonits huszár csendesí­tette el u karabélya tusával, a másik őrs azonban lármát csapott, mire az ablakon keresztül hirte­len bomba vágódott ki az udvarra s fölrobbant. Erre Jávos huszár és Kompetár tizedes, kiket az ép­pen akkor megnyílt ajtó megvé­dett a bomba szilánkjaitól, néhány lövést adtak le a házba. A meglepetés eredménye: 3 fogoly, 2 sebesült, 1 halott g több kézibomba. Csupán egyetlen orosz tudott megmenekülni. A meglepetésnek viszont az volt az üdvös hatása, hogy a durranásra és fegyverkattogásra az oroszok SaatiÉ és Äs lsgnagyotö siysraktára, Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett. A vali amerűal Kins Quality cipői Mzárólagus raktára. Megérkeztek a tavasai idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült divatos úri-, női- és gyermek-cipők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom