Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-25 / 17. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 gyakornokot a szatmári dohánybe­váltó hivatalhoz s.-dijas dohány­jövedéki gyakornokká kinevezte. Postamesteri kinevezés. A nagyváradi posta- ég távirda igazgatósága a nagysikárlói posta­mesterségre Pupp Károly szaba­dalmi kezelési gyakornokot kine­vezte. — A csanálosi postamester­séget özv. Pfeifer Györgynó nyerte el. Eljegyzés. Kardos Ele­mér debreceni m. kir. pénzügyi fogalmazó, tart. hadnagy, elje­gyezte Kőrösmezei Teréz urleányt, Kőrösmezei Antal ny. városi főjegyző kedves leányát. Esküvő. Szabó József szatmári kir. járásbirósági iroda­tiszt ma esküszik örök hűséget Demkő Margitnak, özv. Demkő Jánosné leányának. Kettős esküvő. Fényes esküvő folyt le tegnap délben a róm. kath. székesegyházban: Mák- kay Sándor tb. városi rendőrka­pitány két leányát: Blankát és Gizit vezette oltárhoz és pedig az előbbit Köröskényi Jenő városi mérnök, az utóbit Kovács János városi pénztári ellenőr. Az egyházi szertartást dr. Uhl Károly theologiai tanár végezte, aki gyö­nyörű beszédet intézett a fiatal párokhoz. A polgári esketést dr. Yajay Károly kir. tan. polgármes­ter végezte. Esküvő után lakoma volt Makkay Sándor házánál. Slaghaltak április 19—24. között : Id. P a p o 1 c z y Béla ezinérváraljai földbirtokos neje sz. Lengyel Gizella, Lengyel József képezdei tanár nővére, 56 éves korában. — Özv. Tegze Gá- borné szül. Jergecz Rozália, 75. életévében. — Szigligeti özvegy V a j t h ó Lászlóné, szül. avas- újvárosi Kovách Emma, Bakó Ignác vasúti mérnök anyósa, 61 éves korában. — Id. Y á r a d y Gyuláné sz. Tóth Juliánná, nyu­galmazott vasutas felesége, Várady József gazdasági igazgató-tunitó édesanyja, hirtelen halállal. — Idősebb Szabó Lajos régi te­kintélyes asztalos iparos, ifj. Szabó Lajos ipartest, jegyző édesapja, 84 éves kerában. — Balázs Lipót nagygőzmulmi asztalos, vég­elgyengülésben. — Lnkácso- v i c s József kelmefestő Józsi nevű 14 éves fia, agyhártyagyuladás következtében. — Láng Pálnó született Czilli Mária, a nagy- majtónyi római katholikus kántor tanító neje. Halálát férje, tizenegy gyermeke és nagyszámú rokonság siratja. Az elhunytban Czilli György m. kir. állategészségügyi felügyelő nővérét, Láng Pál ró­mai katholikus lelkész édesanyját gyászolja. Elhunyt r.-alkapitány. Halmai Imre, Nagybánya sz. kir. r. t. város rendőralkapi- tánya szerdára virradó éjjel hosz- ezas szenvedés után munkás éle­tének 41. évében jobblétre »zen- derült. Halmai Imre néb. Halmai József főgimnáziumi tanárnak volt a fia s a pozsonymegyei Modoron született. A jogi évek elvégzése után a nagybányai kir. járásbíró­ságnál joggyakornokoskodott s ez állásából választotta meg a köz­gyűlés a rendőralkapitányi állásra 1907-ben. Kvasz András meghalt. Szomorú hir jött messze Orosz­országból. Az aviatika egyik leg­derekabb hőse. Kvasz András, aki ezelőtt három évvel városunk­ban is bemutatta repülő művésze­tét s aki annyit küzdött még a béke csöndes idejében a magyar repülés győzelméért s a háború­ban egyik legvakmerőbb légi har­cosunk lett. az idegen rabságban meghalt. Még egy évvel ezelőtt került az oroszok kezébe, Ő volt az, aki merész válalkozó kedvvel többször is berepült a körülzárt Przemyisbe, nagy szolgálatokat teljesitve a vitézőrseregnek, egy ilyen útja alkalmával heves ellen­séges tüzbe került. Benzintartóját lövés érte, mire nem volt más választása, la kellett ereszkednie és pedig az oroszok vonala mögött. Fogságából azután rendszeresen értesítette sorsáról az ismerőseit, mig egyszer csak el nem marad tak levelei. Hónapokig hallgatott, aminek most jött meg a gyászos magyarázata. Egy békéscsabai ka­tona, aki egy fogolytáborban ólt vele, tudatta a szüleivel, hogy tifuszba esett s a betegség vég­zett vele. Három hónappal ezelőtt halt meg. Két férje esett el. Egy aradi uriasszony férje mozgósítás­kor bevonult és rövidesen elesett. Az özvegy egy év múlva férjhez ment egy építészhez, de későbben az is bevonult és az orosz harc­téren szintén elesett. Halálos szerenosétlen- ség. Vasárnap este hat tományai polgár, erőteljes munkabíró férfiú valmennyi, megjelent a Szamos partján és fölszólították a podárt u hidas vezetőt, hogy csolnakon szállítsa át őket a túlsó partra. Este volt, sötét volt, a hidász nem vállalkozott. Azonban vállal­koztak ők maguk a veszélyes útra, s csolnakba szálltak. Alighogy a parttól elindultak, a csolnak fel­borult, a hat ember a vizbe esett, három közülök valalami nehezen kiúszott és megmenekült, három azonban a malom kerekei alá kerülve meghalt é* eltűnt. Egyházmegyei közgyű­lés. A nugykárolyi ref. egyház­megye szokásos tavaszi közgyűlé­sét. f. hó 12-én tartotta meg a városháza nagy tanácstermében Berey József esperes és Domahidy Elemér főispán elnöklete alatt. Választók névjegyzéke. A Szatmárvárosi központi választ­mány az országgyűlési képviselő­választók 1917. évi ideiglenes névjegyzékét, korületenkint elkü­lönítve összeállította. A központi választmány az összeíró küldöttség által beszerzett adatok alapján a jövő évi névjegyzékbe 419 uj választót vett fel, viszont uz 1916. évi 5027 választó közül 266-ot kihagyott. így az uj ideiglenes névjegyzékben a választók száma több lett mert 4180 választóra van kilátás a jövő évben, Az ide­iglenes névjegyzék f. évi május hó 16-tól f. évi junius hó 14 ig a városi kiadóhivatalban lesz köz­szemlére kitéve. Muszkák. — Hadiözve­gyek. Vagy a szerelem mindent pótol Alsófernezalyen. Hadi mun­kások dolgoznak Alsófernezelyen még pedig muszka legények ós mindnyájan kemények. De vannak ám hadi özvegyek, ifjacskák, nem vének, puhák és lágyak, de nem szegények. Jó ós felséges dolguk is volt a muszkáknak Fernezelyen, etették itatták őket hogy saját férjüket sem láthatták volna szíve­sebben a fernszelyi hölgyek. A muszkák hálásak is voltak, szerel­mesen simultak egyik-másik hadi özvegyhez, szóval idillikus állapot volt most virágnyiláskor, bimbó- fakadáskor. Azonban enuek az állapotnak is vége szakadt ám, mert rendnek kell lenni. Az egyes házaknál levő muszkáknak közös lakást csináltak s igy a szerelem soktanyája egyszerre becsukódott 8 a hadi özvegyek ismét özve­gyekké váltak. Dehát nem azért van esze az embereknek, hogy csak esze legyen, hanem azért, hogy teremtsen magának, ha más­képpen nem lehet, egy kis csala­fintasággal is kedvesen kényelmes állapotot. így tevének a ferne- zelyi menyecskék is. Ellopták a muszkákat e mint valami kedves, édes csempész-árut eldugdosták, elrejtették, úgy hogy a közös tanyán éjnek idején csak egy-két gyámoltalan muszka ténfergett. Dehát mirevalók a csendőrök ? Rendet teremteni. Meg is csinál ták a rendet, mert úgy mondja a fáma, hogy meglőn vasalva nem csak néhány muszka, de igen sok fernezelyi szép katrinczáe, dáma. Hejh! mert úgy irta a költő, hogy a szerelem mindent pótol, a sze­relmet nem pótolja semmi — má­sutt talán nem, de Fernezelyen pótolja a muszka ! Katonaszökevény kit a felesége jelentett fel. Száraz György cigány megszökött a ka­tonaságtól a 12-ik honvédgyalog­ezredtől és szökése óta Szatmáron a feleségével tartózkodott — csak itt ott tűnt elő bujkálásából lopás betörés céljából. Részegen nagyon megverte a napokban feleségét, ez pedig hirtelen feljelentette férjét, mint katonaszökevényt a csendőrségen. A csendőrök szinte mint szökött katonát fogták el Filep Gyarászár János nagyma- darasi cigányt, ki több betöréses lopást követett el. A cigányokat tanácsos lesz szemmel tartani! Előnyös kávéfőzési módszer. 1/i kilogramm nyers­cukrot sötétbarna, majdnem fekete színűre kell pörkölni folytonos ka- varás között. Mikor ez készen van 4. liter meleg vízzel kell leönteni és fölforralni, mig a cukor felol­vad es forrni kezd. Ekkor kell beletenni az előre frissen pörkölt és megőrölt 1/i kgr. kávét s azzal is forrulni a fővéstől számí­tott 5—6 percig. Ekkor félre kell tenni a lábast legalább félnapi ideig, hogy a kávéalj leülepedjék. Ezután 3 drb. literes üveget ké­szítünk elő, melyekbe tülruhán átszűrjük a kávét; vigyázva, hogy csuán a tetejéről szedegetve össze ne zavarodjék. Az igy maradt sűrűjét másnap 1 liter vízzel még egyszer jól felforraljuk s féluapi leülepedés után üvegbe, mint a ujjásikat leszűrjük. Előbb ezt kell elfogyasztani. Azonban ez is van olyan jó, mint a régebbi módszer­rel főzött kávé. Sok lesz a méz. A derűs, verőfényes tavaszi időjárás követ­keztében a kertek, rétek, gyümöl­csösök dús virágzásban vannak. A méhek jóval korábban kezdhet­ték meg mézgyüjtő munkájukat, mint máskor s minden valószínű­ség szerint sok helyütt már a májusi akácvirágzás előtt is meg­indulhat a pergetés. A .bőnek Ígérkező mézszüret reménye meg­mozgatta a spekulációt is, amely a nagy cukorárak kihasználásával most mézmanőverre készül. Na­gyobb méhészetnél már most 2 2.40 koronás áron foglalják le a méz­termést, umi azt jelenti, hogy e cikkben is rettenetes lesz az ár­felhajtás, holott sem a nyersanyag, a virágpor, sem a munkaerő, az igénytelen méhecske a háborús konjunktúrát ki nem aknázza. Utánzatoktól óvakodjunk és csakis Földes-féle Margit-crémet fogadjunk el. Kis tégely 1, nagy 2 kor. a gyógytárakban. Postán küldi Földes Kelemen gyógy­szerész, Arad. Munkából hazatérő katonák Galíciában. Nótás holdas este. Levél Galíciából. Galíciából egy önkéntestől jön hozzánk ez a levél, ahol most magyar katonák törik mindenfelé a vérrel áztatott ugart, hogy nyárra szép acélos kalásztáblákat rengessen a szél a most már békés szelíd rónákon. A levelet, «mely színesen festi egy holdvilágos este hangu­latát, midőn nótaszóval térnek vissza a csapatok a békés mun­kából, alább közöljük. . . . április. Kelet Galicia egy kis félre dugott falujában, félig korhadt kis asztalon Írom lapomat. Már sötétedik. Keleten a hold már fé­lig előbujt aranysárga korongjá­val s szelíden világítja meg a kis- falucska előtt elterülő harcmezőt. Távol északkeletről ágyumorajlás hangzik, mintha mérföldeken túl égiháboru dühöngene. Előttünk nyugalom van s a csendet csak néha zavarja meg egy-egy puskalövés, azután min­den csendes lesz, A mi falucskánk is csendes. Kis idő múlva azon­ban a vigasság jele, az ének csen­dül meg mindenfelé. Már a hold is magasra emelkedett s a mun­kából pihenőre tért katonák vig kedélyükben elfelejtve lelkűk bá­natát, az énekben találva meg- mást énekelnek. Hangzik a gyö­nyörű háborús népdal s hallga­tóén busán cseng a szép tavaszi éjszakába. „Messze vagyok távol tőled, A szó nem hallatszik, A gondolat-, a sóhajtás Mégis elszáll addig. Rózsaszín tábori lapod Hoz könnyet szemembe, Fagyban télben, hideg szélben Te vagy az eszemben.“ Bár a szó valóban nem hat el „odáig“ mégis csuk egy pilla­nat s már a harcosok száján hang­zik a válasz is: ajakán. „Imádságom messze felszáll A csillagos égbe, Hogy az Isten oltalmazzon Rohamban és vészben. Akkor jöhet ezer golyó Szólhat a gépfegyver, Csak, hogy tudom édes rózsám Meglátlak még egyszer.“ A nap már régen lenyugo­dott « már utolsó csilláma is le­tűnt az égről, már a hold is de- lelőre áll s még mindig sir a nóta. De mindinkább halkabb lesz most már a nóta hangja, mégis száll- száll a Kárpátok égbe nyúló bér­cein is át a nagy magyar Alföld kis tanyájára, ahol a jó apa, szülő, testvér s rokon várja, de itt már szellővé lágyul s szeliden cirógatja az elmélkedő s kis házikó előtt üldögélő kedves rokonság arcát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom