Szatmár és Vidéke, 1915 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-02 / 9. szám

Harminckettedik évfolyam.

9-ik szám.

Szatmár-Németi, 1915. március 2.

SZATMAR

VIDÉKÉ

TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

MEGJELEN MINDEN KEDDEN.

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL

1

—HIRDETÉSEK

hova a 'lap szellőm! részére vonatkozó közlemények, továbbá

— e lap kiadóhivatalában — jutányos árak ellenében

Az előfizetés ára:

előfizetések és hirdetések küldendők :

vétetnek föl.

Egész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. SO fill.

Morvái János könyvnyomdája,

A hirdetések díjjal elöra flaetandök.

Fél » . . . 3 » 1 Egyes szám ára 16 »

Eitvói-atna 8. n.

Nyilttér garmond sora 20 fillér.

Ma csak katona lehet az ember, akár a harctéren, akár itthon.

Kellemetlen témához nyúlnak, épp oly kedvetlent!!, mint amilyen kedvetlenül ennek az egész témának a jelenlétét Szatmáron konstatáljuk. Szemünk a hősökre szegződik, akik északon és délen litáui,' szent harcot • vivnak és e hirtelen termett titánok mellett nem szeretjük észrevenni az itthonmaradot- tak közt a — nyegléket. Azt hittük és jogunk volt hinni, hogy a nyegleséget mindenkorra megölte a lérfíerényeknek az a hatalmas kirobbanása, amelyről ennek a kornak a történetét el fogják nevezni. Azt hittük. A hősök elmentek, az itthonmaradottak pedig csak a i űz vonalon kivül rekedt, másfajta hősök, akik itthon hadakoznak, segítéssel, lelkesítéssel, nemes részvéttel. Sajnálkozva vesszük észre, hogy ebben a bitünkben egy kevéssé megcsalódtunk. Egy kevéssé, de ilyen—időit benj még ennyire sem volna szabad megcsalódnunk. Nem volna szabad itt látnunk a nagy vérözönben egy maflaszigetet, mert az a bál, amelyet most milliók táncol nak, sokkal stílusosabb lenne, ha ez a rek- vizitum hiányoznék belőle. Nem volna szabad látnunk elegáns urfiakat, akik épp oly nyugodtan tüntetnek, hangoskodnak, mint eddig. Nem volna szabad, de kénytelenek vagyunk látni ilyen nyegléket.

A kétségbeesés csöndjére igazán nincs szükségünk. Az most az otthonmaradt fran- ciák, oroszok, angolok, szerbek dolga. De a jóizlés előkelő tónusát igen is jobban megköveteljük, mint valaha, különösen azoktól, akik ezt a tónust már otthon megtanulhatták volna. Nem az az idő jár, amikor a léhaság hangosan élhetné világát. Ha máskor ez sértette a jó ízlés t, most duplán sérti. Különösen olyan emberek részéről, akiknek volna erejük és módjuk arra az áldozatos hősiességre, amit az imént említettünk, akiknek meg lenne a maguk posztja itthon is, vagy akár a harctéren is. Éppen akkor, mikor azok, akiket a katonaság már a m iga szuverén Ítéletével alkalmatlanoknak talál, egyéb területeken igyekezzenek helyrehozni kénytelen testi gyengeségüket.

Ma csak katona lehet az ember, akár a harctéren, akár itthon.

Ma a történelem diktál szabályokat és ezt tessék respektálni.'

Intézkedések a drágaság1 ellen.

Szatmárváros tanácsa elismerésre méltó eréllyel látott hozzá az élehniuzsora meg- rendszabályozásához. — Utasította a gazdasági hivatalt, hogy állapítsa meg azokat az élelmiszereket, amelyeket a város polgárságának ellátására be kell szerezni s hívja fel ajánlattételre az élelmiszer kereskedőket.

— Lefoglalta a gőzmalom lisztkészletét s lisztet azóta a kereskedők és a pékek csakis a polgármesteri hivatal utalványára kapnak. A polgármesteri hivatal közvetlen a közönség részére is utalványoz lisztet. Ezzel megakadályozta a lisztkivitelt és azt, hogy egyes lisztárusok kizsebeljék a megszorult közönséget. A kenyérlisztet pl., amelyet most a polgármesteri hivatal 47 fil- lérrért utalványoz a közönség részére, u.liízttárusok az utóbbi hetekben 60—70 fillér- rért árusították. — Kiterjedt a tanács figyelme arra is, hogy figyelmeztesse a közönséget, hogy azokat a kereskedőket, akik ha lisztkészletök van s nem adnak vagy azt meg nem engedett áron árusítják, jelentsék fel, hogy a rendőrség példásan megbüntesse őket. Igen helyes intézkedése volt a városi tanácsnak a vásári biztosok intézményének szervezése is. A vásári biztosoknak kötelességük lesz ellenőrizni, hogy az eladásra kerülő lisztet a megállapított áron túl el ne adják, továbbá ellenőrzést gyakorolni a végletekig felhajtott bolti élelmiszeráruk felett. A husszükséglet enyhítése végett megengedte a tanács a vidékről való husbehozatalt.

— Megrendszabályozta a tanács a piaci viszontelárusitókat s intézkedett aziránt, hogy a rendőrség hasson oda, hogy intézkedéseit az élelmiszerárusok szigorúan betartsák. Ennek az intézkedésnek az eredménye az a hirdetmény, amelyet Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány adott ki s amely a következő üdvös rendelkezéseket tartalmazza:

Tudomására hozom az érdekelt közönségének, hogy am nnyiben a piaci drágaságot egyrészt egyesek kapzsisága, de főképp az a körűimén idézte elő, hogy városunkban a viszontelárusitó kereskedés nagy mérveket öltött s igy a város tér létén levő va'y ide behozott áruk idegenbe száll itatnak, a viszontelárusitó ke eskedés korlátozására a következő intézkedéseket teszem :

1. Sem a belső, sem a külső, sem a hegyi piacon viszontelárusitók heti, vagy nagy vásár alkalmából déli 12 óráig, hétköznap d. e. 10 óráig nem vásárolhatnak. Ezen időn túl is csak azok, akik iparigazolványukat felmutatják.

2. Ez a rendelkezés szól mindennemű- élelmiszerre, gabona nemű, tej, tejféle, baromfi, tojás, burgonya, gyümölcs, vágó állatokra.

3. Kórházak; magánosok, vagy vendéglősök által a viszont eláru itók- nak vásárlásra adott megbízást nem fogadom el, — mert tapasztalat szerint ezek a megbízások igen sok visszaélésre szolgáltattak alkalmat.

4. A 12 órán túli vásárlás is, ismétlem, csak abban az esetben van megengedve, ha a v .sárolni akató ipa át minden vásár alkalmából a vásárbiztosoknak felmutatja. Azon viszonteladó, vagy szállító, ki ipart felmutatni nem tud, vagy 12 óra előtt vásárolna, a piactérről kiutasittatott s a kihágási eljárás megindítása mellett netalán vásárolt marhákra átirást nem ka, hatnak.

5. Nem tagadom, hogy mindazokkal szemben, ak'k az itt megállapított tilalmakat áthágják, vagy aránytalan árak és haszon mellett árulnak, minden eszközt igénybe veszek arra nézve, hogy a túlkapásokat megakadályozzam s a közönség jogos érdekeit megvédjem

Ámde a rendőrség magára hagyatva kevés eredményeket tudna felmutatni, ha a nagyközönség nem jön segítségére s nem szolgáltatja a hatóság kezére azokat, akik minden hazafias érzés nélkül saját egyéni érdekeik istá- polásában elvakulva rátörnek az események által úgyis ezer bajba sodort fo gyasztóközönsógre.

Szatmár, 1915. febr. 26.

T a n k ó c z i, rendőrfőkapitány

*

Ezek után — habár egy kicsit későn jött az intézkedés — remélhetjük, hogy az élelmiszerek további drágulását sikerülni fog megakadályozni.

Apróságfok.

Bögre urat interpellálja valaki, mi oka an- < nak, hogy a mikor a mazuri győzelem örömére az egész város fel van lobogózva, ó nem tűzte ki a nemzeti zászlót.

— Barátom! — magyarázza az öreg — fogadást tettem, mikor Belgrád bevételekor én is kitűztem és olyan gyorsan kellett visszavenni, bogy a míg a háborúnak vége nem lesz, addig ki nem teszem, de akkor aztán hármat is fogok kitűzni egyszerre.

Jelenti a falusi mészáros, hogy ezután már csak két koronáért hozhatja kilóját a húsnak, mert iszonyúan felment a marhának az ára, alig lehet drága pénzért is hozzá jutni.

— Hát akkor ne hozzon, — mondja rá az illető — megpróbáljuk hús nélkül lenni, most ngyis nagyböjt van, egész jól fogja magát kivenni egy kis változás.

A képviselőválasztásról beszélget két polgártárs és nagyon kívánatosnak tartanák, ha a háború hamarosan bevégzódnék, hogy még az idén lehetne választani, mert hiába, az egy olyan tétel, melyet kár volna elvesziteni, úgyis elég vesztessége van már az embernek a háború miatt.

— Ez a disznó háború mindent elrontott I — mondja bosszúsan az egyik.

— Hagyja el komám, — szól rá a másik — hát mit szólna még akkor, ha maga az orosz cár volna ? t

.

A kis japán ugyancsak megtréfálta a Szövetséges társait, a kik tóle várták a szabadulást és próbálták is rávenni, hogy egy hadsereget küldjön nekik segitségül. A kis japán végre engedett a sok kérésnek, most már csakugyan mozgósítja a hadseregét, hanem a szövetségesek rémülve látják, hogy ez a mozgósítás egészen mást jelent, mint a hogy ók gondolták.

— Jaj I ha a nyakát megfoghatnám, — gondolja magában az angol — egy szoritásra kinyomnám a lelket belőle, de a gazember sárga majom túljárt az eszemen 1

Harctéri tudósítónktól, a ki már régen nem hallat magáról, lapunk zártakor érkezett meg a levél, a melyhói meglepetve látjuk, hogy ó a francia harctérről az orosz harctérre tette át székhelyét és jelenleg Hindenburg tábornok főhadiszállásán tartózkodik és legkedvesebb embere a nagy hadvezérnek.

— Egyenesen a császár óhajára történt az idejövetelem, — irja a többi között — a ki úgy nyilatkozott, hogy az én hadi tudományomnak az orosz harctér való és nem a lövészárok.

Demeter.

HÍREINK.

Jászi Viktor dr. meghalt.

J á a z i Viktor dr., debreceni egyetemi tanár, ismert nevű jogi iró a múlt hóteu hirtelen meghalt Debrecenben. A nagyképzetteágü, hatalmas tudásu professzor halála nagy veszteséget jelent a magyar tudományos világnak. Jászi Viktor Nagykárolyban született 1868-ban. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti tudományegyetemre iratkozott, ahol 1890-ben jogtudori oklevelet nyert. 1893-ban a kecskeméti jogakadémia tanára lett és közjogi, politikai előadásokat tartott. 1902 óta a debreceni joguka- démián tanította a közigazgatási jogot. 1898-ban a budapesti egyetemen a magyar közjogból magán tanárrá habilitálták. Jogi tanulmányaival az elsők közé küzdötte fel magát e jogi és társadalomtudományi irodalomban jeles nevet vívott ki magánák. Mint Szilágyi Dezsőnek, Pulszky Ágoston- tonnak és Jellineknek, a heidelbergi kiváló jogtudósnak kedvelt tanítványa előtt nagy jövőjű pálya állott, melyet hirtelen megakasztott a könyörtelen halál, önálló műveit teljes elismeréssel fogadták a szaktudósok, de a Huszadik Század-ban, a Jogi Szemlé-ben és a Jogtudományi Közlöny-ben megjelent tanulmányai is maradandó becsüek. Kiváló müvet irt a magyar-horvát közjogi viszonyról, Fiume jogi állásáról, a pragramitica sanctióról ée a házi törvényekről és a magyar köziguzgasáti jogról. E mellett társadalomtudománnyal is foglalkozott. — Tántoríthatatlan katonája volt a progresz- sziv és emberb&ráti eszmék terjesztésének. Halálát híveinek, tisztelőinek és barátainak táborán kivül fivére, Jászi Oszkár, a Huszadik Század szerkesztője és ismert nevű iró, továbbá sógornője, Lesznui Anna költőnő és sógora, Mudzsar József dr. gyászolják.

— Kitüntetés. A német csiszár mint porosz király P é c h y László cs. és kir. kamarás főszolgabirónuk a porosz Johanita-rend lovagkerrsztjét adományozta, illetve Péchy Lászlót e rend lovagjává nevezte ki.

— Kinevezés. Őfelsége a király dr. Szepesi Károly mátészalkai ügyvéd tartalékos hadnagyot főhadnaggyá nevezte ki

— Egyházmegyei hír. XV. Benedek pápa november 30 án kelt határozatival Hámon Róbert püspöki irodaigazgatót, W olkenberg Alajos dr. egyetemi tanárt, F i b i g e r Sándor dr. ungvári főgimnáziumi tanárt és Schmelcz Lajos pusztadobosi p'ébánost pápai kamarásokká nevezte ki.

— Uj plébános. A megyés püspök .Buzin kay Gyula szentszéki tanácsos, tzerednyei plébánost a pénzügyminiszter bemutatása alapján az üresedésben levő tiszauj- laki plébániára lelkésznek nevezte ki.

— Egy irgalmas nővér halála.

Hrubovsky M. Eufémia fogadalmán nénei

m mmnagyválasztéku cipőraktárát

U 1. .I . U 11 ajánljuk a t vevő közönségnek, mint a l«pl«s»bb bevásárlási forrást- ——

a t. mi közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. =

Közvetlen a „Pannónia“ szálloda mellett!!

A valódi amerikai King duality cipők kizárólagos raktára.

MEGÉRKEZTEK a tavaszi idényre megrendelt valódi schevraux és box bőrből készült legújabb divatu fekete és barna szinü úri-, női* és gyermek-cipők I