Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-14 / 11. szám
2 SZATI&ÁR ÉS VIDÉKE. zás nélkül eladta, hogy annyi pénze legyen egyszerre, amennyi még ■ohasem volt. Nem törődött azzal, hogy nem lesz mivel a földjét megművelni a nem lesz trágya, mivel a kihasznált föld ereje vissza- pótoltassék. S a könnyen szerzett pénzből — nem szólok itt a hadsegélyekről — olyan szükségletek támadtak, melyek ránézve eleddig nem voltak megszokottak: sárga cipő, esetleg kalap, szépítő- és illatszerek, mozi. Gindli-féle sütemények, piaci csipke és selyem s mit tudom én mi még?! De a föld, az Istenadta föld: ott maradt soványan, műveletlenül s az embercsinálta váltó : rendezetlenül! 'Meg van már a moratorium- feloldó rendelet, de mit érünk vele? I 1 á Nemcsak összegében, de da- j rabszámra is annyi betétet fizet- j tünk ki. hogy itt nincsen, mit feloldani. Ehelyett kapunk olyan betéteket, mit a törvény szerint 8 nap alatt, de szokás szerint azonnal kell kifizetnünk. S ebből vajmi kevés lesz olyan természetű, mint a régi volt. A váltóknál kötelezzük-e arra a feleinket, hogy 20 %-ot fizessenek? Hiszen annyi a pénzünk, mint a halnak, hogy a fejét sem tudja tőle mozgatni; de épen, mint a hal : mit érünk vele! A ki csakugyan kíméletre azornl, rosszabb helyzetbe kerül. A kinek pedig módja volna rendezni; nem fél a végleges feloldás után bekövetkezhető retorziótól ; a mi egyébként is mindig kétélű fegyver. Uj üzletet kötni, ebben a bizonytalanságban, mikor az értékmérőt el kellene küldenünk a mér- tékhitelesitő-hivatalba — ha volna ilyen — nem lehet. Vidéki intézetnek háborús vállalkozásokat csinálni nem igen van módjában; de ha volna is: nem minden intézet vágyik az olyan üzletre, a melynek szaga van, vagy később lehet! Viszleszámitolást visszafizet ni is kényes dolog, mert még a színjáték befejezve nincsen s nem tudjuk, hngy — nem stratégiai, de gazdasági szempontból — miként fog végződni a dráma? S az uj színjáték, melynek a neve Béka lesz : mily szerepet fog juttatni nekünk vidéki pénzintézeteknek ? Igen valószínű, hogy át fog alakulni a termelés s a pénz nem annyira az egyéni, mint inkább a vállalkozási hitel szükségletének kielégítését fogja célul kitűzni. S akadhat olyan viszleszá- mitoló intézet, mely ha a viszonyok szorultabbak lesznek, azt | fogja mondani: menjünk oda, a hol eddig mulattunk. A megjelent 6. moratóriumi rendelet után a 7-ik, a morato- rium faloldó rendelet úgy néz ki, mint egy megfordított Krónósz : felfalja apáit, de a végén ez is el fog pusztulni. Tulajdonképen csak az első volt ezek közül az igazi morato- riumos rendelkezés; mert a többi csak azért készült, hogy az elsőt enyhítse, javitsa, a hiányait pótolja s a kevéssé érthető részeket magyarázza. Dr. Berényi kiváló közgazdasági irónk az utolsó rendelet előszavában azt Írja, hogy a moratorium rendeletek _ sírját e feloldó rendelet őrzi. Én nem fegyveres őrnek, de valósággal sírkőnek szeretném tudni e rendeletet, melyre mint egyszerű harcosa a pénzháborujának ezt szeretném falvésni : A soha fel nem támadás reménye alatt nyugodjanak békében e rendeletek. A feloldás procedúrája hosz- szasan fog tartani; de legyen szabad reméllenünk, hogy simán, minden nagyobb megrázkódtatás nélkül fog véget érni! Ezért van szükség első sorban a pénzintézetek egyesülésére, még pedig egy olyan önzetlen szervben, mint a „Pénzintézetek Országos Egyesülése“, mely nem kínál és nem is adhat olcsó viaz- leszámitoiási hitelt; de azt, az erkölcsi hitelt, a mit nyújt, nem is restringáija. Ellenben közös szervet, kapcsolatot alkot az intézetek közt. S miüt az összes pénzintézeteknek az exponense kellő súllyal méltán képviseli azt a hatalmas erőt, mely intézeteink összeségében rejlik a törvényhozásban s tanáccsal látja el a tanácstalanokat s igyekszik mindeuítor segíteni a közös bajokon. De ezzel kapcsolatban szükség van a háború után is — legalább átmenetileg a Pénzintézeti Központra, mert enóikül igen sok gyönge intézet s vele együtt az érdekeltségük tönkremenne. Feltétlen szüksége lesz azonban az erősebb intézeteknek Í3 a Pénzintézeti Központra, mint hatalmas szervre, ha korábban nem, majd akkor, midőn a valutát rendezni fog kelleni. Igaz örömmel üdvözöljük az alakulást s kívánjuk, hogy méltó siker koronázza munkáját azoknak, kik nem magukért, de Hazánk közgazdaságának, pénz- és hiteléletünk reneszánszáért dolgoznak ! Kórházi hangverseny. Ritka műélvezetben volt részünk március 4.-én délután — jelenleg n beteg és rokkant katonák tartalékkórházául szolgáló polgári fiúiskola tornatermében megtartott jótékonycélu hangversenyen. Az igen érdekes és magas nivón álló programm és azon körülmény. hogy a hangversenyt Szláry Dszsőné, ezen a jótékonyság nemes célja érdekében buzgó és fáradhatatlanul működő urinő rendezte, már előre is biztositotta annak fényes erkölcsi és anyagi sikerét. Az előadás főtisztelendő Tóth József képezdei tanárnak a háborúról tartott és az előkelő hallgatóság teljes figyelmét lekötő szép beszédével kezdődött, melyben igen érdekes közvetlenséggel a most dúló világháború erkölcsi okait, borzalmait megkapó példákkal és hasonlatokkal illustrálta és bizonyította, hogy a hadban harcoló és életét feláldozó, valamint az azonkívül békében dolgozó embert a végtelen sok szenvedés s fájdalom elviselésében egyedül az egy jóságos Istenbsn való hit és bizalom erősiti és csak ez nyújthat megnyugvást. Következett az itt katonai szolgálatot teljesítő Füredi Sándor hegedűművész — a debreceni városi zeneiskola jeles tanárának hegedüjátéka, — Vieuxtemps: „Ballade et Polonaise“ Godard: „Berseuse“ és Sarasaié: „Zigeunerweisen“ blassikus darabokkal. Hogy Füredi a hegedűn mesteri módon uralkodik, azt. a szatmári zeneértő közönség már régen tudja — éa ezen művészetében oly bámulatos módon emelkedett, hogy a kontinens legjobb mesterei között az első sorban foglal helyet — a miről a hozzáértők meggyőződhettek az előadott három hegedű számnál. Jónásnó Baranyi Ilona zon- garaművész és énektanárnő, aki az összes zeneszámokat nagy tudással és diskréten kisérte Rubinstein: „Barcarollu“ és Chopin: „Brillante Variationen“ darabokat mutatta be zongorán finom előadással, művészt technikával és át- érzéasel, ami főleg a Barcarolle előadásánál nyilatkozott meg. A művésznő, kinek önálló zongorajátékát ritkán van szerencsénk hallani, azon igen kevesek képességével bir, hogy a muzsikával a zongorát megszólaltatja és mintegy elbeszéli a szerző magasztos gondolatát és megérteti a kevésbé zeneértővel is a kompositio szépségeit. Bartha Kató és Saja Idus urleányok a reform, tanitónőképző intézet növendékei Flotow „Márt- ha“ operájából a duett áriát tökéletes harmóniával és iskolázottsággal gyönyörűen énekelték, és elismerő tapsokban részesítették. Azt hinné a hallgató, hogy *?S?y fővárosi magasabb énekiskola hivatásos tanítványai — ami értékes hanganyaguk mellett egyedül szorgalmuk és a céltudatos yezetés eredményének tudható be. Hajdú Bözsi urleány és Markos Gyula ur „A francia lecke óra“ dialógban léptek fel, igen kedvesen és a hallgatóságot végig derÜ9 hangulatba tartó igen szép előadással nagy tetszés közt. Dr. Markovits Béla tartalékos hadnagy Mátray Lajos „A füredi bál“ cimü költeményét szavalta művészi hévvel, hangulatteljesen és szép előadással. A szereplőket a díszes közönség melegen ünnepelte éa az intim jellegű hangverseny az erkölcsi siker mellett igen szép anyagi eredménnyel is járt. A múltkoriban egy festőművész, a ki ide volt behiva katonának, de a kit azóta már felmentettek a szolgálat alól, háld- j ból a szives látásért megfestette j az arcképemet. Nézem a kész mun- ! kát, hissonlit hozzám, de azért | mégis nem tudok rögtön magamra j ismerni és ilyen irányban teszek ! észrevételt. | ~ Hja, kérem, — mondja erre ő — ez nagyon természetes. Hiszen tetszik tudni, hogy a legnehezebb feladat az embernek öngamagát megismerni. 4t A záróra ugyancsuk nagy í kavarodást csinált a vendéglősök : körében. Veszélyeztetve a megél- | hetésük, mert a vendég uraknak I tulajdonképen ilyenkor szokott megjönni a kedvük a pezsgőzéshez, el se kezdik tehát, ha már egy órakor zárni fognak. — De hát szükség van — elmélkedik Bögre ur — olyan iparágra, mely nyíltan bevallja, hogy csak akkor virágzik, ha a hatóság módot és ulkalmat nyújt a könnyelmű embereknek a lumpo- lásra? Tessék csak szigorúan fen- tartani a zárórát, legalább a vendég nem fog olyan pezsgőért is fizetni, a mit meg sem ivott! * — M ama lelkem, csináljatok estére egy kis tejes puliszkát, mert nagyon megkívántam. — Ugyan fiam, légy eszednél és ne kívánj képtelenséget. Most nem lehet, de megígérem neked, bogy ha a háborúnak vége lesz, talán kapni fogsz. •» Jankó fiam is Írja, hogy be van osztva a menet-századba és vele együtt a két Vajay fiú is, s valószínűleg a jövő héten indulnak az orosz harctérre, oda, a hol Pistáéit vannak és hogy az apjuk a napokban el fog rnmni Egerbe tőlük elbúcsúzni. — Pompás! — mondom úgy magamban — Holnap lesz a napja, hogy beszélek a polgármesterrel és felcsapok utitársnak. Nem fog ártani a fiuknak utravalóul egy kis katonai oktatást adni. * Mi a legnagyobb csalódás ? — e felett folyik az eszmecsere, s a társaság minden tagja más véleményen van. — Uraim ! — szólal meg Pumpfi ur — a legnagyobb csalódás, mikor az ember hetek óta pénzes levelet vár, s végre nagy örömére megáll a postakocsi a háza előtt és a belépő postás jelenti, hogy utánvétele« csomagja érkezett. Demeter. Eladó 6 drb 10 hónapos snalao. Eötvös u. 8. A VILÁGHÍRŰ FÖLDES-féle AMIT CRfiME és SZAPPAN :: használata által arca :: tiszta, üde és bájos lesz. A Margit-Créme a főrangú hölgyek kedvenc szépítő szere, az egész világon el van terjedve. Páratlan hatása szerencsés összeállításában rejlik, a bor azonnal felveszi és kiváló hatása már pár óra lefolyása alatt észlelhető. Mivel a ftlargit- Cremet utánozzák és hamisítják, tessék eredeti védjeggyel lezárt dobozt elfogadni, mert csak ilyen készítményért vállal a készítő mindennemű felelősséget. A Margit-Créme ártalmatlan, zsirtalan, vegytiszta készítmény, a mely a külföldön általános feltűnést keltett. 4— Ára 1.20 korona. II. Margit-szappan 90 fillér. — Margit- pouder I korona 20 fillér. Gyártja: Földes Kelemen gyógyszertára — Aradon. Kapható : minden gyógyszertárban drogueriában és illatszerkereskben. i
