Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-09-15 / 37. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. mise alatt az ujonnaD szervezett egyházi énekkar énekelt Sepey Márton a. lelkész vezetéie mellett. A szent beszédet Ker­tész Pál mondotta. — Jegygyűrű a hazáért. Az „ara­nyat — vasért“ mozgalomnak egy érdekes je­lensége alakúit ki csakhamar. Legtöbben a jegygyűrűjüket adják oda a haza javára. Noha nem vonjuk kétségbe e nagy áldozatkészség­nek tiszta szándékát, mégsem értünk egyet e felfogással. Ae „Aranyat — vasért“ moz­galomnak az a cél ja, hogy pénzt gyűjtsön a háború céljaira. Minden beadott ékszerért egy-egy vasgyürüt kap az ajándékozó „A hazáért — 1914“ felirattal. Az ékszert pedig pénzzé teszi az egyesület. Ha tehát a hadseregnek végeredményben pénzre van ssüksége, józanabb, finánciálisabb, ha pénzt adunk és uem a jegygyűrűnket, mert uzt többnyire, csak aranyérték ban adhatja el a vezetőség, amikor nem kúp egy jegygyűrűért 10 boronát sem. A jegygyűrű feláldozása azt a nagy áldozatkészséget akarja szimbolizálni, mikor egyéb hiányában még ezt is oda adja az ember. Nagyon szép a tendencia, de mi­kor valakinek más gyűrűi is vannak, vagy ha könnyen adhat 10—20 vagy több koro­nát, többet használ vele az ügynek, ha ezt adja s végül nem fosztja meg magát a házas élet egy szép emlékétől. — Takarékoskodjunk! Az angolok nyiltan hirdetik, hogy a háború bármikép dől el, Németország .gazdasági válságba jut. A helyesen gondolkodó nemzeteket mi nem féltjük a krízistől, de azért helyén valónak tartjuk, ha mi is foglalkozunk az üzleti szel­lemben felnőtt angolok okoskodásával. A mi­niszter már utasította a megyéket és váro­sokat, hogy csakis a halaszthatatlan kiadá­sokat folyósítsák. Mi azonban szükségesnek tartjuk a háztartásokban is a legnagyobb takarékosságot, mert hiába sok féle meg­próbáltatást hozhat a jövő. A divat szeszé­lyeit ne kövessük mostanában s ezenkívül az étkezésben, épületoink renoválásában fűtésben, világításban tartsuk szem előtt a takarékos­ságot, mert tévednek uzok, akik azt hiszik, hogy 2—3 győzelmes csata után ellenségeink leteszik a fegyvert. — Ae éjszakai dorbézolás ellen. Temesvár rendőrfőkapitánya elrendelte, hogy az összes nyilvános helyiségekben, kávé­házakban, vendéglőkben stb. esti tiz óra után meg kell szűntetni a zenét s végét kell vetni a hangos mulatozásoknak. A rendelet ellen vétő kávéház és vendéglő tulajdonosoktól be fogják vonni az iparengedélyt s üzletei­ket a hatóság bezárja. — Helyes rendelet, mert véreink, kik a csatatéren éltüket hozzák áldozatul értünk, elvárhatják, hogy a komoly órákban komolyan viselkedjünk. Üdvös volna, ha a cigányzenét 10 órán túl mi is beszüntetnék. — Mit fizet a katonaság* termé­nyekért. A m. kir. honvédelmi miniszter a piaci áralakulások folytán, a hadsereg ré­szére szálitundó élelmiszerek árét újabban a következőleg állapitottu meg. Métermázsán­ként: búza 29 K 50 f., árpa 18 K, tengeri 17.50 K, rizs 50 K, árpakása 40 K, dara 44 K, bab 40 K, lencse 60 K, borsó 45 K, kávé 320 K, cukor 95 K, szénáért 11.50 K. — Kévéé az aprópénz. A hónap elején, amikor sok nagyobb bankó kerül forgalomba, sokan tapasztalták, hogy Szat- máron kevés a váltópénz. Egy-egy nagyobb bankjeggyel tiz-husz helyre (kellett elszalad­gálni, míg azt felváltani (Sikerült. Úgy hall­juk, hogy emiatt egyes intézetek és hivata­lok is futólagos zavarba jutottak, különösen ott, ahol sok apró tételt kellett kifizetni. Ezzel szemben pedig olyasmi hirlik, hogy egyesek — eléggé el nem Ítélhető hazafiat- lansággal és korlátoltsággal — az ezüstpénzt gy.üjtik és ha re&tehetik a markukat nem engedik ki a kezükből. Mert hát — ők úgy gondolják — a bankjegyek elveszíthetik az értéküket. Ez .az utóbbi tünet megmagya­rázza az elsőt: azért nincs aprópénz, mert azt .az egyesek eldugdossák. Ebbe a dologba — úgy tudjuk — az ügyészségnek is lehet beleszólása. De mi inkább a közönség jó érzésére intelligenciájára szeretnénk appel- lálni, amikor kérjük, hogy ilyen együgyüsé- gekkel senki se károsítsa meg a forgalom könnyűségét és biztonságát. A bankjegyek és az ezüstpéoz valami, ma még épenséggel lehetetlen esetben is egyaránt kivolnának féve .a devalvációnak, tehát .az ezüst gyűj­tésének — a hazafiatlanságtól és a forgalom­nak okozott károktól el is tekintve — iga­zán nincs semmi- értelme. S amikor a csata- mezőkön katonáink vérrel vásárolják | diada­lokat s a nemzet szine-java örömmel viszi a haza oltárára arany- és gyémánt-ékszereit, a dicsőséges képhez igazán sötét hátteret nyújtanának azok a szomorú alakok, akik a maguk tudatlanságát, félénkségét és lelki gyengeségét ilyen oktalan módon hoznák nyilvánosságra. — Kinevezések a honvédorvosi karban. A király a honvédorvosi tiszti­karban a 12. honvéd gyalogezrednél dr. Molnár Antal s dr. Pap István tartalékos s. orvosokat főorvossá s dr. Grosz Dezső s. orvos helyettest s. orvossá nevezte ki. — Clemanoeau Mihály elesett. Clemanceun a hires francia politikus és volt miniszterelnök egyetlen fia Mihály, kinek felesége magyar leány volt, a német-francia harctéren háborúban elesett, Füzesséry Pál nagykárolyi kir. járásbiró neje sógorát gyá­szolja az elhunytban. Az elhunytat házassága révén Nagykárolyban nagyon sokan ismerték. — Iskolai hir. A Szatmárnémeti kir* kath. főgimnáziumban az 1914—1915. tanév ünnepélyes megnyitása f. hó 20-án 9 ó. Yeni Suncteval kezdődik, 21-án rendes előadás. — Adakozás. Szevera Miksa szegény patronázsbeli gyermek felruházására adakoz­tak : özv. Okolicsányi Sándorné 1 K-t, Föl- dényi Miksáné 1 K-t, két névtelen adakozó 7 K-t, Hubán Gynláné egy pár cipőt. A jó lelkű adományokért hálás köszönetét mond a szegény fiú nevében dr. Jéger Kálmánná. — Elfogott kém. A szaniszlói csen­dőrség kémkedés gyanúja miatt letartóztatta Garzsó varsonkólyosi illetőségű egyént, aki­nél szerbiratokat találtak. Átadták a nagy- károlyi honvéd állomás parancsnokságnak. — Amit a király mondott! Könyves Kálmán király híre messze terjedt, mert Magyar- országnak tengerpartot azerzett. Hóditó útjában Adriához érve,' megálla Fiume város közelébe. Szétnézett a tájon .■ gyökeret vert lába, amint a Quarnerot maga előtt látta, merengéséből csak akkor tárt magához, midőn egy küldöttség járult a királyhoz. Meghódolni jött a város podesztája, mellette vele jött szépséges leánya, ki mint leg­becsesebb termékét a tájnak, aranyszínű italt nyujta a királynak. A király hörpintett, csettiutett nyel­vével, izlelé a nedűt nagy szakértelmével, aztán a serleget fenékig ürité, frissítő hatását minden ize érzé. Kérdező a király: ez milyen ital volt mely reá rögtön ily jő hatást gyakorolt ? Felelt a po- deszta; „Felséges királyunk, borpárlat: cognac ez, melyet itt csinálunk 1“ Szólt a király: „Mig it leszünk Fiumében, kapjon ez italból mindegyik vitézem 1 Könnyen álljuk majd ki az ut fáradalmát lesz magyar tengerpart s meghódol a dalmát.“ . . . Kálmán király eme bölcs elrendelése, volt a gyár elsó nagy magyar rendelése 1 Fennál máig a gyár az „Adriatioa“, borpároló gyáraknak leg­nagyobbika 1 Cognacja azóta leve világhírű, mert, frissít, erósit s mindenkép jéizü, s ahogy Ízlett hajdan Kálmán királyunknak, azóta őpoly jő Ízlik mindnyájunknak 1 S e királyi italt ma bárki ihatja1 mert az egész országban mindenütt kaphatja. Sa­ját érdekünkben csak arra ügyeljünk: „Fiumeit“ kérjünk és mást el ne vagyunk! Fiumei cognac! Erőt, erélyt adó, csüggedő fáradtra éltetóleg ható. Ki valami nagyot akar véghez vinni: Annak csak eb­ből a oognaobdl kell inni! 4—4 — Gy timölcstermelők figyelmébe. Az érdeklődő közönséget szívesen látja dr. Jéger Kálmánná úrnő pirosbereki lankájában, ahol a gyümölcsészetben egy újonnan használt s bevált védekezési módról felvilágosítást ad. Lankájában 40 korona egy métermázsa alma, vegyes vagy fajalma óhajtás szerint. A Rákóczi-utcai Bogyai-féle virágkereskedés­ben kitett gyümölcsök dr. Jéger Kálmánná úrnő kertgazdaeágából valók. — Kerti és terasz-bútor zöld, pi­ros és fehér színben. Szabadalmazott jég­szekrények műkőlappul, üveg és horganyle­mez burkolattal. Szab. kézi ruha mángorló és facsaró gépek. Vízvezeték és fürdőszoba tel­jes felszerelések. Valódi berendorfi alpacca evőeszközök. Nickel, aluminium, vézabron- csos konyha edények és mindennemű konyha felszerelések, valamint háztartási cikkek, épület és butorva8alá80k továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nagyraktára Mslch- nor Testvérek vaskereskedőnól Szutmár. — (Takarékpénztár épület.) Telefon 121. sz. Felelős szerkesztő: Dr. Fejes István. Főmunkatárs: Ruprecht Sándor. Laptulajdonos és kiadó : Morva! János. Háborúba... — Úti levél. — Versenyt zakatol a vonat, -versenyt gondolataimmal. Nehéz g,ondok — szomorú gondolatok. A mindennapi élet, a vészteljcs jelen és a kialakuló jövő . . . Tobzódtam gondolataimban s föleiméit a biztos tudat; a morális .érzés legutóbbi harcias föllépése és térfoglalása minden vona­lon, de hirtelen megjelent szemeim előtt egy felhő keletről.. . . keletről a csillogó regék őshazája felől. |. Csillogó szomorúság, fekete ijedelem: a muszka deszpotizmus a szakadáraággul . . . Mi lesz ? Válaszul görnyedezve zaka­tolt a vonat s szedte tel a bamasirozó száz­ezreket .. . Szomorú kép — a vigasztaló jövővel. * Máriapócs felé szállottam fel, hogy a Kegykép előtt vezekeljek s kérjem Magyar- ország védőasszonyának hathatós pártfogá­sát az életre. Egymásután hagyta el vonatom állomást állomás után. De most nem hullom a vezek­lők ajakának édes dallamát, most az állomá­sok jajveszékelésének szózata zendül be fülembe .. . Ezer és ezer embertömeg: idős férfi, javukat élő asszony, viruló leány és .gyenge gyermek. Mind-mind kisértek valakit és .sirattak valamit . .. Es még most is fülembe cseng egy fia­tal parasztlegény kiáltása, ki induló vona­tunk után szaludt s föl kiáltott hadha induló öccséhez: — Isten veled, testvéröcaém I S másnap talán már reá kerül a sor, de ki tudja, volLe, aki utánakiáltsa a búcsú­szót . . . talán az utolsó Isten-hazzádiOt. És nem felejtem el annak a paraszt apának tekintetét sem, mikor talán utolsó csók után, mit karján kis gyermekét turtó felesége arcára sirt, zokogva mondta neki: Vigyázz gyermekemre 1 De ki birta volna ki a szomorú hangu­latot, ki bírta volna ki a halál eme ködszerü leheletét ... az itt—ott megismétlődő humo­ros jelenetek röppentek, mint nemsokára a srapnell-szilánk, csak mig az ott bátor rémü­letet, az itt szomorú derűt keltett. . ,| Egyik hazafi fölkiáltott a más irány­ban induló bajtárshoz: — Hová, hová koma ? Az végignéz rajta s büszkén odakiált: — Szerbiába! Közbe jönnek-mennek a vonatok, a cigány pedig egyre huzza: Leng, lobog a zászló, csattog a kard, Ez lelkesíti csatára a magyart ... Es a legénység cifrázza, némelyik sar­kantyúé csizmájával ki is pengeti... Ez a vigasság a siránkozó csendben olyan volt mint az éjszakának sötétjében megvillanó égifény: a bátor villámsugár. És már közel voltam Máriapócshoz, de az állomások még mindig ontották a bevo- nulókat s harsogtak a kiáltások: i— Hozunk szerb-füleket 1 A muszkára — szegények — még ak­kor kevesen gondoltak ... * És Máriapócs állomás sem volt különb a többinél . . . búcsúszó zengett ott is és a nagytemplom odanéző tornya mintha áldást küldött volna . . . Fuvarosom bátor szomorú­sággal mondta: Ma vittem ki az öcsémet, holnap pedig megyek én . . . — Hát aztán fél e bátyám? — Nem félek én — uram — mert tudom az Isten velünk van. Fogok is én küzdeni derekasan, csuk a.osuládomat sajná­lom, mert esetleg négy neveletlen árva talál maradni utánam . . . Tovább nem folytatta, könnyeztünk mind a ketten. És másnap, mikor a nagy-oltár előtt ezüsttel vert diákonusi ruhában ott állottam, éreztem, hogy lelkem szálldogál valahol, ott a jó Isten hatalmas trónja előtt s fegyve­reink győzelméért esd, mert tudtam s tudom, hogy fegyvereink győzelme hitünk erősbö- dése s szabadságunk megmentése . . . Minden ruha uj lesz ^ tisztítás és festés által Késő éjjel van.. Az égen milliárd csil­lag ragyog, mindm^gannyi őrszem, az itt- houmarudott&k lelkének imádsága. Vonatom dübörög vud száguldozáséul, majd tégy- éles si-p és lépésibe tér át. Talán .egy bomba í mindjárt én is a csillagok világába érek? Nem. Lassan inegyüu-k, mert alattunk a* Tisza vize kanyarog. A hkltalpak között lágyan csobog .hulláma,' mely zenébe bele­ülni ik a bátor dal: Leng, lobog.a jtászló, Csattog ói .kard ... Csobog a hulláin, ragyognak a csillagok s dalolva megy a lángsirba a magyar . . . _____________Dudinsxlcy Nesztor, Me ghívó a „Magyar Szaru és Csont ár úgy ár rt.“ .1914. évi szept. 23-án d. e. 11 órakor Szatmárnémetiben Árpád-utca 24. sz. alatt megtartandó 1013. évi rendes közgyűlé­sére, valamint 1914. szept. 23-dn d. e. x/212 órakor ugyanott megtartandó 1914. évi rendes közgyűlésére, melyek a szept. 2-iki és 16-iki határozatképtelen közgyűlések tárgysorozatával a megjelent részvényesek számára való tekintet nélkül meg fognak tartatni. Tisztelettel AZ IGAZGATÓSÁG. Tárgysorozat. I. az 1914. szept. 23-án d. e. 11 órakor megtartandó közgyűlésen: 1. A közgyűlés elnökének megvá­lasztása. 2. Jegyzőkönyv hitelesítő bizottság kiküldése. 3. Igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése az 1911. évi zárszámadás és mérleg felülvizsgálatáról, ennek eredményéről, vala­mint az 1912. évi üzletévről, e*nek kapcsán a számadás megvizsgálása, mérlegek meg­állapítása éz az igazgatóság, valamint fel­ügyelő-bizottság részére a felmentvény meg­adása feletti határozathozatal. 4. Esetleges indítványok, melyek az alapszabályok 15. §-a szerint tétettek. 11. az 1914. szept. 23-án d. e. 1/112 órakor megtartandó közgyűlésen: 1. A közgyűlés elnökének megvá­lasztása. 2. Jegyzőköny hitelesítő bizottság kiküldése. 3. Igazgatóság ób felügyelő-bizottság jelentése az 1913. évi üzletévről, ennek kap­csán az 1913. évi zárszámadások megvizsgá­lása, a mérleg megállapítása és az igazgató­ság és felügyelő-bizottság részére a felment­vény megadása iránti határozathozatal. 4. Határozathozatal a részvénytársaság felszámolása iránt, esetleg felszámolók ki­rendelése. 5. Felügyelő-bizottság válasstása. 6. Az alapszabályok 15. §-.a szerint tett esetleges indítványok. * Az óvi mórlegek, számadások ós jelentések a közgyűlés előtti '8 nap alatt Árpád-u. 24. sz. a megtekinthetők.___________________________ £i ttüe£. pezsgoßor gyártelepe > Sees. <€ Frigyes főherceg Ő cs. ée kir. Fensége, Szalvátor Lipbt főherceg ő cs. és kir. Fensége Waggon Zdts szállítója. PEZSGŐ FAJTÁK: IAttke Casino Extra Sec (édeses). Littke For Fgland (savanykás). Vezérképviselet ; Trattner és Spitzer, Szatmár. “n RlMestÓ a« A ESIK SZADI természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld a bikazádi fürdőigazgatóság. YOMORBAJ ÉS KÖSZVÉNY ELLEN természetes, dús lLtbiumturtalmn „n - • t?i„h *»*mimu alkalikus savas gyógyvíz. Jklső­ranga d,a.|kU. víz Legüditőbb asztali viz. Tejjel vegyítve 1J22Í1 ny^tn°?0 >,zer- Kapható mindenütt. Főraktár. Szatmári Kereskedelmi Rt. -Szatmár. MOBVAI JÁNOS EŐNTVNYOUDÁJA, SZATMÁBON. Mm gü f). / .

Next

/
Oldalképek
Tartalom