Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1915-05-25 / 21. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Semmi-emberek. Semmi embernek — a szó kíméletesebb értelmében —olyant szokás nevezni, akinek (ámbár megvolna a hozzá viiló tettereje és anyagi módja) teljességgel semmi hasznát nem veszi sem a családja, sem az ország, sem | község, sem valamely intézmény vagy egyes egyén, — senki a világon. Talán még önmaga sem. Haszontalanul, átkos here módjára éli a napjait és nemzeti kár minden falat, melyet meddő életének feutartására lenyel. Olyan, minta Lessing embere, aki c-ak halálával lelt valamivé, tudniillik — porrá. Már háborús állapotunk is elég ilyen semmi-embert leplez le. Nincsenek, hál’ Istennek, valami sokan, de ebből a fajtából egyetlenegy is több | soknál. Egyik a katonai kötelezettség alól vonja ki magát, a legfigyelmesebb szemet is megejtő furfunggal. , A másik — illetőleg : legtöbbje — egy fillérrel se járul hozzá semmiféle háborús cél támogatásához. É« ha némelyikük kivételesen olyan Szorongatott helyzetbe kerül, hogy valósággal kénytelen kikoforázni a zsebéből némi adományt, ez aránytalanul kisebb annál, , mint a mi vagyoni helyzetétől könnyűszerrel kitelhetnék. Egyik előkelő Írónk ezeket az embereket közönséges tolvajoknak neye-.i. Nem olyan tolvajok, kik a másét b'pják ; hanem -olyanok, kik a magukét lopják —í mások elől.Mi megmaradunk az enyhébb bélyegzés mellett. Semmi-embereknek mondjuk őket. ügy járnak kelnek, ténferegnek közöttünk — a fegyveres katonák és a polgári társadalom áldozatkész harcosai között — mintha abszolúte semmi közük nem volna a háborúhoz és az ennek nyomán járó szenvedésekhez. Azaz, hogy — a háború iránt mégis caak mutatnak érdeklődést, annyibun, hogy legélesebben ők kritizálják annak me netét, legtöbb kifogásuk nekik van az, összes intézkedések ellen és legbangosabb az ő p inaszuk a közélelmezés korlátozása és a kenyér „rosszasága“ miatt. A semmi-ember egyszerűen pimaszságnak Ítéli, hogy őt megakadályozzák abban, hogy Dullás lisztből sütött kenyeret és kalácsot égjék, n ikor pedig van pénze ahhoz, hogy így éljen. És* ez. mtelenség, hogy annak | nagyobbrészt, p irasztsorból kikerülő rongyos kutonának jobb bust juttatnak, mint —■ neki I A semmiember szerint hallatlan visszaélés és hatal- imskodás a katonai s polgári kormányzat részéről, hogy őrólu, az adófizető úri emberről, ily sanyarú viszonyok közt kevésbbé gondoskodnak, mint arról a szedett vetett katonanépségről, valamint ennek a perepu tyáról. Dehogy adna ő bár egy árva fi yin- get is a jobb hizlalásukra! És milyen kicsinyléssel, igazi lenézés* sei tud beszélni ez | semmi-ember olyanokról, akik jelentékenyebb összegeket áldoznak a hadsegélyezés céljaira! Hát még a minden tiszteletreméltó hölgyekről,--akik betegápolásra, kórházi konyhák felügyeletére vállalkoznak, — nemkülönben a férfiakról, akik önzetlenül ingyen munkát végeznek u háború ügyét szolgáló intézményeknél! A semmiember, a maga sivár leikéből kiindulva, egyeneson képtelen föltételezni, hogy ezeket a nemes adakozókat, fárasztó - közszolgálatét teljesitő nőket, férfiakat feleŐbbrendü köte lességtudás, önzetlen hazafias érzés vezérli áldozatuk meghozatalában. Hiszen nem is volna semmi-ember, ha ezt képes volna föl tételezni! , Eképpen él közöttünk a semmi-ember, összedugott kézzel, tétlenül, áldozat nélkül, idegenül, még egy biztató szót is sajnálva a nemzet élet-halálburcától! És ha nem kellene folyton-folyvást mérgelődnie a hadvezérletre, a katonákra, a hatóságokra, a drágaságra, a kenyérre, a szolgálattevő becsületes hazafiakra, — egész bátran azt mondhatnék, hogy annyi köze van a háborúhoz, mint akár — a cipőnk talpának . . . Éppen a cipőnk talpa pedig azért jut eszünkbe, mert valójában ez viszket, amikor ezekre a „tolvajokénak is elnevezett semmiemberekre gondolunk. K. H. Apróságok. Az olaszok tehát ellenünk vannak. A hűséges szövetséges végre is úgy döntött, hogy az ellenségeinket fogja segíteni. Mikor a háború kitört, az akkori olasz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy mint szövetséges nem tartozik szövetséges társai érdekében közbelépni, de viszont ellenük sem fog fellépni, mert ha ilyet tenne, az a becstelenség, ne továbbja volna, A mit akkor Giolitti mondott, mert ezt ő mondta, az igaz marad Salandra alatt is # Épen május 20-án volt S3 éve, hogy Olaszország belépett a hármas szövetségbe. É hosszú idő alatt soha sem mutatta magát hűséges szövetségesnek, legalább velünk szemben nem | e tekintetben tényleg nem tehetünk neki szemrehányást, hogy valami nagyon csalódtunk volna benne. Ha- " nem hogy Németországot is becsapja, a melyikkel mégis gyakran tüntetőleg barátkozott és hangoztatta a szövetségestársi viszonyt, ehhez már csakugyan pofa kellett. S3 éves volt Jézus is, mikor keresztre feszítették. Gyalázatos dolog volt, de a kik ezt csele- kedték, azokat még menteni lehet, mert az ő halálos ellenségei voltak. Olaszország azonbau szövetségesünk volt, a mit tehát ő tett, mikor a 33 éves szövetségi viszonyt ily gyalázatos médon félre rúgta, arra nem lehet mentséget találni. Örök szégyene fog maradni annak a nemzetnek és haszna sem lesz belőle, mert azok, a kik tudva egy gazemberrel társulnak, nem fognak lelkiismereti kérdést csinálni belőle, mikor arra kerül majd a sor, hogy vele szemben a szavukat beváltsák. # Mennyi gonoszság van a világon, ez a háború megmutatta. Hogy sok gazember rontja a levegőt, azt eddig is tudtuk, de hogy egész nemzetek is gazemberek lehessenek, az csak most lett nyilvánvaló. Mi lesz a jövőben, az emberi szem előtt rejtve van, de légyen bármi is, most már tisztán áll előttünk, hogy minden erőnket össze- | szedve győznünk kel), mert nemcsak a mi, de az egész emberiség érdeke azt kivánja. e Hetek éta egyébről sem lehetett olvasni, minthogy mit csinálnak az olsizok. Csupa hazudó- zásból állott ki az egész, de aki ismeri az efajta dolgok természetét, az már az elején tisztában volt vele, hogy mi fog a végén kisülni. Nem a nép a hibás, hanem a ki vezeti. A mig Giqlitti volt a vezér, addig a nép nem akart háborút, de a mint Salandra került a kormányra, mindjárt máskép ^fordult a hangulat. — Megbolondult a talián, — mondja Bögre ur — olyan harcikedvet fújtak bele, hanem fogja adni-ó még csendesebben is, ha majd az ágyuk is megszólalnak. Akkor majd el fogja mondani: „Mintha nem egészen így gondoltam volna !“ Demeter. ■- — Szab. kézi ruha mángorló és facsaró gépek. Vízvezeték és fürdőszoba teljes felszerelések. Valódi berendorfi alpacca evőeszközök. Nickel, alumínium, rézabron- csos konyha edények és mindennemű konyha felszerelések, valamint házturtási cikkek, épület és butorvasalások továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nagyraktára Melch- ner Testvérek vaskereskedőnél Szatmár. — (Takarékpénztár épület.) Telefon 121. sz. HÍREINK. Májusi levél. Lovász Laji cigányprímás levele a bandájához. Levelet' irt Laji, a banda prímása : Indul a harctérre, muszka aprításra: Május elsejével kell indulni éppen, Szegény jő Lajinak könny van a szemében. Most egy éve — irja 1— még veletek jártam S házról házra járva, szívből muzsikáltam, Május pirkadásra, tavasz ébredése Volt amit hirdetett szárazfánk zenéje. Ki is hitte volna, hogy egy évre rája Szegény Lajitoknak más legyen bandája ! Manlicher a prímás, nagybőgős az ágyú, Cimbalmos a srapnel, — fene muzsikáju 1 Ezzel köszöntünk most májust a muszkára, Ezzel búcsúztatjuk utolsó útjára. Kedves jó komáim, ne sírjatok értem, Mert én a háborút csak Moszkvánál végzem, Hanem ottan aztán a város piacán Hegedűt kerítve, ott huzom igazán 1 Hangosan, hogy hallja muszkák futó cárja : így veszti országát, ki a magyart bántja 1-Addig is, komáim, boldog májust nektek; Amért nem vagyok ott, jól hegedüljetek. Ha a testem itt is, a messze táborban, Érezze mindenki, hogy a lelkem ott van, Hogy kisir a fából, amikor húzzátok : Áldd meg Uram Isten nagy Magyarországot I — Jelentkezés pótszemlére. A honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az 1892, 1893, 1894. évben, továbbá az 1890. évtől 1878. évig bezárólag terjedő időben született és városunkban népfelkelői szemlén megjelent, de alkalmatlannak osztályozott népfelkelők pótszemlére állíttassanak. A miniszteri rendelkezés folytán a fenti években született és népfelkelői fegyvere^ szolgálatra alkalmatlannak talált B. népfelkelők ujabbi öaszeirás végett a katonai ügyosztálynál e hó 27, 28. és 29. napjain, vagyis csütörtökön, pénteken és szombaton a legszigorúbb büntetés terhe alatt jelenjenek meg. — Templomi hangverseny. A székesegyház énekkara pünkösd másodnapján 11 órakor a szent mise alatt gyönyörű énekével emelte az áhítatot. Előadták „Stella Mari“ miséjét. Betétül Eötvös Dánielné úrasszony remekül iskolázott hangján S e p | y Márton székesegyházi karnaggyal egy Duet' tt, majd egy Mária éneket énekelt. Mise alatt az oltáregyesület tagjai | sebesült katonák fehérneműjére gyűjtést rendeztek. A gyűjtés 8á koronát eredményezett. Itt említjük meg, hogy az oltáregyesület á hatodik ezer darab fehérneműn dolgozik. Az eddig készült fehérneműt a helybeli kórházak között osztották szét. — A barakk kórházról. Dr. Kuzin i k Pál főtörzsorvos, akit a belügyminiszter rendelt ki a szatmári megfigyelő állomás állandó konziliáriusává, legutóbb csütörtökön és pénteken látogatta meg a barakk kórházat. A vizsgálat befejeztével a főorvos többek között a következő dicsérő szavukat mondotta: „A szatmári barakk-kórház az ország hasonló intézményei között a minta-intézet. A legteljesebb elismerés hangján kell nyilatkoznom azokról az urakról, akik ezt a kórházat ilyen pompásan meg tudták terem! teni, szervezni és vezetni. Emberfeletti szorgalom, ambíció és lelkiismeretesség kellett hozzá és ez nagymértékben megvan abban a négy emberben, akik a barakk élén állanuk. Dr. D a m o k o s Andor, dr. T a n ó d y Márton, dr. S z ő 111 s Henrik és dr. S h i k Elemér urak neveit Demcsak az ország többi hasonló intézeteiben ösmerik, de előuyöaen ösmerik fent a belügyminisztériumban is, ahol szintén a megérdemelt elösmerés hangján beszélnek a szatmári megfigyelő állomásról...* — Kitüntetett szatmári katonák, ö Felsége a király elrendelte, hogy a leg- feleő dicsérő elismerés, az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért, Banner Zoltán 85. gyalogezredbeli hadnagynak tud- tul adassék. A kitüntetett, aki a polgári életben mérnök, fia Banner Antal máv. felügyelőnek. — Lakatos Zoltán, az 5. árkászezred zászlósa, Lakatos Dániel Máv. főellenőr fia, az ellen-ég előtt tanu-itatt vitéz magatartásának elismeréséül a koronás arany érdsmkeresztet kapta. A vitéz zászlósnak ez a harmadik kitüntetése. E őzőleg már megkapta a kis és nagy ezüst vitézségi érmet. — Egy osztrák mágnás halálos szerencsétlensége. Megrendítő módon halt m^g a minap gróf U n g n a d Pál, u 6. dra- gonyos-ezred főhaduagya, egy csehorsági hatalmas majorátus ura. Szatmárról Debrecenbe utazott egy katona vonat on és egy vasúti kocsi fékezőbódéjában foglalt helyet ’ Bizonyára kidugta u fejét az ablakon és beleütötte valamely tárgyba, mert szétroncsolt* koponyával holtan találták meg a fülkében. Holttestét Debrecenbe vitték és onnan Stey- reggbe szállítják, ahol a családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Az elhunytnak egyik nővére, Irén, gróf Szapáry László feleség ■. — Halálozás, özv. Antal Kristófnö hosszas betegség után 64 éves korában vejénél. dr. Gó h Ferenc kir. táblai tanácselnöknél Kassán f. hó 19-én elhunyt. II ■ Iái át fii, dr.. Antal László, leányai, dr. L^hótzky Jánosáé és dr. Góib Ferencné, családjaik és kiterjedt rokonság gvászolja. — Uzsonna a sehesülteknek. Pünkösd alső napján a püspöki conviktus sebesültjeit, mintegy 200 embert, Gödör Gyuláné úrnő kávé uzsonnával, finom süteményekkel és ciguretával látta el. A nemes szivtt úrnő már többs-ör megvendégelte | conviktus betegeit és ígéretet tett, hogy mig a háború tart, minden hónapban egyszer megvendégeli őket. Sok ilyen lelkes honleány kellene a mai időben 1 A pünkösdi ünnepeken a következő adományokban részesítették még a conviktus betegeit. Az Oltáregyesület 50 csomag fehérneműt és 500 drb cigarettát, Roóz Gyuláné 600 drb cigarettát. Szabó István kanonok 1 korsó bort, Kertészffy Gáborné és Komka Alujosné 45 drb diós patkót, 6 üveg gyümölcs szörpöt és 8 liter bort, J mkovics Jánosné 1 korsó bort, özv. Hérmán Mihályné 3 liter bort juttatott nekik. A betegek lapunk u’ján mondanak köszönetét érte. — Megszűnt sajtóper. A szatmári kir. törvényszék esküdibirósága elé szerdára volt kitűzve dr. Koszorús István volt vál- laji körorvosnak Simkó Aladár nagykárolyi lapszerkesztő ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt indított sajtóperében a főtárgyalás. A tárgyalás megkezdése után Simkó kijelentette, hogy n lefolytatott nyomozat során meggyőződött arról, hogy azok, akik neki a cikk megírásához az adatokat szol. gáltatták, félrevezették; miért is férfias kö_ nagyválasztéku cipőraktárát ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. == jMT1 MEGÉRKEZTEK a tavaszi idényre megrendelt valódi schevraux és = Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!! —- ■ -- ■ HifT* A valódi amerikai King Quality cipők kizárólagos raktára. box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női- és gyermek-cipők l
