Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-12 / 41. szám

Harminckettedik évfolyam. 41-ik szám. Szatmár-Németl, 1915. október 12.

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

A harmadik hadikölcsön.

Több mint tizenhárom hőnapja áll Magyarország egy olyan ellenséges világgal szemben, mely számban sokszorosan meghaladja, de minden gyilkoló, romboló eszközét furfangosan felhasználva sem tudja felülmúlni erejét.

A letelt idő fényes bizonysága annak, hogy milyen nagy előrelátással alapozta meg, készült elő az ország az elkerülhetetlen háborúra, amit. ránk erőszakoltak és aknamunkával készítettek elő ellenségeink.

Hadseregünk kitartó ereje, 'szívóssága és minden egyes embernek külön- külön és az összesnek együttes áldozathozása tette azt, hogy idáig diadalmasan győztük és győzzük, úgy testi, mint lelkierőv^i a nagy Molochchal felvett küzdelmet.

Ahogy ma állunk, a legvérmesebb reményeinket is túlhaladja. De még sok nehézséggel kell szembe néznünk.

Testvéreink, fiaink óráról-órára, napról-napra kint a csatamezőn vérüket ontják a hazáért, az itthonmara- dottaknak ismét ősze kell gyűjteni, minden fontolgatás nélkül, nemcsak a fölösleget amit már kétizben odaadtak, de mind azt nélkülözhetik, hogy hadseregünk odakint az élethez és küzdel: mekhez szükségesekkel továbbra is el legyen látva.

Erkölcsi kötelessége ma mindenkinek hazáját szolgálni, a dicsőséghez segiteni a szebb és jobb jövő reményében.

Aki filléreit adja, éppen annyit ad, mint a vagyonosabb koronáival, százezreivel. Akinek lelkében visszhangra talál a - segítségért könyörgő embermilliók haza és ujéletre vágyó sóhajtása: az nem áldozatot hoz, de önmagával tesz jót, ha a harmadik hadikölcsönre jegyez.

Ez a harmadik hadikölcsön összegyűjtése uj dicsőség lesz a történelem lapjain az itthonmaradottak részéről, akik ezáltal hadseregünkkel egyenlő arányban vivják meg küzdelmes, de dicső harcaikat.

ESI

1

K

m m

ÉFÉLE

I csecsemők I

iTtKmtVtLIMI |

gyermekek és lábadozók legjobb táplálóba gyomor- és bélbetegségek utáni Mindenkor kapható. ]

Próbndobozt és tanulságos orvosi könyvecskét a gyermeknevelésről teljesen díjtalanul küld a Nestlé-féle gyermekliszt társaság, Wien I., Biberstrasse 5le.

Városaink élelmezése.

Irta: Csoknyay Károly Pápa r. t. város főjegyzője.

II

Adjon jogot a kormány a gabona rekvirálásboz a városoknak, ha már maga nem akarja rátenni kezét a felesleges gabona készletekre, hogy úgy maga a város, valamint mindazok, akik magukat ellátni akarják, a várostól maximális árban megkaphassák a gabonát. Állapítsa meg az ország területén a gabonán kivül a legfontosabb élelmiszerek árát, nevezetesen a tejnek, marha, sertés, juh és borjú húsnak, tojásnak, vajnak, tejfelnek, túrónak, baromfinak, burgonyának, tengerinek, fának, szénnek, továbbá az .elsőrendű ipari cikkeknek is, így legalább nem leaz kitéve a közönség az uzsorának, nélkülözésnek és nyomornak. Tiltsa i meg különösen n fontos élelmicikeknek a kivitelét. Ily eljárás mellett a kormány a megélhetést biztosíthatja, anélkül, hogy a termelőknek jogos sérelmet okozna. Az elviselbetlen drágaság következtében a városi lakosság közellátottjainak száma folyton növekedik, a városok bevételei pedig rohamosan apadnak. Honnét fogják a városok előteremteni a szükséges eszközöket az éhínség elhárítására? Mit fognak a nyomorgók tenni ?

Tehát idejében keli gondoskodni mindenről, nehogy a télbeáltaval a nyomói- nyomában vagy az elégületlenség, vagy az éhtifusz törjön ki. Mert hiában van raktárunkon bőven minden, ha ebhez a megfizet- hetlen drágaság következtében nem lehet jutni. Ez annyi, mintha nem volna semmink.

A háborús idő hiénái a trösztösök és kartel losok között tűzzel vassal kell megjelenni, mert különben őket féken tartani nem lehet, legyenek azok termelők, vagy közvetítők. Rekvirálni, államilag le kell foglalni mindent méltányos árban, amire a lakosságnak szüksége van, bogy a hatóság abból az elosztást foganatosíthassa, de megengedni azt, hogy a kormány legjobb intenciói mellett a fogyasztóközönség kiszipolyoztassék, — nem lehet, — nem szabad.

Egy nagy angol államférfi legutóbb azt mondta, hogy a háborút dicsőségesen befejezni csak akkor lehet, ha mindenki becsülő-, tesen végzi kötelességét, a háborút nem tekinti eszköznek, maga és mások vagyonának illetéktelen gyarapítására.

Nekünk is ezt a jelszót, ezt a becsületességet kell követni és követelni mindenkitől e ha máskép nem megy, a tövrény vaskalapácsával kell sújtani közéjük. Nem szabad tűrnünk, hogy míg a termelők, trösztösök és kartello- sok milliókkal gyarapodnak, addig a fogyasztók napról- napra közelebb szorulnak az ajtószöglethez, hol a koldusbot áll. Felhasználni a háború teremtette kényszerhelyzetet vagyon szaporításra, a hazafiatlaneág Csira- borasszója. Lebet-e lelkesedést vinni dic<ő küzdelmeinkbe, ha harcosaink azt tudják, hogy szeretteik itthon a nyomornak áldozatai ? Hogy lehet az itthon maradott öt-hat tagú családot eltartani, mikor a zsir kilo- gramja hat—hét korona, a húsé öt—hat korona, a tej literje 40 fillér, etb. Munkahiány következtében pedig kereset nincs, de ha volna is az asszony népek erre nem alkalmasak, gyermekeik miatt munkába nem állhatnak, a badisegély pvdig teljesen elégtelen a felhajtott árak fedezésére.

Hiába van meg a városok vezetésében a jóakarat a viszonyok szülte bajok orvoslására, rajtuk nem segiihet, némán, fájdalmasan kell várni a bekövetkezendő végzetes csapást, mely épp úgy őiszeroppantja a milliomosokat, mint a nyomorgó szegényeket.

A végzetes csapás elhárítása a kormány feladata; a nemzeti védelem fokozása a visszaélések, kinövések megszüntetésével az ő kötelessége. Bizonnyára a kormány erélyes intézkedésével meg fogja szüntetni azt az állapotot, hogy a termelők és közvetítők najry része a háborút csak arra használja fel, hogy a fogyasztók millióit a kétségbeejtő nyomorba kergesse.

— Vidám könyvtár. Egyszerre három uj füzetet kaptunk a Tábori Kornél szerkesztésében megjelenő Vidám Könyvtárbői, amelynek nívós anyagát a legkiválóbb magyar irók szolgáltatják. A. mulatságos uj füzetek címei: Színészek és ripacsok vig esetei. — írók és fi rk ászok vig esetei. — Festők és szobrászok vig esetei. Körülbelül száz kis történet és croquis van egy füzetben, szatirikus és kacagtató históriák

(

váltakoznak művészet-, vagy irodalomtörténeti jelentőségű anekdotákkal. Alig van kiváló iró, színész, festő, aki ne szerepelne bennük valami finom humoru, jellemző esetével. A magyar irodalomnak és művészetnek válogatott modern anekdota-kincstára ez a három füzet s valészinü, hogy mindegyik épugy számos kiadást megér, mint a Vidám Könyvtár előbbi elmés füzetei. Egy-egy füzetnek az ára 40 fillér s kapható Lővy Miksa könyvkereskedésében.

Apróságok.

A közönség részére áruba bocsátott hatósági zsirt hamar szétkapkodták és bizony nagyon sokan nem kaptak belőle. Van is zúgolódás, különösen pedig a miatt, bogy mig a kis emberek, a kiknek igazán szükségük lett volna reá, nem juthattak hozzá, addig a vendéglősök egy egy bordóval kaptak, jőlehet 5 kilóban volt a maximum megállapítva. Pedig hát nincs igazságuk a zugolódóknak, mert a hatóság egész helyesen okoskodott, mikor a vendéglősöket előnyben részesítette ; ezek ugyanis nagyon sok ember részére főznek és igy annál több a hasznuk, minél olcsóbban és minél nagyobb mennyiségben jutnak a zsírhoz.

*

Férj és feleség nagy megelégedéssel nézegetik az udvaron sétáló baromfiakat.

— Nézd csak azt a tyúkot, — szólal meg az asszony — milyen büszkén lépeget.

— És te csodálkozol rajta, hogy olyan nagyra tartja magát, mikor egy tojásért 20 fillért is adnak.

*

Nagy örömmel tárgyalják ebéd közben, hogy a mieink Beigrádot elfoglalták. Szóba jön a múltkori eset is és élénk eszmecsere indul meg a szer- biai ofienzivát illetőleg.

— Ne tűzzük ki a zászlót tekintetes ur ? — kérdi az asztal körül forgolódó szobaleány a háziúr tői.

: — Ne bántsátok, — felel rá a gazda — a

múltkor is elsiettétek a dolgot!

*

Szidja a mester a tanulót, mert valami hibát követett el s a mint ilyenkor történni szokott, mind jobban és jobban bele melegszik és ugyancsak egymást éri a sok megtisztelő kifejezés. De mikor már a „te ökör I?“ is elhangzik, megszólal a fiú :

— Bár csak az volnék, tudom, hogy akkor á főnök ur is szebben beszélne velem 1

*

I Nem tudom, igaz-é, de erősen tartja magát a hir, hogy a hatóság ismét fog a közönség részére olcsóbb zsirt áruba bocsátani. Én a magam részéről azok közé tartozom, a kik nem látnak semmi megrőnivalót abban, hogy a múltkor a vendéglősök a jelzett előnyben részesültek és igy az ellen sem; lesz kifogásom, ba ez megint megtörténik, csupán annyi a kívánságom, hogy első sorban a közönség kapja meg a maga részét és csak azután jöjjenek a vendéglősök. A mi azután jut-marad, azt mind nekiek lehet adni. Ez az igazság, ebben mindenki megnyugodhatik.

Demeter.

HÍREINK.

— A szatmári püspök jubileuma.

F. hó 7-én volt tizedik évfordulója, hogy dr. Borom isza Tibor szatmári'püspök a|sz»t- móri püspöki széket elfoglalta. Dr. Boromisza Tibort az egri székesegyházban szentelte püspökké néhai Samassa József egri biboros- éreek, Párvy Sándor szepesi megyétpüspök és Szmrecsányi Lajos annakidején egri segédpüspök segédletével. A tizedik évforduló alkalmából a szatmári székesegyházban ünnepélyes szentmise volt.

— Szüret. Az októberi ólmos eső csendesen permetezik, odafent a hegyeken tárgul már a bakator is: itt a szüret. Olyan csendes, olyan hangulatnélküli, álmos szüret ez. Hej I de más szüretek is voltak hajda- nába, amikor Szatmár, Szabolcs minden valamirevaló urasága négy lovon fordult be a Vérke partjáról a Sárok mag a Hosszúhegynek. Itthol meg a Homoródi csárdától az' Előcserig hatalmas száll erdőn keresztül zörgős határon hajtottak fel a Szutmár- hegyre. — Micsoda mulatozások, ostorpattogás, tarackdurranás, vig kacaj, hancúrozás, — Kacsari, később meg Gönczi húzta a láb alá valót. Akkor még nem hektó számra mérezsgélték a mustot, hanem akó számra. A szüret volt az egész év legkellemesebb pár napja, valóságos ünnepe. Jött azután a nemzeti elnyomatás korszaka, a csendes szüretek ideje, amikor Gyulay Pál is ir egy éneket róla: „Leültünk, bol lobog a tűz, És sóhajtván nagyokat, Emlegetjük a múltakat...“ Bizony bus szüretünk van most is... A daráló gép kattog, a hydrau- likus sajtó nyikorogva okádja a bő Isten áldását és mégis olyan „üzleti szaga“ ez az egész szüret: nincsen semmi hangulat. Még egy nótát sem hallottam, még egy cigány cincogást sem... Szomorú, bus szüret ez.

A puttonokat is asszonyok, leányok hordozzák. Szó nélkül, nóta nélkül múlik el az egész nap, az egész szüret és e helyett inkább szomorkodunk, busulunk, mindenkinek van miért. „Es sóhajtván nagyokat, Emlegetjük a múltakat“. Mikor jönnek vissza a szép elmúlt gyönyörű szüreti napok ?

— Huss éves az anyakönyv. Húsz éve, hogy Magyarországban felállították az anyakönyvi hivatalt. A szatmári anyakönyvi hivatal élén annak felállítása óta Kő r ősin ez ey Antal főjegyző áll, akinek helyettesei lettek dr. Lénárd István és Demkő Sándor. A szatmári hivatal, tekintettel az ünneplésre nem alkulmas időre és a hivatal nagy elfoglaltságaira, csendben, zajtalanul ünnepelte meg az évfordulót.

— Kinevezés. Az igazságügymiuisz- ter a szatmárnémeti munkésbiztositási választott bíróság elnökévé Knoll Bála szatmárnémeti törvényszéki birót kinevezte.

— Áthelyezés. A m. kir. Pénzügy- miniszter Kircknopf Gyula pénzügyi főbiztost iáját kérelmére Kassára helyezte át.

— Behívott tábori lelkész. A had- vezetőség Papp József gencsi ref. lelkészt tábori lelkészt szolgálatra behívta.

—- Ref. kántortanitó választás.

A nagykárolyi ref. egyház presbytériuma vasárnap a lemondás folytán megüresedett kántortanitói állásra három pályázó közül egyhangúlag Bakó István gencsi ref. tanitót választotta m°g az egyház kántortanitójává.

— Jegyzőválasztás. Vállujon múlt hó 28-án ejtették meg a jegyzőválasztást, amikor is Becsky Sándor mezőteremi jegyzőt egyhangúlag választották a falu nótáriusává.

KEeÉBKZZIEKII!

Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!!

A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára.

az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik«