Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-09-11 / 37. szám
s SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Dr. Földes Béla miniszter Nagybányán. Szatmáron és Szinér vár alján küldöttségek fogadták. Nagybányán nagyszabású programmbeszódet mondott. — A „Szatmár ás Vidéke“ eredeti tudósítása. — Szatmár-Németi, 1917. szept. 8. közökkel minél hathatósabban segítsenek. Buzdítás ez a tisztviselők részére is, hogy megfeszített munkájukban ne lankadjanak, kitartásukat a város közönsége megértőén elismeri. M. A. A gyöngyösi katasztrófa tanulságaiból. Nagyszabású ás rendkívül sürgős menetű munka folyik most Gyöngyösön. A romok eltakarítása után egy — most már ra- málhetőleg — hosszú jövendőre szóló építési programm alapján győnyörö uj város bontakozik ki a régi helyén. A részletes terveket az „Egri Ujeág“-ban olvastuk. Modem, mindenre kiterjedő gondoskodás ellátja a várost minden intózmény- nyel, amit csak el lehet képzelni. Legelsőnek tartják a csatornázást. Itt meg kell állanunk egy pillanatra. Ezen a forró nyáron a mi fejünk felett is állandóan ott lebegett az a veszedelem, hogy a legcsekélyebb tüzeset is végzetessé fejlődhet. A tűzoltók száma alig néhány emberre apadt, komoly, nagyobb veszedelem idején aa ember hiány miatt akcióra képtelenek volnának. És nincsen vizünk! A csatornázást, amelynek tervei régen el vannak készitve, meg kellene azonnal valósítani. Igaz, hogy az anyag ma drágább, mint békeidőben, u munkaerő is kevesebb és többe kerül, ezen u két akadályon túl azonban, amit enyhít az, hogy foglyokat lehet munkába állíttatni és hogy a pénz sokkal olcsóbb, mint bármikor volt, — semmi sem állana útjában a csatornázás legalább részleges elkészítésének. Annál szükségesebb ez, mert a károsodásnak még biztosítás utján való megelőzésére is kevesen gondolnak. Pedig érdekes számokat közölhetünk a gyöngyösi esetből kifolyólag. Gyöngyös kárösszege mintegy 30 millió korona. Mily szomorú bizonyítéka az emberi könnyelműségnek az, hogy ebből a kárösszegből csak 12 millió korona volt biztosítva. 18 millió korona biztosítatlan maradt. E* a 18 millió korona kárösszeg tehát meg nem térül és ma, midőn a biztosító társaságok annyit fáradoznak a biztosítás terjesztésén, midőn a dijak oly olcsók, hogy nincs ingó-ingatlan tulajdonos, aki azokat megfizetni nem tudná, ma kétszeresen fájó ily nagy vagyonnak megtérülés nélkiül való pusztulása. A biztosítatlan 18 millió koronából 6 millió oly értékekre esik, melyek a háború, a rendkivüii viszonyok okozta érték emelkedésből származnak és melyet a tulajdonosok a biztositó társaságok minden figyelmeztetése dacára uténbizto- sitani nem akartak. A kárösszeg következő biztosító társulatokat terheli: Triesti Általános Biztositó Társulat (Assicurazioni Generali) ..................... 3.600,000 K El ső Magyar Ált. Bizt. Társaság...................... 1.700,000 „ Bé csi Biztositó Társaság 1.500,000 „ Fonciére Pesti Biztosítóintézet ........................... 1.400,000 „ Du na Biztositó Társaság 1.400,000 „ Phönix Biztositó Társaság 600,000 „ Riunione Adriatica . . 600,000 „ Osztrák Elemi Biztositó R.-T.......................... . . 300,000 „ Ma gyar-Francia Biztositó R.-T..................................... 300,000 „ Hazai Biztositó R.-T. . 300,000 „ Gazdák Biztositó Szövetkezete ........................... 300,000 „ Pr ovidentia Ált- Bizt. Társaság...................... 300,000 „ Hungária Ált. Bizt. R.-T. 200,000 „ összesen . 12.000,000 K Egyelőre, mig a csatornázásunk ninC3 meg, mi sem tehetünk egyebet, mint, hogy érhető károsodásunkat a biztositó társaságokra áthárítsuk. * « * A középttjetek között díszes hely jut o kultur palotának. Mikor lesz nekünk ilyen palotánk ? Hiszen *gy jóra való könyvtárunk sincsen, az egyetlen művelődési egyesületünk sém működik ! Hol élünk mi, a halódó társadalmak melyik kategóriájába sorozhatnak bentiünket ások az itt megforduló idegenek, akik az egyetlen társas érintkezési helynek a Pannónia kávéház kasztokra osztott termét látják? Nincsen a közéletünkben egyetlen ember, aki a társadulom kulturális megszervezését a kezébe vehetné? Tényleg annyira koldusok vagyunk-e, tényleg any- nyira sülyedt volna e városnak intelligenciája, hogy a művelődést már nem kívánja, vagy talán mindenki olyan tökéletesnek tartja itt magát, hogy tovább nem is volna képezhető ? Bánatában is boldog Gyöngyös, ahol tettekre vágyó és arra alkalma« emberek sietpek dolgozni a város gazdasági és kulturális haladásáért 1 Szegény Szatmár-Németi, mikor fog a te jövőddel valaki törődni ? Morvái János könyvnyomdájában egy fiú tanulónak felvétetik. Földes Béla, az átmeneti gazdaság első minisztere, kötelesség- szerüleg lemondott a nagybányai kerület mandátumáról és uj választásnak veti magát alá. Választása egyhangú lesz. Folyó hó 8-án lejött kerületébe, uhol programm- beszódett tartott. Szatmárra a reggeli vonattal érkezett. Az állomáson dr. V w j a y Károly kir. tapácsos polgármester, titkárával Gönozy Miklóssal, továbbá dr. Shik Elemér helyettes főkapitány, függetlenségi párt részéről pedig B ó 11 e k y Lajos pártelnök, T h u r n e r Albert és dr. Weiiz Sándor és másokból álló küldöttség üdvözölte. Az üdvözlésnél jelen volt dr. P a p o 1 c z y Gyula curiai bíró, dr. F a b ó Zoltán vezető kir. ügyész és Leitner Emil vizsgálóbíró. A város a miniszter és kísérete tiszteletére az állomási vendéglőben reggelit adott. A polgármester meleg szavakkal köszöntötte a minisztert, aki meg- katottan mondott köszönetét ezért a figyelmességért. Igéretett tett arra. hogy ennek a vidéknek érdekeit különösen szivén fogja viselni. Aranyosmegyesig ment eléb# a különvonatnak a szinérváraljaiak küldöttsége, élükön Szilágyi Tihamér kir. Ítélőtáblái bíróval. Ott volt a járás színe java, id. és ifjabb P a p o 1 c z y Béla, K o m o- róczy Iván főszolgabíró, Ráth Endre orsz. képviselő, dr. Ember Elemér, J a k ó Endre szolga- biró etb. Szinérváraljai üdvözlések után a küldöttségekkel megszaporodott társaság 10 óra 30 porckor érkezett Nagybányára, ahol nagy ünneplésben részesítették s minisztert. Az üdvözlések után nagyszabású programmbeszódet mondott. A miniszter azzal kezdte, hogy még tart az entente államok bűnös államférfiainak perverzitásából táplálkozó világégés és nem tudjuk, mikor térünk vissza a békés munkához. Addig feladatunk a nemzet élet halál harcához az erőket fokozni, szervezni. Az erőfokozást szolgálja már a belpolitikai átalakulás is. A régi, bűnös rendater után jönni kellett egy egy fordulatnak és ezt a nemzet szerető, fiatal királya hozta, aki követelte, hogy az egész nemzetet egyesítsék és összeforrasszák. Követelte, hogy akik a hazát ellenségeinkkel szemben újból megvédtek, a nemzet összes fiai az államférfiul jogokat gyakorolják. Többé nem a pártszenvedély, a nép hatalmas falankszának lekicsinylése vezeti a kormányt, hanem annak tudata, hogy a vésztől, vikartól körülvett hazában az embereket egyesíteni és szociális irányban vezetni kell. Ezért az uj kormány első feladatának tekinti a választójog kiterjesztését. Nem akarja e kérdésben a tulon túl ismeretes indokolást ismételni. A kérdés megvilágítására csak arra utal, hogy minden építész, minél magasabb tornyot akar építeni, annál szélesebb alapot ás. Az államápitész- nek is, aki a modern állam óriási terheinek viselésére képes államot akar szervezni, széles alapra kell épiteni, a nép nagy tömegeinek erejét kell igénybe venni. Ez épen a modern állam ^ egyik jellemző vonása. Sem a háború, sem a béke munkáját ma a nép egyes osztályai el nam végezhetik. Ba kell vonni a nép széle» rétegeit a törvényhozásba azért is, mert a nép egész szellemi erejét, tapasztalatait, as élet követelményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni, lehetetlen a hatalom kizárólagos gyakorlásából eredő felelősséget é* veszélyeket megfelelő bírálat nélkül elhárítani. És ne felejtsük el azt sem, hogy az állam ma oly mélyen belenyúl az egyes polgárok eddigi oly féltékenyen őrzött magánéletébe, az egészségügy, az élelmezés, a nevelés, a gazdasági érdekek terén, hogy mindenkinek joga van követelni, hogy neki is szava legyen ez ügyek mikénti elintézésében. Ami pedig a veszélyeket illeti, amelyek a szociálizmusban és a nacionalizmusban rejlenek, azokat a szűk választójog épen nem kisebbíti, azokat nem a választójog korlátozásával lehet elhárítani, hanem helyes kultúrpolitikával, helyes gazdasági politikával, jó közigazgatással és igazság szolgáltatással, megfelelő hadügyi és külügyi politikával, a politikai erkölcsök megjavításával és érettséggel, aminek gyakorlása ismét csak a választójog utján történhet. „ E kérdés elintézésével ut nyílik a parlamenti helyzet tisztázására is, ami uj választások elrendelését is szükségessé teheti, Szataár és vidéke legnagyobb cipóraktára. Közvetlen a „Pannónia* szálloda mellett. x A valósi amerikai Kii Quality cipók Mólap raktál. Talpba vésett szabott ár!!!
