Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-05 / 1. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. HÍREINK, Újév küszöbén. Távozó esztendő sirperemón állva, Nézek a nagy ködös sötét éjszakába. Látom : a lángtengert, mely benne felcsapott, Az egyre növekvő ember vér patakot. Hallom: millió hős harci riadóját, Az apátián árvák szivszaggató jajját. Áléit bűz özvegyek gyenge pihegését, Az édes jó anyák dicsekvő beszédét. - S önkéntelen csordult omló könnyemen át, Lesem az uj évnek derengő hajnalát. ,.. Nézd, nézd harcban álló hős magyar nemzetem \ Sohsem látott fényben ragyog már keleten. Ne sirjatok árvák 1... Ti meg ébredjetek, Bánattól aléltan pihegő özvegyek 1 Teljék meg siivetek örömmel jó anyák I „Az egész vonalon fut a muszka s kozák ! * Antverpen elesett, de áll a przemysli vár ! A világ a magyart újra ismeri már. És mire meglátjuk az uj év tavasszát, Ki vívjuk mi, ki a: világ szabadságát!.'. Szabó Antal. Uzsonna a sebesült katonáknak. A püspöki -convikluaban elhelyezett sebesült katonák közül 1915: január elsejétől kezdődőleg naponkint' 100 embert állandóan kávé uzsonnával és kenyérrel látnak el a kővetkező úrasszonyok az 'itt közölt beosz- tás szerint : Január 1-én: Lecbner nővérek, Morvái Jánosné és Ruprecht Julia — közösen. 2- án: özv. Hármán Mihály né és Rooz . Samuné. 3- án: Urményi Láezlőné, Stabó Ma­riska, Páskuj Veronka és Heletya Teréz. 4- ón: Erdélyi Istvánné és Csécsey Ferencné. 5- én: Lukácsovics Istvánné, Szkiva Hugónó és Nagy Endréné. 6- án: Kra szuny István és Farkas Lásslóná. . 7- én: Ruprecht Sándorné, Madarassy Lászlódé és Motdován Antalné. 8 án: Markó Kálmánné és dr. Fejes Istvánné. 9- én : dr. Damokos Andorné. 10- én: Szeőke Sándorné és Péterffy Gusztávné. 11- én: Klein Gyuláné, Melchnerné .és Farkas -Elekné. 12- én: Lakatos Dánislné, Nagy Józsefné és Kerekes Ltvánné. 13 án: özv. Bossin Józsefné és dr. Lahótzky Jánosné. 14én : Ekker Jánosné és Hájtájer Pálné. 15- én: Kató Lajosné és Simon Istvánná. 16- án: Polyánszky Miklósné, Botos Gyuláné és Marosán Lászlóné. 17- én : Ficzere Jánosné és Róth Gyuláné. 18- án1? Reiter Jakabné és S ücs Józsefné. 19- én: Hérmán Julia, Tyukodi Ár- pádné és Mihálka Demeterné. 20- án: Gulya Lászlóné és Markos Sándorod. 21- én: Rajzinger Séndorné és Németh Dánielné. 22 én : Tőkés Mariska. 23- án:, Klein Vilmosné és Balogh Ignácné. 24- én : Rooz Samuné és Franki Mihályné. 25 én : Pétéi ffy Imréné és Farkas Elekné. 26- án : Károlyi Jánosné és társai. 27- én: Markovics család. 28- án: Frankó Jánosné, Békéssy Pálné és Nemes nővérek. 29- én: Mandula Sándorné, Jankovics Jánosné és Mukray Józsefné. 30- án: dr. Heimann Rezsőné, Buday Józsefné és Miskyné. 31- én: Gödör Gyuláné. Az adakozás a megállapított sorrend szerint minden hónapban újból kezdődik. Tekintettel arra, hogy ti sebesültek száma gyakran meghaladja a százat, az uzson­nák pótlására a következők adakoznak havonként: Özv. Pupp Ddzsőné, -ifj. Papp Dsziőné, Freund Sámuel 10—10 K-t, Rooz Gyuláné 100 adag tejes kávát, Csécsey Ferencné 1 ’kosár mandulás kiflit, Schlosser Mártonné 2 K-t, Bölönyi Lászlóné 100 személyre hús nemüt, Kertészffy Gáborné 8 liter bort, özv. Morgenthal Antalné 10 liter bort. Szíjártó Ferenc 10 liter bort, Berenczei Kovács Gyuláné 2 k<ír. paprikás szalonnát, 1 ke­nyeret, Keresztszeghy Sándorné 2 kgr. pap­rikás szalonnát, Tabajdy Györgyné minden hó 20 án narancsot, citromot és üdítő cukor­kát, Doraahidy Pálné 2 kgr. paprikás sza­lonnát, özv. Tóth Józsefné 2 kgr. paprikás szalonnát, 1 kenyeret, Lechner nővérek 100 drb. narancsot, Dr. Wallon Gynláné 20 drb. citromot, 2 kgr. Cukorkát, Wallon Lnjosné 5 liter bort, Markos Györgyné 1 táli tész­tát, Daróczy Fndráné 50 kenyeret, Birinyi Ferencné 3 kgr. kenyeret, Gyenge Jánosné 2 kgr. kolbászt, R. Nagy Endréné csemegét, Molnár Mihályné 2 kgr. paprikás szalonnát, egy kenyeret. Egyszeri udománnyal hozzá járultak: Cholnoky Imréné, Dr. Neuburg Gyu­láné 5—5 K-val, N. N. .2 K val, N. N. 1 K-val, Varjú Sándorné 1 zsák almával, Papp Ilona sgy kosár almával, idősb Gulya Sándorné 1 kosár almával, özv. Urményi Lászlóné 10 liter limonádéval. Gyűjtők : M o r v a i Jánosné és Lech­ner Emma. Ok kezdeményezték és ők fára­doznak az uzsonnák összehozásán. Ugyanitt felhívjuk a jótékony közön­séget, hogy tömörüljenek a többi kórházban ápolt sebesültek rendszeres uzsonnáztatására is. — 1915. A sok bu-bojt okozó 1914-ik év múltával vessünk pillantást a jelen évre. Higyjök, hogy többet és jobbat fog nyúj­tani a most elmulónál. Az év pénteki nap­pal kezdődik. E? azonban ne aggasszon sen­kit, mert a mostani háborúban is a pénteki nap dominál és tekintve az ellenség óriási tömegét, a magyarság nagyon is meglehet az eddigi sikerekkel elégedve. Pénteken, jul. 31 én jelentek meg a mozgósítási plakátok, okt. 2-án hivták be a második csoportot, dec. 12-én és 13-án kellett menni soro­zásra. Pénteken volt Karácsony és ekkor tört meg a muszkák kárpáti ellenállása. Ezenkivül igen sok ütközet hozott pénteken győzelmet a mieinknek. Ilyen véletlen, még a pénteki nap bnbonáját is képes raegdön- teni. Hétfővel kezdődik febr., márc. és nov. hó, keddel juuius, szerdával szept. és dec., csütörtökké) ápril. és jul. hó, péntekkel jan. és okt. szombattal a május, vasárnappal augusztus. Husvót ápril. 4. és 5 re esik, május 13 án lesz Áldozó csütörtök, május 23. és 24-én pedig Pünkösd. November el­seje hétfői napra, Karácsony r pedig szom- buti és vasárnapi napra esik. Érdekes ujitds a naptárakban az, hogy Husvét, PünkÖsc második napja csillaggal van jelezve és közli, hogy azok már nem kötelező ünnepek a pápa rendeleté értelmében, de kívánatos, hogy a hivek lehetőleg megtartsák. Ugyanez u szabály a Buldog-asSzonyokra és más ki­sebb ünnepekre is. Február 28 napos, tehát • az 1915 ik év közönséges esztendő. Ennyit tudunk egyelőre a ránk következő évről. Hisszük, hogy titokzatossága mögött a mi boldogságunk és győzelmünk rejtőzik. — Vitézségei „kitüntetés. Méder Zoltán szukaszvezetőt O felsége a király a nagy ezüst vitézségi éremmel tüntette ki, aki a hadjárat óta állandóan részt vett az ütkö­zetekben, a tüzérségi tűzben a gyalogságot önállóan vezette s legutóbb egy 12 napos ütközet alatt a legénység ellátásáról is dere­kasan gondoskodott. — Nyugdíjazás. A vallás s közokt. ügy miniszter Paládi Lajos szatmári állami elemi iskolai igazgató tanítót 40 évet meg­haladó szolgálat után 1914. december hó végével nyugalomba helyezte. — Kitüntetés. A tanítói munka ér­tékelésének szép példája, amelyben Ma­gyar László felsőbányái róna. kath. tanító részesült, aki negyvenkét év óta működik Felsőbányán. Kiváló érdemeinek elismeréséül ugyanis a vallás- és kö,-oktatásügyi miniszter 600 korona személyi pótlékban részesítette. — Váltóbirálók. Az osztrák-magyar bank igazgatósága Helmeczy József ország­gyűlési képvisélőf, Páskuj Imre nagykeres­kedőt és Valkovics János földbirtokost a szatmárnémeti fiókintézetéhez váltóbiráló bizottsági tagjává nevezte ki. — Áthelyezés. Herceg Péter nagy- ecsedi állami iskolai tanítót a közoktatásügy­miniszter a nagymihályi állami iskolához helyezte át. — Kinevezés. Az igazságügyminisz- tet Suta János dr. szatmárnémeti ügyvéd- jelöltet a zilahi tszékhéz jegyzővé nevezte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminisz­ter Király Zügmond zilahi tszéki jegyzőt a szatmárnémeti (székhez helyezte át. — Megyebizottsági tagválasztás. | Hagymásláposon Keresztény Lajos jegyző eliávozásával, egy törzényh iió^ági bizottsági tagság megürült a melyet január 11-én fog­unk betölteni. A vármegye a választáshoz Révész János mogyebizottsági tagot küldte ki ? elnökül. — Halálozás. Teitelb«um Herman, a Szatmár vármegyei tak. pénztár igazgatója, 75. éves korában hosszas szeirvodés után elhunyt. Halála enly.os vesztességet jelent nemciak a vezetése alatt álló takarékra, melyet nagy szaktudásával a legelső pénz­intézetek sorába fejlesztett, hanem a város társadalmira is, melynek tevékeny, fáradha­tatlan tugja volt* megalapítója volt a Nép­konyhának s általában részt veit a város minden jótékonysági mozgalmában. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. Temetése vasárnap délelőtt ment végbe nagy részvét mellett. A ravatalnál előbb dr. Jordán Sándor főrabbi mondott megindító gyászbe­szédet, majd a szatmári jótékony egyesületek nevében dr. Kelemen Samu vett meleg sza­vakban buc;ut az elhunyttól. Végül a Szat- márvánnegyei Takarékpénztár igazgatósága nevében dr. Domahidy Pál szolgabiró mondott tartalmas búcsúztatót. Gyulay Lajos a németi részi gazdu- sági egyesület sok éven át volt pénztárosa, a németi ref. egyház presbitere, a szatmári takarékpénztár egyesület igazgatósági tagja, életének 79-ik, házasságának 50 ik évében január bó 2-án hosszas betegség után el­hunyt. Temetése tegnap délután volt. Kürthy Kornél, a mátészalkai kir. járás­bíróság irodatisztje december 29-én hosszas­szenvedés után elhunyt. i Pataki Béla m. kir. méhészeti szaktanár dhc. 23-án este fél 7 órakor, 71 éves korában, hosszas szenvedés után meghűlt Pápán. 25- én délután fél 3 órakor temették nagy rész­vét mellett. Felesége, 5 gyermeke és kiter­jedt rokonság gyászolja. Pánczél Gyula, Pánczél Tódor járás- birósági tisztviselő fia, január 4 én 25 éves korában meghalt. — Jótékonycélu gyermek mű­kedvelői előadás volt f. hó 3 án Bocs- kay u. 20 sz. alatt a sebesült katonák javára. A kis szereplők, névszerint: Bartha Boriska, Berecz Sándor, Bodnár Giziké, Horváth Béla, Ilonka és Magdusku, Juhász Magduska, Runyay Böske, Soliom Annuska és Magduska, Papp Erzsiké, és Géza, oly szépeo, ügyesen és bátran szerepeltek, hogy nem. csak kis kartársaik, hanem a nagyok is igazi élvezet­tel hallgatták őket. Volt szavalat, ének, mo­nológ, színdarab és 2 igen ízlésesen beállí­tott élőkép, Az egésznek igen sikerült ren­dezése és betanítása Bodnár Erzsi urhölgy érdeme, ki fáradságot nem ismerve, 35 kor. 68 fillér bevételhez segítette a kis lelkes csapatot. — Színházi műsor. Kedden ; „Ta­karodó“. Szerdán délután: „Ártatlan Zsuzsi“. Szerdán este: „Mozitündér“. (Premiere). Csütörtökön : „Mozitündér“. Pénteken: „Romeo és Julia“. (Zóna­előadás.) Szombaton délután: „Bánk bán„. (Ifjú­sági előadás.) Szombaton este: „Mindnyájunknak el kell menni“. (Premiere.) — Uj postahivatal. Szatmárvárme- gyében az Avasujfalu községben működő postai ügynökséget 1915. évi január bó 11-én postahivatallá alakítják át. Ezen postahiva­tal postamesteri kezelésben teljes fel és le- adó szolgálattal és a postatakarékpénztár közvetítő' hivatala gyanánt fog működni s postai összeköttetését az Ávasujfaluból Avas- felsőfaluba és vissza naponkint egyszer köz­lekedő gyalogküldöncpostnjárat utján az avas- felsőfalui posta és távírda hivatallal fogja nyerni. — Orosz dicséret a magyar huszárokról. A pétervári Ruskoje Solovo egy orosz lovas elbeszélését közli arról az ütközetről, amelyet Lucktól messze keletre magyar huszárok vivtak orosz lovasokkal, $kik orosz- ütegeket védtek egy osztrák -tá­madás ellen. Két magyar eskadron megsem­misült u túlerő által és az utolsó- emberig elesett, vitézségük azonban az ellenségben is csodálatot keltett. „Mint a viharfelhők, repültek, a mi kartácsaink egész sorokat döntöttek le közülük, mégis tovább repültek előre. Ekkor a mi huszárságunkból két eskadron vetette eléjük magát és kézitusára került a sor. A magyarok a biztos halálnak men­tek elébe, mégis harcoltak, mint az orosz­lánok, és úgy forgatták kardjukat, mintha villám lett volna. Két lovasunknak ketté hasították a fejét. Egy szép termetű magyar tiszt szakadatlanul védte magát, amig néhány oro>z huszár a szó betüszerinti értelmében a levegőbe emelte láudzsáivul. Még haldo­kolva is harcoltak a sebesültek; fektükben revolverrel lőttek és csontig ható vágásokat mértek lovainkra, utolsó leheletükig küzdve. Mind a négyszázan elestek az utolsó emberig. Ez a hőd magatartás megváltoztatta véle­ményünket a magyarokról.“ _ A franola ipari termékek ellen. Az a minden kritikán aluli magatartás, melyet a fran­ciák kedves orosz szövetségesük kedvéért a védte­len magyarok, osztrákok és németek irányában tanúsítottak, immár mind a három nemzetben meg­teremtette a visszatorlás gondolatát. Magyarorszá­gon, de főképpen Budapesten minden ellen irtóhá- borút indítottak, ami francia. A különféle francia elnevezésű mulatók hamarosan megváltoztatták a fővárosban neveiket, a francia pezsgő, a francia olaj, a francia konzerv, de végűi a hölgyek jóvol­tából a francia divat is elvesztette azt a varázsát amellyel eddig lenyűgözve tartotta a lelkeket. Ggy dolgot azonban szinte mindnyájan elfelejtettek boykot alá venni s ez — a francia cognac, holott talán ez lenne a legkönnyebb dolog. A borból pá­rolt italt a technika vívmányai következtében ma már Magyarországon és különösen Fiúméban sokkal jobb minőségben készítik, mint akár a legelső fran­cia gyárakban. Az „Adrlatica,, Cognac Lepárolé Rész­vény-Társaság Fiume forgalomba hozott borpárlata „Fiume Cognac Medicinái“ név alatt minden jobb csemegeáru és italmérő üzletben kapható. Az „Ad- tiatica“ fiumei győgykonyakja azonfelül, hogy jobb a francia gyártmányoknál, tetemesen olcsóbb is. Talán eddig az is volt a legnagyobb hibája, hogy olcsóbb volt a franciánál. Végre megtört a varázs és a magyarok csak fiumei cognacot fognak fo­gyasztani. 2—4 CSARNOK. Az első ütközetünk. Riadót fújtak. Gyorsan felugráltunk szalmából készült fekhelyünkről, szerelvénye­inket magunkra kapva pár pillanat után menetkészen állottunk. Reggel 2 óra volt. Az eső szakadt. Napkeltekor már ezredünk ott kígyózott hosszan elnyúlva az északi harctéren, Galíciában. Egész idő alatt szótlanul mentem a század élén egy fiatal hadnaggyal. A század­ban is néma csend uralkodott, mintha min­denki érezte volna a nagy napot, a tűz­keresztség legborzasztóbb perceit közeledni. Három napi szakadatlan menetelés után ván­szorogva érkeztünk egy dombok áltál kö­rülvett falucskához. A falu melletti réten megállottunk. Pihenőnk volt. Bizony már alig vártuk a nagy menetelés után. S az eső szüntelenül esett. Nem törődtünk az idő viszontagságaival. Átázva dőltünk le a vizes rétre, hogy kipihenjük a három nap fáradal­mait. A kis falu már üres és lakatlan volt. Délután 4 óra felé járt az idő, mikor meleg ebédet kaptunk. Jó étvággyal fogyasz­tottuk gulyásunkat, mert már három napja csak az utmentén termő vadkőrtéből, s egyéb hasonló jókból állott ebédünk és vacsoránk. Hat óra volt. A falutól délre fekvő dom­bokra mentünk fel és ott kint éjjeleztünk. A sáros földön hamarosan elnyomott &z álom és csak jókor napfelkelte után ébredtem fel. A kis falut a völgyben még sürü köd takarta el. Hamarosan felugrottam, hogy utána nézzek már javában dolgozó embereimnek. Fedezékeket ástunk a magaslaton. Gyors munka után ii óra felé el készültünk a sán­cokkal. Mindenki elfoglalta helyét az árokban és várta megérdemelt ebédjét. A mögöttünk lévő völgyecskében már lehetett látni hogy á füstölgő mozgókony­hától emberek vasrúdon hozzák a nagy üs­töket. Mindenki türelmetlenkedett. Mindenki futni akart, hogy segítsen, hogy gyorsabban érjenek fel embereink a domb tetejére a sáncokhoz az étellel. Már egészen közel voltak. s/4i2 v°h- A következő pilanatban egy hatalmas dör­renés hallatszott, mintha csak mellettünk csapott volna le a villám. A levegő megrez- dült a pokoli csattanástól, utána egy utánoz­hatatlan sivitás a levegőben. Fejünk felett repült el gyilkos golyó és messze mögöt­tünk nagy fehér füsttel robbant fel a levegő­ben. Schrapnell volt. Oda az ebéd! Pár pillanat múlva ismét egy hatalmas dörrenés. Jött a másik lövés a falu túlsó olda­lán velünk szemben lévő erdős magaslatról. Ismét az a búgó hang, utána csattanás és előttünk a domboldalon volt látható az égfelé emelkedő fehér füst gomolyag. Ez volt a belövés. ez volt a kezdet, a bevezetés. GYOMORBAJ ÉS 3f KÖSZVÉNY ELLEN természetes, dús lithiumtartalmu alkalikus savas gyógyvíz. Első* í'unga diä'ikm viz. Legüditőbb asztali viz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. jfylg' Kapható mindenütt. Főraktár: Szatmári Kereskedelmi Bt. Szatmár. ■■ A BISSZÁDI “1 természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld I A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. a bikszádi fürdőigazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom