Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-01 / 5. szám
2 SZATMÁE ÉS VIDÉKE. nem őket felkarolván, felneveljük, hogy hazánk érdemes, munkás polgárai legyenek. A gyermekvédelem fajunk fejlődésének szempontjából mindig nagy jelentőségű volt a nemzet életére, de különösen most, mikor a nemzet fiait a nemzeti becsület hadba szólította: életkérdésünkké vált. Nagy missiót vélt gyámhatóságunk teljesíteni akkor, mikor ezen hadiárvák megmentése céljából az aktiót megindította s minden erejével rajta van és küzdeni akar azért, hogy a nemzet önvédelmi harcában elesett hősök tetíerős, munkás és szorgalmas polgárokkal méltóan pótolva legyenek hazánk felvirágzás", de különösen fajunk fejlődésének érdekében. A gyermekvédelem magasztos eszméjétől áthatva, ezúton kérjük fel a város nagyközönségét, hogy a kik hadiárvákat örökbefogadni, vagy kereeetképességük igénybevételével eltartani, felnevelni akarják, ebbeli szándékukat a városi árvaszóknól Írásban, vagy Demkő Sándor tb. árvaszéki ülnök, városi közgyémnái szóbelileg jelentsék be. Megjegyezzük, hogy az örökbefogadás körüli eljárás a hadiárvák ügyében teljesen díjtalan. Legyen szabad felkérnünk továbbá azokat az egyesületeket ie, melyek az árvák ügyeit szivükön viselik, hogy a rendelkezésükre álló 'ingyenes helyeket a hadiárvák részére tartsák fenn s erről a városi árvaszéket értesítsék. Abban a reményben, hogy ezen felhívásunk nem a pusztában kiáltó szó gyanánt fog elhangzani, hanem megmozdulnak •& nemesen érző szivek és hazafias érzülettől eltelve nemes áldozatkészségnek fogják tartani az árván maradt gyermekek felkarolását, illetve felnevelését. Szatmárnémeti, 1916. január hó 30. Dr. Vajay Károly s. k. kir. tanácsos, polgármester. Süppedő talajon. Amikor az ember egy (Így szolgálatába lép, annak érdekében távol kell magától minden érzékenykedést tartson, szem előtt mindig csak az elérendő cél kell lebegjen. De dacára annak nem tagadhatom, hogy lapunk múlt heti száma kellemetlenül érintett. Úgy látom a „kiszólás szabadsága“ a Monarchia csak egyik felében a „törzsfőnökök“ szájából engedtetik meg, és dacára a nemzetünk hősei által hozott véráldozatnak, nálunk még a vidéki lapokban is a cenzúra olyan formán működik, hogy nem üresen hagyott térségek jelzik a meg nem engedett véleményt, hanem a nyomdában valaki átformálja a cikket, a neki nem tetsző részt a saját szája ■'*!ze szerint. Ha legalább a nagyon tisztelt Szerkesztő ur stylnsát ismertem volna fel, még hadján, bár anyit szabadna talán az embernek kérni, hogy a saját gondolatai átformálásánál az illető is megkér- deztessék. Soraimért minden körülmények között minden forum előtt vállalom a felelősséget. Ezért nem jutott a múlt héten a cikk tendenciája tiszta értelemhez. Pedig ha valaha úgy most éljük azokat az időket, mikor a sajtó szólás szabadságát nem szabad túlságosan korlátozni, ma joga van mindenkinek, ki gyáván ki nem bujt különféle ürügy alatt a haza szolgálatából, véleményét nyilvánítani. Mai soraim a süppedő talajon nehezen elinduló és leggyakrabban abból kiszabadulni nem tudó fiatal lábakrói szóiénak. Azt hiszem nem lesz a város közönségére érdektelen megtudni, hogy menyi, mi és miiynemü volt a fiatalkorú bíróság múlt évi for gálám. Az alább következő számoktól mint rendesen a statisztikától kérem na forduljanak el, mert az egy élénk képet nyújt, a hol a prespekcio erősen kiszéle- ssdik és a melyet az éretlen, vezetést nélkülöző fiatalság fantáziája színesül. Az eljárás megindult a fiatalkorú biróság vagy ügyészségnél tett feljelentésre 438 esetben. Rendőri büntető biróság áttétele alapján 9, más biróság vagy hatóság áttétele alapján 200. Védő és óvóintézkedések. A régi környezetben hagyás mellett pártfogó rendeléssel 594, fogház helyiségben őrizetben tartással 64. Az eljárás folyamán tett intézkedések. Védő kirendelés 344, tárgyalás tartatott a székhelyen 328. A székhelyen kivül 226. Véghatározat a fiatalkorú vagy gyermekeken. Házi felügyelet 7, házi fenyítés 11, iskolai fenyítés 23, javító nevelés 59. Próbára bocsájtás elrendeltetett 23, a Fb. 50, §-a alapján intézkedés 3, A próbára bocsájtás kedvezménye visszavonatott 6. A próbaidő kifogástalanul eltelt 46. Fel- ügyelet alatt őrizetben tartás 142, dorgálás 10 a fiataíkoru vagy gyermek ellen. Fogház 15 nap 10 esetben, 15 naptól 1 hó 37, — 1-től 3 lió 15, — 3 hótól 1 év 30, — 1-től 2 év 2. — Elzárás 1, pénzbüntetés 2, utólagos javító nevelést a fogházbüntetést megállapító ítéletben 10. A fenti adatok közzététele által reméllek a köznek szolgálatot tenni. Ezeknek a legtöbbje ha a büntetését kiállott», ismét csak emberi segitség nélkül, ugyanazon körülmények közé jut, a honnan kiindult és az ekkor reá kényszert ’ gyakorló okok ismét ugyanazok lesznek. Ettől kell őket mindenáron megóvni, a régi környezetből kiragadva uj, tisztába helyezni, és ezt volna a hadi árvaház 22 holdas telepén a nekik szóló rész hivatva megcselekedni. Dr. Jéger Kálmánná. — Auguszta Naptár a legjobb magyar Írók almanachja. Jövedelme a .Nemzőt Háza rokkant-otthoné. Szépirodalmi részét Írták: Bálint Lajos, Bede Jdb, Biró Lajos, Drasche- Lázár Alfréd, Faragó Jenó, Hajdú Miklós, Hajó Sándor, Hevesi József, Hervay Frigyes, Ignotus, Kosztolányi Dezső, Kozma Andor, Krúdy Gyula, Lakatos László, Lázár Miklós, Márkus Miksa, Molnár Ferenc, Nádas Sándor, Pékár Gyula, Porzsolt Kálmán, Révész Béla, Sebők Zsigmond, Szini Gyula, Tormay Cecil, Vajda Ernő. Az Auguszta naptár ára 1 korona. Megrendelhető az Auguszta-Alap központi irodájában (Budapest, Károly-kórut S.) Portóköltségül 20 fillér, ajánlott küldés esetén 45 fillér mellékelendő. Mindenkinek szüksége van naptárra. A legjobb naptár az Auguszta Naptár. Mindenki vegye meg, mert ezzel rokkant hőseinken segit! A városháza előtt lovakat soroznak a huszárság részére, hanem bizony az anyag nem valami kiváló minőségű. Nyoma sincsen azoknak a büszke paripáknak, a melyeken a huszárt magunk elé szoktuk képzelni. Erre mondta aztán valaki a következőket: — Az ilyen ló is csak arra való, hogy a huszár ne vegye nagyon a szivére, mikor leszállítják és lövészárokba dirigálják. * Egy elegáns urinő állít be hozzám tsgnap, épen a mikor a vezércikkel indultam a nyomdába. Előadja jövetelének okát, a melyből mindjárt tisztában voltam vele, hogy mi a íu'ajdonképeni foglalkozása. Pénzadomány gyűjtése állítólag badialap céljára, tényleg pedig a saját maga részére. Mondom neki, hogy ismeretlen és főleg nem is idevaló egyéneknek nem adok és hogy alaposan megértse, elkezdem neki olvasni a kezemben lévő vezércikk kéziratát. Még a harmadik mondatig is alig értem, mikor nagy mérgesen eltávozott. * Ma jött a levél Pista fiamtól, a melyben értesít, hogy ba lett osztva a menetszázudba és hogy nem sokára indui a harctérre ; továbbá részletesen leírja, mire van szüksége, de a mi a fő, hogy egy pár csizma okvetlenül meglegyen. — Lásd fiam, — mondom a feleségemnek — ilyen ez a Pista; annyira köti magát ahhoz a pár csizmához, hogy képes volna visszamaradni, hu meg nem kapná. — De hiszen akkor talán nem is kellene elküldeni?! — szól rá az aggódó mama. * Poincaré tehát nem üzent háborút Angliának és Oroszországnak. A „Szamos“ 24 óráig állandó beszédtárgya volt ezen híradása miatt, a miről mindenki tudta ugyan, hogy nem igaz, de mindenki szerette volna, hogy igaz legyen és végtelenül sajnálta, mikor kitudódott az, a mire esküt mert volna tenni, hogy másként nem lehet. Hanem azért nincs kizárva, hogy a mi most képtelenség, az részben valóra válhatik és eljöhet az idő, a mikor Poin- earó vagy az utóda hadat üzen Angliának, mert olyan szövetségnek, mint az övék, természetes vége csak ez lehet. O Őszinte részvéttel kisérem a Tankóczy Gyula esetét. Mig egyik oldalon a biróság felmenti a vádak alól, addig a másik oldalon a fegyelmi hatósága hivatal- vesztésre Ítéli. S mire véget ér az eljárás, több szenvedésen megy keresztül, mintha valójában elkövette volna mindazt, a minek a vádja alól a biróság felmentette. Egy vigasztalása azonban mégis megmarad, az t. i. hogy bármilyen kegyetlenül gázolt is rajta | keresztül a sors, még mindig van- I nak polgártársai között olyanok, a kik továbbra is becsülni fogják. Es ez minden esetre sokat ér, ha meggondoljuk, hogy hányán vannak olyanok, a kiket senki sem becsül, bár a bírósággal eddig még semmi bajuk sem volt. Demeter. Reprizek hete. Az Elnémult harangok-nak, A Bolondnak felelevenítése ügyes gondolat volt Mindkettő jó előadásban Kiss Miklósnak, Kiss Mariskának, Kovács Viórának újabb sikereivel. A közönség nagy érdeklődéssel kísérte volna az előadások lüktető, érdekfeszitő menetét, ha nem kellene számolni azzal, hogy némely szülő odahurcolja 2—3 éves gyermekét az esti előadásokra, s kellemetlen csacsogással, sírással és köhögéssel tönkre teszik a legszebb jeleneteket. Vigyék őket a délutáni gyermek előadásokra, de ne este. mikor a színházlátogató közönség szórakozni akar s gyönyörködni kedvencei játékában. Az elmúlt hét előadásait négy ízben is ilyen kellemetlen incidens zavarta meg. * Színházi műsor. Kedden: A kisassony férje. Szerdán d. u.: Korzó szépe. Este: A kisasszony férje. Csütörtökön : Obsitos, Pénteken: Bolond. Szombaton : Faun. Vaparnap d. u.: Luxemburg grófja. Este: Sárga csikó. A kenyeret ezután nyájas olvasó, csak jeggyel tudod megvenni a péknél. Szigorú miniszteri rendelet és hatósági hirdetmény kötelez, hogy amikor a pék boltjába lépsz, pénzed mellett a kenyérjegyet is tarts kezedben, mert különben hiába fáradtál és éhen maradsz. A pék boltja ezentúl olyan, mint a szinház, a mozi, a hangversenyterem, vagy bármily látványossági hely, jegy nélkül nem élvezel ott semmit. Igaz, hogy mindezeken a helyeken jogod van — ha pénzed is akad — az elsőrendű széket épp úgy megvenned, mint a legutolsó sorét és több széket is kaphatsz, a péktől azonban nincs jogod napi 24 deka lisztnek megfelelő 33 egész 6 tized deka kenyérnél többet követelni, még ha egy 20 koronás aranyat is nyomsz a kiszolgáló kezébe. A miniszteri rendelet ennyire taksálja napi kenyérszükségletedet s hiába zúdulsz fel ellene, hogy húsra nem telik, adjanak pénzedért annyi kenyeret, amennyivel jól lakhatsz, süket fülekre találsz és gyomrod korogni kénytelen. Miután azonban a
