Szatmár és Vidéke, 1914 (31. évfolyam, 1-50. szám)

1914-06-30 / 26. szám

azt is a vallás alapítóktól kölcsönözte, mert hiszen a hegyi prédikációban, a me­lyik olyan fenséges intencióval igyekszik a földi javak különbözőségét enyhíteni, erősen hangoztatik, hogy az utolsók lesz­nek az elsők, hogy az irgalmasok, a tiszta szivüek, az igazi emberséges gondolkodóké, a testi és lelki szegényeké a menyeknek országa. Ebből a szempontból tekintve Jézus volt a legnagyobb szociálista, a ki kibékíteni törekedett az élet igaztalanul felosztott javai felett a megrövidülteket. Ezeknek az érdekében dolgozott és mostan mi, akik az ő tanításait, a maguk igen nagy voltukban felfogni törekszünk, mi is azon munkálkodunk, hogy az osz­tályharc keserűségei szelídüljenek és a fiatal megbotlottak ne ítéltessenek kemény, rideg szívvel el. Igyekezzünk tetteik kiin­dulási pontját kikutatni, azt további élst- utjokból eltávolítani, ez által könnyítve meg nekik a becsületes, tisztességes, igazi emberi élet leélhetését. A mire Krisztus minket tanít, a lemondás egoizmus legyő­zése, ez az önzetlen szeretet képes csakis az égető kérdést megoldani. Ezt az önzet­len szeretetet kell magunksvá tenni, mely türelem és megelégedésre int az egyik oldalon, és tevékeny felebaráti szeretetet vár a másikon. Fel kell célunk érdekében nagyon sok oldalról lankadatlan erővel a harcot vennünk, mert ennek a nagy munkának egymáshoz kapcsolódó láncszemei egymás­tól el nem választhatók, és csakis az egy fi­tes megmiveléstől várhatunk sikert. Oda kell törekedjünk, hogy népünk rétegeiben a sok dissonantia mind egységes harmó­niává tudjon kialakulni. Születés, rang különbség nem képez ezen a téren válasz­falat, itt a koldus köpenyege ép oly olta­lomadó kell legyen, mint a királyok pa­lástja. Hazánk és népünk nagy szeretete kell lelkünket betöltse és ennek erősebb­nek kell a vasnál és örökösebbnek a sír­nál lenni, hogy ezt a két érzést a inai nehéz viszonyok között az embertársaink lelkében is kiváltani képes legyen. Vér, puskapor füstje, érdek pora elboríthatja ideig óráig a gyarló halandó Ítélőképes­ségét, de a vér fölszáradásával, füst por elszállásával ismét ott kell a szivekben arany zománcával a hazánk és népünk szeretete teljes fenségességébe ragyogjon. Erezhetjük erőnk gyöngeségét, csüggedt napjainkban nemzeti önérzetünk hanyatlá­sát, de ez az érzés csak addig élhet lel­kűnkben, mig el nem nyomja a történel­münk, múltúnk, hősi legendánk, bátorító, biztató, erőt adó hagyománya. Nagy idők hosszú mulasztása vár általunk a jóvátételre. És ebben a jóvá tenni szándékozott munkában úgy a város mint a falunak kijut a maga szive. Első sorban az alkohol elleni küzdelmet kell erős akarattal felemelnünk. E célra vezetőnek gondolnám a falukban a sport iránti érzék felkeltését. Éhez való terüle­tet, ahol a község azzal nem bir, az uraság kötelessége volna mindig adni. Néhány torna szer felszerelése, a mi kis jóakarat­tal közmunka utján könnyen elérhető, néhány füles labda beszerzése, kezdetnek bőven elég lenne. Bizonyosra veszem, is­merve a fiatalság virtusos természetét, hogy ez hajlamának inkább megfelelne a hasárnapi duhaj korcsmái verekedésnél, hol erőiket összemérni igyekeznek. Ezeknél I a testgyakorlatoknál kevésbbé a rekord ) elérésére kellene a figyelműket terelni, ) inkább a gyakorlatok egyenletességére, mert ez által nem csak népünk nemesbí­tése, de katonai szempontból a harci ké­pességék is erősen emelkedne. Tömörül­nünk kell, felvéve hazánk, népünk és jö­vőnk érdekében a munkát és a siker el­érésében kívánatos, hogy a társadalom tisztán látással és elfogulatlan lélekkel Ítélje a mai helyzetet meg, mert az bizo­nyos, ha egy nemzedék megkísérli, hogy a nemzet sorsában irányitó szerepet vigyen, arra reá teszi a kezét a történelem és megvizsgálva szavait, cselekedeteit, képes­ségeit, szándékait, ítélni fog kérlelhetetle­nül felette, ha súlyos vállalkozásához ké- I születlennek és tudatlannak találtatott. Dr. Jéger Kálmánná. 1 SZATMÁR ÉS VIDÉKÉ? Apróságok. Mint a derült égből a villám, úgy esi- pott le közénk a rettenetes hir, hogy a trónörököst és nejét Szarajevóban meggyil­kolták. Annyira váratlan és annyira bihetet- Isn volt, hogy az első percben mindenki el­hitte. Ma már a világ úgy van berendez­kedve, hogy nincs olyan képtelen valami, a minek megtörténtében kételkedni lehetne. * A gyilkosok fogva vannak és a vizs­gálat majd igyekszik kideríteni, hogy mi adta kezükbe a bombát és a Browningot. Ez ugyan már mit sem fog változtatni azon a szomorú tényen, hogy a leendett magyar király és a hitvesi erényekbe-n királyilag gazdag felesége halva van. Még ba meg­mondják is, hogy miért öltek, akkor is rej­tély fog maradni, miért kellett nekik el­pusztulni. * Kinek volt útjában a mi imádott király­nénk, Erzsébet? Mint egy znártir, kerülte az embereket, járta a kálváriát, kereste a ma­gányt és viselte szivében egy szenvedő anyá­nak fájdalmát, s a mikor néma tisztelettel tértek ki utjából az emberek, a hol csak megfordult, akadt egy emberi szörny, a ki életétől megfosztotta. Mi adta ennek az őrültnek kezébe a fegyvert és honnan jött az a gondolata, hogy épen őt ölje meg, ki tudná azt megmondani ? I e „Három árva sir magába“ — ha a gyilkosnak eszébe jutott volna ez a tett pil­lanatában aligha vissza nem riadt volna. Egyszerre elveszíteni apát és anyát, iszonyú dolog, de örökre elveszíteni azt a nagy sze­retetet, a mivel körül voltak véve, felülmúl minden képzeletet. A magasban megvan a napnak a fénye, de melege hiányzik, ehhez hasonlít az ő sorsuk is; fényben, gazdagság­ban ezután is bőven lese részük, de a sze­retet melegét aligha fogják érezni. És ez az igazi árvaság! * Szegény öreg királyunk! Ismét egy borzasztó csapás, annyi még borzasztóbb csapás után. Egy bosszú álét tele megpró­báltatásokkal, a melyeknek vége nem akar szakadni. Ellenséges indulat saját népei közt, még elenségesebb indulat az idegen népek­nél irántunk, hova fog ez vezetni? Mikor az alkony közeledik és nyugalomra vágyik a lélek, zivataros felhőket látni az égen, a me­lyek a közeledő égiháborut mutatják, vég­zetnek kegyotlen és valóságos sz-nt a*, aki' mindezeknek súlya alatt össze nem roskad. Demeter. az e asttikus r - t meg TARTÓSSÁGÁT — Kerti és terasz-bútor zöld, pi­ros és fehér szinben. Szabadalmazott jég­szekrények műkőluppil, üveg és horganyle­mez burkolattal. Szab. kézi ruha mángorló és facsaró gépek. Vízvezeték és fürdőszoba tel­jes felszerelések. Valódi bereodorfi alpacca I evőeszközök. Nickel, aluminium, rézabron- csos konyha edények és mindennemű konyha felszerelések, valamint háztartási cikkek, épület és butorvasalások továbbá építkezési anyagok és vasgerendák nagyraktára Melch- ner Testvérek vaskereskedőnél Szatmár. — (Takarékpénztár épület.) Telefon 121. sz. HÍREINK.-»II# A oustozzai os&ta és a süket ezredtrombitás. A custozzai csatának szerdán volt ntgyvennyolcadik évfordulója. Ebből az alku lomból egy öreg katonatiszt érdekes epizó­dot közöl káplár Dupacsinszky-ról, a süket ezrrdtrombitásról, aki süketségének köszön­hette vitézi tettét, mely őt a custozzai hŐBÖk közzé avatta. Története a következő: Az 5. sz. akkor Lajos bajor király ne­vét viselő szatmári gyalogezrednek, mely tudvalevőleg a legvitézebben harcolt a cus­tozzai csatában, volt egy régi ezredtrombitása, kit Dupacsinszky Györgynek hívtak aki egyik fülére nagyot hallott, mert 1859-ben Solferino- nál megsibetűit. A jó erőben levő kedvelt trombitást a tisztikar már csak kegyeletből tartotta az ezrednél, mert béke idején ki­tűnő trombitásokat nevelt az ezrednek. Mi­kor az olasz háború kitört, báró Léderer ezredes maga mellé vette az öreg Gyuri bácsit (igy nevezték őt a kaszárnyában. Az 5. sz. gyalogezredet akkor a Monte Croce nevű magaslat elfoglalásához küldték, ahol már csatarendben várták őket az olasz grá­nátosok. A szatmármegyei fiuk mint egy 200 lépésről egetrázó huráb-k iáltáaeal siet­tek a magaslat felé, hol minden lépést har­colva kellett elfoglalniok s heves küzdelem­ben mindinkább fogyni kezdtek a szatmári fiuk, mire Léderer a süket trombitásnak oda­kiáltott : — Káplár Dupacsinszky! Előbb tüzet szüntess! és azután hátra! Az ezredes ugyanis visszavonulásra akart fuvatni, hogy ujjabb segédcsapa tok at küldjön a fáradt seregek helyébe. Dupa- csinszky azonban a csata zajában nem ér­tette meg az ezredes parancsát, és vagy tíz­szer egymásután előre jelt adott, majd pedig a közelgő olasz lovasság láttára általános lo­vassági rohamot fújt. Az ezredes a harche­vében nem is vette ászre a tévedést, csak annyit látott, hogy a trombitajelnek kitűnő hatása volt, mert a szatmári fiuk szurony- rohammal mentek 'neki az ellenségnek' öty erővel, hogy rövid idő alatt teljesen leszorí­tották az olaszokat a moute-croce-i magas­latról, melyre kitűzték az ezred zászlaját. — Rendőrtisztek kongreszuaa. Magyarország rendőrtisztviselői ez idei kong- resusokat vasárnap tartottak városunkban. Ez országos gyűlés lefolyása méltó volt ahhoz a derék testülethez, melynek jelentőség tel­jes fontos munkáját el kell ismernie mind azoknak, kik tudatában vannak az ő elisme­résre méltó működésüknek. A kongreszus tárgysorozata mind-mind súlyos jelentőségű ügyet tárgyalt, melynek megvitatása közbiz­tonságunk sok ügyes-bujos dolgát tárta elénk s adott alkalmat lemért tapasztalatok meg tárgyalására, melynek kihatása lesz közre irányuló szolgálatukban. A város közönsége szeretettel vett részt a mozgalmakban szives- séggel előzékenységgel s szeretettel fogadta a városunk falai közzé érkezett kedves vendé­geket. A kiadott programnak azonban csak egyrésze zajlott le a közgyűlés és a disz ebéd, a kirándulások a trónörökös pár tragi­kus halála miatt elmaradtak. Félbe maradt a h 'gyi lakoma is, melynek folyamán értesültek a rendőrtisztek a rettenetes katasztrófáról. Első nap estéjén már elutaztak a vendégek állomáshelyeikre. A kongresszusi ünnepség a vasútnál való fogadtatással vette kezdetét. A vendégek a délutáni gyorssul, s az esti személy és gyors vonattal érkeztek. Díszes fogatokon s autókon vonultak be szállásukra a zászló díszbe öltözött utcákon át. Este ismerkedés volt az Iparos Otthonban, más- nap, vasárnap délelőtt vúlasztmáuyi gyűlés volt, majd tisztelgés a püspöknél, főispánnál és a polgármesternél s azután a közgyűlést tartották meg a városháza közgyűlési ter­mében, melyen az elnöki megnyitó s a tit­kári jelentés felolvasása után Geguss Dániel budapesti állumrendőrségi tanácsos a kiván­dorlás és a leánykereskedelemről, Rostás Ist­ván debreceni főkapitány a rendőrség és a nagyközönségről, Hollady Nándor beszterce­bányai főkapitány a társadalmi nevelés hiá­nyairól, dr. Stec László kaposvári főkapi­tány a rendőrképzésről, Chernák Béla esz­tergomi alkupitány a rendőr és rendőrkutya szerepéről tartott tanulságos előadást. Köz­gyűlés után diszebéd volt az Iparos Otthon­ban. 4 órakor külön vonattal a Szatmár- begyrs rándultak ki a rendőrtisztek s este valamenyien elutaztak városunkból. — Tis éves találkozó. A reformá­tus gimnáziumban tiz évvel ezelőtt érettségit tett ifjak tegnap tartották meg találkozóju­kat. A régi osztálytársak közül megjelentek. Bakó József szatmári kataszteri mérnök, dr. Bartha József szatmári ügyvéd, Dómján Lajos hódmezővásárhelyi ref. segédlelkéez, Gönczy Béla vésztőé ref. lelkész, dr. Kies Endre szatmári ügyvéd, dr. Medgyesi István szatmári ügyvéd, Nagy Ferenc szatmári postatiszt, dr. Nagy József szatmári rendőr­fogalmazó, Orosz Ernő hiripi ref. lelkész, dr. Reiter Arthur kolozsvári pályaorvos, Sárközi Lajos nagykolcai ref. lelkész, Schneller Jenő szatmári postatiszt, SchŐDpflug László nagy­károlyi vármegyei aljegyző, Streicher Andor batizi földbirtokos, Szabó Dániel református- kovácsbázai ref. lelkész és Visky Ferenc egrii ref. lelkész. A megjelent régi iskolatár- sak közül egynémelyik feleségét is magával hozta a találkozóra. A tiz éve érettségizettek tegnup d. u. Yj3-kor gyülekeztek a reformá­tus gimnázium tornucsarnokában, 8 érkor mindnyájan a szatmári református templomba mentek, ahol Sárközi Lajos mondott megható alkalmi imát.. Ezután a református temetőbe mentek ki, ahol megkoszorúzták régi tanár­jaik és osztálytársuk sírját. Borsos Benő gim­náziumi igazgató sírjánál. Göuczy Béla, Osváth Elemér volt önképzőkör*! vezető ta­nár sírjánál dr. Kiss Endre, az önkép­zőkör volt elnöke, a Szabó Lajos sír­jánál Szabó Dániel tartott emlékbeszédet. Este 8 órakor társas vacsora volt a Kossuth kerti kiokszban. Ezen részt vettek Bakcsy Gergely főgimuáziumi igazgató, továbbá Markos Imre, Szabados Ede, Mészáros Fe­renc és Majthényi András Tanárok is. A társasvacsorán a megjelent igazgatót és ta­nárokat dr. Bartha József köszöntötte fel magas szárnyalásu beszéddel, amire Bakery Gergely igazgató meghatottan válaszolt. — A kedélyes összejövetel csak a hajnali órák­ban végződött. — Ma délelőtt 11 órakor a volt osztálytársak testületileg tisztelegtek a gimnázium igazgatója és tanári karánál, déli 1 órakor pedig a Panóuiában tartott bankett zárja be u minden tekintetben sikerült ta­lálkozót. — Vihar, jégeső, villámcsapás. Alig múlik el nap hetek óta zivatar vagy eső nélkül. Szatmárhegyen két hét alatt há­romszor volt jégeső, az első a középhegyen, a másik a Lippán, mig hétfő délután a ká­polna környékén okozott a jég érzékeny ká­rokat. Erdődön egy embert az uradalmi épü­let közelében, egyet Erdőd határában sújtott agyon a villám. Sízukuszon Bibn János csűr­jél gyújtotta fel s uz összes gazdasági esz­közökkel együtt elhamvasztotta. Krasznate- rebes határában a ménesbe csapott a villám s két gazdálkodó lovát agyonsujtotta. A teg­napi vihar nemcsak a szőlőkben, de gyü­mölcsösökben is nagy kárt okozott. Városunk külterületén is több helyen leütött a villám' Egyik villámcsapás a közúti vashídon ke­resztülvezetett villamos hálózatba ütött bele. A hálózatot megrongálta. Szerencsére egyéb baj nem történt. — Szerkesztő változás. Bakkuy Kálmán papneveldéi aligazgató lemondott a Heti Szemle szerkesztéséről s ideiglenesen Bodnár Gáspár tanár a Szatmár egyházme­gyei Irodalmi kör elnöke fogja azt szerkesz­teni. Dr. Bakkay a kiadóhivatal vezetését vette át. — Kirendelés. Az igazságügyminisz- tér Uszkay Tamás betétszerkesztő telek­könyvvezetőt a szinérváraljai jbirósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz hivatalból ki­rendelte. ■■ A BIESZÁDI ■ ■ természetes ásványvíz, gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld A legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. a bikszádi fürdőigazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom