Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1915-08-31 / 35. szám
Harminckettedik évfolyam. 35-ik szám. Szatmár-Németi, 19Í5)( augusztus 31. SZATMAR VIDÉKÉ m 9Íí-OS ft*» TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. Az. előfizetés ára Egész érre Fél » 6 kor. 2k~ Negyedévre 1 kor. 50 fill. -I-Egyes szám ára 16 > SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hova a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések küldendők : Morvái János könyvnyomdája, Ettvöl-utM 8. az. —V HIRDETÉSEK -v— 1 — e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében vétetnek föl. A hirdetések díjjal előre fizetendők. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Tanuljunk.! Sok meglepőt vetett felszínre a " most dúló vérzivatar, de talán a legcsodálatosabb mindanyi között, hogy az egész világgal felvett harcunk, íme, a győzelmek láncolata 1 Pedig végig próbálták ellenünk a bujonettől kezdve az emberpusztitásnak minden eszközével. És mikor már látták, hogy gyilokkal nem bírnak velünk: a kenyeret akarták kiragadni a kezünkből azáltal, hogy a tengertől elzártak bennünket. Balgák ! Ahhoz a fegyverhez nyúlnak, amelyben legerősebbek vagyunk I A magyar föd népét akarták kiéheztetni, Hogy ezzel az eszközzel sem törhettek le bennünket, az természetes! Itt azonban hu igazságosak akarunk önmagunkkal szemben lenni, be kell vallanunk, vhogy ez inkább ennek a drága magyar földnek az érdeme mintsem a miénk IVallottuk és hirdettük,, hogy mezőgazdái kodó állam vagyunk, de aztán a szónál nem igen haladtunk odább. Mostohagyerek volt a nagyközönség előtt a gnzddlkodás a többi megélhetési ágak-, kai szemben napjainkig. A gazdatiszti kezelés alatt álló nagyobb birtokoktól eltekintve népünk még máig is ott van ezen a téren, ajhq.l öregapáinktól tanulták. Pedig Magyaromig szántóföldjének több mint fele kisgazdák kezében van. (21,210047 hektárból 11,101921 hektár.) Ha a kisgazdák tudását csak annyira sikerül fejleszteni, hogy hektáronkint 1 koronával többet vegyen be a mostaninál már ez magában is évente 11 millió korona nemzeti gyarapodást jelent. És ehez csak jóakarat kell ! Gondoljunk csak arra, hogy a bolgárok a magyar föld minden négyszögöléről 1 korona hasznot; vesznek akkor, mikor ugyaninnen a mi népünk kivándorol! Hány milliót visznek igy ki az országból? Nem tehetné meg ugyanezt a magyar nép ie ? Német katonákkul beszéltem, akik otthon földművelők voltak. Majd imindannyiok 2—4 gimnáziumot végzett én alig akadt köztük, aki valamiféle gazdasági kurzuson ne vett volna részt. Mig nálunk a közfelfogásban földmi velő falusi polgárnak munka, vagy „mesterség“, amelyet tanulni nem kell, mert azt mindenik az apjától eltanulja; addig a németek ezt „tudomány“ nívójára emelték, amelyhez alapos szakképzettség kell! így tudták elérni azt, hogy mi itt, a magyar „Kánaánban,, messze mögöttük járunk“ termés-átlagaink nagyságában 1 Németországban a gazdálkodó nép számára minden városban, vagy községben ott találjuk a szakintézménynek' azt az alakját, amelyre a népnek szüksége van, holott Németország velünk szemben még elsőrangú iparos és kereskedő állam ! Nálunk szorosabb értelemben a föld mivelő nép számára csak most szerveztek két intézményt: u földmi vés iskolák egy részéből átalakitott kisgazda tanfolyamokat és az önálló gazdasági népiskolát. Az előbbi teljesen uj intézmény, alig 2 éves, de előreláthatólag azért nem fogja hivatását teljesen betölteni, mert az elvégzése (fél év) megkívánja, hogy a tanfolyam idejére a tanulni vágyó gazda elhagyja lakóhelyét. E* ami népünknél nagy szó ! A másik formája a föidmivelő nép emelésének: az önálló gazdasági népiskola. Erről az intézményről amely szintén az újabb kor szülötte, egy tnás alkalommal fogok megemlékezni. Sosem volt időszerűbb a nép gazdasági emelésének szükségessége, mint napjainkban. Emlékezzünk vissza, mennyi áldozat árán igyekezett kormányunk a gazdasági tudást népszerűsíteni, de a közömbösségen minden fáradság zátonyra jutott. A világnak kellett lángba borulnia, hogy olyan gazdává legyen a magyar, amily ennek helyzeténél fogva már rég Jennie kellett volna. Má egy szavára kormányunknak vagy a kényszerűség miatt ásót-kapát ragadott és gazdává lett sok olyan, ki ezt n foglalkozást csak hírből ismerte. Legalább a jóakarat megvolt, de egyúttal az is ki derült,, hogy mindezeken kívül a gazdálkodáshoz tudás is kell 1 Néhol a városi nép anyira ment, hogy ablakain és erkélyein a virágok helyét konyhakerti növényeknek adta át. Ne térjünk oly könyen napirendre a közönség e nemes igyekezete fölött, ha annak gyakorlati értéke nem is üti meg az üzletimértéket, hanem istápoljuk ezt és céltudatos vezetéssel azon legyünk, hogy az állandóasuljon és a lelkesedés mellé adjunk alkalmat arra, hogy tudást is szerezzen hozzá, akkor majd meglepetésektől sem kell tartanunk többé ! Szabó Sándor! Néhány szó a favágókról. — Beküldetett. — szerszámot szerezne be és ezeket a foglyokat meghatározott feltételek mellett favágás céljából a közönség rendelkezésére bocsátaná ? A favágó foglyok valamely nyilvános helyen vagy épületben tartózkodnának, ahol a közönség könnyen megkaphatná őket. Szerintünk a panaszolt bajon ez segítene legjobban. Kérjük a hatóság intézkedését. Apróságok. At ántánt szerződése szerint az orosz köte- lezte magét, hogy 1916. március végéig bevonul Berlinbe, úgy de ez a bevonulás nem történt meg, miért is az angol és a francia kormány szigorú levelet irt Nikolajevics fővezérnek, hogy az elvállalt kötelezettséget teljesítse. — Hiszen azt csinálom, — válaszolt a levélre — folytonosan csalom az ellenséget magam után s miután a föld gömbölyű, előbb utóbb Berlinben leszek. # Az olasz határról levél érkezett az ott har coló fiútól. „Bizony édes'' szülém, — Írja a többi között — sohasem hittem volna, hogy valaha ilyen magasra fogok feljutni, mert azt úgy tessék elhinni, hogy Börcsök Pistával tegnap éjjel a mint a hegytetőn őrségen állottunk, gyönyörű szép ének ütötte meg a fülünket s mikor jelentésünkre az őrmester ur is hallgatta egy darabig, azt mondta rá, hogy ez nem lehet más, mint az angyalok éneke, mert hát olyan közel vagyunk a mennyországhoz. Már pedig az őrmester ur tudja, hogy mit beszél.“ * Jankó fiam ma este indul el, hogy bevonul-, jón Egerbe. Mint öreg katona a szükséges tudnivalókat elmagyaráztam neki s miután időközben olyan értesülést kaptunk, hogy az egy hónappal hamarabb, bevonult Pista gyerek már a káplán sarzsit elnyerte, különösen lelkére kötöttem, hogy a mint megérkezik legelőször is nála jelentkezzék. —. Mert igaz, hogy ö fiatalabb, — zártam be az oktatást — de ma már öreg katona és feljebbvalód, a kinek jó lesz a kedvébe járnod. * Jelenti a házigazda, hogy másnapra vendéget hivott ebédre, mire az asszony boszusan feleli: — Persze, arra nem gondolsz, hogy holnap kedd van, a mikor nem lehet húst kapni. — Dehogy nem gondoltam, hiszen épen azért hivtam holnapra, hogy olcsóbban meguszhassuk. * Mindenfelé hangzik a panasz a nagy drágaság miatt s aggódva gondol mindenki a télre, hogy miből fogja beszerezni a tüzelőt, mikor a tűzifa ára máris oly magas, hogy csakis a nagyon módos emberek lesznek képesek kifizetni. — Biz az nehéz kérdés, — mondja Bögre ur — nem marad más hátra, mint reggeltől estig a kaszinóban ülni és lapokat olvasni, a minek a melegedésen kivül még az a haszna is meglesz, hogy tavaszra az ember egész tudóssá válhatik. _____’ _____________ Demeter. A f avágók nagyra vannak, mert kevesen vannak, alig 15—20 emberre tehető a számuk. A szatmári közönség favágást illetőleg kizárólag erre a néhány emberre van szorulva. Tudják ezt a favágók nagyon jól, éppen azért igyekeznek a favágás árát napról-napra feljebb és feljebb srófolni. Eddig két méter fát (egy öl feléi) 2 K 40 fillérré*legfeljebb 3 koronáért vágtuk, most 6 koronáért vágják és inkább egész nap tétlenül vannak, éktelenitik az Árpád utcát, bagóznak, köpködnek, a földön nyújtózkodnak, de ezen alul nem mennek dolgozni. Ha valaki 6 koronán alul Ígér nekik, szóval alkuszik velük, a legpiszkosabb szavakkal támadják meg. Szatmdrou jelenleg két méter bükk hasábfa — szűkén mérve — 30 korona, (ha valaki a szűk mértéket kifogásolja, annak nem adnak fát!) a favágó munkadijja 6 korona, összesen 36 korona; bírja ezt egy kisebb fizetésű ember, különösen ma, amikor mindent négyszeres áron kell venni? Szorult helyzetünkben a hatósághoz fordulunk ée kérjük: ha egyelőre a fakereskedők önkénykedése ellen nem tehet, legalább rendszabályozza meg a favágókat. Határozza meg a favágás árát. A rendőrség p?dig tartsa figyelemmel a nyújtózkodó alakokot és ha á meghatározott árért nem mennek dolgozni, tiltsa el őket az Árpád-utcán való csavargástól. Debrecenben — mint olvassuk - már meghatározták a napszámbéreket, mennyivel inkább szükséges és kívánatos a tisztességes határt nem ismerő favágók munka- bérét megállapítani. Nagy baj az, hogy a villamos favágó Qt öl fánál kevesebbet nem vág, marta mos tani árak mellett különösen vagyonnal kell rendelkeznie annak, aki öt öl fát vehet egy szerre. A szegénysorsu, kisebb jövedelmű embereken nem segit ez sem. felvetjük a kérdést, nem volua-e helyes intézkedés, ha a városi hatóság meghatá rozott számú orosz fogoly részére favágó HÍREINK. — Hirdetmény a liszt árusítása ügyében. A városi tanács tudatja a város közönségével, hogy a hatósági liszt kiszolgálása kezdetét vette. A 2072—19Í5 M. E. sz. kormányrendelet szerint a közélelmezés és közszükséglet céljaira csak a hatóság hozhat lisztet forgalomba, figyelmezteti tehát városi tanács a kereskedőket, hogy más liszt forgalomba hozatalától tartózkodjanak, mert a liszt árusítás e tekintetben is ellen fog őriztetni és a tilalom megszegői rendőri büntető eljárás alá vonatnak. A liszt a kereskedőktől utalvány nélkül lesz beszerezhető, ugyancsak utalvány nélkül szerezhetik azt be a kereskedők és a pékek az őrléssel megbízott Szatmári Gőzmalom Társulattól az Üzletük forgalmának megfelelő mennyiségben. A gőzmalom közvetlenül csak kereskedőknek ér pékeknek, intézeteknek szolgáltat ki lisztet. A zsákokért a kiszolgáltatott liezt métermázsája után 2 korona 80 fillért számíthat fel a malom, de tartozik a zsákokat liszt csomagolásra alkalmas jó- állapotban 2 koronájával visszavenni és a kereskedők és a pékek is tartoznak a zsákokat visszaadni. Városi tanács a liszt forgalomba hozatali költségeit 10 százalékban állapítja meg, ennélfogva a búzából készült finom tészta liszt és dara kilónkint maximálisan' 85 fillér árban, a főző liszt 65 fillér, a kenyérliszt 45 fillér, a rozsliszt 46 fillér és úgy a búzából mint a rozsból származott korpa és őrlés hulladék maximális árban 20 fillér árban árusítható. Aki ezen árakat meghaladó árban árusit, az 1914. t. c. 9. §-a értelmében 2 hónapig terjedhető elzárással ée 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog büntettetni, s annak részére liszt elárusitásra nem lesz kiszolgáltatva. Ugyanilyen elbánásban fog részesülni az is, aki a neki kiszolgáltatott lisztet rosszhiszeműen nem a város közönsége részére árusítja el, hanem azt a város területén kivül tartózkodó fogyasztó részére vagy viszont eludásra árusítja. Szatmár-Németi, 1915. augusztus 27.-én tartott tanácsülésből. Városi' Tanács. — Magas kitüntetés. Őfelsége a király Schult a Ede 5. cs. és kir. gyalogezredbeír századosnak a vaskorona rend harmadik osztályát adományozta a hadi- ékitményekkel. Schulla Ede a Dnyszter- menti harcokban teljesített kiváló katonai szolgálatáért kapta a magas kitüntetést. O a második szatmári ember, aki a harctéren ilyen magas kitüntetést- szerzett-; az első Kossaczky László, a munkásbiitositó pénztár igazgatója volt. A kitüntetett százados egy évi szakadatlan harctéri szolgálat után sérü- letlen állapotban hazajött és most itthol van Szatmáron, hogy fáradalmait kissé kipihenje. Rövid idő múlva visszamegyen a harctérre. — Kitüntetés a Vöröskereszt tisztelotjelvónyével. Ferenc Szalvátor főherceg, mint a Vöröskereszt Egyesület véd- nökhelyjttese, az önkéntes egészségápolás cs; és kir. főfelügyelőségénél szolgálatot teljesítő szentkatolnai Faragó Ignác századosnak, helybeli kir. s. tanfelügyelőnek, a katonai egészségápolás körül a háborúban szerzett különös érdemei elismeréséül, a Vöröskereszt II. osztályú tiszttíletjelvónyét a hadiékitmény- nyel adományozta. — Újabban Kulcsár Lajos máv. főellenőrt, a szatmári állomás főnökét tüntették ki a Vöröskereszt II. osztályú hadiékitményes jelvényével. — Kitüntetések. A király megparancsolta, hogy Dr. Glat z József 304. honv. gy.-ezredhez beosztott népfölkelő hadnagynak az ellenség előtt tanúsított kitűnő szolgálatáért a legfelsőbb elismerés tudtul adassák. — Di\ Bertalan István szatmári ügyvéd, hadapródot, őfelsége az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a nagy ezüst vitózsógi éremmel tüntette ki. — Katonai kinevezések. A király Dezső Lajost, a szatmári 12. honvéd gyalogezred századosát őrnaggyá; Róth Jenő cs. és kir. ezredovvost, a Rudolfswerth . kórház parancsnokát, városunk fiát, törzsorvossá; Szaplonczay Endre zászlóst hadnaggyá nevezte ki. • v — Esküvő. Mogyorós István..er« dődi kir. adóhiv. tiszt f. hó 29-én esküdött örök hűséget K 1 i n t ó k Micikének, Klintók Ágoston meddesi körjegyző s földbirtokos leányának. nagyválasztéku cipőraktárát ajánljak a t vévé közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást- == jitiHnjin Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! uk till Un - i'--“ A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára.“^ '-Az előrehaladott idény miptt leszállított árban kerülnek eladásra valódi schevraux és boxbörből készült legújabb divatu uri^ női- és gyermek lábbeliek. ROTH SIMON
