Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-02-13 / 7. szám
2 dr. Haras« thy Bélát, a központi választmányba dr. B a r a- bá-s Ferencet, a biráló választmányba dr. Tanódy Mártont és dr. Harcsár Gézát választotta uaeg, Dr. Vajay Károly kir. tan. polgármester részére évi 2000 K, dr. Antal Sándor t. főügyész részére évi 400 K szolgálati pótlékot szavazott meg. Balta Elemér szilágysomlyói lakos kérelmét a tizedik gyógyszertár fölállítása iránt elutasította. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a város az április 1-én házi kezelésbe veendő j mozi azonnali üzembe helyezte- I tése céljából megteszi az intézke- jj déseket és 20 ezer koronán belüli § költségvetés keretében berendez,ka- j dik az üzembehelyezésre. Ugyan- jj csak tudomásul vette a közgyűlés, j hogy Kótav Pál, Unger István és Kulcsár Lajos lemondottuk a villamviiiísritási bizottsági tagságaikról. Helyeik betöltésével a jövő havi közgyűlés fog foglal- j kozni. A felsőkereskedelmi leány- jj iskola fentartáeáboz hozzájárulás- j ként évi 3000 K segélyt szavazott meg. Bartha Kálmán volt gazdasági tanácsos nyugdíjazási kérelme folytán részére évi 281(5 K nyugdijat és 640 K lakbért álla- | pitott meg a közgyűlés. Végiül a 1 közgyűlés elfogadta azokat az jj indítványokat, melyek arra vonat- j koznak, hogy a, villamvilágitási | bizottság tagjai a jövőben ne jj kapják szabályrendeletben meg- j állapított díjazásukat. Színház. Leközöltük a múlt számunk- í ban az igazgatónak a társulat ne- < vében is hozzánk intézett levelét. | Nem térnénk vissza reá, mert a j mi olvasóközönségünk objektivitásunkat nagyon jól ismeri és tudja, hogy, ha attól eltértünk, azt csakis a szinhaz és a színészek javára tettük. De sokan félreértették, sőt úgy állították be a dolgot, mintha lányok, mint a svábbogarak... — Hát még ha azt látták volna a kecskeméti atyafiak, mikor a szerb lányok nekem lopták a • szőlőt!... — Miféle szőlőt etettek meg veled azok a pokolra valók ? — kérdezték egyszerre az asszonyok. — Ejnye, — szólt közbe Miska — talán már le is kellene ; szállni ! — hogy elterelje a két nő kíváncsiságát. De a villamos még csak a Ferenc Jówsaf hídon haladt, onnan még nagy távolság van a kelenföldi kaszárnyáig, u kíváncsiság pedig már világteremtése óta női gyengeség, tehát Miskának folytatni kellett a lo- \ pott szőlő elbeszélését. — Valami Juaztrovics nevű tekintetes ur — igy kezdett hozzá Miska az elbeszéléshez — kiadta j szőlős kertjét egy ügyes ezerb f gazdának felibe. Gyönyörűséges kert volt ez, pompás, sok gyümölccsel és szép kerti lakással. Mikor már a csemege szőlő érni kezdett, a tekintetes ur kiküldötte | leányát a 20 óvas Irén kisasszonyt I hogy vigyázzon a szőlőre, illetve a szőlős gazdára. A feles gazdának szintén volt egy szép lánya: Mari, kit az Irén kisasszony szoba- j lánynak használt föl és egégz nap j csupán időtöltésből, hol engem, I SZATMÁR ÉS VIDÉKE. azzal a levéllel most megtanítottak volna bennünket. Hát ez részben igaz ie. Megtanítottak bennünket és a közönségünket arra, hogy egészen önkényesen milyen suggestiv erőt tulajdonit magának a direktor és a színtársulat. Azt hiszik, hogy, mert ők rosszul olvasnak el és nem jól értenek meg egy irás- munkát. más is úgy lesz vele. A nem állitóiugos, hanem valóságos műkritikábó! vett idézés nem érinti sem sí színészek egyéniségét. sem a színházat.. Az ,ilyen kerethez“ való leereszkedés magyarul olvasva az az esti játékot, a — hiányzó művészi — környezetet, keretet jelenti. Nem kell érzékenykedni és nem engedjük meg a kritika szabad gyakorlási jogát magunktól el levelezni. Nagyon gyakran korlátozzuk mi úgyis magunkat. Igazán helyesebb lesz, ha a direktor is, a színészek is e helyett a színházzal és a ezerepekkel foglalkoznak. Igazán bámulatos, hogy egyszerre milyen összhang támadt közöttük! És még egyet. Mi nem voltunk kötelesek közölni azt a levelet, A sajtótörvény 20. § a csak a „ténybeli kijelentéseket, vagy tényállításokra vonatkozó egyszerű cáfolatot“ tartalmazó helyreigazítás közlését teszi kötelezővé. Ha tehát mi ezen tul- menve, spontán kiadtuk a szerteszét vagdalkozó iratot, amelyik azonban csak levegőt hasíthatott, mert senki sem vehette magára a neki tulajdonított, de valóságban mindenkitől távoleső lekicsiny- lési szándékot, és az ügyet minden hozzáadás nélkül olvasóközönségünk kipróbált Ítéletére bocsátottuk, akkor ott a színház körül is el kellett volna csendesülni az alap'nélküli fellobbanásnak. Mag kellett ezeket mondanunk, és ismételjük, hogy önként szabott irányunktól nem hagyjuk magunkat eltérittetni. A játék bírálását lehet kritizálni, de megtiltani hol a Marit hozta zavarba szőlő lopás címén. Én ebben a szép kertben mint magyar fogoly munkás dolgoztam, reggeltől késő estig Szorgalmasan munkálkodtam. Senkinek sem volt rám panasza, senkinek sem voltam ellenszenves s igy mindenki azt hitte felőlem, hogy én boldog vagyok, köztük és már nem is vágyom vissza az én imádott magyar hazámba. Még az őrszem sem ügyelt reám. Egyszer aztán egy szép csendes, holdvilágos éjszakán két kisértet járt a szőlős kertben. Mindegyiknek kosár volt a karján és bicska a kezében, mindketten oda igyekeztek, hol a csemege szőlő érésben volt, de mire a kosaruk megteltek az illatos gyümölccsel, a két tolvaj — akarom mondani a két kisértet — észre vette egymást és megszólaltak. — Jó estét Irén kisasszony! — Jaj! Te vagy az Mari?! Úgy megijedtem, azt hittem, hogy a vörös ördög ... — Hej!... Pedig egyik sem félt tőlem 1... — Másnap mindkét kosár szőlő az én karomon lógott és a Mari ruhájában addig árulgat- tam, mig a szerb határon túl nem voltam. Hópehely. még a sajtótörvénnyel való fenyegetés eszközével sem engedjük. A múlt heteken a Csárdás királynő vonzott telt házakat. A darabban minden szerep elsőrangú alakításra ad alkalmat. A szereplők elismerésre méltó ambitióval játszottak. Vezetett Halmos Mici caudaszép énekével, nagyon ízléses ruháival és Juhász Margit, akit ennyire elemében, ilyen pompás frissességben még soha sem láttunk. Éneke, tánca egyaránt*kiváló volt. Bene Emma állandó derűt fakasztott. A férfiak közül is mindenki jó volt. Jakahffy nagyon kellemes mozgású, ügyes énekii színész, de játéka kissé hideg. Dezső Vilmos igyekezett hálás szerepét kihasználni. Szántó Jenőnek volt még néhány kedves jelenése. A darab bájos, hangulatos muzsikáját, a zenekar színesen, tökéletesen interpretálta. ________________________(Ma.) Apróságfok. Újságolja valaki a vasúton egv debreceni cívisnek, hogy nagyon roszra fog haza érkezni, mert közben beszüntetik a vi 1 - lamvilágitdst és ennekfo'ytán az ivóvíz is hiányzik. — Hát az még nem olyan nagy veszedelem, — mondja rá komolyan — mert egy kis zsírozó mindig van a ház körül és arra eddig sem vizet ittunk ; bort inni pedig sötétben is lehet. * * Nagy az ijedelem az antant körében, a buVárhajóharc még setn úgy néz ki, mint a hogy ők gondolták. Mint a kutya a karó közt dühösen csikorgatják a fogukat, de tehetetlenül kénytelenek nézni, hogyan sülyed egyik hajójuk a másik után a tenger fenekére. Természetes, hogy a tengerek ura a legdühösebb, utána pedig az örök béke apostola, Vilson ur. a ki elképedve a dolgok ilyen fordulatán,> szidja a németet és mondogatja magában : — Ha annak az átkozott németnek caak egy nyaka volna és azt a kezembe foghatnám, megmutatnám én, hogy mit tudok!! * Pasics és társai nézik a háború utáni térképet, a melyen Nagy Szerbia is szépen ki van kerekítve, szinte gyönyörűség rátekinteni. Bratianu és társai hasonlóképen ei vannak merülve Nagy Oláhország szemléletébe, a melyhez Erdély és Magyarország a Tiszáig hozzá vannak csatolva. De az öreg Petár és Ferdinand királynak aggodalmai vannak 6s busán mondják egymásnak: • — Mind szép ez kedves kollegám, de ha valamivel kevesebb és biztos volna, talán még is jobb volna! * A becsületes megtaláló megtartotta a pénztárcát és a benne volt koronákat, de visszaküldte a két postai feladó vevényt és a lejárt kimaradási engedélyt Hallgató Sándornak, a ki elvesztette. Én azt hiszem, hogy itt egy zsebtolvajnál is alábbvaló fráterrel van dolgunk, még pedig a leg- komiszabb fajtából, mert egy tisztességre valamit adó zsebtolvaj még az üres pénztárcát is visszaküldte volna. # A múlt hót az árdrágítók hete volt. A kik összegyűjtötték a sok mézet, bíróság elé kerültek és ugyancsak megkapták büntetésüket. — Tessék elhinni, nem értem az egészet. — mondja az egyik érdekelt fél — Hiszen a a méh is gyűjti a mézet -és nem jut eszébe senkinek árdrágítással vádolni, sőt a legnagyobb dicséret a jutalma, holott mi nem tettünk mást, mint követtük u gyönyörű példát és ime, hova jutottunk ! Demeter. HIKES. — Elismerő oklevél. A magyar hadikölcsön sikerének előmozdítása körül kifejtett buzgó és eredményes működésükért az alábbi egyének elismerő oklevéllel tüntettettek ki: Vallon Lajos, Losonczy József, Horváth Bertalan, B’űm László, Stoll Béla, Gábor Armánd, Kardos Aurél, Róth Károly banki igazgatók, Ünger István. Lőrinc József főkönyvelők, Kovács Lajos ref. lel- ' kész, Zahoránszky István rk. lelkész, Illés Károly szövetkezeti kezelő, Vajay Károly, Debreceni István, Makray István, Farkas Jenő polgármesterek, Bay Lajos országgyűlési képviselő, Mada- rassy István, Péchy László, Do- mabidy Pál. Jeszenszky Béla, Komoróczy Iván, Jékey Sándor főszolgabírók, Rácz Dezső, Ungur Jakab, Barna Benő, Rédei István, Hadady József, Sulyok Ede, Glücksmann Péter, Epsrjesy Mihály, Soltéez József, Szenes Jenő, Görömbey Zoltán, Billa Zsig- moud, Pap József, Becsky Sándor, Gruber Márton. Radeczky Dezső, Bállá Béla, Bodoky Gyula, Vágó Elek, Szentiványi Sándor körjegyzők. — Uj pénzügyigasgató. A király Nagy Tamás királyi tanácsosi címmel fel ruházott pénzügyi tanácsost, sátoraljaújhelyi pénzügy-igazgató helyettest — ki egy időben a nagykárolyi pénzűgyigazgatóságnál működött — pénzügyigazgatóvá nevezte ki.. — Közjegyzői kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Szilágyi Elek karcagi ügyvédet Szinérváraljára kir. körjegyzővé nevezte ki. — Áthelyezés. Kovács József igazgató-tanítót a valláséi közoktatásügyi miniszter a Szatmárhegyről Szatmárra helyezte át. — Kitüntetések. Dr. Kölcsey Sándor debreceni ügyvéd, dr. Kölcsey Ferenc főorvos veje, a 2. honvéd huszár ezred zászlósa, aki az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásával eddig már megszerezte a nagy és kis ezüst vitézség! érmeket, legutóbb ismét a nagy ezüst vitéz- ségi éremmel lett kitüntetve. — Reiter Sándor tüzérzászlós, aki 21 hónapja állandóan a fronton tel jesit szolgálatot, a Rovereto körüli harcokban tanúsított hősies magatartásának elismeréséül a 2. osztályú' ezüst vitézsógi éremmöl lett kitüntetve.
