Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1917-02-27 / 9. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 — Társulati közgyűlés. A szatmárnémeti III. temetkezési társulat vasárnap d. e. 11 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a ref, egyháztanács termában Tar Károly elnöklósóvel. Az elnök részletes előterjesztést tett minden irányban a társulat viszonyairól. Majd a felügyelő bizottság jelen­tése következett a társulat va­gyoni helyzetéről, ügy ezt, mint az elnöki előterjesztést a közgyű­lés egyhangúlag tudomásul vette és pénztárnoknak a felmentvényt megadta és részére buzgó műkö­déséért jegyzőkönyvi elismerést szavazott. Végül a választás lett megtartva a következő eredmény­nyel : Elnök Tar Károly, alelnök Kegéczy Sándor, jegyző Msjtéuyi András, pénztárnok Hatvány Béla, ügyész dr. Fejes István. Felügyelő bizottsági elnök Kádas József, tagok Boros Jenő és Hajdú Ká­roly. Választmányi tagok: Szent- iványi Gáspár, Polyánszky Mik­lós, Spiry Endre, Siney Lajos, Farkas István, Vas András, Kozma Károly, Illés József, Fazekas Jó­zsef, Szabó Lajos, Nagy Lajos, Kaposi István. Megemlítjük még, hogy a társulat vagyona 131.352 K 33 f és vun 2902 nyugalmazott és 500 fizető tagja. A közgyűlés 12 órakor véget ért. — Bezárták a szinhá zat és mozit. Miután a Városi Villamosún! a szénszállítás bizony­talansága miatt válsággal küzd, dr. Vajay Károly kir. tan. pol­gármester a miniszterelnöknek n színház és a mozi nyitvatartásii tekintetében adott legutóbbi távi­rati rendelkezése alapján, elren­delte, bogy e bó 26-átó! kezdve, úgy a színház, mint a mozi-eiő- adások szüneteljenek. — Az értókmegh&tározó bizottság tagjai. A vagyon­adóról szóló 1916. évi XXXI1. t.-c. 26. §-a alapján Szatinar-Né- meti szab. kir. város területére nézve az 1917—1919 évekre ala­kítandó értékmeghatározó bizott­ság tagjaivá vármegyénk főispánja Unger István, Fogarassy Sándor, Nagy József és Versényi Tibor tagokat jelölte ki. Szatmárvár- megye területére pedig Gábor Sándor, Tichy Gyula, Berger Ár­min, dr. Lékel László, Róth Ká­roly, dr. Nagy Sándor, dr. Adler Adolf, Brunner Károly és Mis- kolczy Sándor tagokat jelölte ki. — Katonai kinevezések. Őfelsége a király a cs. és kir. 5. gyalogezrednél: Kohlmann Ta­más századost őrnaggyá, Dr. Pa- lágyi Róbert, Schmied János és Koostantinovits Janos tart. had­nagyokat főhadnagyokká nevezte ki. A 12. honvéd gyalogezrednél: Borbély János főhadnagy gazdá- szati tisztet százados gazdászati tisztté/ Gáspár István és Pur- pringer Dezső hadnagyokat főhad­nagyokká nevezte ki, továbbá tart. hadnagyokká a következő tartalékos zászlósokat előléptette: Sándor Miklós Zoltán, Egry Ká­roly, Balogh Gyula. Bilajtbv Ká­roly, Pál Jenő, dr. Nagy Vince, Imre Lajos, Láday József, Szőke József, Hoffmann József, Zachár János, Nvieztor László, Nédasdy József, Bornemissza Béla, Weisz-' mann Miklós, Hesz István. Szvntkó József. Zsigtnond László, Grttn- fald Hermaun, Tóth Gyula, Moja Zoltán, Achim Szilviiig?, Palásthy Gyula, Budaházy László, Kocsis József, Pakli Janos, Gruber György, Kerülő Sándor, Hajdú Pál, Balogh András, Bottyán Já­nos, Szenye Imre, Heinrich Ágos­ton, Papp Tivadar, Adler József, Fiorea László, Schőber Emil, Kutlán István Hajnal György, M o r v a y Lóránd és Szarukán Kálmánt. Krónika ai 1916. évről — Nincs fa. A város­házán nem adnak fát, abból az egyszerű okból, mert — nincs. Hát hol a város fája? Mi van vele ? Vagy talán csak a protekciós urak jut­nak hozzá? Valóban a régi jó nótát seholsem hazudtol­ták meg oly alaposan még, mint városunkban: „Erdő mellett nein jó lakni, mert sok fát kell hasogatni.“ Sót, „mert nem lehet fát hozatni.“ Szabad legyen a tanács be­cses figyelmét fölhívnunk arra, hogy tél van, nagy szük­ség van fára és ne csak a protekciósok jussanak hozzá. — Aa Általános Ipar­testület vasárnap délután tar­totta meg évi rendes közgyűlését az Iparos Otthonban. Az elöljáró­ság jelentése szerint az ipartestület tagjui közül 400-nál többen hadbu- vonultak » ezen hadbavonult ipa­rosok közül Lauf József szoba­festő, ifj.N v i » z tor Jáuos szabó, ifj. Sinai Lajos csizmadiu, P o 1- 1 á.k Harman szabó és N y i a z- t o r Dameter stabóiparosok hősi halált haltak. Jelentés után meg­választották az elől járósági tago­kat és öt számvizsgálót. A munka­képtelenné vált szegénysora ipu- rosok segélyezésére B ö 1 ö u y i László ipartestületi elnök 1000 K ás alapítványt tett. — IstáliÓtÜZ. C 7. U k o r Adolf tnáv. szállítónak Őzéchenyi- utc«i 13. sz. alatt levő istállójá­ban a szombatról vasárnapra vir­radó éjjel tűz keletkezett, amely elhamvasztotta az istálló fedelét. Az istállóban levő négy ló közül csak kettőt tudtak kimenteni, u másik kettő odaégett. A tüzet a tüzőrség lokalizálta. — Katonáknak kár­tyázni tilos. A kassai cs. és kir. katona: parancsnokság elren­delte, hogy a kártyajáték kávé- hátakban és vendéglőkben kato­nai személyeknek őrmestertől ie- felé szigorúan tilos. — Azon he­lyiség látogatása — melyben ügye­letesek katonai személyeket kár­tyajátékon rajta érnek — vala- meunvi katonai személynek meg fog tilfatni. Dr. PAL0CZ k. egészségtani tanár V. kórházi specialista orvos BUDAPEST IV., Kiiroiy-köyut 2. sz. Sok évi óriási speciális praxisa foly­tán teljes biztonsággal felismeri és ki- gyógyitja úgy férfiaknál, mint nőknél a titkos és nemibetegségeket, valamint az azokból származó összes bajokat. Rendel hétköznapokon d. e. 10—12, d. u. 3—5 óráig. Ha személyesen lehe­tetlen volna megjelenni, válaszbélyeges levélre szívesen ad díjtalan felvilá­gosítást afelől, hogy otthoni kúrával hogyan szabadulhat meg gyökeresen a bajától. 11—20 Az elmúlt 1916. év esemé­nyekben oly gazdag volt, hogy az évnek nagyobb eseményeit fel­jegyezzük. Sujnos, nincs elég he­lyünk, hogy bővebben is leírhas­suk az év történetét és csak arra szorítkozunk, hogy a króuikus tollával az eseményeket időrend- j beli sorrendben felsoroljak. ! Januárban erős harcok folynak az orosz harctéren, ami azonban az oroszokra nézve nem végződik eredményesen. A fran­ciák is támadnak, de végre is visszavonulni kényszerülnek. Mon­tenegró elfoglalása után Nikita el­hagyja országát. Az olaszok Görz- nél hevesen támadnak. Februárban az angolok sú­lyos veszteséget szenvednek Ipám­nál. Páriában lázas izgalom vesz * erőt a lakosságon, mert a néme- j tek erősen veszélyeztetik Verdunt. I A hónap főeseménye, hogy a Mőve j német hadihajó körülbelül 10 an- j goi cirkálót torpedózott meg. Az ! orosz fronton nem történt különö­sebb esemény, de Olaszországban l előrehaladtunk, valamint Albániá- | ban is. Márciusban a Sztripa : mentén a honvédőink, a Maas | mentén a németek verték meg eí- > ínségeinket. Az olaszok vérbe- | fulladó Isonzó csatájukat kényte- t lenek abbahagyni. A németek el- ! határozzák az eüenbíokádot és f tengeralattjárókkal a leghevesebb ? harcot folytatni az angolok ellen. ? E harc folyamán kiderül e téren is a németek fölénye. Áprilisban- Hindeuburg megállitatta az orosz offenzivit. Verdünne! a franciak kapnak ve­reséget. Az olaszok csapatainkkal rendkívül nagy harcokat folytat­nak. A harcok célja a Col di Lana, amely hagy váltakozva van az olaszok és a magyar-osztrákok ! kezeiben. Anglia Görögországot < mindenáron háborúba akarja ke- f verni, de Görögország ellenáll, I csak Venizelosz és kormánya van az entente oldalán. Németország í konfliktusba keveredik amerikával j a Sussex ügy miatt. Májusban az oroszok óri- \ ási csapatok tüzvonalba vetésével 1 nagy nyomást gyakorolnak Be- | szarábiában és a volhiniai fronton. \ A nyugati harctéren a harcok j szintén fokozódnak. Az olasz ] fronton Károly trónörökös csapa- \ tai sikeres offenzívat kezdenek, I melynek folyamán elfoglaljuk Ar- | sierot és Asiagot. A balkáni fron- í ton is folytatódnak a hadművete- j lek minden különösebb nagyobb { eredmény nélkül. Júniusban, József Ferdi­nánd seregei visszavonulnak. El­veszítjük Kolomeát, Luckot, Bu­kovinában és Galíciában vissza­vonulnak csapataink. Viszont a j franciái harctér meghozza a maga i eredményét, mert a németek el­foglalják Vaux t. A hónap leg­nagyobb része újra a tengeren ! játszódik le, Anglia elveszítette i vezérét, Kitschenert. Júliusban Brodyí voltunk kénytelenek kiüriteni. Megkezdő­dik a nagy sommei csata. A Deutschland megérkezik. Augusztusban verjük meg Ru*zkij seregét Zaieszinél. A Deutschland megérkezik Bré­mába, tűig a mi pompás flottánk az olasz parti városokat veszé­lyezteti a legnagyobb mértékben. Az olaszok arra a hírre, hogy a központi hatalmak közelednek Staloniki felé, segítő csapatokat küldenek. Legfontosabb azonban az aljas román hadüzenet és az erdélyi betörés. Szeptemberben kezdi meg uj támadását Bruszilov seregeivel. Az oroszok ismét a Kárpátokhoz közelednek. Vehemensen megkezd­jük a románokat kiszorítani, ami Nagyszeben birtokunkba vételét eredményezi. Októberben az oroszok súlyos vereséget szenvednek. Az angolok és franciák eredményesen nyomják visza a német haderőt. Sarrail is újra offanzivát kezd. A Deutschland elindul második amerikai útjára. Brassót vissza­fog! altuk és több helyről szalad a megvert oláh haderő. novemberben a németek elvonulnak Verdun alól. Az oro­szok offenzivája nagyon lanyha. Erdélyt teljesen megtisztítottuk a hívatlan vendégektől. A harc most már Romániában folyik. A bolgár sereg déirői szintén sikerrel tá­madja az oláhokat. Dobrudzsa egy részét, elfoglalják. A német ten- geralatjéró U 53, miután útjában több ellenséges bajót megtorpe­dózott, kiköt Amerikában. Decemberben elértünk a háború forduló pontjához. A hit­szegő Romániát- elérte a végzete, nemcsuk fővárosa, hanem terüle­tének legnagyobb része kezeink között van. A központi hatalmak felajánlják az ententenak a becsü­letes békét. 1916 december 12-én hangzott e! először illetékes fóru­mokon az epedve várt szó, amit emberek milliói hiába várnak, a béke ! , Szerkesztő: Dr. Markoviig Aladár. 55—1917. végrh. szára. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. § a értelmében ezennel közbirré teszi, hogy a szatmár­németi kir. járásbíróságnak 1916. évi 8878. tk. számú végzése következté­ben Freund Chaim javára, zárlati ügy­ben 1916. évi május hó 21-én fogana­tosított zárlat alkalmával összeírt 1000 db. vályog, 500 db. tégla, 200 db. deszka, 67 db. gerenda, 30 kilogramm tetöpléh, 7 db. ócska ajtó és 15 db. fél ablak nyilvános árverésen eladat­nak és a szatmári 632. számú betét­ben felvett, Bercsényi-utCa 51. számú belsőség haszonélvezete nyilvános ár­verésen haszonbérbe adatik. Mely árverésnek a szatmárnémeti kir. járásbíróság 1917-ik évi 1382. tk. számú végzése folytán Szatmáron, Ber- csényi-u. 51. sz. a. házban leendő meg­tartására 1917. évi március hő 7-ik napjá­nak délelőtti 9 órája határidőül kitüze- tik és ahhoz a venni és bérelni szán­dékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingósá­gok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai érteimében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom