Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-02 / 18. szám
VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden kedden. Egyes szám ára 12 fillér. Laptulajdonos és kiadó: MORVÁI JÁNOS. Felelős szerkesztő: Hr. FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eötvös-u. 8.; Könyvnyomda. Előfizetés egész évre 6 korona, fél évre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Felhívás Szatmár-Németi sz. kir. város közönségéhez. Állami létünkért folytatott titáni küzdelem költségeinek fedezése céljából a pénzügyi kormány immár negyedszer fordul kölcsönért a magyar nemzethez. Dicső hadseregünk kemény harcok közepette, emberfeletti küzdelmek során diadalt diadal után arat és mig egész országokat hódit meg, addig más határunkon szilárdan őrt állva véresen ver vissza minden támadást. A nagy idők nagy kötelességeket rónak azokra is, akik u front mögött polgári foglalkozásukat végezhetik. A küzdelmet itthon is folytatni kell. A harctéren levők vérüket ós életüket áldozzák, tőlünk csuk kölcsönt kér a haza. Szatmár-Németi város hatósága, intézetei s polgársága már az első három hadi kölcsön jegyzése alkalmával bizonyságát adták A jóslat-járvány. A tavaszszal együtt uj életre kelt u nagy háború folyamán immár többször kiújult járvány: a jóslás. Most már tapasztalataink vannak erről u betegségről ós megállapíthatjuk, hogy az ősz vége és a tavasz eleje a legalkalmasabb idő a terjedésére. Bizonyos lelki motívumok szabják meg ezt az időt. Csillapító szer a jósló*, akár vélt csillapító, vagy másképen : önáuiitás a háború olyan periódusára, amikor a fegyverek döntését nem láthatják meghatározható időszakon belül az emberek. Nyáron és ősz elején a bizakodás azt mondja: téli háború, vagy: még egy téli háború lehetetlen; télen különös erőt tnlajdofigyelemre méltó vagyoni erejüknek és ezzel kapcsolatban áldozatkészségüknek is. Megvagyok róla győződve, I hogy a nemes város közönsége a j negyedik hadikölcsön jegyzése I alkalmából felhívás nélkül is kész- I séggeF tesz,e!aget honpolgári kü- I telességéáek7 Hivatali állásommal járó feladatom azonban a közönséget az államnak ama nagy fontosságú anyagi és erkölcsi érdekeire figyelmeztetni, melyek a negyedik hadikölcsön sikeréhez kapcsolódnak. Felhívom s felkérem azért a nemes város polgárságát, az egyleteket, intézeteket, testületeket stb., hogy a negyedik hadi- kölcsön jegyzésében részt venni, annak sikerét minden rendelkezésére álló eszközzel előmozdítani mindenki önmaga s a haza iránti elsőrendű kötelességének tekintse s e kötelessége teljesítését el ne mulassza. Szutmár-Németi, 1916. április 26. Dr. Vajai/ Károly kir. tanácsos, polgármester. nitanak a reménykedők a tavasznak : akkor egy-kettőre el kell dőlnt mindennek a nagy offenzi- vában. De jön az ősz vége s mind bizonyosabb lesz, hogy belefagyunk a téli háborúba; iít a tavasz s be kell látni, hogy ami messziről nézve egy-kettőre megoldhatónak látszott, egy fronton is nehéz vagy lehetetlen, hát még a frontoknak immár világtájak szerint elnevezett egész sorozatán. Ilyenkor a nyugtalan lélek bolekupaszkodik abba, amit okos észszel megmagyarázni nem tud és jóslatokkal fecskendezi az idegeit. A háborús jóslásnak vannak érdekes és figyelemreméltó jelenségei i* s melyek, hogy egész külön irodalmat igényelnek, mutatja egy, éppen most, a jós-járvány uj időszakában megjelent könyv: dr. Hellwig Albert bírónak a „Hábo- l rus babonáról“ szóló kötete. Gazdag gyűjteményében egész sereg jóslatot sorol fel a háború kitöréséről és a háború végéről. Ezek között van egy különösen érdek«s ’ Fején szöget találó régi j jó magyar közmondás: Kár j haszonba megy. Nincs olyan kár, amiből valakinek valami módon valami haszna ne fordulna. Ebből a szörnyű, háborús pusztulásból is egész tömeg haszna kerekedett egyeseknek, mégpedig nemcsak hadseregszál- litóknak, hanem másfajta szorgalmas, szerencsés és tisztességes polgároknak is. Vagyontalanok megvagyonosodtak, vagyonosok még vagyonosabbakká lettek. Jószágnak, terménynek, gyárak és műhelyek termelvényeinek ára soha nem képzelt magasra emelkedett s a munkások is jól kereshetnek, a kereskedők sem panaszkodhatnak. Bankok, takarékpénztárak tömve vannak betétekkel, váltóadósságokból rengeteg summa kifizetődött, a földbirtokokra betáblázott kölcsönök jelentékeny része letörlesztődött. Szóval, ami veszett a vámon, némikép megtérült a réven. A háború utáni nemzedék a vér- és pénzáldozat magvetéseiből dúsan fog aratni. A derékon tört cserfák és ledöntött tölgyek korhadó törzseiből terebélyes uj erdők fognak sarjadni, lom- bosodni. Akik az Ítéletidők elmúltával életben maradnak, azoknak nagyrésze vagyonilag izmosabb, anyagilag megerö- södöttebb lesz, mint volt a a háború előtt. Senkinek eszébe nem jut, hogy irigységgel gondoljon az ilyenekre. Sőt minden valamire való tisztességes érzésű és megfontolt ember csak örvend a polgárság gazdagodásának, mert az egyejövendőláe, amely öt, helyen is fölmerült ugyanazon formában. Legelőször egy mérnök-doktortól hallotta Hellwig. A mérnök a háború elején levelet kapott Berlinből egy intelligens barátjától, akinek — a levél szerint. — a nénje azt jövendölte, hogy 1914. augusztusában háború kezdődik, amelynek 1915. május 27.-én lesz vége. O maga ezt nem éri meg, mert 1915. április 15-én meghal. Ebben a levélben még tréfált a barát, de későbbi levelében már komolyan vette a jóslást, mert a nénje 1915 április 15-ikén pontosan meghalt. Most már vakon bízott a megjövendölt dátumban. Hogy milyen jogosan, azt látjuk. A Gübersberger Tageblatt- ban hasonló esetet olvasott Hellwig. Itt meg volt Írva, hogy a kis német község papjának egy nő pontosan megjósolta a háború kezdetét. A pap, amikor már a háborút megsokalta, száz márkát Ígért a nőnek, ha a háború végét is megmondja és a ió»Iat.a beválik. — A vége 1915 májusában lesz, da a száz márkát én nem kapom meg — mondta a nő. — Dehogy nem kapod meg — biztatta a pap — ha én megígérem. — Nem kapom, mert április 10-ikén meghalok. Csakugyan meg is halt a bemondott napon. A pap a nagy tudat birtokában várt, de a május elmúlt anélkül, hogy a jóslat harmadik dátuma beteljesedett volna. Egy harmadik asszony, egy fiú és egy öreg juhász jósolták meg igy, a saját, halálukkal kombinálva a háború végét 1915 májusára. A haláligérstet mind beváltották. de a béke-május fölött tovább viharzott a háború. Egyik legnevezetesebb jós, Liang-Csicsiau, kínai államférfiu, akinek nagy szerepe volt az 1912. évi felkelésben, kinai ékesszólás- sal igy értesítette a világot a háború végéről: — Az 1914. év az Égnek Ciiain éve volt és Csingtau háSutaár és vidéka Közvetlen a „Pann A tali amerikai Kiás Quality cipók kiaárólap raktára. Megérkeztek a tavaszi idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült divatos úri-, női- ós gyermek-cipők! 1 nm kitelsz.
