Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-07 / 36. szám

Harminckeltedik évfolyam. _______ 36-ik szám. Szatmár-Németi, 1915. szept$ín(»er/# TÁ RSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Egy társadalmi szokás kiküszöbölése. Egyik vidéki laptársunk megszívlelendő dolgokat ir a Kézfogásról, kézcsókról és a kolera járványról. Mindenekelőtt magunk részéről is kinyi­latkoztatjuk, hogy teljesen egyetértünk lap­társunk véleményével különösen a mai viszo­nyok közt, mikor a háborúval kapcsolatosan mindenkor megjelenő kolera terjesztésének veszélyét akarjuk kikerülni. Mert, fertőzés — köztudomás szarint, — leginkább .á kezek utján történik. Nem minden ember vigyáz eléggé a tisztaságra; nem miaden ember mossa meg naponta többször vagy fertőtle­níti a kezét s igy a legkönyebben tovább adhatjuk a kolerabacillust. Hagyjunk hát föl a kézszoritással, ami — ha átmegy a köztu­datba, — nem lesz bántó senkire nézve. A kézcsókra nézve laptársunk a követ­kezőket Írja : „Nagyon nehéz dolog bizonyos társa­dalmi szokások ellen állást foglalni, mert az emberek rendszerint a szokások rabjai. Nem is hisszük, hogy abbeli felszóla­lásunk, miszerint jó lenne a kézcsók szoká­sával is felhagyni — meghallgatásra találjon. De akkor, amikor a ragályos betegsé­gek : kolera, véihis,' sőt pestis is fenyegeti az emberiséget, nem tanácsos dolog-e kerülni mindazt ami a járvány terjesztésére alkalmas? Es a kézciók nem mozditju-e elő a járvány terjesztését ? Hiszen kézcsóknál a bacillust legkönyebben megkaphatjuk aj­kunkra, vagy legkönnyebben átadhatjuk ajkunkról annak, akinek kezét megcsókoljuk ! Van-e tehát a bacillus terjesztésére alkalma­sabb mint a kézcsók, Tessék csak megnézni, hogy aránylag a legtöbb kézcsók a társadalom magasabb rétegénél fordul elő és azok, kik kezet csókol­nak, legnagyobb részben az alacsonyabb tár­sadalmi rétegekből kerülnek ki. Nem va- gyuuk bárdijai az osztály külömbségeknek, de azt meg kell állapítanunk, hogy a ragá­lyos betegségek ellen a magasabb társadalmi rétegek jobban óvakodnak és tudnak óva­kodni, mint az alacsonyabb társadalmi réte­gek, ha tehát ez áll, akkor nagyobb veszély háramlik az alsóbb társadalmi rétegek részé­ről a felsőbb társadalmi rétegekre, mint viszont. Anélkül tehát, hogy a társadalmi osz­tályok között külömbségeket akarnánk tenni, meg kell állapítanunk, hogy a ragályos be­tegségek az alsóbb tásadulmi rétegekből in­kább terjedhetnek felfelé, mint a magasabb társadalmi rétegekből lefelé, — minthogy pedig a kézcsóknál is ugyanezen sorrend mutatkozik rendszerint — bárha a kézcsók egyenlő társadalmi rétegeknél is szokásos — megállapítható, hogy a kézcsók is nagyon alkalmas tényező a bacillus terjesztésére s igy ez is lehetőleg mellőzendő. Ha valaki iránt tiszteletet akarunk nyilvánítani, elegendő lesz ha a kézcsók perfektuálása helyett a „kezét csókolom“ kifejezést használjuk s ezzel nem ártottunk senkinek, mégis udvariasak voltunk, holott bizony sokszor megtörténik hogy kézcsók után a kéz tulajdonosa siet a kezét meg mosni, vagy alkohollal leöblíteni, hogy a tisztelet kifejezése nyomot ne hagyjon maga után. Jól tudjuk, hogy ezen fontos társadalmi kérdéseket máról holnapra egy újságcikkel elintézni nem lehet, azonban a helyes ujitás mégis megkívánja, hogy az ügygyei foglal­kozzunk, miért is melegen ajánljuk ezen köz­egészségügyi tekintetben igen fontos eszmét meg6zivlelésre. Leközöltük s el is fogadjuk laptársunk felvetett eszméjét, habár sok sok olyan édes, puha kicsi kéz van, hogy attól még a halált is szívesen vennék a szerelmetes szivü emberek. A magyar, román és a bosnyák katona. Most már nemcsak bizakodással, de örömmel tekintünk a szebb jövő felé, mely­nek felépítésében részt vesz a magyar kato­nán kívül ennek az országnak minden rendű és nemzetiségű fia, aki a harctérre került. H, egyik erdélyi ezrednek derék őr- , nagya, aki több csatában vett részt és köz- j vetlen tanúja volt a katonák közt uralkodó j szellemnek, érdekes epizódokat mondott el a | magyar, román és bosnyák katona hősies­ségéről. — A magyar a világ első katonája, mondta az őrnagy. Rettenhetetlen bátorság, találékonyság és kitartás jellemzi. A szigorú télben a hó hátán feküdt, még csak náthát sem kapott. A kegyetlen hideget a különben kitűnő németországi katona sem bírta úgy, mint a magyar. Bátorságát egész világ cso­dálja, Találékonyságára egyik jellemző eset a következő: — Tulán mindössze 25 emberemmel álltam elszigetelve a főcsapattó). Egyszerre egy század orosz támadott meg bennünket. Embereim egykettőre szétoszoltak s őrült lövöldözést kezdtek s minduntalan hangzott a kiabálás: Ez a század erre, az a század arra I A nagy tüzelés és a sok vezénylés annyira zavarba- hozta az ellenséget, hogy megadta magát. Rémesen bosszankodtak azu­tán, amikor már lefegyverezve észrevették katonáim csalafintaságát. — A román is jó katona, mondta H. Nem kegyelmez az orosznak. Megtörtént, hogy egy magát megadó orosz csapatnak szuronnyal mentek. Az orosz letérdepelt, úgy könyörgött kegyelemért. A román katona még mindig szúrt. — Ne bántsátok, hiszen megadták magúkét. — Ala muskä (az harap), volt a válasz. — A bosnyák sem ismeri a kegyel­met. Uzsok környékén harcoltunk, amikor egy Ízben az oroszok megadták magukat, azaz jobban mondva jelezték, hogy megadják ma­gukat. Amikor feléjük közeledtünk, az első sor hirtelen a földre vágta magát, a hátsó sorokból aztán a kosnyák katonáinkra tüzel­tek. Alig pár nappal később a mi bosnyák- jaink a bajonettet a kabátjuk alá rejtették s eldobálták puskáikat annak jeléül, hogy megadják magukat, Amikor aztán az oro­szokhoz értek, egy pillanat alatt előkapták bajonettjeiket s olyan öldöklést vittek vég­hez, hogy nézni sem tudtam. — Nesze kölcsön, nesze kölcsön ! Hung- zott a tüzes bosnyákok ajakáról. — Hát ilyenek a magyar, román és bosnyák katonák! Amíg ilyen legények küz­denek, addig nem félünk fél Európától sem, — fejezte be elbeszélését a derék őrnagy. Apróságfok. Beállít egy elkeseredett magyar a napokban a szerkesztőségbe és letesz 100 koronát az asztalra, mondván: — Ezt pedig feleségmegváltás címen tessék átvenni a hadban elesettek árvái javára ! S miután a dolog nem volt elég világos és bővebb magyarázatot kértünk, folytatá ekképen : — Válni akarok az asszony tél s az ügyvéd ' ennyit kért a per viteléért, gondoltam tehát, hogy jót is cselekszem, hamarább is szabadulok, ha a pénzt idehozom. * A 42—50 évesek sorozása is megkezdődött, s Papucsfi ur is azok közé került, a kiket a bizott­ság alkalmasnak talált. Van nagy szomorúság a háznál, az asszony egyre csak azt hajtogatja : „Mi lesz veled te szerencsétlen, ha én nem leszek az oldalad mellett ? !“ — Ne sirj lelkem, — vigasztalja az uj hős- 'jelölt feleségét — ha te hiányozni is fogsz, lesz ott majd más, sőt nem is egy, a ki nekem majd parancsolni fog. * Bizony sokan vannak olyanok, a kik minden módot és eszközt megpróbálnak arra nézve, hogy a harctérre ne kerüljenek és minél kevesebben azok, a kik önként vállalkoznak. De ha csak egy ii akad, az is vigasztalás. Nagykárolynak volt egy Szabó Bercije, nekünk van egy Nagy Vincénk, Adja Isten, hogy szerencsésen visszakerüljön és majd annak idején együtt örvendjen velünk és büszkén viselje a „mi fiunk“ cimet, a mely ez idő szerint gazda nélkül maradt. « A nagy hódoló felvonulás is megtörtént. Mint egy torony magaslott ki a Tisza alakja. Nagy ideje, hogy a magyarságnak ilyen szép ünnepe lett volna s ha majd évek múlva fog visszatekinteni reá a nemzet, akkor is mindig az ő alakját fogja látni kimagaslani. Mennyi keserű epét kell lenyelni azoknak, a kik az ő érdemeit sem most, sem pe­dig ezután nem lesznek hajlandók elismerni, ••í * — Most már aztán mi következünk! — mondja Bögre ur büszkén a feleségének, — Az '50-esek után a 60-asok jönnek. Már szinte sajná­lom, hogy eddig is Önként nem jelentkeztem. — Ugyan hagyja el magát 1 Honnan venne •a hadvezetőség annyi ápolót, hogy mindegyik mellé 'egy jusson. Már pedig nekem semmi kedvem hozzá, hogy ón is vele menjek. Demeter. HÍREINK. — Otvenig soroztak. Hétfőn reggel ismét soroztak Szatmáron. A 43—50 éves korosztály népfölkelői állottak a mérce alá. A sorozások helyén inár jóval a kitűzött idő­pont előtt gyülekeztek az emberek, a leg­többen szakállal, nagy bajusszul, sokan pe­dig fehér hajjal, deres fejjel. Az udvaron yártak az öreg katonajelöltek, csöndesen, türelmesen. Egy se volt szomorú, de egy se yolt vidámabb, mint rendesen. Az arcukon a komolyság, a meggondoltság vonásai ültek s érezni lehetett, hogy ezek az emberek amily komolyan veszik az életet, ép oly ko­molyan vennék a katonai szolgálatot is. Né­melyiknek a kalapján nemzetiszinü pántlika, másoknak meg kokárda a gomblyukában. jHányan voltak köztük, akiknek a fiai már hónapok óta, egész év óta tapodják a lengyel fold sarát, üldözve a futó ellenséget s hány­nak a fia esett el a távol csatamezőkön . . . De most mérce alá állottak ők is, hogy pus­kával a vállukon, karddal az oldalokon szol­gálják a hazát. És nyugodtan, komoly arc­cal állottak a mérce alatt. Csak akkor csil­logót fel a szemük mikor az orvos kimondotta a szentenciát: alkalmas... alkalmatlan... — Az oroszdulta falvak fel- épitése. Mire lehull az őszi falevél, a Kár­pátok bércein uj világ ébred. Falvak szület­nek, házak emelődnek. A kárpáti orosz járás nyomai lassan eltűnnek és csak az egyre jobban elmosódó emlékek maradnak mog az embsrek lelkében. A magyar városok moz­galmának sikere mo9t már bizonyos. Az orosz dulástól nem sújtott magyar tájak polgárai, lakást adnak a szerencsétlen, értünk és helyet­tünk szenvedetteknek. Sok város már el is határozta, milyen névre kereszteli a háború újszülött gyermekét. Szeged Kisszsged-nek, Bibarmegye Biharfalvá-nak, Nagy váradNagy- 'váradfalvá-nak, Debrecen Debreceufalvá-nak, Miskolc Ujmiskolc-nak, Kecskemét Ujkecs- kemét-uek, Kassa Kiskassá-nak, Sopronmegye Ujsopron-nak akarja elkeresztelni a falut, amelyet felfog épiteni. De a városokon kívül egyesületek és intézmények is hozzájárulnak már a városok akciójához. Edényekkel, ágy- nemüekkel, bútorokkal és ruhafélékkel segí­tik az elpusztult kárpáti falvak árva lakóit. A szabadkőművesek Magyarországi Simboli- kus Nagypáholya egy egész falut fog föl­építeni Kőmivesfalva névvel. A nagypáholy nagymestere dr. Bókay Árpád egyetemi ta­nár szép felhivásbau a többi közt ezeket írja: „A lerombolt bűzös,' szűk levegőjű putrik helyett építsünk emberi méltósághoz és emberi igényekhez méltó lakásokat; igye­kezzünk Tirol és Svájc kultúráját, gondta­lan jómódját megtelepiteni, a magyar hegyek között. S azután küldje ide ügynökeit gróf Bobrínszky “. — Előléptetés és kinevezés. A' király dr. Paál István szatmárnémeti kir. törvényszéki és Csics Lajos nagykárolyi járáabirósági bírákat a VII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki és járásbirósági birákké, dr. Félegyházy Kálmán kir. törvény- széki bíróvá, dr. Be ne Sándor újvidéki já­rásbirósági jegyzőt a nagykikindai jdrásbiró- sághoz albiróvá nevezte ki. — Pénzügyi kinevezések. Szent- pétery. Sándor gyulai p. U. számvizsgáló' Nkárolybu, Kirchnopf Gyula főbiztos Nkárolyból Kassára, Hatzela János p. ü. biztos Felsővisóról Nkárolyba áthelyeztetett. — Igazgató választás. A azatmár. vármegyei Takarékpénztár r.-t. igazgatósága az elhalálozott Teitelbuum Herman igazgató, helyébe Ciengeri Mayer Sándor eddigi igazgatósági tagot választotta meg, Hirsch Sándor ügyvezető-főkönyvelőt pedig igaz­gató-helyettessé nevezte ki. — Kinevezések. A p. ü. miniszter Oláh Sándor szatmári dohánybeváltó hiva­tali kezelőt állomás helyén a VIII. fiz. osz­tályba kinevezte. — A főispán ifj. Buda- házy Sándor jogszigorlót a mátészalkai fő­szolgabírói hivatalhoz ideiglenes minőségben díjtalan közig, gyakornokká kinevezte. — Áthelyezések az erdészetnél. A földmivelésflgyi miniszter Burdats János, m. kir. erdőtanácsost Nagybányáról Szász­sebesre (hivatal főnöknek), Winkler Mik-' Iós m. kir. erdőtanácsost Gödöllőről Nagy­bányára (építés vezetőnek), Soltész Gyula m. kir. erdőméruököt Ungvárról Nagybányára áthelyezte. — Vármegyei közgyűlés. A vár­megye törvényhatósági bizottsága szeptember második felében tartja rendes őszi közgyűlé­sét. — A közig, bizottság pénteken tartja rendes havi ülését. — Az állandó választmány folyó hó 7-én tart ülést, melynek tárgya az 1916. évi költségelőirány­zat megállapítása. r- Az előrehaladott Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára. idény miatt leszállított árban kerülnek eladásra valódi schevraux és boxbörböl készült legújabb divatu úri-, női-és gyermek lábbeliek. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom