Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-06-27 / 26. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 tatos felvétele után szivszélliüdés folytén bekövetkezett, elhunytét. Temetése Cógénydán vátlón a gyász­háznál 1916 junius 23-ikán d. u. 4 órakor fog a róni. kath. vallás szertartása szerint megtartatni és ugyanott a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise junius 24.-én d. e. 10 órakor fog Fehér-Gyarmaton az Egek Urának bemutattatni. C*é- génydányád, 1916. junius 22. Ál dott legyen szeretett emléke! Kölesei Kende György és neje sz. Péchujfalusi Péchy Magdolna, fiók: Zzigmond. Hodosi Hodossy Sándor és neje Kölesei Kende Katalin, gyermekeik: Imre és Ma­riann, Nyirlaki Tarányi Ferencz és neje Kölesei Kende Gabrieli, gyermekei: Hetén, Mariett Erzsé­bet és Margit. Néhai báró Erggelet Miksáné sz. Kölesei Kende Csilla gyermekei: báró Erggelet Muri- anne, báró Erggelet Rudolf és nej« nemes Pausinger Paula, Kvassz András nem halt meg. Néhány héttel eaelőtt az a hír terjedt el, mit mi is megir­tunk, hogy Kvasz András, a híres magyar hadipilota hűiéiből szár­mazott betegség következtében ez évi február hsvában meghalt az orosz fogságban. Mint Békéscsa- bárói Írjak most, Kvasz András sajátkezű levelet irt Asztrachan- ból Körösi László főjegyzőnek, amelyben tudatja, bogy a Kaspi- tenger mellett van fogságban, so­kat koplal, mert nincs pénze. Péter és Pál napja (1916 junius 29.) u Vórö* Kere-zté! Áldozzuk e napon nélkülözhető filléreinket, a Vörös Keresztnek, m«ly megszervezte aa országban az önkéntes betegápolás!, több ezer kórházat tart. fenn és a had­színtéren, valamint, a hadszíntér mögött több mint egy millió em­bernek állt segítségére. Fenntartja a tudósító irodát, a hadifogoly gyámolitó hivatalt, a tábori rak­tárakat, a kórházvonatokat, a sebesült szállító osztagokat, stb. Szeretetadományokat közvetít a harctérre, foglalkoztatja a sebesül­teket és ingyenes jogvédelemben részesíti a katonák hozzátartozóit. A Péter-Pál napi gyűjtést a Buda­pesten (VI, András»y-ut 8. sz.) székelő: központi iroda, a helyi gyűjtő-bizottság utján eszközli. Támogassuk e helyi bizottságot áldásos munkájában ! A Vörös Kereszt Egylet Igazgatósága. Német Vörös Keresztes kitüntetés. A német császár és porosz király őfelsége május hó elsején kelt legfelsőbb elhatározá­sával dr. Pirkler Zoltánnak, a miskolci megfigyelő állomás or­vosának, a porosz királyi Vörös Kereszt-ért-m III. osztályát ado­mányozta. Diszebéd a püspöknél. Dr. Boromiitza Tibor megyés püs­pök vendégül látta vasárnap dél­ben mindazokat, akik az urnapi körmenet alkalmából közreműköd­tek. A diszebéden mindvégig ke­délyes hangulat, uralkodott. Lelkészválasztás. A náb­rádi református egyházközség hi- vei, a nyugdíjazás folytán meg­üresedett lelkészi állásra az el­múlt vasárnap Vincze Lajos szatmári segédlelkészt választot­ták mev­Uj tanárnők. A szatmár­németi kutb. polg. tanárnőképző­ben e hó 21-én a következők nyertek tanárnői diplomát, a nyelv fis történettudományi szakcsopor­ton: Asztalos Boriska, Csizsar Rózsi, Grósz Margit, Herczl Gi­zella, Kardos Ilonka, Lee Frida, Loveczky Mária, Nagy Gabriella, Papp Mária. Petressné Liszkay Anna, Stroné Julia, Vasa Erzsiké, Vrana Ilona; a mennyisée-tan és természettudományi sznkc°opor- ton ; Bányay Mariska, Beke Gi­zella, Bikfalvy Irén, Fuley Gi­zella, Kaufmann Margit, Lábas Erzsiké, Meleg* Mariska, Szabó Eleonóra, Papp Kornélia. Érettségi vizsga. A hely­beli reforinatu* főgymná- ziumban e hó 23. és 24. nap­jain tartatott meg az érettségi vizsga. Hadi érettségi vizsgát tett 26 katona diák. Ezek között jelesen érett: Szendrey Dénes, jól érettek: Sipos Károly és Kovács Sándor, a többi érett. A hadi érettségit tett növendékeken kivül még 14 növendék állott elő vizs­gálatra s közülük hatan nyertek jeles osztályzatot és pedig Bodor Jenő, Deümann Rózsi, Halász Ida, Hantz Ibolyka, Köszner Julia és Sáfár János; jól érettek : Sasba István, Vámos Andor; érettek: Boros Zoltán, Lövi Adolf, Lövi Johanna, Lövi Róza, Nagy Tibor, Svaiczer Béla. A szatmári felsők e- delmi iskolában a harctér­ről hazajött ifjak érettségije e hó 21—24. napjain ment végbe és pedig a következő eredménnyel : jelesen érettek: Adlerstein Hen­rik. Glück Ernő, Glück József, Lsbovics Ábrahám. Jól érettek: Bruun Mór, Boleman Károly, Gore György, Morvay Károly,. Schvarcz Sándor, Török Andor, Zelekovics József. Megfelnltek : Farka« Herman, Gönczy László, Hajovics Péter. Horváth Károly, Kiss József, Kosztich Ágoston, Krausz József, Krumka Ferenc, Mikula László, Petruska Antal, Reiter D«z»ő, Rosenfnld Jenő, Szabados Árpád, Szilágyi Ferenc, Weisz Márton éa Weisz Sándor. A szatmári királyi kat- holikus főgimnáziumban 47 ifjú jelentkezett érettségi vizsgára. — Jeles eredménnyel vizsgáztak : Brendli János, Farkas István, Jano.-ó Tibor, Juhász Ist­ván, Kerekes János, Kertész György, Kellner István, Kun Ist­ván, Marosán János, Prezowszky Domokos, Ruzicska József, Seff- ler Mihály, Sebek Jauo*. Somogyi Gyula, Strenk Péter és Vidu Mihály. — Jó eredménnyel 12, egyszerűen 18 ifjú tett érettségi vizsgát. Az ifjak nagyrésaben a harctérről jöttek és oda mentek vissza vizsga után. Itt az érett­ségi vizsga junius 23—25. nap­jain ment végbe. Tanítói oklevelet nyer­tek a szatmári kir. kath. tanító­képzőben, a napokban tartott ké­pesítő vizsgálatokon a következő részint a frontról szabadságolt, ré­szint kiképzésre induló tunitóje- löltek: Hautzinger Pál e. é. ö,. tizedes iskolatestvér; Kocsány Jó­zsef kiképzésre induló tanítójelölt, Magó István e. é. ö. iskolatest­vér ; Mihály Pál e. é. ö. tizedes ; Mühlbauer Ferenc hadapródjelölt ; Nagy István kiképzésre induló ta- uitójelölt; Pileczky Miklós sza­badságolt e. é. önkéntes; Reich György hadapródjelölt; Rotter János e. é. i>.; Sterk István ki­képzésre induló tanítójelölt; Szabó Imre hadapródjelölt; Szabó Jó­; zsef kiképzésre induló tanítójelölt; í Szeghy Jenő kiképzésre induló ! tanítójelölt; Winklet István had- j apródjelölt; Walter László bad- j apródjelölt; Weisz Mihály h»d- I apródjelölt. Adomány. Dr. Jéger j Kálmánné úrnő a fiatalkorú bü- ! nősök részére 2 koronát küldött be hozzánk, mint egy kártyapárti önkénytes adományát. Rendelte­tési helyére juttattuk. Kamatláb emelés. A Szatmári Termény- és Hitelbank r. t. 1916. julius hó 1-től kezdve a betétek után 5 °/o kamatot fizet. A hús és cukor eláru- i sitása kprül felmerült visszaélé- I sek tárgyában a városi tanács eré­lyes határozatot hozott, amely szerint a mészárosok és hentesek kötelesek a maximális árakat, fel­tüntető hatóságilag kiadott min­denkori hu9árjegyzéket, a fűszer- kereskedők pedig a cukor maxi­mális árait feltüntető hirdetményt árusító üzleti helyiségeikben szem betünően és a vevők részéről jól J olvasható módon kifüggeszteni. > A mészárosok és hentesek meg- | levő húskészletükből, a füszerke- \ reskedők cukorkószletükből a ki- I sxolgálást nem tagadhatják meg, hanem kötelesek cikkeiket a ki­függesztett árért az ügyletre nem tartozó minden kikötés nélkül a közvetlen fogyasztás céljait szol­gáló (kiskereskedelmi) forgalom­ban szokásos mennyiségben kész- ) pénzfizetésért kis/.olgáltutni. A S hatóságilag megállapított legma- ; gusabb áron felül árusítani tilos, / aki ezt megszegi, kihágást követ 1 el, mely az 1914. L. t. c. 9. és • 17. §-a alapján két hónapig ter- i j*-dhető elzárással és Imtszáz ko- j rónáig terjedhető pénzbüntetéssel ! büntetendő Felhívja a váiosi ta- j nác* randőrfőkapitányi hivatalt, a j kifüggesztést és a maximális árak j betartását a legbatályosabban őriz- ! tesse ellen, valamint szigorúan 1 őriztesse ellen e határozat egyéb I rendelkezéseinek a betartását is j és a kihágást elkövetők ellen te- | gyen feljelentést. i Fél kiló húsért 500 K I pénzbüntetés. Debrecenben egy i mészáros a bust drágábban árulta, I mint a hogy makszituálva volt. j Följelentést tettek ellene és a I rendőrség egy fél kiló hús | vásárlásánál megállapította az ár- I drágítást, amiért a mészárost ti­zenöt napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre ítélte. Felebbezés folytán a belügyminiszter, tekin­tettel a vádlott büntetlen előéle­tére, az elzárást átváltoztatta 500 korona pénzbüntetésre. A huszkoronás bank­jegy- Az Osztrák és magyar bank 1908 juniu* 11-én közzétett hirdet­ménye alapján az 1900. március 31-iki dátummal ellátott és bevont huszkoronás bankjegyet, a melyet a főintézetek és a fiókok ezidő szerint még elfogadnak beváltásra. 1916. junius 30-ika után sem be ■ uetn váltják, sem aprópénzre nem váltják és e nap elmúltával meg­szűnik a bank ama kötelezettsége, hogy az emlitett bankjegyért, meg­térítést adjon. A sorozáson be nem vettek és katonaságtól szabad­ságoltak, igazolványaikat állan­dóan hordják magukkal, inert az ötven éven aluli korban lévőket a katonai, csendőri és rendőri ki­küldöttek még az utcán is igazo­lásra szólítják fel. Néhány szivar és cigge- rettafaj, ha mostani készletet kiárusítják, megszűnik. A meg­szüntetésre Ítélt szivarok: a Pal- masz, a Paimitasz, u Rosita, a cigaretták pedig: a Stambul ée a Sultán. A szalmaőzvegj falusi menyecskék. Egyik járási székhelyen tör­tént valahol. Helyre, csinos falusi menyecske, erősen a szemére huzva fejkendőjét, szégyenlősen beállított az egyik orvoshoz, aki már több­ször volt a falujokban és sok sú­lyos beteget állított lábra. A menyecske mélyen lesütötte a szemét, irult pirult, hol meg el­sápadt s aztán hosszan csürta- csavarta a szót, hogy : — Tetszik tudni, orvos ur, hadba vonulta férjem, aztán orosz­fogságba került szegény. Az öreg szülém munkaképtelen, magam vngyok a kis gazdaságban. Ara­tásra járt az idő, szolgalegényről kellett gondoskodni. A jegyző ur muszkahadifoglyot ajánlott. Rá- állottam. Kaptunk is egyet. Mit tehettem egyebet, kénytelen vol­tam vele. Az Iván szép gyerek volt, jó fin volt. Megbízható, dol­gos. Jól is tartottuk, hogy legyen ereje dolgozni. Nagyon, de nagyon ragaszkodott hozzánk. Már meg is tanult magyarul. Én támogattam szegény muszkái. Nagyon jól bántunk vele, mert iám, nekünk is jól esnék, ha ott valamerre — Szibériában — a mieinkkel is szépen és jól bánnának. Kicei- nyecskén úgy öaszebarátkoztunk, összemelegedtünk a muszkával, hogy tetszik tudni én bele is be­tegedtem. Ha megtudná az uram, túl nem élném. Nem szabad meg­tudnia I Nem, a világért sem. Azért jöttem, hogy a nagyságos orvos ur szives tanácsát, segítsé­gét kérjem. Szívesen fizetek akár­mennyit, c*ak ezt. n nagy szégyent vegye le rólam. Az orvos tisztában volt a helyzettel. — Hm, hm ! Hát az Iván, az Iván? O a zsivány! Hát több orosz fogoly is van a községben? — Van bizony, vagy har­minc, — mondja a menyecske. Az orvos egyet gondol s a szemüvege fölött néz a menyecs­kére és szól : — Tudja, lelkem, ez a se­gítség nagyon drága mulatság Így egynek, hanem ha többen volnának a faluban hasonló baj­ban és otthon összebeszélnének, aztán valamennyien együtt jönne nek be hozzám, akkor könnyen segíthetnék a bajukon és sokkal ol­csóbba kerülne a segítség. így egy­nek belekerül ezer koronájába, úgy meg alig jut száz koronu egyre. A menyecske megköszönte az orvos ur tanácsát s egy hét múlva vagy harmincán köszön­töttek be. Az orvos valamenyinek a nevét fölirta s azzul bocsátotta ei őket, majd lesz gondja rá, hogy a szégyennél nagyobb bajuk ne essék. A névjegyzéket pedig uz eset elbeszélése után átadta a já­rási főszolgabíró urnák, hogy ha majd uuuuk idején megindul a gólyajárás, vigyázzon rá, hogy a névsorba foglalt m-nyecskék be­számoljanak a gólyák ajándékával. Főmunkatárs: Ruprecht Sándor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom