Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-02-22 / 8. szám

2 lesz. Az ötlet tulajdonlapén egy sepsiszentgyörgyi tanítónőé, aki már néhány hónapja propagálja a facipőket, amelyeknek felsőrésze szövetből készül. Háromszékvár- megyében a báró Szentkereszthy, gróf Mikes Ármin és Béldi csa­ládok nőtagjui és példájuk után igen sok családban már viselik is a háborús cipőket, amelyek 3—4 koronába kerülnek és olcsók, egészségesek, kényelmesek. Majláth gróf és Prohdäzka Ottokár püspökök szintén rendel­tek a facipőkből, sőt közbenjár­tak gróf Klebelebarg vallás- és közoktatásügyi államtitkárnál is az irányban, hogy az iskolai tanu­lókat rendelet utján vezessék rá a facipő viselésre. Az államtit­kár nem zárkózott el a közben­járás elől. Oly arányokat öltött a fa- cipőkérdés, bogy annak behoza­tala és terjesztése fölött Sepsi- szentgyörgyön egy szükebbkörü vármegyei értekezlet tanácskozott é* hivatalos fölterjesztést tett dr. Király Aladár a marosvásárhelyi iparkamarához és Benkő Pál gaz­dasági felügyelő a földmivelésügyi minisztérium székelyföldi kiren­deltsége, dr. Koós Mihály minisz­teri osztálytanácsoshoz a facipők behozatala érdekében. Budapesti tudósitáa szerint oda az első facipő szállítmány már meg is érkezett. A hatodik kerü­leti iskolaszék gyámoltjainak fel­ruházására ugyanis fatalpu cipőt hozatott Csehországból, ahol már régen gyárilag állítják elő. A cipők tetszetősök, tartósak, áruk 6—12 korona között váltakozik, ami a mai cipőáraknál 50—60 százalékkal olcsóbb. Jov hadnagy izgatottan Dyult fegyverzsebébe és egész teste reszketett. A pap kiegyenesedett. Az aggastyán olyan halálmegvetéssel szónokolt mintegy próféta. Oh, Ádárn, milyen ember voltál te! Te nem úgy szeretted a hazádat, mint mi. Mert mi má­sokat is szerettünk a haza mellett, családunkat, gyermekeinket, de to senki mást e földön nem sze­rettél csak boldogtalan lengye- leidet. A hadnagy magánkívül volt. Halálsápadtan izgeít-mozgott. — És milyen más módon szeretted a hazádat, — folytatja a páter, — igazán másképen mint mi. Te átórezted, hogy nemcsak az oroszok a mi ellenségeink, ha­nem az a moghasonlás, ami a nép és nemesek között van. Te büszke nemesek ivadéka megértet­ted azt, és őseid fényűzése helyett egyszerű udvarházzá alakítottad kastélyodat, belőled pedig egyszerű gazda lett, aki nem ismer rang- különbséget ember és ember kö­zött. Ezzel a nemes felfogásoddal, Adám te többet ártottál itteni ellenségeinknek, mint sok bősünk és vitézünk a harcmezőn. És ha valamikor rabbilincseink lehulla- 1 nak, akkor neked nagy részed lesz * abban . . . A rendőrhadnagy már oda lépett a paphoz, hogy vasra verje a „lázitót“. Abban a pillanatban Sokolov tiszt egyet lőtt és az ősz páter barátja koporsójára omlott. Az áldozat vére pirosra fes­tette a másik mártír fekete ko­porsóját. Szabói Imre. SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Egy cipéezmester azt mon­dotta nekünk, hogy a cipészipa­rosok meglehetősen higgadtan fo­gadták u talpbőr lefoglalásának a hírét. Szerinte a talpbőr ára amúgy is oiy nagy volt és oly nehezen lehetett áruhoz jutni, hogy a cipésziparosok többsége már alig-alig vállalhatott munkát. Most a helyzet valamelyest javulni fog, meit a közönség is le fogja szállítani igényeit s megelégszik majd azzal, ami van. A fatalpakat, — amelyek között lesz könnyű, hajlékony is — készen fogja kapni a cipész és ügyességétől függ, mennyire tudja kellemessé tenni az uj cipő­fajtát. Belül vastag betéttel — nyáron esetleg aezbesztbetéttel — kivül gummitaippal, egészen ké­nyelmes viseletté lehet tenni a fa­talpu cipőt. Ezenfelül azonban lesz a bőrnek más pótlása is. Parafa- talp, alul iéiul vizhatlan viaszos vászonnal bevont háncs-, vagy rosttalp. Ez mind értékes és kel­lemes pótlása a bőrtalpnak. Még a hírhedt „papirtalp“ (vékony bőr közó tett kéregpapir, bőrimitáció) is elfogadható pótlás, ha kevésbbbá tartós, minőségének megfelelő ol­csó áron hozzák forgalomba. Ta­vasz felé már a cipő bőrből való felsőrésze is fogyóban lesz, de ez sem fog zavart kelteni, mert az idén már bársony- és selyemcipő lesz általános divat. Annyi haszna mindenesetre lesz az uj viseletnek, hogy valamelyest olcsóbb lesz a mostani hihetetlen áraknál, amit a mdr-már népszerűtlenné váló cipéeziparosok is szívesen fog­nak látni. Stőr­fiarisnya, a cserkészek diadala. Szász Menyhért érdekfeszitö ifjúsági regénye, most jelent meg RÖTTIG GUSZTÁV és FIA kiadásában — Sopronban. A könyvára fűzve K 3.60 fill., diszkötésben K 6.— A fő­városi és vidéki sajtó által mint nevelő hatású ifjúsági olvasmány ajánlva, kiválóan alkalmas ajándék 8 —15 éves fiuknak. Apróságok. Találkoztam egy ismerősöm­mel a Deák-téren. Kérdi tőlem, hogy merre jártam, mondom neki, hogy a városházán voltam elője­gyezni rizsre és borsóra. — Tyű az Árgyélusát! — jó, hogy találkoztunk, no hiszen lett volna nekem odahaza, mikor eljövetelemkor azzal bocsájtott út­nak a feleségem, hogy borsó nél­kül haza ne kerüljek. m Szinüáz Lili. Közel negyven éve, hogy műsoron van, de rózsás, üde, bájos maradt. Nem fogott ki rajta az idő, a divat, az Ízlés hullám­zása — hóditó maradt a mai na­pig. Geniális zeneszerző, geniális librettists kell hozzá, hogy örök- életűvé tegyen egy operettet. Csak előadó kell hozzá, hogy sikerrel érvényesüljön. Haller Inna a hár­mas címszerepben dominált. Szik- lay Piinchardja jó alakítás. A velencei kalmár szom­bati előadása klasszikus eseménye volt a szatmári színpadnak. A britt óriás örökbecsű munkáját rég’ láttuk színpadunkon. Kiss Miklós ambitiója tette ezt lehe­tővé. A sekszpiri műben láttuk Shylokot, a mint színészi sokol­dalúságával a hagyományokhoz simulva keltette életre a zsidó tipikus alakját. Mellette a direk­toráé és Kiss Mariska említhetők fel, mint a siker részesei. * Színházi műsor. Kedden: Postásfiu és buga. Szerdán : Postásfiu és húga. Csütörtökön : A táradalom- tudományi társaság jótékony célú előadása. Pénteken : Császárné. Szombaton: Császárné. Vasárnap d. u.: Karikagyűrűi Este : Császárné. ¥ Vasárnap délután kísértük ki öreg barátunkat, Deutsch Mó­ricot u temetőbe. Sokszor elmond­tam, hogy a temetés fokmérője az elhunyt értékének s a vasárnapi temetés, mikor a rósz idő dacára a város minden rendű és rangú embere oly nagy számban jelent meg a végtisztességen, szintén bi­zonyítja, hogy az elhunyt egy na­gyon derék ember volt. A. miket a pap koporsója felett elmondott, mindenki aláírja, nem volt benne semmi nagyítás, a mi pedig az ilyen beszédeknél ritkán szokott megtörténni. * Bizony, nem jól esett az senkinek, mikor Érzemm elestét olvasta. Nagyon váratlanul jött, semmi hir meg nem előzte. — Barátom ! — mondja Bögre ur — mikor a „Szamos“ vasárnapi számában elolvastam a hirí, úgy éreztem magamat, mint a kit főbe ütöttek, elfelejtettem még a reggeli kávémat is meginni. Már hiszen uz tény, hogy a csillagászok bejelentették, hogy: „Február 14-én reggel 4 órakor a Vénus együttállásban lesz Jupi­terrel.“ — de azért mégis enged­jen meg Hűnek tanár ur, a dolog nem látszik tisztának, miután épen ezen időt megelőzőleg és követő- leg az ég be volt borulva és mire újból kiderült, Jupiter és Venus már messze voltak egymástól és igy nem láthatta senki, még a csillagászok sem, hogy épen a kri­tikus időben mi történt, Jupiter­ről pedig tudjuk a mithologiából, hogy nagy kópé volt. Ez már aztán igazi huszár- ; gyerek, ez a Bulog Lajos Csen- garből. Egyik hőstettet a másik után követte el, annyi a kitünte­tése, hogy már nincs hova tűzni a medáliákat és a tetejébe még abban a kitüntetésben is része­sült, hogy a király személyesen óhajtott vele találkozni. Meg is jelent ő felsége előtt, a ki válát megveregette és kezet fogott vele. Azért igaz marad, hogy az osztrá­kok eddig előnyben részesültek, de az is igaz, hogy ilyen kitün­tetéssel még egyetlen osztrák sem dicsekedhetik. — Többet ér ez nekünk, — mondta egy csenged atyafi — mintha a járásbíróságot kaptuk volna ! Demeter. Csatatér. Napfény megcsillan rozsdarött vason, Kinyúló puskacsö, S mögötte egy baka fekszik hason. A harc elment, se ágyuszó, se kürt Nincs már itt a mezőn, Sem a győzelmes had, sem a legyűrt. Be messze, messze öl már a csata I S itt fekszik még hason S céloz az árok szélen egy baka. Meredten fekszik, céloz mereven : — Én már halott vagyok, Pusztuljon minden, ami eleven ! _____ Gábor Andor. Sz atmármegyei hős hu­szár a király előtt. Balogh Lajos csengeri lakos, a 7-es Vilraos-huszárok hős őrmes­tere, ki tizennégy hónapi vi­tézi verekedés után megkapta az arany, nagy ezüst, kis ezüst, bronz, vaskereszt,porosz ezüst­érem kitüntetéseket, abban a kivételes nagy tisztességben részesült, hogy a király elé vezették a hős huszárt. Bérelt szakaszban, vezérkari tisztek társaságában vitték a nép egyszerű fiát, a hagyományos magyar hősiesség egyik dicső letéteményesét Bécsbe. A Magyar házba szállásolták, hova miniszterek szállnak, vezérkari tábornok karon­fogva vitte Őfelsége elé, ki elbeszéltette hőstetteit s vál­lát megveregetve kezet fo- j gott vele. Nagy idők tanúja. ä Magos Menyhért ügyvéd és | 48-as honvédfőhadnagy szom- I baton 86 éves korában Szinér- • váralján elhalálozott. Az el- 1 hunyt évek hossza során át j folytatott ügyvédi gyakorla­tot városunkban é3 innen ! költözött Szinérváraljára. — j Társadalmi életünkben annak ■ idején szerepvivő egyéniség : volt. Neje és két fia gyászolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom