Szatmár És Vidéke, 1917 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1917-07-24 / 30. szám
2 SZATMÁK ÉS VIDÉKE. helyei-e azok, hogy rendezett tanácsú városaink szabadfej- lödésükben velük ellentétes érdekű vidéki nagybirtokosok által akadályoztassanak. Pogrammunk röviden, a Egyike a iegágatőbb társadalmi kérdéseknek, amely az egész művelt világ törvényhozását foglalkoztatja. A kérdés anyaga nagyon kényes, a törvényes intézkedések elé ezer olyan akadály mered, amik a táu-adalom ferde nevelésébiíu, hatalma* álszemérmességében gyökereznek. Ezt a témát ma már a legszélesebb körben kell megtárgyalni, mert a jövő genoráció egészsége megköveteli, hogy a szülök az életközösségbe tiszta, fertőtlen egészséget hozzanak. A háború a fertőző neon betegségek egész sorát terjesztette el a férfiakban úgy, hogy egyrészt ezeknek meggyógyitása, másrészt annak megakadályozása, hogy a fertőzés a feleségre továbbterjedjen és u gyermekekben újraéledjen és ártatlan nemzedékről nemzedékre szálljon, mint az apák eredendő büns, — a legsürgősebb állami feladattá lett. Ma már nem gyermek lányoknak írják é* írjuk az újságot, a fejlett eszű, felnőtt leányokat pedig egyenesen kötelességünk felvilágosítani arról, milyen csapás, elhárithatlan szerencsétlenség várhat rájuk a házaséletben, ha a kellő óvintézkedéseket elmulasztják. Az országos ankétek egymást követték, orvosi, jogi, köz- gazdasági tekintélyek a javaslatok gazdag sorozatát tárták fel a bajok megelőzésére. Természetes, hogy mindenki a maga foglalkozási körének látószögéből fogta fel a kérdés és a saját szakmáján alapu'ó megoldási módozatot ajánlott. Az is természstes, hogy a törvényes intézkedés az összes lehetőségeket fel fogja ölelni. Közérdekűnek tartjuk, hogy az egyik különösen értékes és érdekes szabad előadást részleteiben ismertessük annál i* inkább, mert ebben a nemi betegségek leküzdésére vezető lehetőséget: frappáns egyszerűséggel kapcsolja össze egy — különösen a kis embereknél lényeges — gazdasági előnnyel: az életbiztosítással, aminek jelentőségét más alkalommal bővebben tovább ki fogjuk fejteni. A szabad előadást Poőr Jakab m. kir. udvari tanácsos, a Triesti Általános Biztositó Társulat vezérigazgatója tartotta, cime volt: „Az életbiztosítás szerepe a nemi betegségek leküzdése terén.“ vármegye legyen a vármegye közönségéé, — és hogy ezt elérhessük, követeljük a vlrilizmus eltörlését, a közigazgatás demokratizálását, s a városok önkormányzatát." Az illusztris előadó ismerteti, hogy az állam az állategész- ségügy, különösen a lótenyésztés körül mily rendkívüli figyelemmel gondoskodott törvényes intézkedésekről, az apaállatok kötelező orvosi vizsgálatáról. Majd igy folytatja : És ha tisztán anyagi érdekből lehet ilyen korlátozásokat törvénybe iktatni, miért ne lehessen az állam legdrágább kincsét, az embert is ilyen mentő és óvó törvénnyel, természetesen észszerű változásokkal, körülbástyázni, midőn itt az anyagi érdekeken felül, ezerszer drágább és fontosubb erkölcsi érdekek, sőt még az állam lótfentartása is kockán forog ... Jól tudom, érzem is, hogy a házassági engedélyt egészségi bizonyítványhoz kötni nem könnyű dolog. Ilyen törvényes intézkedés nem is fog máról-holnapra életbe léphetni, mert ehhez a talaj nincs még kellőleg előkészítve, de él bennem az a meggyőződés, hogy ennek az ideje is el fog jönni. Csak most nem dereng még ! Méltóztaesanak csak elképzelni, hogy ha megjön a várva- várt béke ás véreink, kiknek jó nagy része már 3, 4, sőt majdnem 5 meg 6 év óta, előbb katonasorban, aztán hadban állva, távol van otthonról, most tiz, húsz, talán százezrével hazajönnek, hogy vagy szivük választottjával örök frigyre lépjenek, vagy hogy csendes otthont alapítva, kárpótlást keressenek a végigszenvedett sok sanyargatás miatt és mindezek elé az állam tűzpallossával álljon, mondván nekik : előbb orvosi vizsgálat alá és azok nagy része elé pedig, akiket betegnek fog találni, keresztbe teszi tűzpallosát azzal, hogy: „nektek megtiltom a paradicsomba belépni“. Mennyi düht és elkeseredést szülne ez a tilalom, mennyi fájdalmas kifakadásra nyújtana ez módot és alkalmat és ez a harag mind oda csúcsosodnék ki, hogy: igy hálálja meg a haza a sok szenvedést. Tudom, jól tudom, hogy ezek a fájdalmas panaszok nem volnának indokoltak, mert hiszen a haza csak a javát akarja azoknak, kiket oly nehezen várunk vissza és csak ezek utódjainak kíván nagy szolgálatot tenni. Ámde a nagy tömeg ezt még nem bírja felfogni, az ő lelkületébe ennek az intézkedésnek fontossága még be nem hatolt, a nagy tömeg esze, szive, lelke nincsen még erre kellőleg előkészítve. A talaj, melyen ilyen törvény szükségessége, mint önmagától fakadó növény teremjen, hogy a legszebb gyümölcsöt érlelje, nincs eléggé megművelve. És itt érkeztem el az életbiztosítás egyik főfeladatához, melyet a nemi betegségek leküzdése terén van hivatva teljesíteni. Annak a sokszor említett talajnak előzetes megművelését, előkészítését az életbiztosítás végezze el. El is fogja végezni. A vőlegényt, Vagy a vőlegényjelöltet százszorta könnyebb az életbiztosítás fontosságáról és annak át egész életre Való kihatásáról meggyőzni, mint tisztán házasság céljából orvosi vizsgálatra rávenni. Száz, meg száz ok sorolható fel neki az életbiztosítás előnyére és megkötése céljából. Csuk azért nem sorolom fel ezeket az okokat, nehogy abba a gyanúba keveredjem, hogy az életbiztosításnak akarok propagandát csinálni. Az a házasulandó, aki csak kis összegre vállalhat kötelezettséget, csak kis összegű biztosítást kössön, aki nagyobbat vagy nagyot elbír, az ilyent kössön. Ha az életbiztositó társaság elfogadja, majdnem biztosra veheti, hogy egészséges és a másik félnek ebből a szempontból nem lehet ag- gályu. A hdzaseág ,igy egészségi szempontból Ítélve, egészséges alu- pon jön létre. Az életbiztosítás pedig rája, vagy családjára nézve az élet kifürkószhetien utjain még igen hasznos lehet. Ha pedig az életbiztosító társaság a vőlegény- jelöltet nem fogadja el, akkor jobb, ha a szándékolt házasság nem jön létre. Nekem e «téren meglehetős tapasztalataim vannnk, mert már 10 év óta súlyt helyezünk az életbiztosítás ilyetén való bevezetésére, illetőleg hasznosítására. Az első években — nem tagadom — balsikereket értünk el. A közönség nem akarta, vagy nem tudta megérteni, hogy mily erkölcsi, anyagi és egészségügyi súly fekszik egy életbiztosítási kötvény birlalásában. Oly nehézségekkel kellett megküzdenünk, hogy szinte már kételkedni kezdtem felfogásom helyességén. Hogy magamat e tekintetben ellenőrizhessem, egy világhírű szaktekintély nézetét óhajtottam megtudni. (Folyt, köv.) Fizessen elő a politikai újságra, amely a békéért, általános választójogért, a városi polgárságért és modern város- politikáért harcol! Kedden. A jobbágyság felszabaditása óta nem volt olyan általános fontosságú sociális probléma a magyar politikai élet napirendjén, mint a választójog kérdése. Es az volna óhajtandó, hogy a két tábor, mely egymással szemben áll, nevezetesen a „történelmi“ osztály egyfelől és a progreszivek tábora másfelől, mely a modern gondolkodás emberies és többé nem mellőzhető motívumainak alapján áll, a saját jelentőségeikhez méltó fegyverrel küzdjön egymással. E helyett azonban mit látunk ? Látjuk azt a szomorú jelenséget, hogy a nagy gondolatnak megfelelő nemes eszközök helyett egyesek lépten-nyomon a korcsmái kifejezések, a szennyes fegyverek arzenálját veszik egymással: szemben igénybe. Az „Igazmondó“ utazóik, csavargónak, korcsmái falurosszának nevezi azok egy részét, akik a lövészárkokban küzdenek és a Károly-kereszt révén választói; jogot nyernének, viszont felhábo-. rodásában a Népszava a „Részeg kappen“ jelzőt vágja Tisza felé. Ha kétségtelen is, hogy a sorozó mérce a lelki qualitásokat figyelmen kívül hagyja, 3 esztendő gyakorlati tapasztalata bizonyítja azt, hogy a kifogásolható erkölcsi felfogású individuumok a harcok folyama közben, a testi és lelki emotiók hatása alatt majdnem kivétel nélkül a javukra megváltoznak, az öntudat, az erkölcsi érzék csodálatos megnövekedését produkálják. Más oldalról áll az is, hogy közöttünk, a választói jog kiterjesztését követelők közt, sincs senki, a ki meggyőződését, felfogását, igazabbnak, őszintébbnek ne tarthatná, mint az, aki az „Igazmondó“ említett cikkét irta s legfeljebb a politikai belátás, a, kor követelményeinek félreismerése lehet a keresztezés, ahol a kétféle gondolkodás útja egymástól elválik. De beszéljünk a lényegről. A tervek szerint választói jogot nyerne minden Károly-keresztes. Igaz, hogy igy elvben, papiron most aktiv választói jogot nyerne sok olyan polgár, uki a leglibe- ralisabb qualifikutióval sem volna azzal felruházható normális viszonyok közt. Ne feledjük ugyanis, hogy a mai kiegészítési rendszer szerint a 18 éves korában besorozott közkatona 18 és fél éves korában már a „ Károly-kereszttel kitüntetve és igy szavazásra jogosult lehetne, ami igy első tekintetre, legalább is megfontolandónak látszanék. Igen ám, de a gyakorlatban nem igy fog állani a dolog ! A 18 és fél éves Károly- keresztes soha sem kerülhet abba a helyzetbe, hogy szavazati jogát A jövő nemzedék egészsége. hiú és vidéke Is sípomra. Közvetlen a „Pannónia" szálloda mellett. i B A tili amerikai Kinn Quality cipők kizárólaps raktára. Talpba vésett szabott ár!!!
