Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-08-28 / 35. szám
Harmincnégyedik évfolyam. — 35. szám. Szatmár-Németi, 1917. augusztus 28. POLITIKAI ÉS TÁBSADALMI HETI ÚJSÁG. Megjelen minden kedden. Egyes szám ára 12 fillér. Laptulajdono» é* kiadó: MORVÁI JÁNOS. Főszerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dr. FEJES ISTVÁN. Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Felelős szerkesztő: J>r. MARKOVITS ALADÁR. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre 1 kor. 6 0 fillér. A nők választójogi nagygyűlése a Tátrában. — A „Szatmár és Vidék«“ eredeti tudósítása. — Külsőségeiben impozáns, érdekes, tartalmasságában magas nívójú gyűlésen szállottak sikra ma a magyar nö- egyesületek a nők választói jogáért. Valami kellemes, vonzó látvány volt a sok úrasszonynak, leánynak felvonulása. A Szepességnek szine- java, a tátrai fürdők majd egész hölgyközönsóge sereglett össze és egyenesen szenzáció számba megy Lónyay Stefánia kir. hercegnő megjelenése. Hiába, ifjú királyunk iskolát teremtett és a demokratizmus udvarképessé vált. A gyűlés egész menetét valami különösen érdekes komolyság tette jellegzetessé. Az alig tiz perce még kacagó, zsibongó társaság lecsendesedett a megnyitáskor és lé- légzetet visszafojtva figyelt. Egy-egy frappánsabb pont- J ján az előadásnak feltört a helyeslés, a taps, de sohasem ment túlzásba, mint az a férfi gyűléseken szokás. Gróf Apponyi Albert betegsége miatt sem Ő, sem felesége, — aki elnöke a szövetségnek, — nem jöhattek el. Távirattal mentették ki elmaradásukat. A* el- elnö'knő helyettese: Rosenberg Auguszta nyitotta meg a gyűlést a szokásos üdvözlésekkel és egyúttal vázolta a nőegyesületek prog- rammját és ennek összefüggését a nők választójogi követelésével. Előadta, hogy a világ nőegyesületei egyetlen világ szövetségben szervezkedtek, hogy azokban a kérdésekben, amelyek a nőkre egyetemes érdeküek, a nők hozzászólási jogát kivívják és biztositták. E kérdések a családra, a gyermekre, a közmorálra, a béÓtátrafüred, 1917. aug. 23. kére és a többire vonatkoznak és már első tekintetre is fölismerhető, hogy a nőknek legvitálisabb érdekeit érintik. Ezek megvalósítása céljából a szövetségben levő karitativ osztályok mellé alakították a sociális kérdésekkel foglalkozó választójogi osztályt. Felemlítette, hogy a világszövetség ma negyven millió asszonyt egyesit magában s e s/.övetség magyarországi szervezetének elnöke gr. Teleky Sándorné, akit előadásának megtartására felkért. Gr. Teleky Sándorné, az ismert kiváló Írónő, feszült figyelem között emelkedett szólásra. A nők választójogi követelését indokolta bőséges, megragadó argumentátióval, végtelsn szellemes, sok helyt költői szár- nyalásuvá emelkedő, gyönyörű magyarsággal megszerkesztett előadásban. Leginkább megkopóak voltak azok a részletek, ahol a magyar asszonynak jogait követelve, a magyar nő szellemi és erkölcsi erejét ecsetelte. Többek között ezeket mondotta: Az esküdtszékről szóló törvény 5. §-a szerint az esküdtek névjegyzékébe föl nem vehetők az elmebetegek .............................. st b. és a nők, bárha az általános képesítésük megvan. A magyar lovagiasság tehát nem talált mást viszonzásul azért a rengeteg önfeláldozásért, szerétéiért, hűségért, munkásságért, amit a magyar nők évezredeken át tanúsítottak, — mint ezt és n sok hasonló szégyenparagrafust. Politikailag is ezekhez a csoportokhoz sorozzák ma a magyar nőt. Ezek a törvények mélyen megalázóak, sértők a nőkre. Az igavonó állaténál is alacsonyabbra sülyesztették a nőt, mert még az igához sem engedik közel. Ezektől a szégyenparagrafusoktól meg akarnak szabadulni. Megemlékezik arról, hogy a jobbágyság felszabadítása után nagyon sok paraszt panaszkodott. Nem Ízlett nekik a szabadság. Mert, ha járomba is voltak fogva, de a járom mellett ott állott a jászol is, amelynek, olyan, amilyen megtöltéséről a nemes ur gondoskodott. Ma még az asszonyok nagy része is igg gondolkozik. Kényelmesen, de önzőén. Az ideál: a túlvilágon egy sarok ülés és itt a földön egy férfi, aki több, vagy kevesebb kenyeréből juttasson nekik valamit. A világháború uz, ami a nőt felrázta odaliszk-álmából. A némán tűrő parazita életre támadt. Kant, araikor világgá bocsátotta a maga kategorikus imperativu- sát: mindenkinek annyi a létjogosultsága, amennyi az egyéni értéke a társadalom szemponjából, talán nem gondolt arra, hogy mily messzemenő következtetéseket fognak e tanításához fűzni. A háború a férfiak nagy részét áldozatul követelte, a nő munkáját minden téren sokszorosan igénybe vette. A nők megállották szilárdul a nekik kijelölt küzdő teret. A háború után, ha a hazatérő férfiak nem találnak munkára, — előttük a világ, kivándorolnak. A magyar nő egy másik kategorikus imperalivust is akar ismerni: j>A nagy világon e kívül nincsen számodra hely.« Itt akar élni, itt akar dolgozni, verejtékével ezt a Magyar ősök földjét akarja termékennyé tenni, megmenteni gyermekeinek. A jövő a mai magyar nőknek köszönheti eredményeit, a ma a gazdasági élet zavartalanságát, az egész ország kenyerét. A régi életmódból kivette a nőt a háború, jogilag is ki kell tehát venni a parazitaság- ból. Ha megfelel a nő a gyárakban, irodákban, a műtőasztalnál, a mezőn, megérett a jogokra is. De meg k«ll adni a jogokat a nőknek hálából is, azokért a mérhetetlen szenvedésekért, lemondásokért, amikkel a háború sújtotta őket, hálából, hogy hős fiakat adtak és neveltek a hazának és fenntartották a frontmögötti Magyarországot. Meg kell adni célszerűségből is, mert szükség van olyun intézményekre, amelyekkel józan gondolkodású állampolgárokat nei veljenek és a családjogi törvények egész tömege vár megoldásra, ahol a nők közremunkálá- sit nem lehet nélkülözni a jövő nemzedék fejlődésének biztosítása szempontjából. A nők háborús munkáját elismerték. Kitüntetésekkel igyekeztek meghálálni. Ez azonban csak külső díszítés, csak cukor — máz, amivel a nők önérzete nem elégedhet meg, hanem követelik azt, hogy a polgári jogokban és kötelességekben is részesítsék őket. A kiváló előadást ét előadót viharos taps ünnepelte. Dr. Taujfer Vilmos orvosprofesszor volt u második szónok, aki helyesli a nők választójogi akcióját., Egé»z életén keresztül ▼olt alkalma megismerni a nőket. Látta őket a család körében, a súlyos és végzetes megpróbáltatások küzdelmeiben. Annyi öntudatot, energiát, okosságot tapasztalt náluk, hogy éretteknek tartja őket n polgári jogokra is. Dr. Pető Sándor országgyűlési képviselő utal arra, hogy a világot eddig mindig a férfiak kormányozták. Mint uralkodók, mint diplomaták, képviselők, politikusok, És hova vezette a férfiak egyeduralma az emberiséget? Ebhez--« soha sem látott, rettenetes katasztrófához, a világháborúhoz. Ha megcsináljuk a férfi egyed uralom mérlegét, szégyelve kell bevallani, hogy ennél nagyobb insolventiát, csődöt a világtörténelem még nem látott. Az egyedüli menekülés csak az lehet, ha a nőknek is beleszólást engednek a politika irányításába. Őket a históriai mult, a nevelés, az előjogok még nem rontották el és az emberiség tőlük a kultúra, a béke, a haladás terén uj életet vár. Nem forradalmi törekvések ezek, különösen nem a roagyur jog történetében, amelyben a nők jogosítása nem novum. A fiúsítás intézménye, az özvegy főrendi asszony követ küldési joga a rendi alkotmánynak sarkalatos intézményei voltak és például ez utóbbinak köszönheti Kossuth Lajos is, hogy tüneményes tehetségével a pozsonyi diétán első Ízben feltűnhetett. Szatmár és tűs lsgiagjott cipíraktára. Közvetlen a .Pannónia“ szálloda mellett. nagyválasztéku cipőraktárát ajánfiuk a tvevő kfetaépd, mint a legsiesétó [«vásárlási fernst A vili amftai Kint Quality cipói tizárólatos raktára. Talpba vésett szabott ár!!!
