Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-03 / 31. szám

— Személyi változások a n.-ká- rolyi kegyearendi házban. Lendvnj Jánoi tanárt a piarista rendkormány Debre­cenbe helyezte át, helyébe jön B e r é n y i Jenő Magyaróvárról. Szentiványi Béla, kogyes renditanárt és plébános segédet a rendkormány tanári minőségben Magyaróvárra helyezte át, helyébe Pányik-Tóti\ Lajos tanár jön Sátoraljaújhelyről. — Kitüntetés. A király Svéd Jó- zsefnek, a 7. hadieregparancsnokfágboz be­osztott posta- és távírda műszerésznek a ko­ronás ezüst érdemkeresztet a vitézeégi érem szalagján adományozta. — Svéd József, aki békében a szatmári posta- és távírda hi­vatal műszerésze, a mozgósítás óta a harc­téren teljesít szolgálatot. — Eljegyzés. Dési Jenő, a Kiss Árpád szinigazgató társulatának volt kedvelt komikusa, hadupródjolölt eljegyezte Wal­kóv its Irénkét, néhai Wulkovits Sámuel vendéglős leányát. Dési Jenő a színié vad közepe óta harctéri szolgálatot teljesít, nem régebben a Horodenka melletti harobun megsebesült s onnan mint lábbadozó beteg került vissza városunkba, itt néhány hetet töltött és ekkor történt az eljegyzése. — Elhunyt táblabiré. Kápolnok- monostori Pap Sándor volt országgyűlési képviselőt, nyug. kir. táblabirót Budán, a császárfürdőben e hó 28 án hirtelen szivszél- hüdés érte és meghalt. A boldogult az utóbbi időben gyengélkedett, rosszul nézett ki, mond­ják, hogy rákbajban is szenvedett, de bizo­nyos, hogy nem a régi daliás alak volt, akit még hetven éves korában is irigyeltek egye­nes tartásáért, ruganyos járásáért és friss lelki erejéért. Púp Sándor 1840-ben született Kápolnokm rnostoron. Tehetséges, előkelő em­ber volt, több cikluson át, mint szabadelvű párti őriz. gy. képviselő képviselte Nagy- eomkutot, Magyarlápost s a nagybányai kir. járbiróiágnak táblubiró ranggal, több éven át, vezetője volt. — Halálozás. Asztalos Kálmán fábiánbázai ref. lelkész neje szül. Csőkör Róza 83 éves korában, házasságának 16 ik évében rövid szenvedés után Bpesten meghalt. — Megalakult a szatmári rok­kant-bizottság. A rokkant kutonákut'gyú- molitó városi bizottság szombaton délutáu megalakult. Célja a bizottságnak hazánk vé­delme közben rokkanttá vált véreinket a tár­sadalomnak vietzuadni és számukra a megél­hetést biztosítani. A bizottság főrokknnigyá- mul Ben kő József kanonokot választotta meg, aki vezető rokkant-gyámnak D e m k ő Sándor tb. árvaszéki ülnököt jelölte ki. A1 vezető rokkant-gyámot tisztében a központ erősiti meg, ő ezután a város intelligens ele­meiből, főképpen, ügyvédek, orvosok, taná­rok, tanítók és tanítónőkből rokkant-gyámo­kat fog kinevezni, akik a rokkant ügyek intézésében közreműködnek. Az ülésen a pol­gármester bejelentette, hogy a városi tanács a szatmári hadi árvák elhelyezésének a kér­désével foglalkozik már. A tanács javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy egy hadi árva­gyermektelep létesítésének céljaira 24 hold területet engedjen át. A gyermektelep -n 100 esetleg több elárvult katonagyermek nyerne elhelyezést, elsősorban természetesen Szutmár városi illetőségű és a vármegyéből való kato­nák gyermekei neveltetnének a telepen. — Hangverseny. A székesegyházi énnekkar augusztus 15 ón este a városi szin házban a Vörös Kereszt céljaira nagyszabású hangversenyt rendez. A rendezés munkáját Sepsy Márton lelkész vezeti. A hangver­seny egyik szenzációja lesz, hogy u székes­egyházi énekkar erre az alkalomra 75 tagból fog állani és előbb a Tunhausér, operából az Einzug der Gäste cimü chorust, majd Gold­mark müveiből fog előadni, végül pedig Pataky Lajos kiválóan szép háborús egyve­legét énekli. A programmon szeripelnek még: Markos Ilonka, Nyártidy Margit, J. Bárány i Ilona, dr. Damokos Andor és Burányi János. — Vármegyénk közegészségügyi bizottsága f- bó 15-én Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző eluöklete alatt ülést tartott, melyen tárgyalás alá vette Mikes Béla céffai lakos gyógyszerészmesternek Nagy­bányán felállítani kívánt, negyedik uj önálló gyógyszertár engedélyezése iránti kérését. A bizottság — tekintettel arra, hogy az uj gyógyszertár a fen&lló gyógyszertárak meg­élhetését veszélyeztetné — az uj gyógyszer- tár felállítását nem vóleményezte. — Rokkant bizottságok a megyé bon. Fiók Zoltántól, a nántüi körjegyző­jétől vette a Választmány az első rokkant bi­zottság megalakulásáról szóló jegyzőkönyvet. Dobra, Nántü, és Rákosterebes községek buzgó lakosai fogták fel elsőben a rokkant ügy komoly és sürgősen fontos voltát és a központ felhívására Koré n y János, dobrui ref. lelkész, korelnök, Z á d o r József, nántüi r. kath. lelkész, dtszelnök ós Tatár Gyu'a, rákos terebesi g. kath. lelkész, h. elnök, veze­tésével megalakították a nántCli körhöz tar­tozó rokkantak bizottságát, amely az erdődi járás többi községeihez csatlakozva az Erdőd székhellyel biró járási rokkautbizottsággá fog kialakulni. — A szatraárnémetii já­rási rokkant-bizottságot Domahidy SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Pál, hivatalvezetőszolgabiró jul. 7-én alakí­totta meg a következő tagokkal: Kató Ist­ván, Karikás Sándor, Wsisz Ignác és N, Székely András. Járási vezető rokkantgyámmá Madár assy András nagypele»kei lakos választatott meg. — Szünöben a kolera. Az orosz foglyok szatmári táborában napok óta nem fordult elő koleragyaous megbetegedés és igy a táborban a kolera-veszedelem meg­szűntnek tekinthető. A járvány megszünte­tésében megbecsülhetetlen érdeme van dr. Szál a i Jenő ‘főorvosnak, aki pár hét előtt lett a fogolytábor orvosául kirendelve. — Ahol hős fia pihent. N. Szabó Antal kir. közjegyző, az oroszok A1 túl meg­rongált Zemplén megyei Boró i gör. kutholi- kus templom kiigazítására, azon kegyeletből, bogy hősi halált halt fia ezen templom oldalán lett első nyughelyére elhantolva, az ottani lelkésznek 100 koronát küldött. — Elrendelték a bevonulást. A: 1878—1890., 1892., 1893. és 1894 évfolyam beli népfólkelőket, kiket a legutóbbi pót szemlen soroztak be, valamint az önként jelent kezeiteknek augusztus 16 án kell bevonulni — Elfogott oroszok. Miskolczy Sándor pénzügyőri felvigyázónak — ba nem is a harctéren, de a járásban — hatalmas szerencséje van a muszkák elfogatásn körül Ujjabban a domahidui határban fogott el két szökésben levő orosz katonát, akiket átadott a hatóságnak. — Szalmatüz. Bum Ferenc németii gazdálkodó a Dezső-bid melletti fordulóban 80 ro. hosszú és 40 m. széles területen fel­halmozott repceszalmáját meggyujtotta, mely csakhamar nagy lánggal kezdett égni és ve­szedelemmel feuyegette a közelben összehor­dott cséplés alá kerülő gabonaneraiieket is. A tüz-t csakhamar észrevették a tűzoltóőr­toronyban s az adott vészjelre ,kivonult a tűzőrség is, amely nagy fáradtsággal lokali­zálta a tüzet. A gazdálkodó ellen, ki előze­tesen nem jelentette be az égetést, a tűzoltó­parancsnokság megtette a feljelentést, — Mesitlábos napok. Egy olvasónk olyan mozgalmat kíván indítani, hogy a heti két böjti nop mellé (a nép p o 1 i t i k a i böjt­nek keresztelte) két inezitlábos nap is legyen, amikor bárki megszólás nélkül mezitláb járhat, mert 1 pir férfi cipő imár 30— 35 koronába s egy talpalás már 7 koronába kerül Szat- máron. Adjon jó példát olvadónk I Lesz követője. Szatmári képek. A napi piac. Erről különben is jobb volna nem írni, Mert ha odamegyok, hát szeretnék sírni, Négy-öt koronáért alig lehet venni, Kivált ha az ember csirkét akar enni. Nem mondom, a krumpli, a tök, meg a zöldbab, Mit a szegény ember még valahogy csak kap, De a többi tápszer oly mesésen drága, Hogy csak úri zsebből kerül ki az ára. • £s tetszik tudni, hogy mi ennek az oka ? Mert nagyon sok nálunk, az élösdi kofa, A termelő és a fogyasztó közt állva, Kétfelől húz hasznot a maga javára. Hiába vannak a hivatalos árak, Mert ók a hatóság eszén is túl járnak, Ezek zsarolják ki s nyúzzák meg az embert, Be kell szüntetni a káros kofa rendszert. A hatóság pedig, kérem, oda hasson, Hogy csak a termelő, maga árulhasson, így közvetlen kapva a piaci árut, A szegény ember is olcsóbban hozzá jut. Alexy. Keresd az asszonyt... — Kulisszatitok az olasz háborúról. — A századok ás ezredévek folyamán az ó- és újkor történelmének eseményei köze* pette ott áll a „Helena“ neve most másod Ubsn egy világtörténelmi dráma kezdetén. Első Ízben akkor, midőn a férfigyilkoló trójai háború Meneluusz görög király szép­séges felesége miatt indult meg. Ma, a mos­tani népeket irtó háború a montenegrói ész­bontó szépségű hercegnő kedvéért támadt, aki mint III. Viktor Emanuel felesége, urának és királyi férjének népét és birodal­mát a romlásba rántotta. * Ki n-m gondolna a mostani események folyamán mint egy hipnotizált, egy más, szintén a legújabb korban, asszonytól kezde­ményezett hadjáratra, a napóleoni szomorú- játék előzményeire amelyet Eugenia háború jtnak szokás nevezni. A legszebb spanyol comtesse mint frun- cin császárnő, az ő házi perpatvarkodása mellé a népek elleni háborúsdit is szomjazta és a szív intrikái mellett a világesemények nagy intrikáit is óhajtotta gyakorolni és igy bele­• <v.l L'.i.oi/iinniinniSivnt (i IS/SIKtavnlz u n I Ilii IA reménytelen küzdelembe, de megbünhődött nagyravágyása és dicsőlégszomja: császári méltóságának elvesztésével. * így fonta meg Helena is, Nikita mon­tenegrói király leánya és Viktor Emanuel neje, azt a fonalat, melynek hálójában most az Aventinm-hegy körül megalapított biro­dalom sorsa oly rohamosan és végzetszerűen belebonyolódott. Talán Staoia nővérének dicsősége nem hagyta pihenni Helena szivét. Nikita leá­nyainak ugyanis ritka életsors jutott osztály­részül. Ifjú éveiket szerényen édes anyjuk, a c-öndes Milena békés oltalma allutt élik át Cettinje faluszerü királyi udvarában, uzon napig, melyen VII. Sándor orosz cár fölfe­dezi, hogy szivo Montenegróért dobog és egy pohárköszöntőben a cári asztalnál a Feketehegyek ökörszem-pici királyát, a bős Nikitát egyetlen és legjobb barátjának ki nem kiáltja és Európának is proklamálja. * A nagyravágyóé forgószele azonnal elsodorta a montenegrói király leányuit a Néva partjára. Elcna Nikoluj főherc g és trónöröklő jegyesének volt szánva, mint legidősebb leányzó a cettinjei udvarban, akinek fejét egykoron a cári korona lesz díszítendő. A szentpétervári Katalin kolostor in­tézetében f-jeztették be a montenegrói her­cegnő neveltetését; de u házasságból nem lett semmi és Elena mint „hoppon maradt“ leányzó hazatért. De mégis volt szerencséje és kárpótlást talált III. Viktor Emanuol, az akkor olasz hercegben, II. Nikolaj cár helyett. Elegáns gesztussal küldött az olasz herceg jegyesének az egy milliós hozományon kivtll egy milliókat érő nyakéket is nász­ajándékul. A szavojai dinasztia udvarában azonban a királyi udvar fényében sem feledkezett meg a montenegrói leány a kunyhószerü konakról, melyben ő született. Köznyelven forog ezen montenegrói hercegnő hűséges szeretető az ő szegényes családi fészke iránt. EJena királyné szive rajong hazájának szürke, zordon-3ZÜrke szikláiért és a Tiberi-pirton emelkedő, napfényben ragyogó királyi palo­tában, a Quirinalnnk fényes termeiben sem feledkezik meg cettinjei szülőházának hideg falairól; melyek között ő ifjúságát leélte. Mily sokszor küldött ő az ő fölösle­géből az Adrián át gazdag ajándékot azon kikötőben melyhez őt hűséges gyermekkori ábrándjainak gondolata, vágya és szerete­tő fűzi. Ezen u gyermekkori szeretetről és hűségről azonban nem csupán a konak falai beszélnek, hanem beszél még egy cettinjei veudéglő is, melynek az olasz király monog­rammjával díszített ablakfűgönyei is (mint az uraságokról le vetett ruhák) hirdetik, hogy ők kerülő utón kerültek Nikita konakján a Quirinalból ezen „herbergbe“. * * EleDa királyné azonban nem elégedett meg (sujnosl) gyermeki szeretetének csupán ily bizonyítékaival, hanem politikailag is ukart valamit tenni dicsőségre vágyó irigy atyjá­nak, az öreg Nikitának javára. — Ezért odadobta magát Oroszország ezközéill és az ő közbenjárása folytán jött létre Kóma és Petrograd között az érintkezés és ő tette lehetővé, hogy II. Nikolajnak a Quirinalban történt látogatása után a libe­rális és demokratikus királyság — amint azt III. Viktor Emanuel hangsúlyozottan kijelentette trónrulépése alkalmával — meg tudott egyezni, sőt szövetségre lépni az ön­kény és abszolutizmus nagy birodalmával, a cári birodalommal. Ezt b munkát megkönnyítette az ő nővére M itica, Petur Nikolujevics felesége utján. Hiszen az orosz cári udvarban mindig a nők játszották a politikában a főszerepet és a mi napjaink is tudnak eleget úrról beszélni. Természetes, hogy nem mindig első az asszonyok között asr, aki az első és legfőbb szerepet játsza a cári udvarnál. Alexandra cárnő például maga a hóvirág szerepét éli a cár udvarában. Első megérkezésénél is a német szár­mazású asszonynak el kellett bújnia a dán eredetű anyós elől, Dagmar Mária elől ; később pedig Senia sógorussz my, II. Niku laj nővére és Mihailovics Sándor nagy here'g neje elő), aki a cári udvarban zsarnokilag uralkodik. Most Stania uz, aki mint Nikolajevics Nikolaj diktátor és generalisszimus fel sége és a főhercegek klikjének feje, a birodalom sorsát intézi. A kegyetlen főhercegi férj, Oroszország tulajdonképpeni igazi cárja, csak viaszk báb Stania kezében és ő azért kezdte a világháborút, mert Stania akarta. Német­ország és a magyar osztrák birodalom hábo­rúja Oroszországgal Stania műve. Most már nővérének és nénjének, Helénának is meg vun a saját maga háborúja. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. Főmunkatárs: Ruprecht Sándor. Lsntnlaidosos és kiadó- Morvái nos — Nyolo korona negyedéves előfize tési. dij beküldése mellett, feltételeink érte! ménen ingyen megkapja, a Pesti Napi« „Háborús Album“ cimü remek diszkó télbe kötött ajándék-albumát, muly közé 500 mélynyomasu képben | világháború log érdekesebb jeleneteit örökíti meg. A Pest Napló hazafias, .modern, kitünően értesül napilap. Haditudósítói az összes harcierekrő gyors és kimentő tudósításokkal szolgálnak Kiadóhivatal: Budapsst, Vilmos császár-u. 55 Kérj m ismertetést. _____________3 —3. Be nzin Gépolaj Hengerolaj Nyersolaj Tavotta (Gépzsir) Vulkánolaj Géppakolások Gazdasági felszerelések Fűtő és Kovács szén Calcium Carbid Állandóan raktáron; legjobb minőségben, teljes fele- mellett szállítanak lösség szatmári vaskereskedö Telefon 121. Jaurii pompásan be­váltak a harc­téri autókon. TÁDÉ ftiÜ BUDAPEST VI. Mozsár-utca 9. Sürgönyeim: Pnentanril. ff Telefon 99-02. MÜXtVJU JÁN03 KÖXYVKVOXnäijA, EZATJlAÜOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom